Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

1986. március 29. Képújság 11 Egy és negyedszázada, 1896. március 27-én született Koszta József festőmű­vész. Némi meglepetéssel szolgálhat, hogy müvei nagy részében és egyben életműve legértékesebb alkotásaiban az alföldi tájat és a benne élő embert meg­jelenítő művész nem az Alföldőn, hanem attól bizony elég távol és jellegében is eltérő tájon, a Déli-Kárpátok tövében, Brassó városában indult életútra. Az Alfölddel csak élete ötödik tizedében került kapcsolatba, de ez a találkozás olyan erőteljes volt, olyan mély vonzalmat alakított ki benne, hogy nem is vált meg tőle 1949. július 29-én bekövetkezett haláláig. Az iparos család gyermeke maga is festő- és mázolómesterséget tanult. Később, 1885. és 1888. között a Minta- rajziskolán végezte tanulmányait Szé­kely Bertalan, Lotz Károly és Greguss Imre festőművész növendékeként. Művésszé válásának további útja, annyi más festő honfitársához hasonlóan Münchenbe vezette el. Itt a művészet mesterségbeli részére megtanították ugyan, de az Akadémia szemlélete nem felelt meg dinamikus egyéniségének, nem segítette elő alkotói felelősségét. Ezért is ment el Európa számos városába tanulmányútra. Megismerkedett az euró­pai festészet forrásával Itáliában, és Önarckép megfordult az akkor művészeti forradal­mát élő Párizsban is. Érdeklődése elvitte Belgium és Hollandia nagy gyűjtemé­nyeihez. Munkásságának első szakaszában Munkácsy művészeti magatartása és realista látásmódja mellett hatott rá Millet líraisága, és Bastien Lepage finom, árnyalatgazdag naturalizmusa is. Szá­zadfordulón készült műveinek témavá­lasztásában, alakjainak aurás, közvetett világításának és részletező festésmódjá­ban jól érzékelhetőek ezek a hatások, (Vízhordó, Mezőn, Kosaras lány.) Átmenetileg megfordult Nagybányán is, de ott is elkülönülten dolgozott, és nem ragadták meg igazán a plein-air festő problémái. Már ekkor is erősen fog­lalkoztatták a társadalmi igazságtalansá­gok. Rövid tartózkodás után Nagybányát otthagyva alföldi vándorlásának főbb állomásai Abony, Cibakháza és Szolnok voltak. Majd állandó és végleges lakóhe­lyéül Szentest választotta. Ott tanyát vásárolt, és életvitelében, nem egyszer munkafeladataiban is következetesen vállalta új környezete paraszti világát. (Festőtársával, barátjával, Rudnay Gyu­lával váltott leveleinek tartalma sokkal inkább a gazdálkodás, az időjárás és a termés, mintsem a festői, alkotói problé­mák körül forog.) Koloritjának erőteljessége és festés­módjának expresszivitása a tízes évek­ben bontakozott ki. (Mezei munkások, Vihar előtt, Szélmalom.) Az életmódbeli, emberi azonosulás tette lehetővé, hogy kifejezze ennek a természeti, emberi kör­nyezetnek a lényegét, s benne az egész korabeli magyar társadalom súlyos problémáit, szociális feszültségét. Piros, fehér, kék izzású és nyugtalan, zaklatott ecsetkezeléssel megoldott tanyái, putri­jai emberi alak nélkül is az emberről szól­nak. Egyéni, individuális festői eszközök­kel arról, hogy akik ilyen környezetben tevékenykednek, azok nem lehetnek az élet napos oldalán. (Parasztudvar, Tanya, Putri.) A gazdag festőiség, a szí­nek élénk foltjai ellenére a Ruhaszárítás az emberi kiszolgáltatottságot, az emberi szegénységet tolmácsolja megrázó erő­vel. Az ember és a természet kapcsolata, s benne az Alföld izzó nyarai és kemény, hideg telei, továbbá a mezei munka izom- nyűvő nehézsége nyert expresszív meg­fogalmazást a Kukoricatörésben. A min- dennepos háztartási munka nála éppen a sötét háttér által kiemelten és a fehérek árnyalati hangsúlya által is segítetten fontos, hasznos és megbecsült tevé­kenységként jelenik meg. (Tányértöröl­gető nő.) Életművének jelentős részét képezik portréi. Elsősorban nem egyéni, individuális