Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
1986. március 1. Képújság 9 Kenyér számítógéppel A vágtarnóci állami gazdaság számítástechnika segítségével irányítja a haszonállatok reprodukcióját és a talajba juttatott tápanyagok mennyiségét NDK A háztartási i haszna A háztartásokból, illetve az ipari üzemekből származó iszap nagy mennyiségű szerves anyagot, a növények számára értékes tápanyagokat tartalmaz. Éppen ezért ugyanúgy alkalmas a talaj termékenységének pótlására és javítására, mint az istálló- vagy a műtrágya. Kivétel: a derítőkből származó olyan iszap, amely az emberre, állatra, növényre - egyszóval minden élőlényre - egyaránt általmas nehézfémeket tartalmaz. A jénai akadémiai kutatóintézet munkatársai ezért ellenőrző eljárást dolgoztak ki, miszerint a fémtartalom alapján osztályozzák az iszapfajtákat. A tudósok arra törekednek, hogy már a szennyvízből kiszűrjék a fémeket, s ebben nagy segítséget nyújtanak számukra a velük szorosan együttműködő nagyüzemek. Vadászat farkassal Az egyik közép-oroszországi védett terület erdésze, G. Zaharov nem kutyát visz magával, amikor vadászni megy, hanem egy nőstény farkast. Farkaskölyök volt még, amikor ajándékba hozták neki az erdészek. A kölyköt felnevelte, beidomította ^s most már nagyon ügyes segítőtársa artarkasvadászaton. Télen, a hajtóvadászat idején üvöltésével az egész erdőből magához csalogatja a „lovagjait". Rögtön puskavégre kapják őket a vadászok, akik egyébként az utóbbi években szinte lejárják a lábukat, hogy megvédjék a háziállatokat az elszaporodott erdei ragadozóktól. Csehszlovákiában is a mezőgazda- sági munka jobb megszervezésének szolgálatába állították a számítástechnikát. Juraj Cveöko mérnök, a bratislavai mezőgazdasági és élelmezési kutatóintézet igazgatóhelyettese, a mezőgazdaságban alkalmazott számítástechnikai és matematikai módszerek avatott szakembere így számol be erről a munkáról:- Intézetünk számítástechnikai hálózatába ma már a Szlovák Szocialista Köztársaság minden mezőgazdasági vállalata bekapcsolódott. Automatikusan dolgozzuk fel a tevékenységük hat területével kapcsolatos információkat. E területek: az állóeszközök, a haszonállatok, a tartalékok, a munkabérek, a könyvvitel és az elemzések. Másrészt az a feladatunk, hogy feldolgozzuk azokat az adatokat, amelyek egy-egy konkrét üzem irányító munkatársainak közvetlen tevékenységét szolgálják. Ilyen például az optimális termelési összetétel, a takarmányadagok, a mechanizmusok hasznosítása stb. Néhány számítás jelentőségében túlnő egyetlen üzem keretein, például összefügg a környezetvédelemmel, a vegyipari gyártás tervezésével is. A vállalat így hosszú távon kíséri figyelemmel a termelőket és regisztrálja a munkájuk színvonalában beállott változásokat is. Az ellenőrzés célja, hogy a lemaradó üzemeket hatékonyan segíthessük. Ilyen segítséget jelenthet például az úgynevezett diagnosztikai lapok kidolgozása, amelyekből kitűnik, milyen tartalékai vannak az adott vállalatnak, mire kellene a vezetőknek összpontosítaniuk figyelmüket a lemaradás okainak kiiktatására. A számítástechnika és az automatizált irányítási rendszer jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság-tudomány és gyakorlat terén folyó nemzetközi együttműködést is. A bratislavai intézet több más csehszlovák, szovjet és NDK-beli intézménnyel közösen vesz részt a KGST Selex SEV, a szarvasmarha egyes tenyészállatainak keresztezésével kapcsolatos programjának kidolgozásában. A kísérletek célja, hogy magas tej- vagy húshozamot adó utódok szülessenek. Az állattenyésztésben dolgozók számára a vállalat reprovet elnevezésű programot is kifejlesztett, a fejőstehenek tartásának és reprodukció-képességének javítására. Az információbázis alapján kidolgozott nyilvántartásból az állat- gondozó pontos instrukciót kap, mit kell az adott napon az istállóban elvégeznie. Ezt a programot olyan részletesen akarjuk kidolgozni, hogy a gép pontosan meghatározza