Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 5?. szám. ARA: 1.80 Ft 1986. március 11.. kedd. Mai számunkból HISPÁNIÁI FINIS (2. old.) TÖRTÉNELMI ESMÉNYJATÉK A BÉLA TÉREN (5. old.) KÉT ÉREM SZOLNOKRÓL »ÜS HÖGYÉSZRÖL (6. old.) (3. old.) A kereskedőházak A hetvenes években erősödtek föl azok a világgaz­dasági folyamatok, amelyek a háborút követő gazda­sági fejlődés során még távolról sem öltöttek a mai­hoz hasonló méreteket. A vezető tőkés országokban egyre meghatározóbb szerephez jutó pénzügyi intéz­mények, az úgynevezett kereskedelmi bankok hitele­zési tevékenységük mellett látványosan bővítették ke­reskedelmi, szolgáltatói tevékenységüket is, szoros ösz- szefonódásban a nemzetközi monopóliumokkal, fel­adatokat vállaltak az ipari tevékenység fejlesztésében is. A bankszektor üzleti tevékenységének kiszélesedé­sét a pénzpiac meghatározó változásai alapozták meg, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúlytalanság <az adósok odalán tőkehiány, a hitelezők oldalán tőkefe­lesleg) felszámolásában ők voltak a közvetítők. A kőolajtermelő országok az olajpiac virágzásának évtizedében, a hetvenes években mintegy 700 milliárd dolláros bevételre tettek szert, ennek csak töredékét élték föl, az összeg 40 százalékát a magánbankoknak utalták át. A világ legnagyobb amerikai, brit, francia és nyugatnémet bankjaiban tízmilliárdos nagyságrend­ben halmozódott föl a „petrodollar”, amit a haszon re­ményében tovább kölcsönöztek a hitelezők. A Nem­zetközi Elszámolások Bankjának felmérése szerint az első olajárrobbanástól kezdve a fejlődő országok adós­ságának csaknem felét ezeknek a kereskedelmi ban­koknak a kölcsön elvei hidalták át. Korábban soha nem tapasztalt méretűvé vált tehát az óriásbankok kölcsönzési tevékenysége, amit értelemszerűen köve­tett a világkereskedelemben betöltött szerepük erősö­dése is. , A hitelek fedezetül szolgálhatnak a későbbi áruszál­lításoknak, de az adós a pénzzel korábbi tartozását is visszafizetheti, emellett ösztönözheti a beruházásokat, ezzel további tőkeimportot helyettesíthet, fokozhatja a közvetlen külföldi beruházásokat. Ami a nemzetközi árucserét illeti, a kereskedelmi vállalatok csak a pénz­tőkével szoros együttműködésben finanszírozhatták a forgalom megnövekedett pénzigényét. Az 1970—»1. közötti években a világkereskedelem mennyisége 5,6 százalékkal bővült évente, az árak viszont 14 százalék­kal ugrottak meg. Évi 20,4 százalékkal bővült árumoz­gást kellett a pénzfolyamatokkal kísérni. A közvetlen vállalati tőkeberuházások is megközelítőleg 30 .milli­árd dolláros banktőkét mozgósítottak évente. A pénz­tőke. vagyis a magánkereskedelmi bankok páratlan feladatbővülése főképp azért következett be — hang­súlyozzák a szakértők —, mert a nemzetközi kereske­delmi és pénzügyi feszültségek enyhítésében az álla­mok, az állami és nemzetközi pénzügyi intézmények feltűnő „visszafogottságot” tanúsítottak, átadták a te­repet a magánszférának. Az ipari és kereskedelmi vállalatok és a banktőke már csak a speciális szolgáltatások miatt is együtt ter­jesztette ki befolyását. Manapság elképzelhetetlen ugyanis export- vagy importbővítés korszerű banki szolgáltatások, például hitelezés, tanácsadás, áru- és árfolyambiztosítás nélkül. A nemzetközi monopóliu­mok terjeszkedésének első lépéseként termelő, szolgál­tató leányvállalatok létesülnek a befogadó országok­ban. de nyomukban ott vannak pénzügyi szolgáltatá­saikkal a nagybankok fiókjai is. A legszorosabb ösz- szefonódásra a japán kereskedőházak adják a példát, az ő esetükben a világméretű terjeszkedés menete fordított, a folyamatot a nagybankok