Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
1986. március 26. "Képújság 5 F HpnnKTAC ..Ar ellenőriz" igével kifejezett cselekvés, EllCflOrXcS« eljárás, tevékenység. „Az a cselekvés, hogy valamit ellenőriznek." Részlet a magyar nyelv értelmező szótárának meghatározásából. Oldalunkkal az ellenőrző munka egy szeletét igyekszünk bemutatni, részletesebben szólva az állami ellenőrzés formáiról és az elmúlt évi ellenőrzések tapasztalatairól, bemutatva néhány embert, akik ellenőrzéssel foglalkoznak, és akiknek a munkáját szintén ellenőrzi valaki... Tavalyi tapasztalatok A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tekintette át az állami ellenőrzés elmúlt évi tapasztalatait. Oldal-összeállításunk nagyobbik része az anyag és az filés tapasztalatainak felhasználásával készült. A közgazdasági rendszernek a vállalatok gazdálkodására, illetve jövedelmi helyzetére gyakorolt hatását az ellenőrzési igazgatóság 12 szervnél, a megyei pénzügyi osztály 6 tanácsi vállalatnál figyelte meg. Az új jövedelemszabályozás az általános szabályozás alá tartozó vállalatok nyereségérdekeltségét erősítette. A nyereségadó mértékének csökkenése — az adóalap növekedése ellenére — valamennyi vállalatnál mérsékelte a nyereségarányos elvonást, azáltal lehetővé tette, hogy a korábbinál nagyabb arányban részesedjenek többletteljesítményük eredményéből. Az érdekeltségi alapot terhelő erőforrásarányos befizetési kötelezettségek jelentősek, így az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodásra, a kapacitások jobb kihasználására, a felesleges eszközállomány leépítésére, ésszerű létszámgazdálkodásra, a költségek csökkentésére ösztönöznek. E tekintetben azonban 1985-ben csak szerény eredmények születtek. Az új szabályozás, a felhalmozási- és a vagyonadó bevezetésével továbbra is mérsékelte a vállalatok termelésbővítő beruházásait. A beruházások több év óta tartó visszafogottsága következtében a vállalatok eszközei jelentős mértékben elhasználódtak, szintentartásu’kat, technikai színvonaluk megőrzését már a teljes amortizáció sem fedezi. A műszaki színvonal fejlesztését gátolja, hogy az új, korszerű berendezésék ára az átlagot meghaladó mértékben emelkedik. Mindez jelentősen hátráltatja a gazdálkodó szerveknél a változó piaci igényekhez igazodó termékváltás megvalósítását. A közszolgáltató vállalatokat — amelyek nem a nyereség növelésében, hanem a feladatok maradéktalan, színvonalas ellátásában érdekelték — a jövedelemszabályozás változása egyértelműen kedvezően érintette. * A gazdálkodó egységek által kezdeményezett felelős- ségrevonását a megyei NEB 13 kivitelező építőipari szervezetnél vizsgálta. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a felelősségi rendszer érvényesítésében számottevő javulás az élőző évekhez Viszonyítva nem tapasztalható. Az ellenőrzött szerveknél a kelekezett kár a vizsgált időszak alatt közel 50 százalékkal, 3,4 millió forinttal emelkedett. Az okozott kárnak 1983-ban 20,6 százaléka. 1984-ben csak 17 százaléka térült meg. A keletkezett károk 1/3 részét a pénzbüntetések, kötbérek és késedelmi kamatok teszik ki. Ennek ellenére ezzel kapcsolatosan felelősségrevonást csak két személy ellen alkalmaztak. A normán felüli leltárhiányok összege 1,5 millió forint, illetve 1,4 millió forint volt, a kártérítési összeg a kár 1 százalékát, Illetve 3,5 százalékát tette ki. A selejtkárak összege szintén magas, az összes kár több mint 10 százalékát teszi ki, ennek ellenére emiatt egyetlen gazdálkodó szerv sem kezdeményezett személyi felelősségrevonást. A BM Ellenőrzési Főigazgatóság Tolna Megyei Igazgatósága az ellenőrzések során a vállalati-szö vetkezeti körben megállapított adóhiányok és jogtalan alapképzések miatt 1985. évben 11,7 millió forint bírságot szabott ki. Saját hatáskörben az Ellen----!-----őrzési Igazgatóság 68 e setben folytatott le szabálysértési eljárást. Ezen túlmenően 1985-ben 5 személlyel szemben kezdeményezett fegyelmi felelősségrevonást, 1 fő ellen pedig bűntető feljelentést tett. • A felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgált tanácsi vállalatoknál tapasztalataink szerint fegyelmi és anyagi fe- lölősségrevonást csak normán felüli leltárhiány esetén kezdeményeztek, egyéb okból keletkezett károk miatt személyi felelősség megállapítására nem került sor. A leltárfelelősség érvényesítése területén azonban az utóbbi években jelentős fejlődés tapasztalható. Míg 1983-ban a leltározások során megállapított 7,575 millió forint hiányért 90 főt vontak felelősségre, addig az 1984. évben 6,536 millió forint leltárhiányért 109 dőlgozót tettek felelőssé. A gazdálkodó egységek egymás közti kötelezettségének be nem tartása esetén továbbra sem kielégítő a felelősség érvényesítése. Késedelmes, vagy szerződéstől eltérő teljesítések miatt kötbérigényt a vállalatok nem érvényesítenek, csak késedelmes számlakiegyenlítés esetén számolnak fel kamatot. Ennek Oka egyrészt, hogy a szállító vállalatok többsége továbbra is monopolhelyzet- ben van, másrészt, hogy viszonzásul a partner vállalat sem érvényesíti jogos követelését. * Az érvizsgálatok megállapították, hogy az ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi szervezetek ármunkája általában megfelelő, az építőiparban és a szolgáltatás területén viszont az előző időszakhoz képest romlott az ármunka színvonala. Ezt az is tükrözi, hogy a legtöbb és a legsúlyosabb hiba ez utóbbi területen merült fel. Az árellenőrzések során feltárt hibák forrása elsősorban a felületes munkavégzés, a bizonylati fegyelem be nem tartása, a belső ellenőrzés gyengesége, esetenként az áremelés előírt bejelentési kötelezettségének elmulasztása volt. Előfordult, hogy a jogszabály nem kellő ismerete miatt a gazdálkodók saját kárukra tévedtek. A szolgáltatások és az egyes ipari termékek vonatkozásában emelkedett az árnövelési kérelmek száma. Kedvező, hogy a piaci verseny fokozódó hatására az egyes gazdálkodó egységeknél előtérbe kerül a gazdasági kalkulációk végzése, illetve a vállalkozás alsó határának megállapítása. 1 Az új vállalkozási formák működése általában kedvezőnek ítélhető a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodása, jövedelmezősége szempontjából. Megyénkben jelenleg 265 szerződéses és 64 jövedelemérdekeltségű egység üzemel, forgalmuk jelentős nagyságrendet képvisel. Az összárbevétel 30—40 százalékát ezek az egységek adják. Az új vállalkozási for- -------L mák működése révén nemcsak a vállalkozásban résztvevő dolgozók jut- aa'k magasabb jövedelemhez, hanem — a gazdálkodó szervek jövedelmezőségének javításával — valamennyi vállalati, szövetkezeti dolgozó jövedelmi helyzetét kedvezően befolyásolják. V adászra vadászott Szekszárdon, a Volán Vállalat irodaházának első emeleti szobájában beszélgetünk dr. Binszky István jogtanácsossal. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek fiatal éveit az ötvenes évek határozták meg. Szakérettségi után — kicsit rokoni példát is követve — a jogi pályára indult. Jelenlegi munkahelyén — itt, Szekszárdon — 1970 óta dolgozik. Ezzel szinte párhuzamosan vállalt több társadalmi funkciót is. Egyik különösen sok örömöt jelent számára. Ez a „népi ellenőrző” tevékenység. Esetenként kap megbízást ilyen jellegű feladatok végzésére. Példák hosszú sorát említi, mint megannyi érdekességet, ami a hétköznapok emberi gyarlóságai között húzódik. Így tartja számon, amikor egy megyénkben vadásztársaság kérte, hogy egyesületi életét vizsgálják ki. Korábbi