a fejőstehén tejhozamától függő takarmányadagját is. Az elkövetkező két-három évben az aütomatizált irányítási rendszerekhez feltehetően Csehszlovákia minden mezőgazdasági üzeme csatlakozik- Ugyanakkor azzal is számolnak, hogy a mezőgazdaság automatizálásában fokozatosan egyre újabb, minőségileg magasabb szintű tevékenységre térnek át, amikor a szövetkezeteknek már saját miniszámítögépük lesz, s ez rugalmasabbá teszi az irányító munkát. MILOSLAVA KODONOVÁ BULGARIA Megnőtt a kereslet a könyv iránt Bulgáriában az elmúlt öt évben 41 millióról 60 millióra növekedett a kiadott könyvek száma. Egy főre évente csaknem 7 kiadvány jut, több mint a könyv- kultúrájáról hires Franciaországban. A legutóbbi adatok szerint évente az országban 100 lakos közül 70 olvas el legalább egy könyvet. Ma a 8 millió lakosú Bulgária polgárainak 14 százaléka rendelkezik 500 kötetet meghaladó házi könyvtárral. A könyvnek egyre nagyőbb a becsülete, s alaposan megnőtt iránta a kereslet. Ez bizony feszültségeket teremt a könyvpiacon, a kiadók és a nyomdák alig tudják egyensúlyban tartani a kínálatot és a keresletet. Az olvasmányok tekintetében vezető helyet foglal el a szépirodalom, bár az elmúlt tíz esztendőben mintegy 3 százalékkal nőtt az érdeklődés a társadalom- politikai művek iránt. Szépirodalmat olvas a bolgár olvasóközönség 61 százaléka, társadalompolitikai irodalmat pedig 21,3 százalék. A legkeresettebb könyvek a regények. Ezt követik az elbeszélések, novellák, életrajzok, a tényirodalom, az emlékiratok és végül a versek. Legszívesebben bolgár szerzők műveit veszik kézbe. Sorrendben utánuk az európai klasszikusok és kortársak következnek, majd az Egyesült Államok irói. A többi kontinens irodalmának beáramlása csak az utóbbi két évtizedben kezdődött. A Bulgáriában megjelentetett szépirodalmi művek 6 százaléka külföldi szerzők műve, s ezek teszik ki az összpél- dányszám 11 százalékát. Évente mintegy 30-50 idegennyelvű munkát fordítanak le bolgárra. A szófiai egyetemen és az ország más bölcsészeti felsőoktatási intézményeiben évek óta képeznek műfordítókat. Ami a magyar nyelvet illeti: Szófiában az egyetemi magyar tanszék és a magyar intézet segítségével folyik a bolgár anyanyelvű műfordítók oktatása. Közös KGST-program 2000-ig Merre mozog a Csendes-óceán? I. Öt fő terület Túlzás nélkül állíthatjuk: az utóbbi másfél-két hónapban a műszaki-túdo- mányos-gazdasági szakemberek körében az egyik legnagyobb érdeklődést, figyelmet kiváltó olvasmány a KGST 2000-ig szóló komplex programja volt a tudományos-műszaki haladásról. A fokozott érdeklődés magyarázata: az abban foglaltak valóra váltásától függ nagy mértékben a KGST-tagországok nemzeti fejlődésének meggyorsítása, s ezáltal a tudományos-műszaki fejlődés egyes területein a lépéstartás a világ élvonalával. A tagországok - amint erre a dokumentum rámutat - egyeztetett akcióinak fő célja új típusú technika és technológia létrehozása. A magasabb követelményeket azonban csak akkor lehet elérni, ha egyúttal minőségileg új szintre emelkedik a KGST keretében folyó munka is. Ez a többi között annyit jelent, hogy szakítani kellett és kell az együttműködés korábbi szakaszában bevált formákkal. így születhetett meg az első olyan közös program, amelynek keretében az érdekelt tagországok nemcsak egy-egy területen működnek együtt, hanem egyeztetik a tennivalókat a kutatástól a termelésig. A zárt innovációs lánccal várhatóan el lehet kerülni a párhuzamos fejlesztéseket, az ezt követő párhuzamos termelést és ennek a következményét, hogy a világpiacon ugyanazon termékkel jelenjen meg két vagy több szocialista ország. Röviden megfogalmazva: a gyártásszakosítás, a termelésszakosítás éppen azokon a területeken fog át szélesebb kört, amelyek most vannak kifejlődőben az egyes országokban. Újszerű megközelítés az is, hogy mindössze öt területre - a korábbiaknál lényegesen kevesebbre - vonatkozik a program. Igaz viszont, hogy a népgazdaságok