Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 53. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. március 4.. kedd. Mai számunkból NŐK MAS-MAS SZEREPBEN (3. old.) ÜJ MŰSORRAL MUTATKOZOTT BE A SZEKSZÁRDI BIG BAND (4. old.) KEZILABDA- VILAGBAJNOKSAG (6. old.) A szovjet gazdaság fejlesztésének fő irányai Nyikolaj Rizskov beszéde az SZKP XXVII. kongresszusán Az SZKP XXVII.. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a központi revíziós bizottság jelentésének, a párt* program új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986—1990- re és a £000-ig tartó időszakra". Mint ismeretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakira — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Ancjrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke látta el ,az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 :őra után adta /meg a szót Nyikolaj Rizskovnak, a Politikai Bizottság tagjának, a minisztertanács elnökének, hogy tartsa .meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. A „fő irányok” tervezetét az előzetes országos vitára bocsátás során sok ezer kollektívában, összesen mintegy 110 millió ember elemezte, véleményezte, egészítette ki javaslataival, ötleteivel, fgy került a közel 100 oldalas okmány a pártkongresz- szus elé, amely három napot szentel megvitatásának. Elöljáróban Nyákolaj Rizskov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszus elé terjesztett politikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus—lenin izmus megingathatatlan elveinek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt formában tartalmazta a párt, az állami és társadalmi élet kérdéseinek egész komplexumát. Újító szellemben határozta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének stratégiáját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékosságok és nehézségek okainak értékelésében az eszmei tartalom, az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvás-nélküliség, az új feladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1986—1990-re és a 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt központi bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politikai és népgazdaság! dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előterjesztett gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az évszázad végéig kell megoldani. meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fejlődése minősági átalakításának fő irányvonalait. A Fő Irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, a jövőbe vetett reményeinek. Ezt teljes erőivel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet minisztertanács elnöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Érthető, hogy a tervezethez való viszony nem egyértelmű. Osztályellenségeink és ellenfeleink megpróbálják eltorzítani a kitűzött tervek lényegét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású Az előadó elmondotta: A fő irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk hazánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kezdeti szakaszában, mondhatni, igen bonyolult helyzetben ment végbe. A gazdaság fejlődésében a 70-es években tapasztalt kedvezőtlen tendenciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két évben tovább csökkent a növekedés üteme. Rosszabbodtak a gazdálkodás minőségi mutatói. Az ipari termelés növekedésének üteme 1982- ,ben másfélszer kisebb volt, mint a X. ötéves terv éveiben átlagosan. A problémák növekedése hatással volt a legfontosabb problémák megoldására a szociális szférában is. így az ötéves tervidőszak második évében ténylegesen megállt a lakosság reáljövedelmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékosságok alapvető okai abban rejlenek, hogy a gyakorlati tevékenységben nem vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági helyzetet, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehetőségének kimerülésével függött össze, nem mutattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásában, s a népgazdaságnak és a? irányításnak az idő követélményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból, nem vonták le a szükséges gyakorlati következtetéseket. A párt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézkedéseket tett a gazdasági építés vezetésének megerősítésére, mindenekelőtt a szervezettség és a munkafegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép támogatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményekép* pen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. Nyikolaj Rizskov rámutatott: az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós maradt 35 millió tonna kész hengerelt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal, és 16 milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. (Folytatás a 2. oldalon.) Nakaszone kormányfő fogadta Sarlós