Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
1968. március 29. NÉPÚJSÁG 9 I LENGYELORSZÁG i-tengeri kőolaj- lelőhelyek A gdanski kikötőben manapság megszokott látvány a tengeri olajfúró torony. A tengeri fúrótornyot a Petrobaltic közös kőolajkutatási vállalat üzemelteti. A vállalatot tíz évvel ezelőtt alapította három állam, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió a Balti-tenger esetleges köolajkincsének feltárására és kiaknázására. Mintha csak a kerek évfordulót kívánták volna méltóképpen megülni, a kutatások eredményre vezettek. Az úszó sziget NDK-beli, lengyel és szovjet személyzete a közelmúltban a Kasub-part- vidéken fekvő Leba városától északi irányban 30 mérföldnyire kőolajra lelt a tengerfenéken. A felszínre hozott minták alapján megállapították, hogy az itteni kőolaj csaknem kénmentes, kiváló minőségű energiahordozó. Noha a lengyel tengeri övezetben tízegynéhány próbafúrást végeztek, s több ízben kőolaj- és földgáznyomokra, ilyen gazdag lelőhelyre eddig még egyszer sem akadtak. Persze, nincs itt annyi olaj, mint mondjuk Kuwaitban vagy az Északi-tenger mélyén. Ekkora mennyiségekre eleve nem számítottak a kutatók, mert tudják, hogy a Balti-tenger talapzatának geológiai szerkezete kizárja az Északi-tengeréhez hasonlóan nagy olajtartalékok előfordulását. De az innen nyerhető energiahordozó is nagyon jelentős, hiszen kiegészíti a kutatásban társult országok olajkészletét. A vállalat mintegy 700 dolgozót foglalkoztat. A tengeri fúrótornyot Hollandiából vásárolta, a vontatóhajók lengyel hajógyárakban épültek. A próbafúrások viszonylag mélyek, elérik a 7000 métert is. A három üzemeltető állam meghatározott mértékben részesül a kitermelt olajból. Az az ország, amelyiknek a felségvizein felfedezték a kőolajat - konkrét esetünkben ez most Lengyelország - a kitermelt kőolaj 50 százalékát kapja meg, a másik kettő 25-25 százalékban részesül a nyersanyagból. A lengyel zónában feltárt két lelőhelyből aiechnika jelenlegi fejlettségi szintjén körülbelül 6 millió tonna kőolajra és jelentős mennyiségű földgázra számítanak. A szakértők szerint a két lelőhelyen egyelőre a kőolajnak csak az egyhar- mada aknázható ki. Találtak olajat a szovjet parti övezetben is, ahol egyúttal kálisó-készletet is felfedeztek. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Építkezés a városközpontokban Az NDK lakásépítésében jelenleg jelentős változás figyelhető meg. Egyre inkább a városközpontokban építkeznek. A meglévő épületek korszerűsítésére és a foghijak beépítése révén egész városrészek képe változik meg. 1983-ban még csupán az új lakások 9,9 százaléka épült a belvárosokban, addig 1985-ben ez az arány már 25 százalékra emelkedett, a következő években pedig több mint 50 százalékot ér majd el. 400 lakás ezer lakosra Miért ez a változás? Az 1971-ben elhatározott hosszú távú lakásépítési program minden erőt a lakáskörülmények megjavítására összpontosított, ezt a célt szolgálták az új építkezések, a lakóépületek korszerűsítésére és állománymegóvása csakúgy, mint a közösségi intézmények létesítése. Az NDK alapvető szociálpolitikájának a célja: 1990-ig meg kell oldani a lakáskérdést, s egyben kedvező feltételeket teremteni a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére. Ezt a célt az 1971 óta épített több mint 1,5 millió lakással és 832 ezer lakás korszerűsítésével megközelítették. Ma minden 1000 lakosra 400 lakás és átlagosan 26 m2 lakóterület jut egy személyre. Ez a nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó lakáshelyzet tette lehetővé az új kiindulási