elektronizálása, a komplex termelési automatizálás, az atomenergetika fejlesztése, az új anyagok és technológiák felkutatása, valamint a biotechnika a következő években is a műszaki fejlődés legfontosabb területei lesznek. Érdemes itt egy kis kitérőt tenni: a 17 nyugat-európai ország tudományosműszaki együttműködési programját tartalmazó Eurêka tervben éppen úgy, mint Japán, vagy az Egyesült Államok fejlesztési elképzeléseiben hasonló témák, területek fedezhetők fel. Vagyis azok a témák, amelyek már ma, és még inkább a közeljövőben a nemzetközi technológiai-technikai fejlődés és csere meghatározói lesznek. Más - korábban elfogadott - programokhoz képest a most jóváhagyott terv formáját tekintve újszerű abban is, hogy az egyes tagországok nemzeti programjai alapján dolgozták ki. Tehát az öt legfontosabbnak ítélt területen a már megindított vagy a tervezett programokból tevődik össze a tudományosműszaki fejlesztés komplex programja. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a nagyszabású program egyszerűen csak összefoglalja a nemzeti elképzeléseket és „közös kalapba” téve igyekszik megvalósítani azokat. A 93 témakör között nem egy olyan van, amelyet a nemzeti programok előirányzataiból kiindulva fogadtak el, de a műszaki paramétereket, a megvalósítási időt - számításba véve az együttműködésből, a közös kutatásból, fejlesztésből, gyártásmegosztásból származó előnyöket - módosították. A magasabb mérce a valós helyzetből indul ki, s nem a vágyakat tartalmazza. Valamennyi tagország kötelezettséget vállalt arra, hogy a dokumentumból reá háruló feladatokat beépíti az ötéves terveibe. Más szavakkal: minden olyan szükséges intézkedést megtesznek, amely biztosítja a program időben való teljesítéséhez szükséges szervezeti, jogi, gazdasági és egyéb feltételeket. FARAGÓ ANDRÁS (Következik: II. Hazánk szerepe) A Csendes-óceán egyre terjeszkedik. Talapzatának mozgásiránya az ázsiai és az amerikai kontinens. Erre a következtetésre jutottak az „Ezop” („Aesopus”) program sokéves kutatásainak befejeztével a szovjet Tudományos Akadémiája Távol-keleti központjának, valamint a szovjet Tudományos Akadémia földmágnességet, az ionoszférát és a rádióhullámok terjedését kutató intézetének tudósai. Az „Aesopus” tudományos program eredményei igazolták azt a hipotézist, amelyet bolygónk óceáni és kontinentális tábláinak mozgására vonatkozóan állítottak fel. Meghatározták a csendesóceáni óceáni-tábla és az ázsiai kontinentális tábla érintkezési vonalát is. Mint kiderült, ez a vonal a csendes-óceáni mélytengeri árok mentén, a Kurilli-szi- getektöl mintegy 100-150 kilométernyire húzódik. A kutatók által kapott eredmények nagy segítséget nyújtanak az ázsiai szárazföld és a Csendes-óceán közötti átmeneti zóna geofizikai modelljának elkészítésében. Ez utóbbi különösen a geológusok számára bír nagy jelentőséggel, hiszen a tektonikus találkozási pontjai általában ásványkincsek - köztük kőolaj és földgáz - lelőhelyek meglétére utalnak. A kaszpi-tengeri partvidék titkai A hat-hét kilométeres mélységeket ostromló kaszpi-tengeri olajkutatók meggyőződhettek arról, hogy a jóval magasabban fekvő rétegek még nem fedték fel minden titkukat. Egy - a szárazföld partjától 40 kilométerre, a seifen mélyített - kút mindössze 900 méteres mélységből napi 70 tonna hozamú felszálló olajtermelést adott. A Kaszpi-tengeren már 25 olaj- és gázmező ismert, de a feltáró fúrások folytatódnak. Kiegészül az úszó fúróberendezések flottája is. Hatalmas vontatók szállítják a „Self-3” mozgó fúróállomást a Volgán keresztül Asztrahányból Bakuba, Azerbajdzsán fővárosába. Feladata: részt venni a sekélytengeri olajkutatásban 200 méteres tengermélységig, ahol - feltételezhetően szénhidrogéntároló - földtani szerkezeteket fedeztek fel. Ennek a régi olajvidéknek a tapasztalatai alkalmazásra kerülnek a Szovjetunió más tengereinek selfjein folyó olajkutatásban is. Tengeri fúrósziget a Kaszpi-tengeren
