Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
00 Ké pújság 1986. március 8. « Oktatásügy az NDK-ban Az iskola igazodjon az élet követelményeihez! Minden általános iskolának van politechnikai laboratóriuma, biológiai, fizikai, kémiai kísérletekhez felszerelt, berendezett tanterme „Samantha Smith” gyémánt A repülőgép-szerencsétlenség áldozatává vált 13 éves amerikai Iskoláslányról nevezték el a szibériai Mirnij közelében, a Szovjetunió gyémántbányászatának központjában talált rendkívül szép gyémántot. Mint ismeretes, Samantha 1983 júliusában látogatott el a Szovjetunióba, nyaralt a Feketetenger partján, az Artek-i úttörőtáborban. A „Samantha Smith” gyémántot a moszkvai Kreml gyémántgyűjteményében őrzik. Önkenő gépelemek A Belorusz Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében kísérletképpen különböző önkenő műanyagokból készítenek gépelemeket. Az ilyen gépelemek nagy hőmérsékleten, az űr vákuumában vagy olyan vegyi hatások közepette is kifogástalanul működnek, amelyek megakadályozzák a hagyományos kenőanyagok használatát. Az önkenő anyagokból kialakított golyóscsapágyak, fogaskerekek és más gépelemek a legnehezebb körülmények közepette is legalább 3-szor, 10-szer tartósabbak, mint a hagyományos anyagokból készülök és az ilyen elemeket tartalmazó gépek lényegesen kisebb tömegűek is. Berlinben, az Alexander Platzon lévő Pedagógus Központban Günter Menke, a nemzetközi osztály vezetője fogadott. A megbeszélt időpontnál korábban érkeztem, így jutott időm arra, hogy körülnézzek az elegáns épületben, ahol éppen kiállítás nyílt a tízosztályos politechnikai általános iskola fejlődéséről, a további korszerűsítésekről. A tablókat végignézve - amelyeken a grafikonok és a fotók érzékelhetővé tették az iskolarendszer sokoldalúságát -, a szemlélő képet kapott arról is, hogy az NDK-ban az általános képzés mit nyújt; milyen alapvető ismereteket sajátítanak el a tanulók az anyanyelv, a matematika, a természettudományok, a technika, a közgazdaságtan, a társadalomtudományok, a technika, az irodalom, a művészet és a testnevelés területén. Húsz éve, hogy bevezették ezt az egységes 10 osztályos oktatási formât, s ma már az ország 8,5 millió dolgozójának több mint 40 százaléka végzett'ebben az iskolarendszerben. Ami leginkább szembetűnő, hogy szinte az első osztálytól a tizedikig a munkáranevelést főtantárgynak tekintik az alapfokú oktatásban. Valamennyi tantárgyban kifejezésre jut a politechnikai jelleg. Vannak speciális tárgyak, mint például „a szocialista termelés alapjai", amely műszaki, gazdasági, technológiai alapismereteket nyújt, igazodva az élet követelményeihez. Természetesen nemcsak elméletben, emellett a 6-12 évesek rendszeres műhely- és iskolakerti foglalkozásokon vesznek részt, a felsőtagozatosok pedig komoly termelőmunkát végeznek az üzemekben, így már serdülő korban kialakul bennük a munkához, a dolgozó társakhoz fűződő jó kapcsolat. A hatodik osztályig általában heti 2-3 órát töltenek műhelygyakorlaton, majd később növekszik a munkaórák száma és egyre nehezebb, bonyolultabb szakismeretekre tesznek szert. Dolgoznak építkezéseken kőművesek, vasbetonszerelők mellett, megtanuljáka forgácsoló (maró-, fúró-, eszterga)- gépek kezelését, elsajátítják a gépkocsivezetést, vagy a kereskedelemben eladóként, felszolgálóként hetente több órát töltenek. Mire befejezik az általános iskolát átfogó képet kapnak az ország iparáról, mezőgazdaságáról, kereskedelméről, közvetlen tapasztalatuk alapján. Alapismereteket szereznek természet- és társadalomtudományból, két idegen nyelvből, továbbá a technika és a kultúra világában is jártasak lesznek. Günter Menke osztályvezetőt arról kérdeztem, hogy a tízosztályos általános iskolákban milyen a pedagógusok helyzete, szerepe?