Istvánt A képviselőház meglátogatásával kezdődött hétfőn délelőtt a Sarlós István vezette magyar parlamenti küldöttség hivatalos japáni programja. Az Országgyűlés elnökét és a kíséretében lévő személyiségeket a tulajdonképpeni vendéglátó, Sza- kata Micsita, a japán alsó- ház elnöke fogadta, s jelen volt az alsóház több vezető képviselője is. A hétfő délelőtti program keretében Sarlós Istvánt és az általa vezetett parlamenti küldöttséget fogadta Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök. A közvetlen és baráti légkörű találkozón a sziget- ország kormányfője hangsúlyozta, hogv a Lázár György- gyel lezajlott tavalyi megbeszélések és a magyar miniszterelnök japáni látogatásakor létrejött megállapodások szellemében a japán kormány további erőfeszítéseket tesz a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésére. Sarlós István megerősítette Nakaszone Jaszuhiro magyarországi látogatásra szóló meghívását, amit tavaly szeptemberben még Lázár György nyújtott át a japán kormányfőnek. Nakaszone kijelentette: nagy érdeklődéssel tekint a látogatás elé. A Sarlós István vezette parlamenti delegáció hétfő délután a Tanácsosok Házában — a japán parlament felsőházában — tett látogatást. A küldöttséget ■Kimura Mucuo, a felsőház elnöke üdvözölte, és jelen volt több más vezető felsőházi képviselő is. A hétfői parlamenti találkozók krónikájához tartozik, hogy Sarlós István magyar- országi látogatásra hívta meg Szakata Micsitát, az alsóház és Kimuna Mucuót, a felsőház elnökét. A meghívást mindketten köszönettel elfogadták. A parlamenti tanácskozásokat követően Sarlós István és az általa vezetett küldöttség látogatást tett Kono Jo- hei állammi:niszternél, a Tudományos és Technológiai Hivatal vezérigazgatójánál, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnökénél. Ugyancsak a hétfői program keretében a magyar parlamenti küldöttség ellátogatott a tokiói fővárosi kormányzóság hivatalába is, ahol Szuzuki Sunicsi, Tokió kormányzója üdvözölte a vendégeket. A hétfői találkozókon részt vett Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. Hétfő este Szakata Micsi- ta, a képviselőház elnöke díszvacsorát adott a Sarlós István vezette magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. Maróthy László részvétlátogatása Olof Palme Svédország miniszterelnöke elhunyta alkalmából Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes hétfőn felkereste Svédország budapesti nagykövetségét és a kormány nevében részvétét fejezte ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára és Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője nyilvánította részvétét Anders Ragnar Dromberg nagykövetnek, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke tragikus halála alkalmából. Várkonyi Péter útja Közép-Amerikába Várkonyi Péter külügyminiszter Isidoro Malmierca Peolinak, a Kubai Köztársaság külügyminiszterének és Miguel d’ Escoto Brockman- nak, a Nicaraguái Köztársaság külügyminiszterének meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Kubába és Nicaraguába, továbbá Bernardo Sepulveda Amor mexikói külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra a Mexikói Egyesült Államokba utazott. Ünnepélyes átadás Alsónyéken Öregek napközi otthona és századagos konyha Tegnap délelőtt 11 órakor került sor az alsónyéki öregek napközi otthona és a hozzá tartozó 100 adagos konyha ünnepélyes átadására. Az egykori iskolaépületből kialakított szociális intézmény húsz idős embert fogadhat nap közben, s megoldja a bátaszéki napközi otthon, és a szociális gondozottak étkeztetését is a helybélieken kívül. Az épületben kapott helyet a könyvtárhelyiség és az ifjúsági klub, amit az 1985 óta működő, helyiekből alakult szabadidős társaság támogat. Az egymás mellett békésen megférő több generáció már a jövő terveit körvonalazza : szabadidős, szociális központot szeretnének itt létrehozni Alsónyéken, ahol minden korosztály megtalálná az őt érdeklő elfoglaltságot, még több szállal kötődne a településhez. A kétmillió 250 ezer forintos beruházás átadásán Kreuzer Tamás, a falul elöljárója mondott megnyitó beszédet. Külön meg kell említeni kél. kisiparos nevét, akik társadalmi munkában hozzájárultak az építkezéshez. Dózsa Pál János 110 ezer forint értékben a központi fűtés beszerelését végezte el, míg Illés István villanyszerelő 120 ezer forint értékben végzett szakipari munkát. A helybéli lakosság kétszázezer forintnyi társadalmi munkával segítette, gyorsította az új szociális létesítmény átadását. —tzs— bj— Az első ebéd voltát és méreteit. Barátaink, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, ebben a dokumentumban az új társadalmi rendszer fölényének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alapvető társadalmi-gazdasági problémáit. Nyikolaj Rizskov ezután áttért a beszámoló I. fejezetére: Eredmények és következtetések
