Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

12 KÉPÚJSÁG 198«. március 1. MAGAZIN,^ MAGAZIN ! MAGAZIN § MAGAZIN ' 1 MAGAZIN ' V; :> MAGAZIN í$$yÁÍ !. Mmí'í MAGAZIN MAGAZIN Î : MAGAZIN V MAGAZIN ■ MAGAZIN MAGAZIN fl vak, aki a szemfogával lát Csukjuk be egy pillanatra a szemünket és próbáljuk meg elképzelni, milyen az, ha nem látjuk többé a fá­kat, a madarakat, az eget. Soha többé, tgy talán el tud­juk képzelni, mit érzett a 42 éves Ferdinand P., ami­kor egy orvos a római kli­nikán lassan levette a sze­méről a kötést. Ez négy nappal volt a műtét után. A géplakatos vak volt, ami­kor betolták a műtőbe. Már négy éve nem látott. Az ötgyermekes apa 1981- ben a gyárban, ahol dolgo­zott (Eisehstatt mellett), egy gépet javított, amely felira­tokat mar üvegpalackokba. Hirtelen egy karvastagságú fluonhidrogén-sugár találta el, qlyan erővel, hogy a fal­hoz vágódott. A veszélyes vegyszer belemaródott a bő­rébe. „A mentőautóban hirte­len sötét lett körülöttem” — meséli. A bal szeme teljesen tönkrement, a jobb szemé­vel sem látott már ugyan, de az nem maródott annyira szét. Hat műtét. Szaruhár­tyát ültettek át. Remények. Ës mindig újabb csalódás. Vak maradt. A lakatos: „Akkor hallot­tam egy betegtársamtól egy olasz orvosról, aki szempro­téziseket ültet be”. Dr. Vin­cenzo Mardhi, a római Au- gusto Foretti klinika szakor­vosa megoperálta. Szenzá­ciós műtét: a sebész először a beteg alsó ajkának belső feléről vett szájnyálkahár­tyával pótolta a roncsolt szemkötőszövetet. Aztán még egy műtét. A betegnek ki­húzták egy szemfogát. Eb­ből a fogból dr. Marehi le­vágott egy leheletvékony szeletet és átfúrta. A fu­ratba beépített egy műanyag lencsét. Később a protézist behelyezte a jobb pupilláiba. „Azért veszünk igénybe fo­gat, mert a szem befogad­ja és nem löki ki idegen testként” — mondotta az olasz doktor. Amikor a mű­tét után levette a kötést, Ferdinand P-t egy éles fénysugár érte. Négy év után megint fény! „Aztán láttam az orvos kezét, az ujjait, a vonalakat a bőrén. Sírtam a boldogságtól”. Egy vak megint látott — a szem­fogán keresztül. A lavinák pusztító hatása Nincs olyan év, hogy az újságok ne közölnének hírt valamilyen lavinakatasztró­fáról, amelynek során alpi­nisták, síelők, turisták és sokszor a hegyi lakók tucat­jai vesztik el életüket. A la­vina elvileg mindig ugyan­azokon a földrajzi helyeken képződik, de lezúdulása gya­korlatilag kiszámíthatatlan. A hó furcsa anyag: bizo­nyos tulajdonságaiban a szi­lárd szemcsés anyaghalma­zokkal (talaj), másokban in­kább a folyadékokkal rokon. Viselkedése a hegyoldal me­redekségétől, felszínének alakulásától és növényzeté­től, a hó minőségétől, ned­vességtartalmától, a környe­zet hőmérséklet-változásai­tól és mindenekelőtt a hóré­teg vastagságától függ. Az Alpokban a legfélelme­tesebbek a téli időszakra jel­lemző porlavinák. Nagy hi­degben az új, száraz porhó ráhull a megfagyott, régeb­bi hó sima felületére és né­ha annyira felhalmozódik, hogy már-már alig van tar­tása. A lejtőn magasabban fekvő rétegek nagy erővel nehezednék az alacsonyab­ban fekvőkre, s ha a hó szilárdságát a nyomóerő már csaknem felülmúlja, olykor már kisebb rá2flcódtatás is sietteti a lavina kioldódá­sát. A por-lavina úgy kez­dődik, hogy egy helyen a hórétegek mozgásba jönnek, ezek mind több hókristályt mozgatnak meg, s a lavina szétterül. Eleinte lassan csú­szik vagy gördül az alsó, megkeményedett rétegeken, majd amint meredekebb helyre ér, felgyorsul. S akár­csak a mesebeli kisgömböc, egyre növekszik. Mind több és tölbb hó tapad hozzá, ma­gasba lendül, szétterül, át­ugorja az akadályokat, s óriási sebességgel száguld to­va. A rettentő nyomástól összesűrűsödő levegő erdőket szakíthat ki, épületeket rom­Nagy sebességű porhólavina az Alpokban (KS) bolhat szét, embereket, ál­latokat ragadhat fel a ma­gasba, és hajíthatja nagy távolságra. Sokáig nem értették, hogy a porlavinák miként fejthet­nek ki ilyen nagy romboló hatást. Végül is az a szem­lélet alakult ki, hogy a por- lavina nem más, mint hó­levegő elegye, amelyre a gá­zok áramlási törvényei érvé­nyesek. A gázok egyenletes és örvénylő áramlással mo­zoghatnak. Bizonyos sebes­ség elérésékor az egyenle­tes áramlás hirtelen átmegy örvénylő áramlásba. A for­gószélhez hasonlóan a por- hőlavináiknak is van egy haladási és egy forgási se­bességük, és az utóbbi jóval meghaladja az előbbit. A forgószél általában órán­ként 10—20 kilométeres se­bességgel halad előre, de a belsejében a forgás sebessé­ge eléri az óránkénti 100 kilométert is. A mérések alapján a porhólavinák bel­sejében óránként 400 kilo­méteres sebességű örvénylés Is felléphet. Ez az oka a la­vinák roppant pusztító hatá­sának. Aforizmák Olaszországban olykor sok mindennek kell történnie, hogy minden a régiben maradhasson. (Bettino Craxi) A férfiaknak szükségük van arra, hogy a nők legyenek körülöttük, mert különben feltartóztathatatlanul hatalmába keríti őket a barbárság. (Orson Welles) A dilettánst esetleg bókjairól lehet felismerni. A ruti­nos csábító megkockáztatja a bírálatot. (Catherine Denevue) A félénk ember már a veszély előtt, a gyáva a veszély­ben, a bátor a veszély után ijed meg. (Jean Paul) Ahhoz, hogy eljussunk a forráshoz, az ár ellen kell úsznunk. (Stanislaw Jerzy Lee) Leltár „687, 688, 689 . Rituális emberevés a kőkorszakban Európában felfedezett sé­rült emberi maradványok azt mutatják, hogy a kőkor­szakban az embereik valószí­nűleg a halotti rítusok ré­szeként szoktak rá a kan­nibalizmusra — egy kelet­német antropológus szerint. Herbert Ullrioh elmondta az ADN hírügynökségnek, hogy az NDK-ban, Cseh­szlovákiában és egyes dél­európai területeken talált hosszú végtagcsontokon és koponyákon lévő karcolások és szdlánkos törések az em­berevés tipikus jelei. El­mondta, kutatásai alapján arra lehet következtetni, hogy a kőkorszaikbeli embe­rek leválasztották a hosszú csontokat és a koponyákat a temetőterületen való elhe­lyezés céljából, és nem te­mették el az egész tetemet. 4­Tilos —; Nem szabad korán reggel sört innia, amikor még üres a gyomra! — mondja az orvos a beteg­nek. — Akkor talán dobjak be előtte egy pohárka ru­mot? • f • •• rr • Van-e jovoje a villamos autónak? Az autókonstruktőrök és autógyárak régi vágya az elektromos meghajtású au­tó, de ez a kívánsága a környezetvédő szakemberek­nek is. Három tényező in­dokolja ezt. Egyrészt a leve­gő szennyeződése elleni küz­delem, másrészt a szénhid­rogénkincs véges mennyisé­ge (ezen az sem változta*, hogy például jelenleg túlkí­nálat van a piacon, amely lefelé hajtja az árát), har­madrészt pedig az a tény, hogy a villamos meghajtá­sú járművek felépítése, szer­kezte egyszerűbb a benzines üzeműeknél. Az előrelépés legnagyobb akadálya, hogy a villamos energiát tároló akkumulátorok túl súlyosak. A világ sok országában foglalkoznak a személygép­kocsi elektromos meghajtá­sával, például Amerikában, Japánban, a Szovjetunióiban, Olaszországban, Svédország­ban. A személyszállítás má­sik, ugyancsak fejlődésnek indult területe a villamos meghajtású autóbuszoké, ezek is elterjedőben vannak. De sokak véleménye szerint a teheráru-szállításban is nagy szerep vár a jövőben az elektromos meghajtásra. A városi teherszállítás, te­hát a városi forgalomban sűrűn megállásra kényszerí- teft postaautók, tejeskocsik, bevásárlóautók, Patyolat­járművek, csomagkihordó és szemétgyűjtő autók eseté­ben szintén ideális lenne a villamos meghajtás. A fejlesztés sarkpontja a hordozható áramforrások sú­lyának