- A tanároktól többet kívánunk politikai és szakmai felkészültségben, mint korábban. Kötelező a rendszeres továbbképzésen való részvétel. Például az orosz nyelvszakosok egyetem után általában egy évet, de fél évet mindenképpen a Szovjetunióban töltenek nyelvgyakorlaton. Az NDK-ban sehol sincsenek képesítés nélküli pedagógusok a katedrán. A tanárok negyven százaléka 30 évesnél fiatalabb. Összesen 173 ezer pedagógus tanít az általános iskolákban. Az egyetem befejezése előtt egy évvel bejelenthetik, hogy hol szeretnének tanítani, majd ezt követően a végzősökkel tárgyal a fogadó iskola, a helyszínen beszélik meg a feltételeket: bér, lakás stb. Minden pályakezdő lakást kap, az egyedülállók is. A fiatal pedagógusok fizetése 800-1500 márka, s ehhez jön még a jutalom. (Az NDK-ban 1100 márka az átlagbér.) A minisztérium minden évben jó előre elkészíti a munkaerő-mérleget, így szeptember 1-től már tudják az iskolákban, hogy a gyermeket váró kolléganők helyett alkalmaz- zanak-e nyugdíjasokat vagy átcsoportosítással oldják meg a helyettesítést. Átlagosan hetente 22-23 órát ad egy tanár, az osztályfőnök egy órával kevesebbet. A kétgyermekes anyáknak heti 2 órával ennél kevesebb a kötelező óraszámuk. Az osztálylétszám átlagosan 20-25 fő, kisebb településeken már kilenc gyermekkel is indítunk osztályokat.- A politechnikai oktatás továbbfejlesztése mellett ez az iskolaforma melyik területén erősödik, változik a közeljövőben?- Az alsótagozatban az olvasási készség fokozása a célunk. Kiemelt feladat továbbá az állampolgári ismeretek oktatása felsőtagozatban. Nagyon fontosnak tartom az idegennyelv-oktatást. Az ötödik osztálytól heti hat órát tanulnak a gyerekek orosz nyelvet, a hetedik osztálytól pedig - fakultatív tárgyként - felvehetik a második nyelvet is, választhatnak az angol, a francia, a spanyol, a cseh és a lengyel nyelv között. Vannak általános iskoláink, ahol görögöt és latint is tanítanak. A tanulók 80 százaléka él a második idegen nyelv tanulásának lehetőségével. A hetvenes években általánosan átalakítottuk a tantervet, mondhatni az élethez, a technikai fejlődéshez igazítottuk. A szakosított iskolákban például bevezettük a komputeroktatást, 1985. szeptember 1 -tői a 7-10. osztályokban zseb- számológéppel „dolgoznak” a gyerekek a matematika órákon.- Milyen hely jut a korszerűsített tantervben-a sportnak?- Egyenjogú, kötelező tantárgy a testnevelés. Tíz éves korig minden gyermek megtanul úszni, ahol nincs az iskolának saját uszodája, ott a kerületi uszodák állnak rendelkezésükre. Az Országos Torna- és Sportszövetség (DTSB) iskolai sportegyesületei számtalan lehetőséget nyújtanak, de ezeken kívül is van lehetőség a sportolásra klubokban, spartakiá- dokon, különböző erőpróbákon, versenyeken, iskolák közötti kupákon. Berlinben népszerűek az esti futóversenyek, az utcákon tömegesen jelennek meg a fiatalok, ilyenkor öt-hat iskola csapata fog.