Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

/ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 70. pzám. ARA: 130 Ft 1986. március 24.. hétfő. Mai számunkból A PULT TÚLOLDALÁN. AVAGY AZ EREM MÁSIK OLDALA (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A TEJSODOS SZÖKÉS ESETE (4. old.) Képviselni és védeni Manapság sok szó esik a munkahelyi légkörről. Ért­hető. Az utóbbi időben felgyorsultak a változások, amelyek a termelés feltételeit illetik, s ezeknek hatása alól senki nem vonhatja ki magát. A cél ismert: ered­ményesebben kell dolgozni. Egyén és társadalom nem élhet meg látszatsikerekből. Az előrehaladás, a jobb élet fedezete kizárólag az alkotó módon és kedvvel végzett, fegyelmezett munka. Az értékteremtés. A sokféle új szabály mindnyájunk teherbíróképes­ségét próbára teszi. Már az alkalmazkodás is ezekhez. De többről van szó. A hatékonyabb cselekvésről, mely nagyobb felkészültséget kíván. S ami ezt garantálja: az eszmei, erkölcsi háttérről, indítékról. Nemcsak az értelemről — érzelmekről is. A mit és miért mellett a meggyőződésről, hogy amit teszek, az jó, azzal érdemes azonosulni. A gyorsan múló hétköznapok nem mindig kedveznek az ilyen szembesítésnek. Kellenek akik eszünkbe juttatják, figyelmeztetnek erre. Az országban mintegy huszonötezer pártszervezet önként vállalt feladata, küldetése ez. Kár volna tagadni, hogy alapszervezeteink nem egyformán tesznek eleget ebbeli kötelességüknek. Súlyponteltolódások vannak. Egy bizonyos tennivaló megfelelő elvégzése során oly­kor elsikkad sok más, ami nem kevésbé fontos. Vagy a tűzoltó munka és stílus válik uralkodóvá, amiben csak a részletek a fontosak. Politikai szervezet az ilyen vég­leteket nem engedheti meg magának. Miről van szó? A XIII. pártkongresszus, a korábbiaknál demokrati­kusabb választás, a népfront munkájának felélénkülése nagy hatással van az ország politikai életére. Pezsdí- tően hat rá, mert impulzusokat ad, s ezzel gondolko­dásra késztet. Növeli az emberek vitakészségét. Kezdik látni, hogy a döntési kényszer, az alternatívák mérle­gelésének kényszere már nem egyedül a felső vezetésre érvényes: egyre inkább előtérbe kerül ez a társadalom minden szférájában, így elsősorban a munkahelyeken. A gazdasági egységek politikai közösségek is, amelyek­ben a politizálás lehetősége egyben kötelesség. Nyil­vánvaló, hogy mindenekelőtt a politikai testületek, így elsősorban a pártszervezet, a kommunisták számára. Nézzük meg, mit mond erről pártunk szervezeti sza­bályzata. „A pártalapszervezet joga és kötelessége mű­ködési területén a párt politikájának érvényesítése, végrehajtásának ellenőrzése, káderkérdésekben jogkö­rének gyakorlása, az állami, gazdasági vezetők beszá­moltatása.” De, ha már itt tartunk, vessünk egy pil­lantást a párttag kötelességeire is. A párttag „legyen I őszinte és becsületes; személyre való tekintet nélkül tárja fel a fogyatékosságokat, lépjen fel a pártdemok­rácia megsértése, a bírálat elfojtása és az önelégültség ellen”. Érdemes elgondolkodni azon, milyen hatással lehet egy munkahely mindennapi életére, ama bizo­nyos légkörre, hangulatra, csak e két pontnak a ma­radéktalan érvényesítése. Ehhez azonban az kell, hogy a pártélet ne vesszen el a formalitásokban. Abban, hogy „tartani kéne már egy taggyűlést, mert régen volt”. Más esetben — ezek egyéni tapasztalataim — a taggyűlést nem lehet meg­különböztetni bármely vállalati értekezlettől: mindig ugyanazok a mutatószámok jönnek elő, melyek ráte­lepszenek a hallgatóság szemhéjaira. Elmarad a közös gondolkodás, ami pedig a közös cselekvés kiinduló pontja. Párttagok vagyunk. Nekünk képviselnünk és véde­nünk kell a párt politikáját. Szavakkal, életvitelünkkel, munkánkkal. Az előbbi könnyebb. Az utóbbi kettő már nehezebb. Erről a követelményről mégsem mond­hatunk le, a politikai hitelünk miatt sem. A tét nagy. Arról van szó, hogy élére tudunk-e állni munkahelyenként annak a megújulásnak, amit végig­vinni elhatározott szándékunk, törekvésünk. S amivel a társadalom felelősen gondolkodó többsége nemhogy egyetért, de őszintén támogatja is. Az évek mostanában nem kényeztetnek bennünket. Elég sok a bizonytalansági tényező a jövőt illetően. Nyitott gazdaságunk erősen ki van téve a világgazda­ság számunkra sokszor kedvezőtlen fejleményeinek. Fölmerül a kérdés: lehet-e bizonyosság az, hogy a po­litikai testületek szót tudnak érteni az emberekkel? Ügy gondolom: igen. Mert ahol nem rábólintás, hanem meggyőzésen alapuló egyetértés van, ott a légkör min­dig kedvező az előbbre jutásra. Ezért a helyi politizálás nem térhet ki a szűkebb környezet napi gondjai elől. E gondok megoldása nem lehetséges viták, az állás­pontok ütköztetése nélkül. I Aki vitázik, állást foglal valami ellen, ugyanakkor védi a maga igazát. Ha képviseljük a párt politikáját, ez azt jelenti, kiállunk a védelmében is. Amikor ezt tesszük, egyúttal saját meggyőződésünket tesszük hite­lessé. Hozzájárulunk az őszinte, nyílt légkör kialaku­lásához, amelyben felszínre jut minden jó gondolat, javaslat, elképzelés, a közöny legjobb ellenszereként. Az ilyen munkastílus teszi valóban nélkülözhetet­lenné a pártalapszervezet, a kommunisták jelenlétét társadalmunk formálásában. KOVÁCS IMRE A Maivar V 1 ’ Egyesii et kiiliöttközgyflése A 23 ezer taggal működő Magyar Agrártudományi Egyesület az elmúlt öt esz­tendőben végzett munkájá­ról adott számot kilencedik tisztújító közgyűlésén, ame­lyet szombaton Budapesten tartottak meg. A Kertészeti Egyetem dísztermében meg­rendezett eseményen Soós Gábornak, a MAE elnökének megnyitója után Klenczner András főtitkár terjesztette be az országos elnökség be­számolóját. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület arra töreke­dett, hogy társadalmi eszkö­zökkel segítse az agrár- és szövetkezetpolitika megvaló­sítását, a mezőgazdaság mű­szaki fejlesztését, öt év alatt több mint háromezer rendez­vényt tartottak azzal a cél­lal, hogy az agrárágazatban elért eredményeket és a megoldandó feladatokat meg­ismertessék a szakemberek­kel. A talajtani társaság tag­jai például a hazai talajok termelékenységének növelé­sét, a termőtalaj okszerű hasznosítását, a meliorációt, a szervesanyag-ellátás és a kemizálás hatékonyabb meg­valósítását, a talajok szeny- nyezés elleni védelmét szol­gálják. Az egyesület társaságainak és központi szakosztályainak szakemberei információk gyűjtésével, javaslatokkal és társadalmi viták szervezésé­vel vettek részt az élelmi­szergazdaság ipari hátteré­nek fejlesztésében. A MAE rendszeresen jelen van a bá­bolnai napokon, amelyek az ipar és a mezőgazdaság je­lentős találkozói. Az agrár- szakemberek évente 40—60 pályamunkával járultak hoz­zá az országos anyag- és energiatakarékossági prog­ram megvalósításához. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter hozzászólásában elmondta, hogy az egyesületben tevé­kenykedő agrárértelmiségre a VII. ötéves tervidőszakban minden eddiginél nagyobb feladatok várnak. A mező- gazdasági nagyüzemek meg­újulási folyamatában rend­kívül fontos a legújabb ku­tatási-fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy a közép­távú terv megvalósítása ér­dekében is nagy gondot szük­séges fordítani az 1986. esz­tendő céljainak teljesítésére. Arra kérte a MAE tagsá­gát, hogy a jövőben kezde- ményezően lépjen fel a me­zőgazdasági nagyüzemek egymás közötti kapcsolatai­nak fejlesztésében, valamint az ipari vállalatokkal való szorosabb együttműködésük kialakításában. A mezőgaz­dasági értelmiség tennivalói közé sorolta, hogy szakértel­mével jobban segítse a ház­táji gazdaságokat. A küldöttközgyűlés meg­választotta a MAE országos elnökségét, az ellenőrző bi­zottságot és a fegyelmi bi­zottságot. Az elnök ismét Soós Gábor, a főtitkár Klenczner András lett. Pártkildöttségünk Prágában Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese vezetésiével vasárnap megér­kezett Prágába a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely részit vesz a CSKP hétfőn kezdődő XVII. kongresszusán. A küldött­ség tagja Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nóg- rád megyei pártbizottság el­ső titkára és Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete, aki Prágában csatlakozott a delegációhoz. Fogadásaikra a prágai fő- pályaudvaron megjelent An­tonin Ka pék, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai pártbizottság első titkára. Prágában tartózkodik más a CSKP kongresszusára meg­hívott számos testvéri kom­munista- és munkáspárt küldöttsége. A Németh Károly vezette magyar küldöttség vasárnap délután megkoszorúzta Ele­ment Gottwald sírját a prá­gai Ziakov-hegyen levő nem­zeti emlékműben és virá­got helyezett el a szovjet hősi emlékműnél. Tudósítóink írják Hogyan teleltek a vetések? Lassú tavaszodás - biztató előjelekkel A lassú tavaszodás ellené­re Dombóvár városkörnyék termelőszövetkezetéiben és gazdaságaiban készen állnak az indulásra — műtrágyia- szórás és vetés tekintetében mind a szakemberek, mind a gépek. Borsóiból mintegy 1200, cukorrépából pedig 380 hektár terület vár ve­tésre, majd ezt követi a kukorica és a napraforgó. Az őszi gabonák fejtrágyá­zását folyamatosan végzik. A vetésterület 9778 hektár. A terület 26 százalékán vé­gezték a munkákkal, a mű- trágyázott terület megköze­líti a 2500 hektárt. A Dal- mandi Mezőgazdasági Kom­binát befejezte az első fej­trágyázást, a többi gazda­ság folyamatosan végzi a munkákat. — Jól téléit az állomány? — kérdeztem Nagy Györ­gyöt, naki Dózsa Termelő- szövetkezet fóagronómusát. — A tavalyi száraz idő­járás ellenére szépek a veté­sek, a csapadékhiány követ­keztében egyszerre keltek. A vastag hótakaró jól jött a vetésekre, így a száraz fagy nem károsíthatta az állo­mányt. A mostani reggeli fagyok viszont sokat árthat­nak. — A februári hideg idő­járás okozott-e kárt a veté­sekben ? (Folytatás a 3. oldalon.) ■■M Tőszámlálás a dombóvári határban Permetezőgép-javítás a dombóvári Alkotmány Tsz-ben Fotó: Dómba! István Javítják a BAU cukorré­pavető gépet

Next

/
Thumbnails
Contents