csökkentése. A hagyományos akkumu­látoroknál a fajlagos ener- giasűrűség növelése több apró szerkezeti változtatás következménye: igyekeztek a szerkezeti elemek súlyát csökkenteni anélkül, hogy az akkumulátorban tárolt energia csökkenne. Az ólom- akkumulátor hagyományos tégla alakú edénye helyett hengeres edényt alkalmaz­tak, mert az változatlan tér­fogata ellenére kevesebb anyagból Is elkészíthető és könnyebb. Az elektromos meghajtású autók komolyabb elterjedéséhez azonban en­nél sokkal jelentősebb vál­toztatásokra van szükség, teljesen új típusú, más el­ven működő akkumulátorra! Nem lehet megjósolni, hogy ezek mikorra lesznek ké­szen. Egy a sok próbálkozás közül: a General Electric, Delta nevű kísérleti személyautója Thomas Mann Rejtvényünk Thomas Mann Nobel-díJas német író hat mű­vének elmét tartalmazza. Vízszintes: 1. Az első mű: re­gény. 12. Hüvelyes növény. 13. Izmos. 14. A Mosel mellékvize. 15. Folyó Szibériában. 16. For­mál. 18. Dolgok válogatása. 20. Férfinév. 21. A szabadba. 22. Római 52-es. 23. Pikk ..., Csaj­kovszkij operája. 26. Egyforma betűk. 27. Via . .. John Knittel regénye. 29. Nevezetes ország- gyűlés (1707.). 31. Idejét múlta. 34. Spanyol cigánytánc. 36. Sváj­ci kanton. 37. A francia frank rövidítése. 38. Szita egynemű betűi. 39. A második mű: no­vella. 42. Lőrés közepet 43. Ker­ti munkát végez. 45. Eresz egy- nemű betűi. 46. Rákospalota pa­takja. 48. Oldatok kiegyenlítő­dése. 51. Jókai kettőről Is irt. 53. Nehéz, fényes selyemszövet. 54. Kettőzve: cukorka. 56. A vásárt előzi meg. 57. Korszak. 59. Kicsinyítő képző. 60. Gön­gyölegsúly. 62. Györkérnövény. 64. Az ütéseket a ringben egy­másután bevivő. 66. A legritkáb­ban előforduló kettős betű. 67. Idegen állatkertek. 68. Szép Er­nő mesejátéka. 69. Közép-euró­pai határfolyó. Függőleges: 1. Mitológiai alak a bibliában. 2. Tortadarab ! 3. Kettőzve: női becenév. 4 „O .. . mio” (Dl Capua dala) 5 ...............Gyémántok (Jókai). 6 . .. a gyümölcs (Petőfi). 7. Még Inkább. 8. Régi „cs”. 9. Egy forma betűk. 10. Kisázsiai pénz és súlyegység. 11. Brazil légi társaság. 12. A harmadik írás novella. 17. Enekbang. 18. Macs ka név. 19. Ki áll . . . a szirt- tetőn” (Czuczor G.). dl. Apró kő. 24. Fűszer. 25. ... Kok, ne­ves holland úszónő. 27. Harapá. 28. Ezt a „babát” negyven rab­lóval emlegetik. 30. Iraki hír- ügynökség. 32. A negyedik mű: novella. 33. Az ötödik mű: no­vella. 35. Gyújtós. 37. Francia pénz. 40. Számtani műveletet végez. 41. „.. . mondják nem adnak” (dal). 42. Átkarolva ma­gához szorítja. 44. Mint a 33. számú sor. 47. Orosz Irén. 49. Kártyaszin. 50. Ilyen szél a Bó­ra. 52. Barna bórű. 55. Tejter­mék. 57. A hatodik Írás: novel­la. 58. E korszakban élünk. 60. A nyomás régebbi fizikai mér­tékegysége. 61. Város a Szov­jetunióban, tenger névadója. 63. „Megy az . . .” (Illyés Gyula). 64. Szív, költőiesen. 65. Emelke­dett hangú költemény. 66. Trombitahang. 68. Névelő. 70. Négy hónap nevének végződése. E. B. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 39.. a függőleges 12., 32., 33., 57. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szer­kesztőségének címére: 7101 Szek- szárd, Széchenyi u. 36. Pf. : 71. Beküldési határidő : március 7. A borítékra, levelezőlapra kér­jük Írják rá : Rejtvény! A 7. heti, Csengettyű című rejtvényünk megfejtése a követ­kező: A király mondta, Coppélla, L. Delibes, Sylvia, Lakmé, Naila. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Bán Szilvia, 7173 Zomba, Rákóczi u. 94., Péterfl Edina, 7100 Szekszárd, Woslnsky ltp. 1„ Tulok Mariann, 7064 Pincehely, Vörösmarty tér 4., Kántás Jánosné, 7200 Dombó­vár, November 7. u. 16., Molnár Lajos, 7044 Nagydorog, Táncsics M. u. 29. y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents