Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
1986. március 15. NÉPÚJSÁG 5 Tehetünk valamit a békéért? Tehetünk valamit a békéért! Sokan azért nem teszne^ ®e^mila mert------------------------------------ nem tudjak, hogy mit tehetnének. Másolk azért nem nyilvánítják ki békevágyukat, mert nem hiszik, hogy tehetnek valamit. A z Egyesült Nemzetek Szervezete 1986-ot nemzetközi békeévnek nyilvánította. Már ez önmagában is felhívhatja a figyelmet arra, hogy 'kell tenni valamit a békéért. Vannak országok a Földön, ahol háború van mégis ki mernek menni az emiberék az utcára, hogy az igazságos békét keressék és hirdessék. Miért ne lehetne éltkor egy szocialista országban kifejezésre juttatni, hogy mindenki békét alkar?! Lehet majd, mert a Hazafias Népfront megyei elnöksége már el is fogadta a békeév megyei programját együtt a barátsági és szolidaritási rendtezvényék tervével. Így természetes, mért amikor békét alkarunk, akkor mindjárt hozzá is kell tenni, hogy milyen békéről van szó. A Szovjetunió és a szocialista országúik már többször külün-külön és együttes nyilatkozatban is kinyilvánították véleményükét, hogy az emberiség fő kérdése a béke ügye, hogy lehetséges a békés egymás mellett élés, és nem lehetséges semmilyen más alternatíva az emberiség számára. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennénk szolidárisak a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért harcoló népekkel. Az országos békekonferencián arról is szó esetit, hogy egyáltalán milyen kifejezés használata a helyes. A békeharc ellen többen tiltakoztak mondván, hogy két ellentétes fogalomról Van szó, a békéhez ne kapcsolódjék a harc kifejezés. Javasolták helyette a békeépítés kifejezés meghonosítását, más szerint pedig a békevédelem lenne a helyesebb. A konferencia e kérdésben természetesen nem hozott döntést még csak állásfoglalást sem. Ki-ki világnézete és kedve szerint fogalmazhatja meg magának, hogy melyik a szó az, ami neki tetszik, fontos az, hogy tegyen is valamit a béke érdekében. Számos békegyűlésen, találkozón és más rendezvényen a pusztán a részvétellel is kifejezheti bárki Tolna megyében is, hogy békét kíván.-Hogy számít-e amit én akaróik, az valóiban jogos kérdés, csakhogy nem az egyes emberről van szó. Mert az már biztosan számít, ha egy közösség, KISZ-szervezet, brigád, üzem-, népfrontbizottság, egy város, egy megye, egy ország békemozgalma, bekapcsolódva a nemzetközi békernozgaloimba egy emberként — ahol kell a szó szoros értelmében — álljla az útját a csillagháborús ter- veknék. Arról seim árt megfeledkezni, hogy kik azok, akik az űrlhálború elképzelését valóságos háborúvá is változtathatják. Egy ember lőhet, hogy nem számít, de százmilliók békeafcarata erősíti azokat a kormányokat, amelyek a békés egymás mellett élés hívei és hasonlóra kényszerítheti a másként politizáló vezetőket. A békekonferencia °*®, sorr®. alakulnak a zö----------------------------------------- meben ifjúsági békeklubok, megyénkben is van már néhány, sőt olyan is akad közöttük, amelyik már szép munkát is végzett, Pakson, Szek- szárdon és Domibóvárott. Az utóbbi elismerése volt, hogy Dombóvá'rott rendezték meg a békeközösségek első országos találkozóját. Hallatnák magukról a szakmai béke- mozgalmak, azok, almelyek már régóta részt vesznek az ügy szolgálatában és az újak is. A pedagógusok békemozgalma hamarosan létrehozza Tolna megyei székelőjét, hogy minél hatékonyabban támogathassa a konferencián elhatározott célt, a 'békére nevelést. Ennek millió eszköze és módja lehet, ezék közé tartozik a már hagyományos rajzpályázat is. Bár ami azt illeti, diák legyen a talpán aki képes eligazodni a gyermekrajz-pályá- za‘ok dzsungelében. Ettől függetlenül színesedett a megyében a békemunka, mint ahogy ezt a népfront megyei bizottsága is megállapította. A béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottság a szakszervezetek megyei tanácsa segítségével részben már felmérte, hogy a megyében hány brigád viseli a Béke nevet. Szekszárdon például a népfront- bizottság szervezésében már évek óta megtartják találkozójukat a Béke-brigádok és természetesen újabbak jelentkezését is várják. Annál is inkább indokolt a kapcsolatok megteremtése, mert az idén is sor kerül e brigádok országos találkozójára. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy a békamozgalom fellendülőben van az ifjúsági és a munkásság körében is. A népfront megyei elnöksége mellett működő munkaközösség idei céljai között az előbbieken túl az szerepel, hogy a KISZ-szel közösen növelik az ifjúsági bé-i keközössége'k számát. A tanulók körében fejleszteni kell a béketudato-t a legváltozatosabb formákban, például a rendhagyó osztályfőnöki órákon. Szeretnék kielégíteni az üzemékben, Intézményékban növekvő igényeket az Országos Béketanács kiadványából. Mindenkivel, így az egyházközi és katolikus papi békebizottsággal is terveznék programokat, az élet és a béke védelmében. Az idén is megtartják a már hagyományos rendezvényeket, mert nemcsak a formaibontásnak van mozgósító hatása, hanem a hagyományok megbecsülésének is. Így lesz békegyűlés a három szövetkezeti ágazat dolgozóinak bevonásával, megrendezik a KISZ-szel közösen a megyei ifjúsági hékenapot, sor kerül az idén is — a szovjet már meg is volt — • a szocialista országok napjaim. A három szövetkezeti ágazat fiataljai is találkoznak. Bemutatják az „Élni akarunk” című rajzkiállítást, lesz „Békében élünk” címmel megyei gyermekrajz-kiállítás és a témához illő szellemi vetélkedő. Mindehhez természetesen csak a bizottság által ter-------—------------- vezett főbb rendezvények, a számos bék egyűlésről még csak szót sem ejtettünk. A megyei szervezésű rendezvények mellett lesznek városiak, községi- ék, és ékkor még nem beszéltünk — nem is biztos, hogy mindennék a nagy nyilvánosság előtt kell zajlani — az üzemi, iskolai rendezvények sokaságáról, a szakszervezet, a KISZ, a Vöröskereszt alapszervezeteiben várható rendezvényekről. A nemzeti és nemzetközi ünnepek, falugyűlések, tanácstagi beszámolók, rétegtalál'kozók, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak rendezvényei mind alkalmasaik arra, hogy .kifejezzék megyénk lakóinak természetes békevágyát, sőt akaratát. Ihárosi Ibolya Több mint öt éve, 1980-ban, Szekszárdon, a Fürdőház utca 11. szám előtti borpincénél kíváncsiskodók — főleg gyerekek — álltak meg a bejárati ajtó előtt és egy 39 méteres borpincébe láttak, ahol tartályokban milliónyi halat „szemrevételezhettek”. A pincébe Gulyás Tamás halbiológus „költözött", hogy kecsegék, angolnák, pisztrángok... a Magyarországon élő őshonos halak mesterséges szaporításának lehetőségét kutassa ... A munka a kíváncsiskodók előtt nem, a kutatók előtt zárva volt. Alapkutatásról lévén szó, az eredmény óriási érték. A szekszárdi „halbiológia” ott a pincében azonban öt év alatt eredményt hozott — az Általános Innovációs Pénzintézet az első naptól kezdve támogatója és finanszírozója az ügynek —, hiszen ma már két nemzetközileg védett szabadalom is bizonyítja: Gulyás Tamás értékes munkát végzett. Így lett a szekszárdi borpincéből halpince, és az itt „született” eredményeket ma már több haltermelő gazdaság hasznosítja. Gottvald Károly képriportja. Angolnaportré Stílszerű tkörnyezet Gulyás Tamás és aefítői, B oh mér Gyula és Molnár Imre Gulyás Tamás egy keesegével Halkeltető a pincében Ikraszemek mikroszkóp alatt Egy értékes pisztráng A fekete macska és a kutató