hasonlóságra törekedett, inkább a típus megragadását tartotta fontosnak. Megjelenítettjeit általában nyugalmas mozdulatlanságban láttatja. Ennek ellenére - éppen, mert modelljeit nagyon jól ismerte -, sikerült általuk élet­Kukoricatörés MŰVÉSZET Kislány virággal útról, sorsról hiteleset mondania. Parasz­tasszonyainak megformálásánál érződik rokonszenve, együttérzése. Az egyszerű öltözet ellenére is emberi méltósággal ruházta fel őket (Olvasó nő, Ablaknál, Női arckép). Munkásságát 1948-ban a legelsők között ismerték el a legmagasabb művé­szeti kitüntetéssel, a Kossuth-díjjal. Választott városában, Szentesen utca, múzeum, szocialista brigád viseli nevét, köztéri szobor (Borsos Miklós alkotása) és márványtábla őrzi, hirdeti emlékét. DÖMÖTÖR JÁNOS lí Lélek és forma Világ körüli vándorúiról tért haza a magyar szecesszió művészetét bemu­tató kiállítás. Tizennégy ország 25 városa - egyebek között Párizs, Nantes, Chi­cago, Ljubljana, Velence - után most a Magyar Nemzeti Galériában nyílt nagy­szabású kiállítás a századvég és a szá­zadelő képző- és iparművészeti, építé­szeti alkotásaiban. A 600 műtárgyat fel­vonultató bemutató címét - Lélek és forma - Lukács Györgytől kölcsönözték a rendezők. Negyvenhat múzeum és közgyűjtemény, számos magángyűjte­mény adott kölcsön a kiállításra kollek­ciójából, így sok eddig lappangó vagy kevéssé ismert tárgy is a közönség elé került a Galériában. A rendezők művek, események köré csoportosították a gazdag anyagot. Idő­ben a korszak kezdetét jelölő Millenniumi Kiállítástól (1896) a párizsi (1900), a milá­nói (1906), a torinói (1911) világkiállítá­sokon keresztül a korszakot lezáró I. világháborúig tart a bemutató. E kiállítások ins­tallációban is meg­elevenednek. Mind­járt a bejárat - a galéria C-épületé- nek főbejárata - a torinói világkiállítás magyar pavilonjá­nak kapuját idézi. (A főbejáraton e kiállí­tás nyitva tartási ideje alatt - szep­tember 31-ig - nem is lehet a többi tár­latra bemenni.) A földszinten a Millen­niumi Kiállítás tárgyi emlékei láthatók. Félkörivben beépí­tett fülkékben a mil­A századforduló művészete a Nemzeti Galériában lenniumi emlékmű szobrainak kicsinyí­tett másolatai, a kort idéző fotók, doku­mentumok. A félemeleten a milánói világkiállítás magyar kapuja fogadja a látogatót. Az első emeleten a párizsi világkiállítás magyar pavilonjainak kapuit építették be. Köztük a világkiállítás díjnyertes magyar műtárgyait - szőnyegeket, festményt, bútort, szobrot. Atmoszférateremtő hatást szántak a jellemző enteriőröknek, a paraszti, pol­gári szobabelsőknek, öltözékeknek. Helyet kaptak a korszak európai áram­latát a plein-air festészetet Magyarorszá­gon meghonosító művészek - elsősor­ban a nagybányai művésztelep megala­pítói: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla, vagy a művészetek minden ágában munkál­kodó Rippl-Rónai művei. A gödöllői művésztelep szecessziós mesterei - Körösfői Kriesch, Nagy Sán­dor, Remsey Jenő -sa korszak magá­nyos óriása, Csontváry is jelentős müvekkel vannak képviselve. Csakúgy, mint Vaszary János és Gulácsy Lajos, akinek munkássága elválaszthatatlan e korszak festői áramlataitól. Az 1900-as években nemcsak a kép­zőművészetek újultak meg, kedvezett a légkör az építészet felvirágzásának is. Az épületek külső-belső dekorálása is, a kor divatja szerint, a szecesszió stílusjegyeit hordozta. Lechner Ödön, Lajta Béla és követőik munkásságára hivatkozik a kiállításs, bemutatva számos építészeti és belső­építészeti tervet; makettban felépítve Lechner Ödön kecskeméti víztor­nyának makettje néhány meg nem valósult terv rekonst­rukcióját (Lechner kecskeméti víztornya, emlékműpályázatok, síremlékek - Kos- suth-mauzóleum, Erzsébet királyné, Vörösmarty-emlékmű). Látványos az üvegablakok terme, Róth Miksa műhelyéből. Bútorok, használati és dísztárgyak, üvegek, porcelánok, üvegablakok, ékszerek, ruhák, hímzések, képzőművé­szeti alkotások, plakátok, atmoszférate­remtő erejével válik teljessé a hazai sze­cesszió alig két évtizedet felölelő, de annál nagyobb hatású bemutatója.- km ­T. ÁGOSTON LÁSZLÓ: PÁLYÁZAT Olvasom az újságokat. Helyesebben a hirdetéseket. A többivel nem rontom a szememet, mert a híreket bemondja a rádió, meg a televízió is. Mind ugyanazt írja. Na ja; Jókainál egy az Isten, nálunk meg egy az MTI... Szóval olvasom a hirdetéseket. Exportra dolgozó nagyvállalat pályázatot hirdet vezérigazgatói állás betöltésére. Ilyen négy volt ma az újságban. Felaján­lottak még tíz igazgatói, húsz főosztályvezetői és harminc osztályvezetői állást. A csoportvezetői, telepvezetői, meg raktárvezetői beosztásokat kínáló' hirde­téseket már nem is számolom, mert száz után mindig összezavarodom. Végtére is én nem vagyok fejszámoló művész . .. Mi lenne, ha megpályáznám valamelyiket? Mondjuk ... no nem, az kockáza­tos, de például egy igazgatói állást. Mégiscsak jobb, ha szerény az ember, nem? Szakirányú végzettséggel rendelkezem. Huszonöt éve szakszervezeti tag vagyok, ez alatt minden irányban voltam szemináriumon. Egy egész asztalfiók tele van az igazoló oklevelekkel. Politikai végzettség. Ez sem gond. Amire tanulmányi szabadságot adtak, min­denre beiratkoztam. Aki már épített magánerőből házat, az tudhatja mibe kerül manapság egy segédmunkás. Mi kell még? Ötéves szakmai gyakorlat. Az is megvan. Tíz éve építem ezt a nyomorult házat. Azóta gyakorlom a kőműves, ács, asztalos, vízvezeték- és vil­lanyszerelő szakmát, de levizsgáztam anyagbeszerzésből és árufuvarozásból is. Főállásban gépeket tervezek, másodállásban virágkertész vagyok. A vezetői gyakorlat sem hiányzik, hiszen mellékfoglalkozásban éjszakánként taxizom. Erkölcsi feddhetetlenség. Ez sem gond. Igaz, a múltkor meggyanúsított a feleségem, mondván, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy egy középkorú férfi hónapokon át úgy feküdjön az ágyban, mint egy fatuskó. Szerinte eszembe sem jut, hogy ő nő. Hogy mi köze ennek a fatuskóhoz? És miért éppen tuskó? . . .Különben sokszor eszembe jut. Ahányszor meglátom a fürdőszobá­ban a piperevackait, mindig elgondolkozom azon, mennyivel kevesebbet köl­tünk mi, férfiak ilyen haszontalanságokra. Ha csupán férfiakból állna a társa­dalom, ezt az összeget is felajánlhatnánk a külgazdasági egyensúly helyreállí­tására. No lám, micsoda ötleteim vannak! Azt hiszem, a külkereskedelmi vállalat igazgatói székét fogom megpályázni. Ennyit az erkölcseimről. Feddhetetlenség. Két hete a virágpiacon találkoztam egyik őstermelő isme­rősömmel. Titokzatos arccal sündörgött mellém, aztán odasúgta, hogy gyorsan rendezzem a könyvelésemet, meg nagyon vigyázzak az árakkal, mert jönnek az adóellenőrök. Mondtam neki, hogy a könyvelésem mindig naprakész, a virágot meg sokkal olcsóbban adom, mint mások. Az ellenőröktől különben sincs tar- tanivalóm, mert januárban már befizettem az egész évi adómat. „Nincs mitől tar­tanom, én becsületes ember vagyok” - mondtam büszkén, és kihúztam magam.- Hülye! - fordult el bosszúsan.- Micsoda?! - ragadtam meg indulatosan a kabátját.- Hagyj békén! - szabadkozott - csak a szó szinonimáját mondtam. Szóval ez a feltétel is rendben van. Mi van még? Az áll a hirdetés alján, hogy megfelelés esetén a munkaszerződés öt év után is meghosszabbítható. De hát ez nagyszerű ! Ha teljesen alkalmatlan leszek az állás betöltésére, akkor csak öt évig lehetek igazgató. Addigra meg majd csék elnyerek egy másik igazgatói, vagy netán vezérigazgatói állást egy másik pályázat útján . . . Koszta József emlékezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents