Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

1986. március 13. NÉPÚJSÁG 5 Szigorúbb árellenőrzések - súlyosabb szankciók a szabálytalankodókkal szemben Az árhatóságok és a keres­kedelmi felügyelőségek csak­nem 100 ezer esetben ellen­őrizték az árakat 1985-ben, vizsgálódásaik száma 19 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árellen­őrzések többsége kiterjedt a gazdálkodók teljes árképzési módszerének, árpolitikájának alapos feltárására, jó néhány­szor pedig az áraknak a piaci helyzettel, a kereslet és a kí­nálat összhangjával kapcso­latos összefüggéseire is. A tavalyi árellenőrzések tapasztalatai — egyelőre még csak a gyorsmérleg alapján — arra utalnak, hogy az ár­fegyelem az elmúlt évben sem javult, igaz, nem is rom­lott. Az adatok szerint az ellenőrzések számával ará­nyosan több volt a megálla­pított hiányosságok miatti intézkedés. Ugyanakkor az árhatóságok többször kezde­ményeztek gazdasági bírsá­got tavaly; huszonnégyet, az előző évi tizennéggyel szem­ben. A vevők kártalanítását 4 kétszer annyi esetben ren­delték el. A szigorúbbá vált árellenőrzés tehát általában a korábbinál szigorúbb in­tézkedéseket is maga után vont. Az 1985. évi árellenőrzési statisztikához az is hozzá­tartozik, hogy összesen 22 ezer intézkedésre volt szükség, vagyis a vizsgálatok majdnem egynegyedénél a revizorok találtak valamilyen kisebb- nagyobb szabálytalanságot. Hatvan esetben bűnvádi el­járást kezdeményeztek az el­lenőrök, akik 1500 alkalom­mal a vevő kártalanítását, 6000 esetben szabálysértési eljárást, 500 fegyelmi fele­lősségre vonást, s 5000 ízben pénzbírság kiszabását, továb­bá körülbelül 8000 föltárt hiba nyomán enyhébb büntetést, figyelmeztetést rendeltek el, illetve kezdeményeztek. Az árat indokolatlanul drágító gazdálkodók között 180 olyan akadt, aki vevőit nem tudta közvetlenül kártalanítani, nekik kisebb-nagyobb össze­geket kellett befizetniök a nemrég létrehozott, úgyneve­zett intervenciós alapba. A gyorsmérleg szerint az ellenőrzéseket követő intéz­kedések, szankciók anyagi kihatása egy év alatt 250 millió forint volt, az előző évinek csaknem a kétszerese. Az árellenőrzések során több­ször felmerült bűntény, csa­lás esete, — ilyenkor az ár- hatóság átadta az ügyet a gazdasági rendészetnek, il­letve a bűnüldöző szervek­nek. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal a tapasztalatok alap­ján az elihúlt hetekben út­mutatót adott ki az árható­ságoknak, idei ár- és piac­felügyeleti teendőikre vonat­kozóan. Azt akarják, hogy az ellenőrzésekbe vont mintegy 300 ezer helyen, — vállalatoknál, boltokban, magántermelőknél, kereske­dőknél, kisiparosoknál stb. — továbbra is legalább há­rom évenként kerüljön sor árellenőrzésre. A hazai ár­politikai gyakorlattal össz­hangban mélyrehatóbban és sűrűbben vizsgálják a gaz­dálkodóknak azokat az árait, amelyek közvetlenül is érin­tik a lakosságot; mindenek­előtt az üzletekét és a szol­gáltatásokét. Különösen nagy figyelmet fordítanak a ruhá­zati és bútoripari árváltozá­sok ellenőrzésére, hogy lehe­tőség szerint gyorsan és meg­bízhatóan kiszűrjék az indo­kolatlan áremeléseket. Az árellenőrzés eszközével is segítik, hogy az árszínvo­nal megfeleljen az éves nép- gazdasági tervben előirány­zottnak. Figyelemmel kísérik továbbá az áremeléssel kap­csolatos lakossági tájékozta­tás gyakorlatát, az árközlési kötelezettség teljesítését, és például a gazdálkodói ár­munka összhangját az önkölt­ség alakulásával. Fontos fel­adatuk az ár és a minőség kapcsolatának a folyamatos elemzése. Különleges papír a Révai-lexikonhoz és a Zeneműkiadóval már a fejlesztő tevékenységét is összehangolta. Az új, eddigi­nél szorosabb kapcsolat an­nak a termékszerkezet módo­sításnak a következménye, amely a szolnoki új papírgyár üzemibe helyezésével kezdő­dött Fűzfőn. Az alföldi gyér ugyanis átvette tőlük a nagy­sorozatban készülő terméke­ket, a fűzfői pedig mindin­kább a különleges termékek­re specializálódik. Választé­kát rugalmasan igazítja a ha­zai és külföldi megrendelők igényeihez. A PAKSI ATOMERŐMŰ VÄLLALAT felvételre keres beruházásban jártas, gyakorlattal rendelkező épületgépész mérnököket (szellőzés, klíma — víz, csatorna, — fűtés, hő­technika, — épület, villamos) technikusokat Havi bérezés a besorolási rendelet szerint + munkahelyi pótlék. Megegyezés esetén lakásmegoldás lehetséges. Jelentkezés személyesen vagy írásban — rész­letes szakmai tevékenységre is kiterjedő önélet­rajzzal — az üzemgazdasági főosztály terv- és munkaügyi osztályán. (292) Ezer tonna különleges pa­pírt állít elő az idén a Fűz­fői Papírgyár a Révai-lexikon tervezett reprint kiadásához. A Zrínyi Nyomdával együtt­működésben kifejlesztett fa­mentes fehér papírt a szak­mai zsűri is alkalmasnak ta­lálta a lexikon hasonmás ki­adására. A Fűzfői Papírgyár egyéb­ként is egyre szorosabb kap­csolatot teremt felhasználói­val, a nyomdákkal és a kiadó vállalatokkal, hogy egyedi igényeiket is ki tudja elégí­teni. E célból a Kner Nyom­dával, az Európa, a Helikon Az üres üzlet csak pénzt visz Biztosítottak bennün­ket arról, hogy fél éven belül partnert találnak* Reméljük, hogy má­jusban. Az idő pénz. Boltok ügyében nem va­gyunk olyan jól „eleresztve" itt a megyeszékhelyen. A választási lehetőséghez a kü­lönböző árucikkeket kínáló üzletek épphogy elegendőek. Éppen ezért tűnik fel a vá­roslakónak és az idevetődő- nek egyaránt, ha Szekszárdon bezárnak egy üzletet, kite­szik rá a „Felújítás miatt zárva” táblát, és hosszú hó­napok múltán sem változik mássá az üzlet. Nemcsak a szerzőt, hanem több szekszárdi polgárt is élénken érdekel, hogy mi van, illetve történt, történik a 160 lakásos ház alatti Ri- chards-üzlethelySséggel. Je­len írásunkban erre a kér­désre igyekszünk választ ad­ni. Borbás Vendel, a Szek­szárdi Városi Tanács terme- lés-ellátásfelügyeléti osztá­lyának vezetője: — A Tolna Megyei Nép­bolt Vállalat az elmúlt év szeptemberében jelentette be, hogy meg kívánja szüntetni a Richards mintaboltot. Lét­számgondokra, kis forgalom­ra hivatkoztak, valamint ar­ra, hogy a párhuzamos kész­lettartás — ugyanis ^zövet- árukat a szekszárdi (Korzó Áruházban is árusítanak — nem kifizetődő. A kérvény beadásakor biztosítottak ben­nünket arról, hogy fél éven belül találnak üzleti partnert, aki kiveszi a boltjukat. Saj­nos, ez nagyon elhúzódott, éppen a hatodik hónapban vagyunk. A Tolna Megyei Népbalt Vállalat központjában Só­lyom Zoltán igazgató, vala­mint Pámer Ferenc, a szerve­zési osztály vezetője a be­szélgetőpartnerem. Sólyom Zoltán: — A ko­rábbi években a Richards- boltban .mintegy évi négymil­liós forgalmunk volt. Körül­belül két és fél éve szenved vállalatunk ezzel a bolttal, mert addigra már az éves forgalom nem érte el az évi egymilliót. Ehhez járult még az is, hogy már nem nagyon tudtuk a győri gyártól besze­rezni a szövetéket. — Ezt miiként értsem? — Többször él kellett men­ni a gyárba, de még így se tudtak annan olyan készletet hozni, amely igényeknek megfelelt volna. Ezért úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy az ottani árukészletet és a forgalmat a Korzó elbírja. A döntéshez azért még azt is tudni 'kell, hogy a vállalat forgóalap-feltöltéái gondok­kal küszködik. ' — Magyarul, nincs elég pénzük a készletek beszerzé­sére? — Így is lehet mondani. E tekintetben vállalati szinten mintegy húszmillió forintnyi hiányunk van. Éppen ezért indokolatlanul nagy készlete­ket mi nem tudunk lekötni. Ehhez még azt is el kell mondanom, hogy a bolt meg­szűnését csak átmeneti álla­potnak tartjuk, mert nem akarunk attól véglegesen megválni. Kiadását két-öt- éves időtartamra gondoljuk. — Mi volt az első elképze­lés, amikor döntöttek arról, hogy megszüntetik? Bérbe ad­ják magánszemélynek, más társvállalatnak ? — Állami cégnek szerettük volna kiadni. Több tárgyalást is folytattunk az Ezermester és Űttörőbolt Vállalattal Emellett a Schéll-Interággal is tárgyaltunk. A legelső el­képzelésünk az lett volna, hogy megmarad a mi bol­tunknak, de a Tolna megyé­ben lévő kisiparosok bérel­ték volna, termékboltként. Amikor ez nem jött össze, akkor megkezdtük az előbb említett két céggel a tárgya­iét. Előtte magánszemélyek vendéglátóhelynek is ki akar­ták venni, de ez nem célja egy kiskereskedelmi cégnek. — Közben nem történt eredmény, pedig több úton is elindultak. Talán éppen ezért?... — Biztos, hogy a mi hi­bánk is, hogy jobban forszí­rozhattuk volna az ügyet, de vártuk az igazi partnert. — A bolt ajtaján a „Felújí­tás miatt zárva” tábla áll. Hogy áll ez a munka? Pámer Ferenc: — A felújí­tás még nem kezdődött el. A múlt héten jártam a Schell - Interágnál. A megállapodást követően — mert úgy hisz- szük ez néhány napon belül velük jön létre —, elkezdőd­ne a felújítás. Helyesebben az üzemeltető igényelte át­alakítás. » — A Népbdltnak mennyi ráfizetést jelent, hogy a Ri- chards-bolt kihasználatlanul „eszi” a pénzt? — Ráfizetés, az biztos ... — Ha jól értettem, akkor a Schell-Interággal a közel­jövőben megállapodnak. Sólyom Zoltán: — Már tu­lajdonképpen meg is állapod­tunk, hiszen már a jogászok foglalkoznak vele. — Mikorra várható, hogy betérjenek végre ebbe az üz­letbe az autótulajdonosok? Pámer Ferenc: — Remél­jük, hogy májusban. Ha a megállapodás megvan, akkor záros határidőn belül el is lehet végezni a munkákat, a Schéll-Interág áruval feltölti és kinyithatnak. — Ha létrejön a partner­rel ez az üzlet, akkor a bolt hoz-e hasznot a Tolna Me­gyei Néptoolt Vállalatnak, vagy csak megkíméli magu­kat a ráfizetéstől? Pámer Ferenc: — Döntően megkímélne bennünket a je­lenlegi költségektől és na­gyon minimális nyereséget is jelentene. És a vállalat kezé­ben maradna az üzlet. Sólyom