Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
1986. március 24. Képújság 3 Tudósítóink írják (Folytatás az 1. oldalról.) — Véleményem szeriint nem, hiszen abban az időszakban még hótakaró borította a táblákat, összességében megállapíthatjuk, hogy nincs akkora különbség a jó és rossz vetések között, mint tavaly. Bízzunk abban, hogy az 1985-ös év terméseredményét produkálni tudják a városkörnyék gazdaságai — így ismét elérjük a 6,2 tonnás átlagot hektáronként. — A munkagépek javítása is jól halad. A műtrágyaszórás és növényvédelem gépeit már az üzemek többségében kijavították. Most Jól fejlődtek a hó A Hőgyészi Állami Gazdaság 8500 hektár területén öt kerületben igen eltérő domborzati adottságok között, átlagosan 26 aranykoron ás földeken végez növénytermesztést. Az erdővel övezetit lengyeid, juhéi kerületekben az erdő mellé mustárt vetnék, mert itt sok a vadkár, ezt a növényt pedig kevésbé bántja a vad. Mit vetettek ősszel, hogyan teleltek a földben a növények? Hogyan állnak a soros tavaszi munkákkal ? Mi:k a gondjaik, mik nehezítik a munkájukat? — ezekről beszélgettünk Propszt Józseffel, a gazdaság növénytermesztési osztályvezetőjével. — Az őszi kalászosokból 2286 hektár búzát és 564 hektár árpát, repcéből pedig 169 hektárt vetettünk el. Minden év novemberében végezzük az őszi vetések minősítését, 1985-ben az előző évekhez képest vetéseink gyenge minősítést kaptak. Ez azt jelentette, hogy az őszi csapadékszegény Időjárás miatt az árpa csak vontatottan és f 0*1 tokban kelt. Szerencsére a november végi és a decemberi csapadékosabb napok javítottak a helyzeten, a hóolvadás után pedig már látszik, hogy a növényék áttételesé jól volt, fejlődtek a növények és elfagyás sem történt. Kedvező időjárás esetén még jó termés várható, de rekordokra nem számítunk. — A sokáig megmaradt hó, a még mindig magára várató tavasz mennyiben befolyásolja munkájukat, a növények fejlődését? — A földeken a soros a vetőgépeken a sor. Az alkatrész-ellátás is kielégítő. Az üzemekben 53 növényvédő gépet állítanák munkába a tavaszi szezonban. A műtrágyaszóró gépek száma 51, melyhez a repülőgépes szolgálat munkája is besegít. A tervek szerint a fejtrágyázandó terület 50—60 százalékán légi gépekkel fognak dolgoztatni a gazdaságok. Az idén erre azért is van szükség, mivel a tavasz későn kezdődik, így a termelőszövetkezetekben nem áll rendelkezésre elég erőgép a munkák gyors elvégzésére, mivel a munkák összetorlódnak. Bodó Imre a növények alatt munkákkal még csak most tudunk indulni. Ez mintegy egyhónapos lemaradást jelent. A föld sáros, szinte nem is lehet rámenni erőgépekkel, ezért az őszi kalászosok fejtrágyózását < legnagyobb részben helikopteres permetezéssel szándékozunk elvégezni. Az elmúlt év jó tapasztalatai alapján a kalászosak gyűrűshenge- rezését is el kívánjuk végezni. — Milyen növények kerülnek még a földbe? — A kora tavasziakat már el keltett volna vetni, a már említett akadályok miatt csak most kerül rá sor, így a késés ellenére is elvetünk még 67 hektár lucernát, ez az állatok etetésére szükséges, 206 hektár mustárt az erősen vadkáros területek kihasználására, a hibrid kukorica izolálására 14 héktár tavaszi árpát. — Szerteágazó munkáikhoz hogyan készült fel gépparkjuk, rendelkezésre áll- nak-e a szükséges gépek? — A hosszú tél lehetőséget adott a gépek alapos felkészítéséhez, úgy érezzük, az alkatrész-ellátás is jobb volt a szokottnál, A meglévő gépek mellé két Rába nagytrafctort is vásároltunk, a hozzátartozó különféle talajművelő eszközökkel. A gépek mellett a munkánkat segíti az is, hogy az eddigi rendelési visszaigazolások szerint