pontot, amely előtérbe helyezi a régi, nem kielégítően felszerelt lakások színvonalának javítását. Ezt az elhatározást mindenekelőtt szociális meggondolások vezérlik. így lehet csak megszüntetni a történelmileg kialakult szociális egyenlőtlenséget a lakásviszonyokban és minden polgár számára azonos életfeltételeket biztosítani. Történelmi örökség Ez persze távolról sem jelenti a lakásigények azonos szintjét. A belvárosi területek rekonstrukciója sokkal inkább a választás lehetőségét gazdagítja. Vannak, akik a központokban laknak szívesebben, mások a külső területek nyu- godtabb, a természethez közelálló lakást részesítik előnyben. Az út, amelyre most lépünk, segít a városok szépségének és az építkezési kultúra történelmi örökségeinek megóvásában. A városközponti építkezés a szociális és kulturális szempontokon túl gazdaságilag is szükségszerű. A meglévő épületek állományának megóvása, korszerűsítése ugyanis sok esetben gazdaságosabb, mint új épületek építése. Mindenekelőtt azonban az a cél lebegett a határozat szerzői előtt, hogy a termőföld és a természet védelme érdekében határt szabjanak a városok terjeszkedésének. Az új harmonikus egységet képez a helyreállított történelmi polgárházakkal Rostock kikötőváros központjában Építészek versenye Az építészek számára persze új feladatot jelent, hogy az építkezések súlypontja a városközpontokba tolódott át. A tervezés sokkal differenciáltabbá válik. Tekintettel kell lenniök például a műemlékvédelemre is. Nem csupán minden város, de minden helyszín más és más megoldásokat követel. Az utóbbi években sokat tettek a megfelelő kutatás és a gyakorlat érdekében. A belvárosi lakásépítkezésekben valóságos verseny alakult ki az építészek körében az NDK valamennyi megyéjében. A legkülönbözőbb megoldások alakultak ki és kísérletképpen meg is valósultak. Berlin, Gera, Rostock, Erfurt és más városok építkezései tanúskodnak erről. Az NDK építési akadémiája és más kutató intézmények támogatásával létrehozott iparszerű építkezés nemcsak meggyorsítja és gazdaságosabbá teszi ezt a munkát, de gondolatgazdag építészeti formákat is létrehoz. Együtt a lakossággal Az iparszerű munka lerövidíti az építkezések idejét és ezzel csökkenti a bérlők megterhelését. Berlinben nemrég olyan technológiát vezettek be, amelynek segítségével egy ötemeletes bérház lakásainak, konyháinak és fürdőszobáinak korszerűsítése, a vezetékek kicserélésével együtt tíz nap alatt keresztülvihető. Egy ilyerç ház helyreállítása és korszerűsítése átlagosan három hónapot vesz igénybe. Minthogy ezek a munkák közvetlenül érintik a lakók életét, nemcsak a megfelelő közösségérzéket követeli, de a legszorosabb demokratikus együttműködést is a tanácsok, az építők és az állampolgárok között. Egy-egy terület korszerűsítése valamennyi lakóházra vonatkozik, legyen az köz- vagy magán- tulajdon. A magánlakások tulajdonosai erre a célra rendkívül kedvező hitelt kapnak az államtól. Az NDK építészei tehát most a következő évtized számára dolgoznak. Céljuk, hogy a városok megőrizzék történelmi értékeiket és egyben megfeleljenek korunk magas építési kultúrájának. Prof. Dr. GERHARD KRENZ, az NDK Építészeti Szövetségének alelnöke CSEHSZLOVÁKIA Szív és tüdő együttes átültetése A szívátültetés ma már, ha nem is rutinműtét, de igazán nem a napilapok első oldalára kívánkozó szenzáció, mint egykor, 1967-ben, amikor a fokvárosi Christian Barnard vállalva minden kockázatot, elvégezte az első szívtranszplantációt. Jelenleg a világ számos országában végeznek tapasztalt és alaposan felkészült orvoscsoportok