Zoltán: — Ha a je­lenlegi árakon akarnánk egy ötven négyzetméteres üzletet vásárolni, az másfél millió forint lenne. Dr. Ferincz János, a Szek­szárdi Városi Tanács általá­nos elnökhelyettese: — Taná­csunk kereskedelmi felügye­leti szervének van olyan jo­ga, hogy halasztó hatályú, tiltó rendelkezést ad ki fél évre, hogy addig oldódjék meg a volt üzlet hasznosítá­sa. Ez ebben az esetben nem történt meg. Elsősorban azért, mert az üzlet megszüntetését a gazdasági szükségszerűség szülte, valamint a bezárása a lakossági ellátást nem befo­lyásolta. — Így is, úgy is fél év telt el. A városlakók pedig azt lát­ták, hogy december óta üre­sen áll egy üzlet. Ez pedig borzolta a kedélyeket. — Ebben igaza van, levon­tuk a tanulságot mi is. Ezen­túl csak akkor fogjuk enge­délyezni egy üzlet megszün­tetését, ha azonnal hozzák már az utódot. Ekkor a la­kosság nem bosszankodik. Szűcs László János Fotó: Bakó Jenő Visszhang Kőzethorgony Megkezdték a kőzethorgony gyártását a Dunai Vasmű­ben. A Bakonyi Bauxitbányá­val közösen- kifejlesztett új termék, amely tulajdonkép­pen nem más, mint egy mi­nőségi acélból készített, kü­lönleges kiképzésű cső, igen fontos szerepet tölt be a bá­nyászatban. Alkalmazásával jelentősen meggyorsítható a bányabiztonsági berendezé­sek elhelyezése az új vága­tokban és ennek eredménye­ként a fejtés megkezdése is. A vágat falába fúrt lyukakba helyezettt, s hidraulikus erő­vel szétnyomott kőzethor­gonyhoz nyomban hozzá le­het rögzíteni a tartókat, a födémelemeket. Lapunk március 6-i szá­mában „Megosztott felelőt­lenség” címmel bíráló cikk jelent meg. Erre válaszolt a Tolna Megyei Tanácsi Kom­munális Szolgáltató Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Tóth Vilmos. Levélének bevezető részé­ben felsorolta, hogy az alap­szolgáltatáson túlmenően vállalkoznak: szennyvíztáro­lók, szennyvíztisztító beren­dezésék, különböző mélyépí­tési munkák kivitelezésére, szükség esetén fővállalkozás­ban tervezésre, bonyolításra és üzemelésre. A vállalatuk­nál megrendelt munkákat rö­vid átfutási idővel, szaksze­rűen és a lehetőségekhez ké­pest költségkímélőén végzik. Levélének további részét szó szerint idézzük: „Az újságcikkben szereplő decsi iskola szennyvíz-prob­lémájának megoldására is — mivel iskoláról van szó — soron kívül vállalkozunk megbízás esetén. Vállalkozási készségünket szeretnénk alá­támasztani azzal a ténnyel is, hogy vállalatunk 1985-ben hetven községi tanácsot, va­lamint intézményt keresett fel. Személyesen ajánlottuk fel segítségünket a megyében jelentkező szennyvíz-tisztítá­si, szennyvíz-tárolási és spe­ciális mélyépítési feladatok, például : vízelvezető árkok, kommunális eredetű szilárd és folyékony hulladékok el­helyezésével kapcsolatos problémák megoldására. Szaktanácsadást, beruházá­si programok elkészítését, valamint kisebb tervezési feladatokat (adaptálásokat) díjmentesen végzünk a köz­ségi tanácsok és intézménye­ik részére. Ügy érezzük, hogy az újságcikkben szereplő eset vállalatunk bevonásával nem következett volna be. Ezen levelünkkel egy időben sze­mélyesen kívánjuk felajánla­ni a Decsi Nagyközségi Ta­nácsnak soron kívüli vállal­kozási szándékunkat.” A vevő nélküli üzlet

Next

/
Thumbnails
Contents