kezdeményezték. A Mitsui vagy a Fuji bank maga is aktív résztvevő­je a kereskedőházaknak, amelyek elnevezésüktől el­térően nemcsak „kereskednek”, hanem mindennel foglalkoznak, ami az eladásokhoz kapcsolódik. E „gaz­dasági 'létesítmények” a kutatástól kezdve, az áruk legyártatásán keresztül csinálják mindazt, ami hagyo­mányos keretek között az ipari tőke reszortja volt, ér­tékesítenek — mintha külkereskedelmi vállalatok len­nének, javító, tanácsadó szolgáltatásokat nyújtanak, akárcsak a tercier szektor vállalatai, és magától ér­tetődően lebonyolítják, mégpedig saját forrásaikra tá­maszkodva, az üzlethez kapcsolódó valamennyi pénz­ügyi műveletet is. Eltérő társadalmi körülmények között és persze sze­rényebb anyagi háttérrel a magyar külkereskedelem is felismerte, hogy az ilyen komplex, az áru „teljes életútját” végigkísérő külkereskedés nagyobb sikerrel kecsegtethet. Négy magyar vállalat is kereskedőházi formában működik a múlt év óta, és igyekszik a lehe­tő legközelebb hozni egymáshoz a termelőt és a vevőt. Megszűnt például a korábbi árukötöttségük, vagyis lényegében mindenféle eladható áruval kereskedhet­nek, tőkével maguk is támogathatják a keresett áru­cikk gyártását, vagy ellenkezőleg, valamilyen „piac­képes” terméknek kereshetnek vevőt külföldön. MARTON JANOS A „hatok” javaslata az atomcsendre A Szovjetunió és az Egye­sült Államok vezetőit, kö­vetkező csúcstalálkozójukig a nukleáris kísérletek fel­függesztésére szólította fel hat ország vezetője abban a nyilatkozatban, amelyet hét­főn hoztak nyilvánosságra New Yorkban és Athénban. A hat politikus felajánlatta közreműködését azzal kap­csolatban is, hogy a helyszí­Magyar—irancta ipari tárgyalások Budapesten, az Ipari Mi­nisztériumban ülést tartott a magyar—francia iparfej­lesztési albizottság. Megállapították, hogy a két ország iparcikkforgalma az utóbbi években a lehetősé­gekhez képest szerény volt, a két ország gazdasági adott­ságai nagyobb kereskedelmi forgalmat tennének lehetővé. Az albizottság különösen a vasipari, az alumíniumipar, a mezőgép-, az élelmiszer- ipar, a vegyipar, az automa­tizálási és a robottechnika valamint a közlekedés terü­letén lát lehetőséget az együttműködés fejlődésére. Helyesnek tartanák, ha a forgalom növekedése érde­kében az együttműködés új formáit (vegyesvállalatok, kereskedőháziak) is alkalmaz­zák. nen ellenőrzik a kísérletek szüneteltetését. Az okmányt még annak idején Raul Alfonsin argen­tin, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Julius Nyere- re volt tanzániai államfő, Radzsiv Gandhi indiai és Andreasz Papandreu görög miniszterelnökök, valamint Olof Palme svéd miniszter- elnök írta alá. Andreasz Pa­pandreu hivatala hétfőn kö­A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának soron követke­Tegnap Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen három napirend megvitatása szere­pelt. Az elnökség megvitatta és elfogadta az agitációs és pro­pagandamunka továbbfej­lesztésére vonatkozó SZOT- elnökségi állásfoglalás vég­rehajtásáról beterjesztett tá­jékoztatót. zölte, Olol Palme az ellene elkövetett merénylet dél­előttjén írta alá a felhívást. A hat ország vezetői első leszerelési javaslatukat 1984- toen hozták nyilvánosságra. Tavaly felajánlották: a nuk­leáris kísérletek esetleges felfüggesztése megtartásának ellenőrzését azzal kívánják segíteni, hogy saját országuk területén megfigyelőállomá­sokat hoznak létre. ző ülését március második felében Varsóban tartják. (MTI) Megtárgyalták a szakma­közi bizottságok munkát ér­tékelő beszámolóinak, vala­mint a bizottságok újjáala­kulásának