Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

1986. március 15. Képújság 9 MONGÓLIA Fejlesztési program Szovjet és mongol szakemberek együttműködésének újabb példája az az ezredfordulóig terjedő komplex gazdasá­gi fejlesztési program, amelyen két éven át dolgoztak a két ország tapasztalt közgaz­dászai. A hosszú távú fejlesztési terv előterében áll a mezőgazdaság fejlesztése, a lakos­ság élelmiszer- és áruellátásának javítása, a lakáskörülmények korszerűsítése és a tö­megközlekedés, illetve a szállítás bővítése. A program kidolgozói más területek szakembereinek bevonásával felmérték az ország klimatikus és természeti viszo­nyait, vízkészletét, természeti kincseit, hogy a mezőgazdaság ésszerű és gyors feljesztését a helyi adottságoknak megfe­lelően tudják megoldani. A cél, hogy a mongol gazdaság vala­mennyi ágazata kiegyensúlyozottabban fejlődhessék, s így jobb feltételek között vehessen részt az ország a szocialista kö­zösség gazdasági és kereskedelmi kap­csolatainak bővítésében. Hidrogén, mint üzemanyag A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának Kémiai-Fizikai Intézetében olyan reaktort hoztak létre, amely a nap­sugárzás hatására a vizet hidrogénre és oxigénre bontja. A gázok az elvezető­csöveken külön-külön jutnak a gyűjtő­tartályokba. A hidrogént a többi között üzemanyagként használják. A Szovjetunióban már kikísérletezték azt a teherautót, mely hidrogén és ben­zin keverékével üzemel. A teherautón az egyik benzintartály helyett négy hidro­gén-akkumulátor helyezkedik el. A gáz a benzinnel együtt jut a porlasztóba. Egy­szeri üzemanyag-feltöltés 300 kilomé­terre elegendő. Ekkora távolságon a benzin egynegyed részét lehet megta­karítani. Európa közepe Az ukrajnai Gyelovoje faluban csak­nem száz éve, 1887-ben helyezték el az Európa közepét jelző obeliszket. Milyen most a falu, ahol ukránok, olaszok, ro­mánok, németek, észtek és oroszok, csehek és franciák élnek, valamennyien megőrizve nemzeti szokásaikat. Az elmúlt évtizedekben megváltozott a falu képe. Sokan a közeli márványbá­nyában, vagy a helyi kolhozban dolgoz­nak. A 6200 hektáros erdőgazdaság ve­zetője Iván Szeljuh, az Ukrán SZSZK ki­váló erdésze. A tervszerű gazdálkodás eredményeként az erdők megújulnak, mert nemcsak hagyományos fákat ültet­nek, fenyőt, nyírfát, hanem hársat, bük- köt, jávorfát és cédrust is. Gyelovojén keresztül halad az orszá­gos turistaútvonal is. Az Európa közepét jelző obeliszknél mindig sok a turista. Ez Európa közepe. Az 1887-ben fel­állított jelzés mellett áll az új obe- liszk, amelyet 1977-ben adtak át A vasúti fővonal meggyorsítja a szállításokat hazánk és a lengyel kikötők között A vasúti fővonal korszerűsítésének és villamosításának a haszna óriási. A pályán a személyszállító vonatok sebessége 100 km/órára, a tehervo­natok sebessége pedig 70 km/órára nőtt. Jelentősen emelkedett a síneket terhelő megengedett tengelynyomás is. A pálya műszaki paraméterei lehe­tővé tették a két, 4000 kW teljesít­ményű mozdony vontatta 3200 tonnás teherszerelvények közlekedését is. Az új menetrendben a Szcze- cin-Swinoujscie kikötőegyüttes naponta közvetlen gyors tehervonati összeköttetést kapott a lengyel­csehszlovák vasúti határállomások­kal. Az egész útvonalat a tehervonatok 16-24 óra alatt, a konténerszerelvé­nyek pedig 14-16 óra alatt teszik meg. A szóban forgó vasúti fővonalon tör­ténő jobb tranzitszállítási lehetőségek megkönnyítik a magyar tranzitszállítá­sokat a lengyel kikötőktől hazánkig. Korszerűsítették az Odera menti fővonalat Cápából készült gyógyszer A gyógyszeripar megrendelésére a grúz halászok megkezdték a katrannak nevezett fekete-tengeri cápa ipari halá- szását. Ebből a cápából nyerik a katreksz nevű gyógyszert. Szakértők szerint ez a készítmény eredményesen alkalmazható idült gyulladások kezelésére, általános sti­muláló hatást gyakorol a szervezetre. Fo­kozza a sejtek ellenállóképességét, ártal­mas anyagok mérgező hatásával szem­ben, helyreállítja a normális vérképet. A fekete-tengeri cápák, amely roko­nai között a legősibb - nemzetségtörté­nete 3 millió évre nyúlik vissza - szerve­zetének irigylésre méltó ellenálló képes­séggel kellett rendelkezniük a környe­zeti változásokkal szemben, hogy élet­ben maradhassanak. A tengeri ragado­zóknak ezek az egyedülálló biológiai tu­lajdonságai adták a tudósoknak a gon­dolatot, hogy a cápák szervezetében rendkívül aktív fermentumoknak és más anyagoknak kell lenniük. S katranból készült gyógyszer gyártását már meg­kezdték Grúziában. A Szczecin-Swinoujscie kikötő­együttes fontos szerepet tölt be a Len­gyelországon keresztül lebonyolódó külföldi tranzitszállításokban. 1985- ben adták át rendeltetésének a Len­gyelország és Csehszlovákia közötti határállomásokat Opolén, Wroclawon és Zielona Górán át Szczecinnel összekötő korszerűsített és villamosí­tott Odera menti vasúti fővonalat, s ezzel az említett kikötőknek a tranzit- szállításokban betöltött szerepe még inkább megnőtt. A szóban forgó vasúti fővonal szerves részét alkotja a Skan- dinávia-Balkán tengelyként ismert európai vasúti tranzitszállítási rend­szernek. E tengely természetes meg- hossszabbítását jelenti a Szczecin- Swinoujscie kikötőegyüttest a skandi­náv államokkal összekötő, Swinoujs- cie-Ystad közötti vasúti-komphajó vonal, valamint a kikötőegyüttest az egész világgal összekötő lengyel ten­geri hajózási vonalak sora. Az Odera menti vasúti fővonal korszerűsítésével és villamosításával kapcsolatos munkák közel 10 éven át tartottak, miközben a vonatközleke­dés nem szünetelt. A csehszlovák határtól Swinoujsciéig vezető vasúti fővonal teljes hosszúsága 660 km. Az egész vasúti pálya 60 százalékán kel­lett második vágányt lefektetni, 80 százalékán pedig kicserélni a síneket S-60 típusú, úgynevezett nehéz sínekre; ezenkívül 58 hidat és via­duktot, valamint 161 töltési átjárót kel­lett építeni, továbbá villamosítani szinte az egész vonalat. A csehszlovák határ közelében lévő utolsó kis sza­kaszt az idén villamosítják. Csehszlovák nyugdíjak Dosztojevszkij Kínában Emelni kell a maximális nyugdíjak fel­ső határát, a nyugdíjak tükrözzék híveb­ben a munkával töltött években szerzett érdemeket, s differenciáltan kövessék a fizetések alakulását. Ezt a három köve­telményt határozta meg a CSKP terveze­te a következő ötéves népgazdasági terv irányelveiről. Csehszlovákiában jelenleg két és ne­gyedmillió nyugdíjas van. Az átlagnyug­díj 1350 korona - s ennyiből nem köny- nyű kijönni. A nyugdíjrendszer jellemző­je, hogy az általános rendelkezések ma­ximálják a járandóságot, így összege csak kivételes esetben lehet nagyobb 2010 koronánál. Ez jelentősen elmarad a 2900 koronás átlagfizetéstől, úgyhogy a nyugdíjbavonulással mindenkinek, de különösen a kimagasló teljesítményt nyújtó és ennek megfelelően díjazott dolgozóknak az életszínvonala teteme­sen csökken. Csehszlovákiában nem közvetlen nyugdijjárulékot, hanem a fizetés 10-30 százaléka között alakuló jövedelemadót fizetnek a dolgozók. Ez az összeg beke­rül az állami költségvetésbe, ahonnan fedezik a nyugdíjak kifizetését. Ez a tétel tavaly 37,5 milliárd korona volt. A nyugdíjkorhatár férfiaknál hatvan év, a nőknél viszont a felnevelt gyerme­kek számától függően változik: 57 éves kortól gyermekenként egy évvel csök­ken 53 éves korig négy vagy annál több gyermek esetén. A nyugdíjalapot az utolsó öt év -, vagy kedvezőbb, tíz év - nettófizetése alapján számítják, de úgy, hogy a kétezer koro­na feletti résznek csak a harmadát ve­szik legfeljebb háromezer koronáig. Eszerint az ötezer korona feletti kereset egy fillérrel sem növeli a későbbi nyug­díjat. A nyugdíjkorhatár elérésével hu­szonöt év szolgálati idő után a nyugdíj­alap 50 százaléka jár, azon felül minden év további egy százalékot jelent. így jön ki, hogy tizennyolctól hatvanéves korig ledolgozott aktív pályafutás után a leg­feljebb 3 ezer koronás nyugdíjalap 67 százaléka, azaz 2010 korona a nyugdíj. A nyugdíjkorhatár betöltése után min­den további