időből ismert volt sokak előtt, hogy a társaság milyen kapDr. Binszky István csolatot tart fenn egy megyén kívüli vadászati egyesülettel. A látszat szerint példaadó, jó volt a vadászok együttműködése. Ez a huszonhét, huszonnyolc embert érintő ellenőrzés nem tűnt nagy és komoly ügynek. A demokratikusan zajló egyesületi élet, a taggyűléseivel kezdetben szinte félrevezette az ellenőrzést végzőket. A külső mögött egyetlen ember akarata bújkált, egy vadőré, aki elvtelennél elvtelenebb helyzeteket teremtett önmaga és a vadásztársaság körül. Egy ideig fedezte munkáját a káprázatos adminisztrációja, amiről csakhamar lehullt a lepel. Az ellenőrtől mindez éberséget, fáradhatatlan, kitartó munkát, és sok-sok időt igényel. Ilyen feladatokat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezni, pusztán a társadalom iránti elkötelezettségből, figyelmet kérő dolog. Dr. Binszky István úgy érzi, megbecsülik munkáját, amit a népi ellenőrzési bizottságnak végez. Konkrét példaként említi a vásárlási utalványt, vagy a családi üdülési lehetőséget, amit kapott, és nem utoljára a miniszteri dicséretet, ezen a téren végzett munkájáért. Nézőpontok Kinfliktusok nélkül Az ellenőrök előbb-utóbb visszatérnek a tett színhelyére. Néha aztán meglepő tapasztalatokat szereznek. Előfordul, és ez a gyakoribb, hogy megtették a megfelelő intézkedéseket, de arra is van példa, hogy nem történik semmi, több vizsgálat egymás után kimutatja ugyanazt a jelenséget. Igaz, ezek többsége nem személyek mulasztásából adódik, hanem valamiféle gazdasági helyzetből, helytelen szabályozásból, vagy annak értelmezéséből. A megszokást pedig nehéz legyőzni. Annyi a jogszabály és ezenfelül, a még az annak kezelt főhatósági és helyi rendelkezés, hogy ember legyen a talpán, aki ezek között képes precízen, pontosan eligazodni. Néha éppen a túlszabályozás az Oka annak, hogy rendetlenség tapasztalható a gazdálkodásban, az ügyintézésben vagy a társadalmi élet más területén. A felelősségrevonás kérdésében is érdekes a helyzet. Illetékes szervek megállapították és már több fórumon el is mondták, hogy külső szervek ellenőr i zése esetén kevés és enyhe a felelősségrevonás. Vagyis az adott munkahelyen másként ítélik meg a szabálytalanságot, mint az ellenőrzést végzők. Sok helyen még ma is bocsánatos bűnnek tartják a szabályok átlépését, különösen, ha az pénzt is hoz a „konyhára”, mármint az adott gazdasági egységnek. Sajnos ugyanilyen szemléleti torzulás a maszekolás eltűrése a munkaidőben, a lógás nemcsak elnézése, hanem elősegítése is sok munkahelyen. A társadalmi tulajdon tisztelete sem érte el még azt a fokot, mint a személyi tulajdoné. Ezek, és a többi ' „szemléletbeli” probléma megoldása nem lehetséges újabb jogszabállyal, még csak ellenőrzéssel sem. Kizárólag közös, sőt közösségi fellépés segíthet ezeknek a jelenségeknek a felszámolásában. Radies Tiborné 1983. január elseje óta a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat ellenőrzési osztályának vezetője. Ezt megelőzően évekig főrevizorként tevékenykedett, tehát nagy gyakorlattal és széles áttekintő képességgel rendelkezik szakterületén. — Az ellenőrzési osztálynak az a feladata, hogy segítse a vállalatvezetés intézkedéseinek, döntéseinek megfelelő előkészítését és végrehajtását, a gazdaságosság növelését, a pénzeszközök helyes felhasználását — mondja Radies Tiborné. Természetesen osztályunknak csak javaslattevő joga van, utasítást nem adhatunk. — Milyen módon készülnek fel a feladatok végrehajtására? — Évenként tervet készítünk, ami tartalmazza az éves feladatokat, az ellenőrzésbe bevont szervezeteket, az ellenőrzések időpontját és a realizálás módját. — Nem tartanak attól, hogy túlságosan korán kiszivárog az ellenőrzés