tapasztalatait. Tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el az SZMT elnöksége a múlt év­ben a testülethez érkezett pa­naszokról és a panaszügyin­tézés tapasztalatairól. Svédországban Fáiméra emlékeztek Svédország lakossága hét­főn délben egyperces néma tiszteletadással emlékezett meg az ország tíz nappal ezelőtt meggyilkolt minisz­terelnökéről, Olof Pálmáról. Déli tizenkettőkor egy percre mindenütt megálltak az autóbuszok, a vonatok, s leállt a személygépkocsi- forgalom is. A repülőtereken erre az időre szüneteltek a fel- és leszállások, az isko­lákban félbeszakították a ta­nítást és a munkások is le­tették szerszámaikat. Palme emlékének adózva, egy perc­re elhallgattak a rádióállo­mások, s a megemlékezés al­kalmából országszerte meg­szólaltatták a harangokat. A meggyilkolt feleségének és fiainak jelenlétében egyper­ces néma gyásszal adóztak a volt miniszterelnök emléké­nek a stockholmi parlament­ben is. Néplrontkiildöttség Afganisztánban Március 2. és 9. között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Ribánszki Ró­bert titkár vezette küldött­sége az Afgán Nemzeti Ha­zafias Front meghívására lá­togatást tett az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság­ban. A delegáció megbeszé­léseket folytatott a Nemze­ti Hazafias Front FITA Déhnesin elnökhelyettes ve­zette tárgyalócsoportjával. A Varsái Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának ülése SZMT-elnökségi tanácskozás Nevelési-oktatási intézmények igazgatóinak tanácskozása A Tolna Megyei Pedagó­giai Intézet szervezésében tegnap délelőtt háromnapos tanácskozás kezdődött Ten- gelicen, a megyei tanács tengelici továbbképzési köz­pontjában. Az immár hagyo­mányos rendezvényen me­gyénk nevelési-oktatási in­tézményének igazgatói mel­lett — az első és a záróna­pon — részt vesznek a pe- dagógus-pártala pszervezetek titkárai, a városi és nagyköz­ségi pártbizottságok titkárai, illetve munkatársai, a peda­gógus-szakszervezet területi titkárai,valamint a megyei és városi művelődési osztályok illetékes munkatársai is. Tengelicen időszerű társada­lompolitikai, művelődéspoli­tikai kérdésekről folyik a tanácskozás, ami részben tá­jékoztatást, részben pedig a? Császár József megyei ta­nácselnök előadását tartja aktuális pedagógiai 'kérdések vitáját jelenti. Szó lesz az iskolák előtt álló feladatok­ról, így a közoktatás fejlesz­tési programjáról, az új ok­tatási törvényről, az iskolák önállóságáról, ez iskolai élet demokratizmusáról és egyéb fontos szervezési és tartal­mi kérdésekről. A tanácskozáson tegnap Póla Károly, művelődési osztályvezető megnyitója után Császár JózBef megyei tanácselnök tartott előadást „A megye gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejlődé­se, feladatok a VII. ötéves tervben” címmel. Délután Loránd Ferenc, az OPI osz­tályvezetője „Az iskolai de­mokratizmus és önállóság fejlesztésének problémái” témakörből tartott előadást, majd a témából szervezett vitával zárult a nap. Ma a művelődési ágazat, valamint a testnevelési és sporthivatal kapcsolata, az „Átlagon felüli teljesítmé­nyű iskolák és pedagógusok a megyében” című vizsgála­ti anyag bemutatása és vi­tája, az egészségnevelés ak­tuális kérdései, mentálhigié­nés problémák az iskolában témák kerültek napirendre. Holnap a szakfelügyelet működtetésének tapasztala­tait, a tanév néhány szerve­zési és tartalmi kérdését,* valamint a tanintézeti párt- alapszer vezetek működésé­nek megyei tapasztalatait — helyük, szerepük az is­kolai önállóság és demok­ratizmus kialakításában — tűzik napirendre. A résztvevők érdeklődéssel hallgatják az előadót

Next

/
Thumbnails
Contents