Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

1986. március 22. NÉPÚJSÁG9 A Pamir tetején Egy szív is elég Muminso Abdulvasziev az Orbina vevőállomáson. Itt veszik műholdon keresz­tül a moszkvai és más tv-állomások adásait. ROMÁNIA A marosvásárhelyi gyerekkönyvtár Eszményibb elhelyezést könyvtár számára aligha lehet elképzelni, mint a marosvásárhelyi gyermektékáét. A város főterére nyíló ajtó mindig tárva- nyitva, hogy az arra járók érdeklődését felkeltse. S kinek ne vinne el az útja legalább napjában egyszer a központ­ban álló kultúrpalota előtt? A szabadpolc rendszerű gyermek- könyvtár 45 ezer kötetet kínál olvasói­nak. Az életkori sajátosságoknak meg­felelő elrendezés hozzáférhetővé teszi a gazdag állományt már az óvodások szá­mára is, nem beszélve az általános isko­lásokról és a serdültebb ifjúságról, a gimnazistákról, szakközépiskolásokról. A román, magyar és német nyelvű köny­vek mellett idegen nyelvű külföldi állo­mány gazdag választékából is kölcsö­nözhetnek a kis olvasók. Évről évre gya­rapszik a diafilmek és a prózai, verses hanglemezek száma. A könyvtár vezető­sége évente 50 ezer lej értékben vásárol mintegy négyezer kötetet, diát, hangle­mezt. Mivel a gyermek- és ifjúsági irodalom­nak komoly múltja van Romániában, s a jelenlegi termés sem lebecsülendő, a könyvtár úgyszólván minden igényt ki tud elégíteni. Vasile Alecsandri, Odo- bescu, Eminescu, Caragiale, Arghezi, Sadoveanu, Benedek Elek, Berde Mária, Dsida Jenő, Nagy István, Asztalos István gyermek- és ifjúsági regényei mellett a maiak legjobb művei is meg­találhatók az állományban. Keresettek Chiritá, Boureanu, Camilar, AI. Mitru, Bajor Andor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Méhes György, Jánky Béla könyvei. A gyermekkönyvtár kölcsönzőinek száma meghaladja a hatezret, jelenleg pedig 108 ezer kötet van kinn az olva­sóknál. Látogatottak a rendezvények is. Ezek a többnyire könyvkiállítással egybe­kötött műsorok egy-egy jelentősebb évfordulóhoz, eseményhez fűződnek. Az író-olvasó találkozókon kívül rajzkiál­lítások és vendégművészek fellépései élénkítik a könyvtár kulturális életét. Legutóbb a Magyarországon is jól ismert Illyés Kinga volt a gyermekkönyv­tár vendége. Mire jut az idei költségvetésből? A Legfelsőbb tanács ülésén jóvá­hagyott 1986. évi szovjet állami költség- vetésben a védelmi célokra szánt összegek az előző évhez viszonyítva nem változtak. Ez a tény lényegében újabb ajánlat az amerikai partnereknek, hogy állítsák le a fegyverkezési ver­senyt, fagyasszák be és a jövőben csök­kentsék az erre a célra szánt összege­ket. A 414 milliárd rubel összegű deficit­mentes költségvetés java része az ország társadalmi-gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítását, a szovjet emberek életszínvonalának emelését szolgálja. Ezzel kapcsolatban az iparnak 247 mil­liárd rubel jut - 6,6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. 1986-ban gyorsított ütemben fejlőd­nek a fogyasztási cikkeket gyártó ipar­ágak - 4,9 százalékkal, az ipar egészé­nek 4,3 százalékos növekedésével szemben. Fejlesztésükre jóval nagyobb összeg jut, mint a múlt esztendőben. Az állam 7,1 százalékkal nagyobb összeget, 149 milliárd rubelt fordít az agráripari komplexum társadalmi-gaz­dasági fejlesztésére. A közoktatás, az egészségügy és a testnevelés fejlesztésére, szociális támogatásokra és társadalombiztosí­tásra, valamint egyéb szociális progra­mokra szintén 6,4 százalékkal nagyobb összeget fordít az állam, mint tavaly. A felsoroltakon kívül jut a költség- vetésből a lakosság életszínvonalának emelését célzó központi intézkedések finanszírozására. Ilyen például a dolgo­zók munkabérének emelése a népgaz­daság különböző ágazataiban, vagy a családok fokozott állami támogatására. A nagyszabású lakásépítés folytatódik. Muminso Abdulvasziev, a Hegyi- Badahsáni Autonóm Területi Tanács Végrehajtó Bizottságának 52 esztendős elnöke gyakran mondja tréfálkozva, hogy a tanács hatáskörébe tartozó terü­letet nem szélességében, hanem magasságában kell számolni. Egyéb­ként