szív- átültetéseket olyan esetekben, amikor a betegek a transzplantálás híján hónapokon, esetleg heteken veiül meghalnának a szívműködés elégtelensége következtében. Persze a szívátültetés - noha életet ment - mint általában minden szerv transzplantációja, sokféle jogi és etikai problémát vet fel, amely elég messze nem megoldott, s ezért igen nagy a visz- szaélés lehetősége. Gondoljunk csak a szervekkel történő üzleti manipulációk problémájára. Mindez természetesen a transzplantációk megszűntével tárgytalanná válik. A nemzetközi orvostársadalom zöme teljes nézetazonosságot vallva megegyezik abban, hogy a jövő útja - ezt igazolni látszanak a megkezdett kísérletek is - a műszerveké. Addig azonban csak a transzplantáció bevált ösvényén járhatnak a sebészek. Mintahogy ezt teszik a csehszlovák főváros Klinikai és Kísérleti Orvos- tudományi Intézetének kiváló munkatársai is, akik közül tavaly hárman magas állami kitüntetésben részesültek a szervátültetés terén végzett munkásságuk elismeréséül. Klement Gottwald Állami Díjat kapott Vladimir Kocandrle professzor, a tudományok doktora, a nagyhírű prágai intézet igazgatója, továbbá Pave] Firt professzor, a tudományok doktora, az intézet szívsebészeti orvoscsoportjának vezetője és Juraj Fábián professzor, a tudományok doktora, a kardiológiai orvoscsoport feje. A Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézetben folyó szivátültetési programot több éves előkészítő időszak előzte meg, amelynek során a munkatársaknak alkalmuk volt megismerkedni a nemzetközi eredményekkel, s maguk is a legapróbb részletekig kidolgozhatták munkájuk minden lépését. S noha a szívátültetés korántsem a szív- és érsebészet csúcsa - figyelmeztet Kocandrle professzor egy interjúja során -, mégis kétséget kizáróan rendkívül igényes művelet, amely a biológus és az orvostudomány magas színvonaláról tanúskodik, s egyben feltételezi a biokémia, az immunológia, a kardiológia, az aneszteziológia és a szív-érsebészet összehangolt működését. A klinikán - tette hozzá a Klement Gottwald Állami Díjas orvostudós -, évi 25-30 transzplantáció végrehajtására képesek a munkatársak. Ez pedig a számítások szerint nem kevesebb a Csehszlovákiában szükséges műtétek számánál. A szívátültetésen kívül jelenleg már a szív és a tüdő együttes transzplantációjával is számolnak a prágai kísérleti intézetben. Mint arról Kocandrle professzor beszámolt, a bonyolult operációs típus előkészítését már 1984-ben megkezdték. A szívátültetéshez hasonlóan itt is a technika elsajátítására került a fő hangsúly: a kadaverből (a szervadó halottból) a szív és a tüdő együttes kiemelésére, majd konzerválására, s végül az átültetésre. Ez a műtét sokkal igényesebb az „egyszerű” szívátültetésnél - hangsúlyozta a professzor.- Egyelőre a prágai tudósok kísérleti állatokkal dolgoznak, ezek segítségével gyakorolják be a műtéti eljárás különböző fázisait. Tekintettel arra, hogy az önálló tüdőátültetés eddig nem vált be - mondotta az intézet kiváló igazgatója -, együttes szív-tüdöátültetéssel számolunk abban az esetben is, ha a betegség csak a tüdőt sújtja, ám olyan mértékben, hogy másikkal kell felcserélni. Úgy látjuk, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez a tüdőtranszplantáció egyetlen járható útja. A tudósok emellett mesterséges szív- erősítőkkel, pótszívek kifejlesztésével is próbálkoznak. Ezek úgynevezett ideiglenes szívek, amelyek az elhalt szivet helyettesítik a transzplantációig. Jelentős immunológiai kutatásokat is folytatnak, hiszen az a cél, hogy minden átültetett szerv tartósan beépüljön a befogadó szervezetbe. Talán paradoxonnak tűnik, de nekünk az a végső célunk, hogy úgy gyógykezeljük mi is, és úgy gyógykezelhessék más intézményekben működő kollégáink is a betegeket, hogy ne legyen szükségük szervátültetésre. A transzplantáció tudományának fejlődése során nyert új információk révén lehetővé válik számunkra, hogy a lehető legalaposabban megismerjék a szervek elkopásához, végső használódásához vezető betegségek alapvető okait. Ennek köszönhetően talán sikerül majd a betegségek megelőzése, illetve olyan gyógykezelések bevezetése, amelyekkel kiküszöbölhetjük a szervátültetést - fejezte be tájékoztató jellegű interjúját Vladimir Kocandrle professzor, a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet Klement Gottwald Állami Díjas igazgatója. BULGÁRIA Kongresszusi építkezések Bulgáriában immár sokéves hagyomány, hogy a legmagasabb pártfórum, a kongresszus tiszteletére Szófia új köz- intézményekkel, kulturális létesítményekkel gyarapodik. Nincs ez másképp most sem, amikor a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusára készül az ország. Az ünnepi alkalomból 180 objektummal gazdagodik a bolgár főváros. Az épületek közül többet már jóval a kitűzött határidő előtt átadtak rendeltetésének. A nagyszabású munkálatokból jelentős részt vállalt a SZOFSZTROJ Állami Építőipari Vállalat, amely elsősorban lakások, gyermekintézmények, iskolák, kórházi létesítmények és kereskedelmi egységek kivitelezésére szakosodott. A vállalat 86 létesítmény megépítésére kötött szerződést. A munka nagy részével már jórészt elkészültek az építők. A kongresszus tiszteletére tavaly 9400 lakást adtak át a fővárosiaknak, s ebből 4000 a kiírt határidő előtt került a boldog tulajdonosok birtokába. Felépítettek a SZOFSZTROJ dolgozói öt iskolát 150 tanteremmel, több bölcsődét és óvodát 675 gyermek részére, valamint a főváros egyik új lakónegyedében 40 ezer lakos részére kórházat és rendelőintézetet. Az építők munkáját dicséri a Ludmila Zsivkova kulturális központ nyomdája, autóparkolója és étterme. Említésre méltó a szófiai egyetem új épülete, a Zsivkova művészeti alapítvány korszerű galériája és az egyik régi kórház kibővítése is. A kongresszus megnyitója előtt a hátralévő alig egy hónap alatt még számos feladat vár az építőkre. Kórház, ifjúsági ház, bevásárlóközpont, külkereskedelmi centrum kerül még átadásra. Feszített munkatempó jellemzi majd a vállalatot az ötéves terv következő négy esztendejében is. Az ötéves tervben ugyanis több mint 59 ezer lakást kell építeni, átadnak majd nyolc iskolát 208 tanteremmel, 17 gyermekintézményt 3770 bölcsődés és óvodás részére, valamint több rendelőintézetet, összesen 170 ezer járóbeteg ellátására. A beruházásokra körülbelül egymilliárd levât fordítanak. Nyolcvanéves a Puskin-ház Az egykori pétervári vámház páncélterme briliánsok és aranyrudak helyett már 80 éve Puskin, Lermontov, Gogol és az orosz irodalom más nagyságainak kéziratait őrzi. A nyolcoszlopos, nagy- tornyú épület, amelyből a Néva túlpartján látszik az Ermitázs, ad otthont a Szovjetunió Tudományos Akadémiája orosz irodalmi intézetének. De az épületet mégis Puskin-háznak hívják. 1905-ben alapították az értékes kéziratok és kiadványok őrzésére, majd 1930-ban az orosz irodalom tanulmányozásának akadémiai központjává vált. A Puskin-házban Alekszandr Puskin több mint 9 ezer kéziratát és magán- könyvtárának közel 3700 kötetét őrzik. Ezek mellett itt található Rettegett Iván, I. Péter és a nyugat-európai klasszikusok közül Voltaire, Goethe, Diderot, Balzac kéziratai is.