össze a háztömbkörüli futásnak. így aztán könnyű dolguk van a testnevelő tanároknak, edzőknek: a sportoló fiatalok soraiból minden évben sikerül kiválasztani a legtehetségesebbeket, akik közül eddig már nem egy jutott fel a csúcsra. H. A. \ Közös KGST-program 2000-ig II. Hazánk szerepe A KGST-tagországok hosszú távú tudományos-műszaki együttműködési programjának céljai megfelelnek a tíz szocialista ország közös, valamint az egyes tagországok nemzeti érdekeinek egyaránt. így például az a célkitűzés, hogy a munkatermelékenység megkét- - szereződjön, az anyag- és energiaráfordítás ezzel párhuzamosan csökkenjen, minden országnak fontos előirányzata. Magyarország, az előzetes tervek szerint, a programok mintegy háromnegyed részébe kapcsolódik be. A kijelölt őt terület közül a népgazdaság elektronizálásán a szakemberek azt értik, hogy széles körben be kell vezetni a számítógépeket. A tudományos kutatások automatizálásától azt várják, hogy a tervezés időszaka ilymódon a felére- harmadára csökken, a felhasznált anyagmennyiség 5-15 százalékkal mérséklődik, s a munka termelékenysége legalább 50 százalékkal emelkedik. A számítógépek széles körű felhasználására vannak kedvező példák. Az NDK-ban a szerszámgépgyártásban a berendezéseknek több mint a fele számítógép-vezérlésű. Más országok a népgazdaság egyéb területein szereztek jó tapasztalatokat. Magyarországon a mezőgazdaságban a szövetkezetek, állami gazdaságok negyven százaléka alkalmaz számítógépet. Több mint 330 kórházban, orvosi rendelőben használnak számítástechnikai berendezést a gyógyítás, a betegség megelőzése érdekében. Nem feledkezhetünk meg továbbá arról sem, hogy ma már minden középiskolában és igen sok általános iskolában is van számítógép, s ennek alapján az oktatásban is megkülönböztetett helyet foglal el. Széles körben alkalmazzuk az orvosi műszergyártásban a számítástechnikát. E területeken felhalmozódott tapasztalataink, ismereteink alapján kívánunk részt venni a komplex program e fejezetének megvalósításában. A másik kiemelt fejlesztési irány az úgynevezett komplex termelési automatizálás. Ennek keretében az üzemeket automatizált irányító és tervező rendszerekkel kívánják felszerelni. Ezenkívül a vállalatoknál nagy számban robotokat, automatizált szállítási sorokat, automata mérőműszereket, számltógépvezérlésű szerszámgépeket kívánnak alkalmazni. A KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának számításai szerint az automatizált termelési rendszerek beállításával a munka termelékenysége másfél-négyszeresére nőhet, az új termékek gyártására fordított idő 40%-kal csökkenhet, s meglévő gépi kapacitásokat legalább 30%-kal jobban ki tudják használni. További előnyük: a berendezések energiafelhasználása 3-5, anyag- és nyersanyag felhasználása 2-5%-kal csökkenhet. E területen Magyarország elsősorban az üzemen belüli szállítási sorok tervezésében, felszerelésében, a szerszámgépek számítógépes vezérlésében szerzett jó tapasztalatokat. A harmadik kutatási-fejlesztési irány az atomenergetika. A program megállapítja, hogy az évezred végéig ezzel a környezetet legkevésbé szennyező energiatermelővel kell helyettesíteni a kőolajat és a későbbiek során a földgázt is. Ennek megfelelően a következő tíz évben a KGST-országok atomerőművi kapacitása 100 ezer mW-ra nő. A számítások szerint ezer megawattnyi kapacitásnövekedéssel több mint kétmillió tonnányi tüzelőanyag egyenérték takarítható meg. Bulgáriában a tervek szerint az évezred végére a villamosenergiatermelés 40%-kát, az ezredfordulón pedig már legalább 60%-kát termelik majd az atomerőművek. Csehszlovákiában 30%-kát, a Szovjetunióban a megtermelt villamos energia egyötödét adják az évtized végére a különböző kapacitású atomerőművek. Az atomenergetika fejlesztésében Magyarország - mint energiahordozóban szegény ország - különösen érdekelt. Országunkban az elmúlt ötéves tervidőszakban helyezték üzembe az első két atomerőmű blokkot. Ezek folyamatosan, jól működnek, megbízhatóan üzemelnek. További célunk, hogy energiamérlegünkben csökkentsük a szén- hidrogének részarányát, a villamos- energia-igények