ledolgozott év hét százalék­kal növeli a nyugdijat, így hatvanöt éves korban érhető el legfeljebb 3 ezer koro­nás nyugdíj azoknak, akiknek fizetésé­ből a maximális nyugdíjalap számítható ki. Különben érvényesül ugyanis az á korlát, hogy a nyugdíj összege nem le­het több az utolsó ledolgozott év havi át­lagfizetésének 90 százalékánál. Kiemelt kategóriába tartoznak a kü­lönlegesen nehéz, vagy az egészségre ártalmas munkát végző és a megkülön­böztetett társadalmi jelentőséggel bíró szakmákban dolgozók, mint a bányá­szok, kohászok, pilóták, valamint a hiva­tásos katona- és rendőrtisztek. Náluk a korhatár 55 év, s ha húsz évet ebben a munkakörben dolgoztak, az alapnyugdíjuk 60 százalékos és a to­vábbi évek nem egy, hanem két száza­lékkal növelik az összeget. A bányá­szoknak 3 ezer, a többieknek 2500 ko­rona a nyugdíj felső határa. A nyugdíjak vásárlóerejének megőr­zését Csehszlovákiában nem segíti rendszeres nyugdíjkiegészítés, hanem alkalmanként, központi intézkedéssel korrigálják az összeget. Legutóbb 1985. január 1-i hatállyal 70 koronával emel­ték az 1971 előtt megállapított nyugdija­kat, azt megelőzően 1982-ben minden nyugdíjat egységesen 30 koronával nö­veltek. Ha a nyugdíj az egyetlen megél­hetési forrás, akkor minimális összege 950 korona, házaspároknak együtt 1600 korona. A nyugdíj mellett a munkások, vagy a közvetlenül termelésben dolgozók kor­látozás nélkül dolgozhatnak, egyetlen feltétellel, hogy meghatározott időre szóló szerződést kötnek a vállalattal. Az ide nem sorolhatók, például az értelmi­ségiek, vagy adminisztratív dolgozók a nyugdíj mellett legfeljebb egy évre köt­hetnek munkaszerződést, és nyugdíjuk folyósításának felfüggesztése nélkül legfeljebb 22^ezer koronát kereshetnek egy évben. 0 A nyugdíjasok helyzetének javításá­hoz Csehszlovákiában nem a jó szán­dék vagy a politikai akarat hiányzik, ha­nem a szükséges fedezet. A nyugdíja­sok számának növekedésével, vagy a részleges korrekciókkal így is évente négy-öt milliárd koronával növekszik a költségvetés terhe. A munkában meg­öregedett idős emberek jóléte Cseh­szlovákiában is az ország népgazdasá­gának eredményeitől függ. SZŰCS D. GÁBOR (Prága) A szovjet irodalom kutatásával foglal­kozó kinai társaság hatnapos szimpó­ziumot tartott Sanghajban Dosztojevsz­kij munkásságáról, az első ilyen jellegű tudományos tanácskozást 1949, a Kinai Népköztársaság kikiáltása óta. A szim­póziumon 120 kutató és irodalmár vett részt, s hatvan értékelést és elemzést ol­vastak fel. Kínában első ízben a húszas években jelentették meg kinai nyelven a nagy orosz író leghíresebb műveit, köztük a Bűn és bűnhődést, a Karamazov testvé­reket és a Félkegyelműt. Dosztojevszkij A Szovjetunióban gyakori az eredeti megoldású személygépkocsik tervezé­se és kivitelezése. Az egyedi készítésű személygép­kocsik részére versenyeket rendeznek és rendszeresen kiállításokon mutatják be őket. A „Tyehnyika Mologyozsi” Moszkva és Odessza között, majd Odessza és Plovdiv között rendezett versenyt a tíz munkásságának és műveinek tudomá­nyos elemző munkája 1949-ben kezdő­dött el Kínában. Ez a munka akkor sza­kadt meg, amikor a „kulturális forrada­lom” (1966-1976) évtizede alatt Doszto­jevszkij műveit is betiltották. Az író műveit ismét tanulmányozzák a kínai egyetemeken és 1979 óta több műve, illetve a műveiből készült anto­lógia jelent meg ismét Kínában. Egy­idejűleg újból megindult a tudomá­nyos elemző munka, amint azt a Sang­hajban megtartott országos szimpó­zium bizonyítja. legjobb modell részére, majd azokat be­mutatták Plovdivban az ENSZ Ifjú Felta­lálók és Újítók Világkiállításán. A gépkocsik vezetői maguk a tervezők és kivitelezők voltak - a legkülönfélébb foglalkozású emberek -, akiket a mű­szaki alkotómunka szeretete fűz össze. Minden egyes modell új szerkezeti konstrukciójával, és eredeti formai meg­oldásával tűnt ki. Autógyártás - házilag Gennagyij Hainov (balról) és Dmitrij Parfjonov leningrádi autóversenyzők

Next

/
Thumbnails
Contents