időpontja? — Nem cél, nem is lehet cél a rajtaütésszerű ellenőrzés. Saját munkánkat köny- nyítjük meg, ha időt adunk a felkészüléshez. — Általánosságban melyek a leggyakoribb ellenőrzési tevékenységek? — Rendszeresen viszatérő feladat többek között a vállalat ösztönzési rendszerében megfogalmazottak megvalósulásának ellenőrzése, valamint a készletgazdálkodás, „Bújócska" Az ellenőrzés egyik kiváló és több évtizedes tapasztalattal rendelkező megyei szakembere azt mondta egy testület ülésén, ahol az ellenőrző munka tapasztalatairól is szó esett, hogy: a szabáRadics Tiborné, a TÁEV ellenőrzési osztályának vezetője 4 költségelszámolás, anyagelszámoltatás, vgmk-k tevékenységének, vállalati szintű leltározás végrehajtásának ellenőrzése. — Népszerű beosztás az ellenőrzési osztály vezetőjének lenni? — Egyáltalán nem. Viszont annál nehezebb. Szakmai fel- készültség, közvetlen emberi magatartás, és a vállalat tüzetes ismerete nélkül nem is lehet ellátni. Ezekből következően szeretni kell a vállalatot, a munkát és az embereket. lyozókkal együtt változnak a szabálytalanságok. Természetesen nem törvénytelenségekről van szó, hanem a szabályok ügyes, gyakran rendkívül leleményes megkerüléséről. Amíg gazdálkodunk, addig mindig tart ez a bú jócska a gazdálkodási egységek és az ellenőrzés között. Jövedelmezőséghez kötve... Bircsár Ferencet, a Duna- földvári Áfész főkönyvelőjét arról kérdeztük meg, hogy mit jelent a fogyasztási szövetkezeteknél, még közelebbről, munkahelyén az ellenőrzés. — Az talán közismert, hogy külső és belső ellenőrzés mellett dolgozunk. Ezek általában folyamatosan, rendszeres ismétlődéssel kísérik munkánkat. így két évenként a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Kereskedelmi és Szolgáltató Osztálya, ugyanilyen gyakorisággal a MÉSZÖV revizori irodája tart ellenőrzést. Rendszeresen jelentkezik a megyei tanács kereskedelmi osztálya és árellenőrzéskor az ipari osztály. Nem is tudom valamennyit felsorolni, a KÖJÁL-tói kezdve a tűzrendészetig ... A törvényesség betartását a Paks városi ügyészség kíséri figyelemmel. S mivel Dunaföldvár megyei irányítású nagyközség, a helyi tanács szakigazgatási szerve is ellenőriz. — Van-e olyan ellenőrző tevékenység, illetve testület, ami csak a szövetkezetek sajátossága? — Félig belső, másrészt külső ellenőrző testület a hét tagú felügyelő bizottság. Tagjai nem szövetkezeti alkalmazottak, a küldöttgyűlés által választott, igen heterogén összetételű testület. Különféle területek szakemberei alkotják, így érdemben tudnak fellépni. A mérleg felülvizsgálatától kezdve az igazgatósági határozatok végrehajtásán keresztül a hálózati egységek fogyasztói érdekvédelméig, vagyonvédelméig, készletösszetétel vizsgálatáig szerteágazó tevékenységet végeznek. — A szervezeti működési szabályzat előírja a belső első ellenőrzési rendszer felépítését. Ennek megfelelve, ám a körülményeket maximálisan figyelembe véve, önök újszerűén szervezték meg ezt a hálózatot. — 1985-től vezettük be véglegesen egy kísérleti stádium után ezt a rendszert. Közvetlenül az elnök irányítása alatt egy függetlenített belső ellenőr és egy hálózati ellenőr tevékenykedik, a többi kollégák a kereskedelmi osztályhoz tartoznak. A gyakorlatra lefordítva ez azt jelenti, hogy a szakelőadók a hozzájuk tartozó boltcsoportoknak irányító, ellenőrző munkával segítenek, járulnak hozzá jobb eredményeikhez. Az egységes jövedelmezőséghez kötöttek, anyagilag érdekeltek a mind jobb kapcsolat fenntartásában, a problémák mielőbbi feltárásában, megszüntetésében. Egyszóval közvetlenül a gazdálkodást segítik. Az oldalt írta: Decs! Kiss János, Ihárosi Ibolya, Takács Zsuzsa, Szeri Árpád. A fotókat készítette: Bakó Jenő, Kapfinger András. Bircsár Ferenc