növekedését pedig alapvetően atomerőművek építésével elégítsük ki. Ennek keretében született határozat a paksi atomerőmű további négy 440 mW-os blokkal való kibővítésére. Hazánk is részt vesz az atomerőművi berendezések gyártásában; a nagyszabású programba eddig mintegy 40 vállalat kapcsolódott be. A gyártásszakosítás keretében megoldottuk az átrakodó- gépek és speciális karbantartó gépek gyártását. Az erre létrehozott gyártáskapacitásainkat olymódon tudjuk megfelelően kihasználni, hogy még jobban bekapcsolódunk a többi KGST-ország atomerőmű építési programjába. A negyedik fő fejlesztési irány az új anyagok felkutatása és termelésbe állítása. A cél: rendkívül korrózióálló, tűzálló anyagok, kerámiák, új műanyagok kifejlesztése, a porkohászat módszereinek alkalmazása, a hegesztésnél, a hőkezelésnél a lézertechnika és technológia elterjesztése. Szó van továbbá olyan új anyagok kidolgozásáról, amelyek alkalmazásával számottevően növelhető a gépek, berendezések tartóssága, csökkenthető az anyagfelhasználás, az önköltség, s takarékoskodni lehet az értékes és ritka anyagokkal. E témában Magyarországnak különösen a kerámia- és alumíniumiparban vannak tapasztalatai. Jó eredményeket értünk el a nagytisztaságú alumínium kifejlesztésében. A kutatás-fejlesztés fontos irányának tekintik a hosszú távú programban a biotechnológia alkalmazását. Mindenekelőtt olyan új gyógyszerkészítmények kidolgozását várják, amelyek segítenek a daganatos betegségek, a szívós keringési zavarok gyógyításában. A gén- és sejtsebészet elősegítheti az állattenyésztésben a takarmányozás javítását, a növénytermesztésben a hozamok növelését. Fontos szerepet szánnak az úgynevezett biochipeknek is a számítástechnikában. A mikrobiológia nagy hatást gyakorolhat a magyar mezőgazdaság és gyógyszeripar fejlődésére is. Egyes növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságokban már most is vannak sikeres kísérletek, jól bevált tapasztalatok a biotechnológiai módszerek alkalmazására. Jó tudományos eredményeket tudunk felmutatni például a fermentációs folyamatokban. FARAGÓ ANDRÁS (Következik: III. Megvalósítható célok) KÍNA Lehet két gyermek is Kína a jövőben rugalmasabban alkalmazza szigorú születésszabályozási politikáját, és indokolt esetben a fiatal pároknak két gyermeket is engedélyez. Ezt az állami Családtervezési Bizottság elnöke, Vang Vej jelentette be a China Daily című lapban. Szerinte az elmúlt öt év tapasztalatai biztatóak. Megmutatkozott, hogy a népesség a tervezett évi 1,2%-kal növekedett. Az állam azonban továbbra is gondoskodik róla, hogy a századforduló népessége ne haladja meg az 1,2 mil- liárdot (1985. végén előreláthatólag 1,046 milliárd) és ezért alapvetően kitart az egygyermekes családok mellett. Az eddigi gyakorlat mérsékelt lazítása úgy történik, hogy az ideiglenesen csak bizonyos vidékekre, kisebbségekre és ritkán lakott határterületekre érvényes kivételes szabályozásokat kiterjesztik az egész országra. így a főként a fiú utódokban érdekelt vidéki családok számára a különböző tartományokban második gyermeket is engedélyeznek, ha az első lány volt. Akkor is kivételt tesznek azonban, ha a gyermek mozgáskorlátozott, vagy az apa és, az anya is egyetlen gyermek. A hivatalos újságban közzétett felmérés ismét világossá tette a kormány nehézségeit, a különösen vidéken népszerűtlen egygyermekes családok keresztülvitelében. Eszerint az 1980 óta Sanghajban született csecsemők 81 %- a volt egyetlen gyermek, a túlnyomó- részt vidéki jellegű Hupej és Sanhszi tartományokban viszont csak 47, illetve 44 százalék.