a terület 63,7 ezer négyzetkilo­méter - nem is olyan kevés - Tádzsi­kisztán teljes területének mintegy a fele, egyben a Szovjetunió „legfelső eme- - lete”. Itt található a Szovjetunió legmaga­sabb pontja, a 7495 méteres Kommu­nizmus-csúcs. Az egész Keleti-Pamíron szinte alig van terület a tengerszint feletti három kilométeres magasságnál ala­csonyabban. Horog - a terület közigaz­gatási központja - 2200 méteres magasságban fekszik. A terület mostoha természeti viszo­nyainak következtében az embert itt számtalan magashegyi behatás éri: oxi­génhiány, fokozott napbesugárzás, Akusztikus hőmérő vakok részére, hordozható miniatűr ellenőrző műszer szerszámgépvezérlő berendezések adagolószelepeinek a vizsgálatára, kü­lönleges állvány a szerszámok kemen­cében történő hőmegmunkálásának a céljaira, s még sok-sok más újdonság, ötletes találmány, díjnyertes műszaki alkotás, volt látható „A technika ifjú mes­tere" elnevezésű kiállításon, Lengyelor­szágban. A többfordulós verseny, melynek csúcsa a díjazott munkák bemutatása - az alkotó ifjúság, a fiatal műszaki értel­miség és szakmunkásgárda évente megrendezésre kerülő nagy sereg­szemléje. Szervezői: a Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetség és az Országos Műszaki Szervezet. A kiállítás már hagyományosnak szá­mít, hisz 1967 óta a lengyel diákok, ifjú­munkások bemutatóval egybekötött rendezvénye. Zdzislaw Adamczewski professzor­nak, a bírálóbizottság elnökének a szá­mításai szerint a verseny fennállása óta eltelt 18 év alatt benyújtott és hasznosí­tott találmányok, újítások mintegy 50 milliárd zloty megtakarítást, valamint számos eredeti technológiát hoztak a népgazdaságnak. Csak a tavalyelőtti vetélkedőre csaknem 2 milliárd zloty hasznot eredményező újítást és talál­mányt nyújtottak be. Tavaly pedig a - különböző selejtező- szinteken versenyre jelentkező 31 ezer fiatal 24 ezer találmányából válogathat­ták ki a legértékesebbeket és a legügye­sebbeket a zsűri tagjai. Ismét fellendülőben az újítómozga­lom, igaz manapság divatos kifejezéssel innovációnak nevezik. A Lengyel Szo­cialista Ifjúsági Szövetség különösen a komoly mértékű napi hőmérséklet-vál­tozások stb. A hegyekben élők gyakran mondják is: ahhoz, hogy a Pamíron éljen és dolgozzon az ember, két szívre van szüksége.- Egy is bőven elég - mondja Muminso Abdulvasziev - ha ez a szív forró, nyugtalan és nagy-nagy szerete- tet táplál „kis hazája” iránt. Muminso Abdulvasziev olyan szak­mát választott, amely szorosan kapcso­lódik a Pamírhoz. ( Gyermekkorát az autonóm terület egyik kis falujában - Sidzben - parasztok között töltötte. Egy alkalommal megfigyelhette a geológu­sok tevékenységét és úgy döntött, hogy ö is ezt a pályát választja. Az általános iskola elvégzését követően a tadzsik fővárosban, Dusanbében működő Lenin Állami Egyetem geológiai szakára jelentkezett. *A szovjet Pamir őslakosai közül Abdulvasziev lett az első diplomás geológus, v. szívén viseli a mozgalom sorsát, jövő­jét. A szervezeti megújítás igényével segítette az úgynevezett POLIN-klubok életre hívását. A mozaikszó a Po/onia és az innová­ció szavakból keletkezett. E klubok elő­segítik az ifjú feltalálók közötti informá­ciócserét, népszerűsítik a feltaláló, újítói mozgalmat, tanácsadó kiadványokkal gyarapítják a szakirodalmat, s széles körben ismertetik, terjesztik a feltalálói jogot. A POLIN-klubok sorra beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A PZL-Mie- lec közlekedési eszközök gyárában a Lengyel Népköztársaság fennállásának 40. évfordulója tiszteletére több mint 200 találmányt és újítást ötlöttek ki a POLIN-klub fiataljai. A poznani Cegielski gépgyárban tavaly négy kiállításon mutatta be újdon­ságait a POLIN-klub tagsága. Az idén lesz tízéves a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetség másik jelentős mozgalma, amely „A szervezés ifjú mes­tere" címen indíttatott útjára. Ezen a ver­senyen tavaly 420 fiatal vett részt 353 pályamunkával. A hasznoknak ítélt munkákat a gya­korlatban iskipróbálták, s alkalmazásuk haszna 200 