Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 67. szám. ÁRA: 1,80 Fi 1986. március 20., csütörtök. Mai számunkból ÁRUELLÁTÁS FALUN (3. old.) EGYEDÜL, DE NEM MAGÁNYOSAN (4. old.) OLDALHÁLÖ ’86. (6. old.) Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Csütörtöktől kezdődően — a tervek szerint kétnapos programmal — az idén először tanácskozik az ország- gyűlés. A Minisztertanács javaslata szerint a tavaszi ülésszakon három fő témát tűznek napirendre: két törvényjavaslatot tárgyalnak meg, ezek közül az egyik az illetékekre vonatkozó új szabályokat tartalmazza, a másik a sajtóról szól; továbbá meghallgaták az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolóját az építőipar és az építőanyagipar helyzetéről, feladatairól. Három képviselő előzetesen bejelentette, hogy interpellálni kíván olyan témákban, amelyek címzettje a belkereskedelmi miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A napirendre javasolt témákat az elmúlt héten a parlament bizottságai elemezték, javasolva, hogy az országgyűlés érdemi döntést hozzon mindhárom tárgykörben. A képviselők munkaértekezletein egyetértéssel találkozott az illetékekről szóló törvényjavaslat alkotóinak szándéka: az, hogy a lakosság és a gazdálkodó szervezetek széles körét érintő, életkörülményeit, illetőleg gazdálkodását befolyásoló fizetési kötelezettséget állapít meg. Ezért indokolt, miként a hozzászólók hangsúlyozták, hogy törvény határozza meg az illetékek általános mértékét, megfizetésük alapvető rendjét — amelyeknél ezután jobban figyelembe veszik, hogy az állampolgárokra nézve arányosabb, méltányosabb legyen a közteherviselés —, továbbá a társadalom értékítéletét is tükröző kedvezményeket, illetőleg mentességeket. A költségvetés javára befizetett illetékekből és díjakból származó bevétel évente mintegy 10 milliárd forint, de ez az összeg nem növekszik a tervezett új illetékszabályok hatályba lépésével. A sajtóról születő új törvény tervezetében kifejezésre jut, hogy a sajtó Magyarországon a társadalmi célok megvalósításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Szocialista jogalkotásunkban eddig nem született olyan jogszabály, amely a sajtó feladatait, a sajtónak az állami, társadalmi, gazdasági élet szervezeteivel és az állampolgárokkal való kapcsolatát, továbbá az újságírói tevékenységre érvényes rendelkezéseket átfogóan tartalmazná. Törvényi megerősítésre vár az is — miként a képviselők megerősítették —, hogy sajtópolitikánk eddig követett elvei helyesek, a gyakorlatban beváltak, a sajtóval szemben támasztott követelmények azonban megnövekedtek. A közélet demokratizmusának fejlődésével párhuzamosan társadalmunkban jelentősebb lesz a politikai közvélemény szerepe. Alapvető politikai érdek, hogy a lakosság minden lényeges eseményről időben, pontosan értesüljön, s ezt a célt kell szolgálnia a sajtónak. Kötelessége, hogy gondoskodjék az állampolgárok hiteles és időben történő tájékoztatásáról, tudósítson az elért eredményekről, a hiányosságokról és a megoldásra váró feladatokról. Az építőiparról, az építőanyagellátásról előzetes értékelések szerint sikerült az országban megteremteni az egyensúlyt az építési igények és az ilyen kapacitások között. Az építőipari vállalatok teljesítményük szerint, nyereségességük, hatékonyságuk tekintetében eléggé széles skálán sorakoznak, a nehéz piaci körülményekhez is jól alkalmazkodóktól a szanálásra ítéltekig. Gondok a legtöbb helyen abból adódnak, hogy nincs elegendő fejlesztési alap a termelő berendezések megújítására. A mennyiségi teljesítmények mellett az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a minőségi követelményekre. Bizottsági üléseken szóvá tették ezzel kapcsolatban, hogy a jogos minőségi kifogásoknak jobb, szervezettebb munkával legtöbbször elejét lehetne és kell is venni. A feladatok között szó van arról, hogy javult ugyan az építőanyagellátás, de további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy egyenletesebb legyen a forgalmazás. Ugyancsak soros teendő, hogy az építőipar időben készüljön fel — gépekkel is, technológiával is — a paneles lakóházak esedékessé váló tömeges felújítására. Kollektív véleménye a képviselőknek, hogy érdekeltebbé kell tenni a termelésirányítókat és a vállalatvezetőket is — mind az építőiparban, mind az építőanyagiparban — a szigorúbb munkafegyelemben, a jó minőségben. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. március 18-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. március 18-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyj tagjairól, Oláh István és Cserháti István elvtársakról. Tisztelettel adózott a gyilkos merénylet áldozatául esett kiemelkedő svéd szociáldemokrata államférfi, Olof Palme emlékének. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt kádermunkájával összefüggő javaslatokat. I. A Központi Bizottság áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseiket, a párít- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság meghallgatta a Szovjetunió Komlmunista Pártjának XXVII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tájékoztatóját, és jóváhagyta a küldöttség tevékenységét. Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalása hűen kifejezte a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép internacionalista szolidaritását. Az SZKP XXVII. kongresszusa világ- polití(cai jelentőségű esemény volt, amelyet méltán kísért hazánkban és világszerte megkülönböztetett figyelem. A Központi Bizotlság a Szovjétunió további fejlődése és a szocializmus nemzetközi vonzereje szempontjából nagy jelentőségűnék tartja az SZKP 'belpolitikai stratégiai irányvonailát, amely a társada Imi -gazdas ági fejlődés meggyorsítását tűzi ki célul. A termelés, a gazdaság intenzív fejlesztésének, a tudományos és műszáki haladás meggyorsításának, a gazdaságirányítási rendszer reformjának, a népjólét emelésének, a szocialista demokrácia, a nép szocialista önigazgatása kilbomitakoztaltásá- nak programja meggyőzően bizonyítja, hogy milyen hatalmasak a szocialista társadalmi rendszer erőforrásai. A kongresszus rámutatott, hogy a fejlődés meggyorsítása érdekében határozottan le keld küzdeni a gazdaságban mutatkozó kedvezőtlen tendenciákat, a változásokkal szembeni előítéleteket, teret kell nyitni a tömegek kezdeményező- és alkotókészségének. Pántunk, népünk üdvözli és támogatja a Szovjetunió törekvését a viliághelyzet megjavítására, készségét a nemzetközi együttműködésre, a tárgyalásokra, konkrét kezdeményezéseit az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtéséért. A kongresszus az egyetlen észszerű alternatívát, a békés egymás mellett élés egyetemes elvéneik érvényesítését állítja szemlbe az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófával. Az Amerikai Egyesült Államok megegyezési készsége esetén a tárgyalások és a megállapodások új lehetőségei nyílhatnak meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindez előmozdíthatja a leszerelés ügyét, elvezethet a nemzetközi biztonság szilárd és igazságos rendszerének létrehozásához. A 'Központi Bizottság egyetért a szovjet kommunisták álláspontjával, hogy napjainkban a béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél szorosabban összefügg a szocialista világ- rendszer gazdasági és társadalmi fejlődésével, a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt befolyásának erősödésével. Ez megköveteli a szocialista országok együttműködésének tökéletesítését, érdekeik hatékonyabb összehangolását, a szocialista építés tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozását és hasznosítását. Á Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus állásfoglalásai előmozdítják a szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések eredményes megoldását. A Szovjetunió fejlődésének felgyorsítása kedvezően hat a társadalmi haladásra az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége iránti nagyfokú felelősséget tükrözi az, “hogy a szovjet kommunisták kongresszusa a testvérpártökat összekötő elemekre, az internacionalista összefogásra helyezte a hangsúlyt, s leszögezte: az egység nem azonos az egyformasággal, a mozgalomnak természetes velejárója a sokszínűség és az alkotó vita, melyben egyetlen párt sem sajátíthatja ki az igazságot. A kongresszus állásfoglalásai ismételten igazolják, hogy a Szovjetunió szilárd támasza a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a népek szabad fejlődéséért küzdő 'minden erőnek. A Központi Bizottság jelentős ddkumentumnák tartja a Szovjetunó Kommunista Pártja új szövegezésű programját, amely a marxizmus—lenini zm us elméletét (Folytatás a 2. oldalon) Napközi a zombai öregeknek KGST-képviselők megbeszélése Március 18—19-én Moszkvában munkatalálkozót tartották a KGST-tagállamok állandó képviselői. A találkozón magyar részről Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője vett részt. Jelen volt az ülésen Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkára is. A találkozón megvitatták, milyen további intézkedéseket keLl hozni a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatok és a 2000-ig szóló tudományos és műszaki komplex program megvalósítása érdekében. Marjai József kétoldalú megbeszéléseket folytatott a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. Tanácskoznak a külügyminiszterek A lengyel fővárosban megkezdte ülését a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A tanácskozáson Magyarországot Várkonyi Péter külügyminiszter képviseli. Tegnap délután adták át rendeltetésének Zombán, az öregék napközi otthonát. Szulimán Ferenc, a községi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ribling Ferenc, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese mondott beszédet. Két évivel ezelőtt jelentkezett az igény, hogy a nyugdíjasok részére szervezzenek klubszerű összejöveteleket. Erre a célra alkalmasnak látszott az éppen megüresedő óvoda épülete. Később megszületett az öregek napközi otthonának létrehozását szorgalmazó gondolat is. Példaadó társadalmi ösz- szeíogás eredményeként kezdődött az épület belső felújítása. A közel 700 ezer forint értékű munkához a megyei tanács, a helyi Egyesült Erővel Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet, a Szekszárdi Afész, a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet is adott anyagi eszközöket. A lakosság 150 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette az átalakítást, amelyét a bonyhádi Rénova Kisszövetkezet végzett. Tágas étkező, a társalgóban rádió, televízió, újságok és folyóiratok, kényelmes bútorok nyújtanak kikapcsolódást, pihenést, közös szórakozást. Az általános iskolai konyhával együttműködve napi kétszeri étkezésre is lehetőség van. Tálaló konyha mellett vizesblokk áll rendelkezésre. Az otthon vezetője Takács Györgyné. Kiss Gás- párné és Horváth Sándorné gondozók segítik munkáját. Hetente öt napon — hétfőtől péntekig — reggel 8- tól délután fél 5-ig látogathatják a nyugdíjas öregek a napközi otthont. dkj. Az óvoda épülete lett az öregek otthona
