Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

1986. március 15. NÉPÚJSÁG 5 Tehetünk valamit a békéért? Tehetünk valamit a békéért! Sokan azért nem teszne^ ®e^mila mert------------------------------------ nem tudjak, hogy mit tehet­nének. Másolk azért nem nyilvánítják ki békevágyukat, mert nem hiszik, hogy tehetnek valamit. A z Egyesült Nemzetek Szervezete 1986-ot nemzetközi békeévnek nyilvánította. Már ez önmagában is felhív­hatja a figyelmet arra, hogy 'kell tenni valamit a béké­ért. Vannak országok a Földön, ahol háború van mégis ki mernek menni az emiberék az utcára, hogy az igazságos békét keressék és hirdessék. Miért ne lehet­ne éltkor egy szocialista országban kifejezésre juttatni, hogy mindenki békét alkar?! Lehet majd, mert a Ha­zafias Népfront megyei elnöksége már el is fogadta a bé­keév megyei programját együtt a barátsági és szolidari­tási rendtezvényék tervével. Így természetes, mért ami­kor békét alkarunk, akkor mindjárt hozzá is kell ten­ni, hogy milyen békéről van szó. A Szovjetunió és a szocialista országúik már több­ször külün-külön és együttes nyilatkozatban is kinyil­vánították véleményükét, hogy az emberiség fő kérdése a béke ügye, hogy lehetséges a békés egymás mellett élés, és nem lehetséges semmilyen más alternatíva az emberiség számára. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennénk szolidárisak a szabadságukért, nemzeti függet­lenségükért harcoló népekkel. Az országos békekonferencián arról is szó esetit, hogy egyáltalán milyen kifejezés használata a helyes. A bé­keharc ellen többen tiltakoztak mondván, hogy két el­lentétes fogalomról Van szó, a békéhez ne kapcsolódjék a harc kifejezés. Javasolták helyette a békeépítés kife­jezés meghonosítását, más szerint pedig a békevédelem lenne a helyesebb. A konferencia e kérdésben természe­tesen nem hozott döntést még csak állásfoglalást sem. Ki-ki világnézete és kedve szerint fogalmazhatja meg magának, hogy melyik a szó az, ami neki tetszik, fon­tos az, hogy tegyen is valamit a béke érdekében. Számos békegyűlésen, találkozón és más rendezvényen a pusztán a részvétellel is kifejezheti bárki Tolna me­gyében is, hogy békét kíván.-Hogy számít-e amit én akaróik, az valóiban jogos kér­dés, csakhogy nem az egyes emberről van szó. Mert az már biztosan számít, ha egy közösség, KISZ-szervezet, brigád, üzem-, népfrontbizottság, egy város, egy megye, egy ország békemozgalma, bekapcsolódva a nemzetközi békernozgaloimba egy emberként — ahol kell a szó szo­ros értelmében — álljla az útját a csillagháborús ter- veknék. Arról seim árt megfeledkezni, hogy kik azok, akik az űrlhálború elképzelését valóságos háborúvá is változtat­hatják. Egy ember lőhet, hogy nem számít, de százmil­liók békeafcarata erősíti azokat a kormányokat, amelyek a békés egymás mellett élés hívei és hasonlóra kény­szerítheti a másként politizáló vezetőket. A békekonferencia °*®, sorr®. alakulnak a zö­----------------------------------------- meben ifjúsági békeklubok, megyénkben is van már néhány, sőt olyan is akad kö­zöttük, amelyik már szép munkát is végzett, Pakson, Szek- szárdon és Domibóvárott. Az utóbbi elismerése volt, hogy Dombóvá'rott rendezték meg a békeközösségek első or­szágos találkozóját. Hallatnák magukról a szakmai béke- mozgalmak, azok, almelyek már régóta részt vesznek az ügy szolgálatában és az újak is. A pedagógusok béke­mozgalma hamarosan létrehozza Tolna megyei székelő­jét, hogy minél hatékonyabban támogathassa a konfe­rencián elhatározott célt, a 'békére nevelést. Ennek mil­lió eszköze és módja lehet, ezék közé tartozik a már ha­gyományos rajzpályázat is. Bár ami azt illeti, diák le­gyen a talpán aki képes eligazodni a gyermekrajz-pályá- za‘ok dzsungelében. Ettől függetlenül színesedett a megyében a békemun­ka, mint ahogy ezt a népfront megyei bizottsága is megállapította. A béke-, barátsági és szolidaritási mun­kabizottság a szakszervezetek megyei tanácsa segítsé­gével részben már felmérte, hogy a megyében hány bri­gád viseli a Béke nevet. Szekszárdon például a népfront- bizottság szervezésében már évek óta megtartják talál­kozójukat a Béke-brigádok és természetesen újabbak je­lentkezését is várják. Annál is inkább indokolt a kap­csolatok megteremtése, mert az idén is sor kerül e brigá­dok országos találkozójára. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy a békamozgalom fellendülőben van az ifjúsági és a munkásság körében is. A népfront megyei elnöksége mellett működő munka­közösség idei céljai között az előbbieken túl az szere­pel, hogy a KISZ-szel közösen növelik az ifjúsági bé-i keközössége'k számát. A tanulók körében fejleszteni kell a béketudato-t a legváltozatosabb formákban, például a rendhagyó osztályfőnöki órákon. Szeretnék kielégíteni az üzemékben, Intézményékban növekvő igényeket az Or­szágos Béketanács kiadványából. Mindenkivel, így az egyházközi és katolikus papi békebizottsággal is tervez­nék programokat, az élet és a béke védelmében. Az idén is megtartják a már hagyományos rendez­vényeket, mert nemcsak a formaibontásnak van mozgó­sító hatása, hanem a hagyományok megbecsülésének is. Így lesz békegyűlés a három szövetkezeti ágazat dolgo­zóinak bevonásával, megrendezik a KISZ-szel közösen a megyei ifjúsági hékenapot, sor kerül az idén is — a szov­jet már meg is volt — • a szocialista országok napjaim. A három szövetkezeti ágazat fiataljai is találkoznak. Bemutatják az „Élni akarunk” című rajzkiállítást, lesz „Békében élünk” címmel megyei gyermekrajz-kiállítás és a témához illő szellemi vetélkedő. Mindehhez természetesen csak a bizottság által ter­-------—------------- vezett főbb rendezvények, a számos bé­k egyűlésről még csak szót sem ejtettünk. A megyei szer­vezésű rendezvények mellett lesznek városiak, községi- ék, és ékkor még nem beszéltünk — nem is biztos, hogy mindennék a nagy nyilvánosság előtt kell zajlani — az üzemi, iskolai rendezvények sokaságáról, a szakszervezet, a KISZ, a Vöröskereszt alapszervezeteiben várható ren­dezvényekről. A nemzeti és nemzetközi ünnepek, falu­gyűlések, tanácstagi beszámolók, rétegtalál'kozók, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak rendez­vényei mind alkalmasaik arra, hogy .kifejezzék megyénk lakóinak természetes békevágyát, sőt akaratát. Ihárosi Ibolya Több mint öt éve, 1980-ban, Szekszárdon, a Fürdőház utca 11. szám előtti borpincénél kíváncsiskodók — főleg gyerekek — álltak meg a bejárati ajtó előtt és egy 39 méteres borpincébe láttak, ahol tartályokban milliónyi halat „szemrevételezhettek”. A pincébe Gulyás Tamás halbiológus „költözött", hogy kecsegék, angolnák, pisztrángok... a Magyarországon élő őshonos halak mesterséges szaporításának lehetőségét ku­tassa ... A munka a kíváncsiskodók előtt nem, a kutatók előtt zárva volt. Alapkutatásról lévén szó, az eredmény óriási érték. A szekszárdi „halbiológia” ott a pincében azonban öt év alatt eredményt hozott — az Általános Innovációs Pénzintézet az első naptól kezdve támogatója és finanszí­rozója az ügynek —, hiszen ma már két nemzetközileg védett szabadalom is bizonyítja: Gulyás Tamás értékes munkát végzett. Így lett a szekszárdi borpincéből halpince, és az itt „született” eredményeket ma már több haltermelő gaz­daság hasznosítja. Gottvald Károly képriportja. Angolnaportré Stílszerű tkörnyezet Gulyás Tamás és aefítői, B oh mér Gyula és Molnár Imre Gulyás Tamás egy keesegével Halkeltető a pincében Ikraszemek mikroszkóp alatt Egy értékes pisztráng A fekete macska és a kutató

Next

/
Thumbnails
Contents