millió zloty volt, négyszer annyi, mint amennyit a megelőző évi pályaművekből profitáltak. Az új gazdasági jogszabályok lehe­tővé teszik az igazgatás és a szervezés terén folytatott innovációs tevékenysé­get, amely minimális ráfordítással jelen­tős eredményeket hoz. így például Jan Gutkowskinak, a klodai állami gazdaság dolgozójának „A nagyüzemi tehénte- nyésztő-telepek tejtermelésének jobb megszervezése” című munkája jelenleg évi 15 millió zloty megtakarítást eredmé­nyez. sportolt, háromszor nyert szabadfogású birkózásban köztársasági bajnoki címet és aranyérmet nyert a Szovjetunió népeinek szpartakiádján is. Az egyetem elvégzését követően Abdulvaszievet a Tadzsik Tudományos Akadémia Geoló­giai Tudományos Kutatóintézetébe hív­ták dolgozni, de ő nem akart megválni a szülőföldtől és 29 évvel ezelőtt visszatért a hegyek közé kutatógeológusként. Húsz évvel ezelőtt választották meg a területi tanács végrehajtó bizottsága első elnökhelyettesévé. A geológus azonban továbbra is benne él. Erről tanúskodik az irodájában látható pamíri kőgyűjtemény is. Különböző színű márvány, ónix, jáspis, lazurit stb. található itt. A falon a Pamir nagy méretű térképe a különböző ásványkincsek lelőhelyeinek bejelölésével. Mindez nem kizárólag a szakma szeretete, vagy a házigazda időtöltése. A Pamir jövőjét, gazdasági fejlődését a körzet iparának jelentős fellendítése jelentheti. Ez a fel­adat pedig nagy mértékben függ a bányaipar feljesztésétől. Ennek érdeké­ben bővíteni kívánják az úthálózatot és Pamir néven vízierőmű-lépcső épül a Gunt folyón. Muminso Abdulvasziev lelkesedéssel és hozzáértéssel beszél ezekről a ter­vekről. Az első helyre a tervezett változá­sok szociális kérdéseit teszi, így a hegy­lakók életszínvonalának további emelé­sét, a szellemi igények jobb kielégítését, a növekvő munkaerő ésszerű kihaszná­lását (az elmúlt 40 év alatt a terület lakossága megduplázódott) stb.- A tudományos kutatások megállapí­tották, hogy a Pamir alig észrevehetően, de továbbra ig nő, évente néhány centi­méterrel. Annál észrevehetőbbek egyéb változások. Területünkön ma 270 általá­nos iskola, 165 könyvtár, megközelítő­leg 180 klub működik. A Pamir műhold- rendszer segítségével nézhetjük a moszkvai központi és más tv-adók műsorát. Egyszóval a hegylakók lépést tartanak az idővel, a Szovjetunió általá­nos fejlődési ütemével. A Bjala Szlatinában lévő Pioner ruha­gyár Bulgária egyik legnagyobb gyer: mek- és serdülőruházati cikkeket gyártó vállalata. A gyárban minden évben, körülbelül 250 új modellt visznek a gyár­KÍNA A magas vérnyomás Sokáig úgy vélték: Kínában ritka a magasvérnyomás-betegség. Ám kitűnt, hogy az utóbbi húsz évben a betegek száma rohamosan növekedett. Bár némely mezőgazdasági területen a lakosságnak csak 2-3 százaléka beteg­szik meg benne, Sanghajban és Peking- ben minden tizedik embernek magas vérnyomása van - s ez az arány már megközelíti az Egyesült Államok lako­saiét. A szív- és érrendszeri betegségek ellen tíz évvel ezelőtt indított országos szűrési és gyógyszerelési kampánynak kedvező eredményei mutatkoznak. Egy amerikai szakértő ezzel kapcsolatban arra mutat rá, hogy a kínaiak általában fegyelmezetten tartják magukat az orvosi előírásokhoz. Haltej így nevezték el azt a kitűnő minőségű terméket, amelyet Észtország egyik halászkolhozában a halkonzervgyártás hulladékaiból és néhány, kevésbé érté­kes halfajtából készítenek. Ennek a sűrű, barna színű terméknek jóformán alig van halszaga, fehérjetar­talmát tekintve pedig csaknem kétszer felülmúlja a tehéntejet. Éppen ez a kom­ponens rendkívül fontos a borjak és a malacok etetésénél. Észtország és Lett­ország több tucat gazdaságában meg­szervezték a haltej szállítását. tósorra. Termékeiknek nagy részét a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba, Kanadába, Hollandiába, Szíriába, Kuvaitba és a világ sok más országába exportálják. Diákévei klatt Abdulvasziev aktívan LENGYELORSZÁG Ifjúsági innovációs klubok A Pioner gyermekruhagyár A késztermékeket osztályozzák

Next

/
Thumbnails
Contents