a növény véd ő- szer-ettlátás is jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Nehezíti munkánkat a területi szétszórtság, az eróziós, erősen vadkáros területek megléte, a föld hét és 38 aranykorona között mozgó minőségi különbsége. Bárdos Lászlóné szükségleteinek megfelelően, repülőgéppel. — A hó, a víz okoz-e gondot Kölesden? — A lassú és egyenletes hóolvadás nem károsította az eróziónak kitett lejtőket, nem mosta ki a gabonát. Ellenben a Sziget (Sió—Sárvíz köze) mintegy 200 hektárnyi vetésének fele gyakorlatilag víz alatt van. Sürgősen szabadítani kellene ezt a víztől, de a két folyó magas állása, a talajon keresztül, alulról valósággal pumpálja, nyomja a vizet a földekre. S ezért még az elvezetésre sincs módunk. Ezen túlmenően mintegy 50 hektárra tehető a napraforgónak szánt terület, de nagyon bizonytalan ennek a hasznosítása is, a belvíz miatt. Az ár levonulását mi is latolgattuk, de az Alpokban elhúzódó hóolvadás, a Duna magas vízállása, s az, hogy a folyóink vizét nem veszi be kellő gyorsasággal — bizony, nem sok jóval kecsegtet. S íme itt és így találkozik az Alpok olvadó hava a kölesdi agronómus mindennapi gondjával. — A nagy téli javításokkal hogy áll a gépműhely? — Március közepére minden kész. De, hogy minőségben ez milyen munkát jelent, majd kiderül, ha kiindulhatunk a földekre. Bízom és hiszem, hogy csalódásban nem lesz részünk. Az elmúlt év őszén már beszereztünk minden fontos, cserére érett alkatrészt, s az apróbbakat pedig folyamatosan. Itt, a gépműhelyben változást jelentett az, hogy központi fűtést és szociális blokkot kapott, s ez a közhangulatot jó irányban befolyásolja. Tehát: e hónap közepére minden munkagép, erőgép, kombájn, eke, pótkocsi, gépkocsi átesett a „reparáción”. Persze, itt sem minden fenékig tejfel. Vettünk két használt John-Deer-t, s ezeknek a javítása bizony több időt vett igénybe, mint számítottuk. Meg a másik keserű pohár: a számla. Mert bizony, ha a főkönyvelő nézi az alkatrészszámlákat, gyakran elször- nyülködik az égbeszökő árak miatt... — Ezek után még el kell mondanom azt is, hogy azt a munkát, amit az ember és a gép eddig március és április hónapokban széthúzva végezhetett el, most minden jel szerint ez áprilisra koncentrálódik ... és ez már nemcsak a szervezés feladata, hanem az idegek játéka is tesz... — fejezte be tájékoztatóját Varga András, a Kölesdi Egyetértés Tsz főagroMindössze 2-3 százalékos a kifagyás gépekkel, pedig a a második felét fejlődő növények nómusa. KONRAD LÁSZLÓ Behozzák az időjárás okozta késést — A gabonatermesztésnek országosan is nagy jelentősége van, ugyanígy Kölesden, hiszen szántóterületünk 43 százalékát kalászosok foglalják el (búza és őszi árpa). Az elmúlt két évben kiemelkedő, 6 tonna feletti termést produkáltak földjeink. E tény bizonyítja, hogy a szövetkezet eredményességében a gabonakultúra meghatározó tényező. — Mit mutat most a határ? — érdeklődtem Varga András főagronómustól. — Bejártam a területet és összességeiben jó képet mutatnak a búzák, árpák. Felméréseim alapján, s a talajadottságoktól függően 2—3 százalékos kifagyás van mindössze. A terméskilátásokat ez nem befolyásolja. — Gondot jelent viszont az, hogy a teljes területen nem tudtuk befejezni a fejtrágyázást, mert a felszín lejtésviszonyai nem tették tehetővé. Ahogy felszáradt a talaj, s a gépek rámehetnek, ez lesz az első tennivalónk. Gazdaságunk kellő mennyiségű műtrágyával rendelkezik, s ezt az eddigi gyakorlatnak megfelelően, megosztva juttatjuk a gabonára. Az első adagot szántóföldi erőMég hófoltok tark'tják a Miagyar,keszi Petőfi Termelőszövetkezet hiatárát, amikor az elnök és az agronómusök járják a búzatáblákat, magúik győződnék meg, hogyan teleltek az őszi vetéseik. Szerencsére a megkésett kemény tél nem okozott károkat az ősziekben. A vastag hótakaró megvédte a ki- és a felfagyástól. A lassú olvadástól sehol sem keletkezett belvíz. Az ősziék fejitrágyózásának egy részét sikerült már januárban elvégezni. A vissza- lévő táblákon, sorban állnak, várják a mezőgazdasági helikoptereket, erre a hétre ígérkeztek a 789 hektár őszi búza és a 83 hektár őszi árpa fej - trágyázására. A 34 százalékos nitrogén műtrágya a téesz rendelkezésére áll. Az erő- és munkagépek „bevetésre” várnak. A téli feljavításukat a gépműhely dolgozói befejezték. Ahogy a talaj engedi azonnal indulnák az Ifákra szerelt műtrá- gyaszórókkail. A tavasziak alapműtrágyázásához szükséges műtrágyamennyiség egy része még szállításra vár, ami napjainkban történik. Somogyi Károly főagronó- muls 10 napos időjárás okozta késéssel számol. De mint mondja, a késői kitavaszodás hátrányát a több éve összeszokott, jól bevált, begyakorlott brigáddal, jó szervezéssel be tudják hozni. A megfelelő mennyiségű és minőségű erő- és munkagépek, ha kell nyújtott műszakokban történő üzemeltetése lehetővé teszi, hogy a 268 hektár borsó, 81 hektár zab, 332 hektár napraforgó, 15 hektár lencse, 10 hektár bab, minél előbb a jól előkészített magágyba kerüljön. Az 1000 hektár kukorica, valamint a 65 hektár házi- kertek vetését május 10-ág tervezik befejezni. A vegyszeres gyomirtáshoz szükséges szerék a növényvédőszer - raktártban várják szakszerű felihasználásukat, melynek érdekében a növényvédelmi munkában részt vevők téli tanfolyamon vettek részt. Minárik Lajos Áruellátás falun (II.) A pult túloldalán, avagy az érem másik oldala HUt mondanák a nagykereskedelmi vállalatnál 7 — Az alsónánai bolt a Bá- taszék és Vidéke Afészé — mondja B. Tóth József, a szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője. — Ma már a falusi ember igénye megegyezik a városiéval. Tehát tulajdonképpen jogos kérések ezek, Viszont az áru útja a vevőig igen bonyolult. Nem kizárólag alsónánai problémáról van szó, a kenyérellátásnál más faluban is hasonló a helyzet. Nyitásra, de legkésőbb a munkába indulás előtt, hét óra körül jó tenne, ha minden üzletbe megérkezne a friss kenyér. Így Pörbölyre és Bálára is, de sajnos nem ez a jellemző. Az is igaz, hogy Alsóná- nán van a legtöbb gondunk. De nézzük meg a másik oldalt. Az áfész a sütőiparral, jelen esetben a Bátaszékii Kenyérgyárral, nem alá- és fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonyban van. A partnerkapcsolatoknak megfelelően ötévenként megújuló szerződéseket kötünk egymással. — A szerződés alapján AJ- sónánára 9 óna hlúsz perc és kilenc negyven között kell szállítani a kenyérgyárnak a kenyeret. Ezt az időt nehéz betartani? — Az igényeikkel szemben a sütőipar lehetőségei szerényebbek — nincs elég kocsi, ember és technika. A túra- terrvben meghatározott időt nehéz tartani, mivel csupán három kocsi számítja a termékéket a reggeli órákban. — A falu másik végén is működött egy bolt, most pedig csák egy van... Sokan szeretnék, ha újra üzemelne. — Jelenleg elég ez az egy üzlet, öt-tíz évvel ezelőtt az számított, hogy az egység mit forgalmazott, de hogy milyen áron az nem. Ma a nyereség szálmít, abból élünk és'ez dönti el a jelenünket és jövőnket. — Az ellátás területén és főleg Alsónánán gond a mohácsi Füszért-fiók mpszodi- kus szállítása. Ha a megrendelt és a kiszállított áruikat összehasonlítjuk, akkora szállítás csak öltrven-hatvan százalékos. — Mohácsról ígéretet kaptunk arra, hogy jobban odafigyelnek a Tolna megyei szállításokra. Állták a szavukat, hiszen februárban a megrendelt áru 87,5 százalékát kiszállították. A Bátaszéki Kenyérgyár üzemvezetője Bamáné Jáni Zsuzsa: — Van elég gondunk — mondja és nagyot sóhajt. — De higgye el kérem, mi megteszünk mindent, amit csak lehet. Regei ötkor kezdjük a szállítást, három kocsink van, három sofőrrel, a hajnali hajrában kevés az ember. Délig végzünk csak a szállítással. Nem tudunk gyorsabban szállítani. Vannak bbltok, ahol megértőék és beleegyeznek, hogy később érkezzen meg a kenyér. Kovács Győzővel, a Titán Kereskedelmi Vállalat Tolna Megyei Kirendeltségének vezetőjével folytatjuk a beszélgetést: — Mit tehet a Titán a kistelepüléseik jobb ellátásáért? — A gond, a probléma ott. kezdődik, hogy a kistelepülések boltjainak vezetői kevésbé tájékozottak a vas-műszaki árük kínálatában. Nehéz is eligazodni köztük, hiszen azt mondhatjuk, hogy a gyártás folyamán gyorsan változik a termékek típusa, megnevezése és beazonosítható száma. Nap mint nap az áruval együtt kell élni. Előnyben vannak a szakboltok vezetői és beosztott dolgozói. Ám, hiába rendéinek félnehéz zománcozott lábost, ha m ást .gyártanak. — Sok esetben a megrendelés nem konkrét és nem egyértelmű, a legtöbb probléma eből adódik. Ha emiatt más terméket küldünk, akkor visszaküldik az árut, tehát feleslegesen mozgatjuk. Ez nem kis költségbe kerül. Amennyiben konkrét a megrendelés, még kis .tétel esetén is ‘készséggel kiszállítunk minden árut. Személyes vár sáirlási lehetőséget adunk a boltvezetőknek és a napi munkaidő alatt készségesen állunk a rendelkezésűikre. — Sókat segíthetnek a falusi ellátás területén a szakboltok is a főboltosi rendszer bevezetésével. A helyi áfészek határozzák meg, hogy melyik bolt lehet úgynevezett főbolt? — Igen. Mi patronáljuk ezt a mozgalmat, hiszen így szélesebb piacot telhet megnyitni és vallóban javulna az ellátás színvonala — azonos költség mellett nagyabb forgalommal. A területi áfészek központjaival közös megállapodás alapján szerződéseket köthetünk, költségtérítésiben állapodnánk meg, a fuvarköltségeiket visszatérítenénk. — Az alsónánai boltot a Mecsek Fűszert mohácsi fiőkjlal látja el — mondja Stocker Antal a Mecsek Füszért szekszárdi fiókjának helyettes vezetője, majd folytatja. — Ha a boltosok nálunk vásárolnak személyesen, vagy elküldik a megrendeléseket, akkor készségei kiszolgáljuk őket. Én úgy érzem, hogy a falusi boltok alapvető élelmiszer-ellátása jó. — A hiányos original csomag menyire jellemző? — Találkozunk ilyen esetekkel és a reklamációt érvényesítjük. — Mennyire igénylik az áfészek a főboltosi rendszerek működtetését? — Mi támogatnánk ezt a mozgalmat, ha igénylik. Próbálkoztunk Bonyth'ádon és Paks környékén^ de csak próbálkozás maradt. Az üzletek jövedelemérdekeltségben dolgoznak a ,plusz munkára, a kevés létszámmá és a helyhiányra hivatkoznak. Jó lenne megtalálni a megfelelő arányt. Mi szívesen állnánk a főboltosi rendszer elterjesztése mellé is. Közös szerződés alapján a fuvarköltséget mi is szívesen megtérítenénk az áfészeknek. Ma már az úgynevezett „fce- r es ztbeszállítások’ ’ is elterjedtek, az árut nem utaztatni kell és nem csupán egy beszerzési f onráslban bízni. A jó kereskedő, utánajár az áruért. Akadnak boltosok, akik beletörődnek az árurendelés és -szállítás nehézségeibe és már nem reklamálnak. De jó tudni, hogy vannak fiatalabb kollégáik, akik aktívak és sokat dolgoznak a falvak jobb ellátásáért. Szekér József Személyesen is rendelhetnek árut a boltosok a Titán vállalatnál Istenes Károlyné a Bátaszéki Kenyérgyár „feladója” kicsípi a kenyértésztát az éjszakai sütéshez
