Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

1986. február 11.

Képújság 3

Nem való a városba a vegyeskereskedés

Kilépések és kilépések

Amilyen természetes a tősgyökeres falusi embereknek, hogy a községi vegyesboltokban a kenyértől a cipőfűzőig so'k mindent árusítanak, olyan meglepetés a városlakóknak, hogy egyes szaküzletekben újabban más, korábban ott nem kínált cikkeket is megtalálnak. Az egyik kollégám a minap örömmel újságolta, hogy a maszek fűszeresnél, ahol azelőtt csak élelmiszerek voltak, most arckrémet, habfürdőt, tisztítószereket, sőt, harisnyát is lehet kapni.

A baráti társaságban, ahol felfedezését megemlítette, szinte mindenki tudott hasonló változásról. Divatáru- üzletről, ahol a pulóverek mellett desodor és francia parfüm tűnt fel; rövidáru- boltról, ahol a gombok, gépselymek, cipzárak választékát előbb csaik törülközőkkel, takarókkal, később már pulóverekkel, szoknyákkal, sőt cipőkkel egészítették ki. Volt, aki Zöldért-boltot említett, amelyben borotvát és borotvahábot vett, de látott a sárgarépa közvetlen szomszédságában matchbox játékautót is. Szép csokorra való példát összegyűjtve megállapítottuk, hogy nem egykét kereskedő próbálkozásáról, hanem városi kereskedelemre is mindinkább jellemző jelenségről van szó.

Többet kell szaladgálni

Most már csak az a kérdés, hogy jó ez nekünk vagy sem? A társaság véleménye megoszlott. Egyesek szerint kifejezetten jó, mert ha egy helyen többféle árut meg ,e- het venni, az a vásárló kényelmét szolgálja. Erre jöttek rá egyes kereskedők — főként maszekok és szerződéses boltvezetők — akik, úgymond, az igények jobb ismeretében, azokhoz alkalmazkodva bővítik a kínálatot.

Mások viszont úgy vélekedtek, hogy a dolog távolról sem egyértelmű, s ami indokolt falun, az nem észszerű a városiban. Ott, ahol a legkülönbözőbb szaküzletek működnek, az ember rövidebb, hosszabb keresgélés után úgyis mindent be tud szerzni. De — vetették ellen a vegyeskereskedések pártfogói — ha a fűszeres el tudja adni a sampont, akkor arra ott igény van, hát miért ne tehesse? Ha nem tudja eladni, úgysem tartja.

Magam voltaképp ennek a véleménynek adnék igazat, ha figyelmen kívül hagynék néhány körülményt. Ha nem venném tekintetbe például azt, hogy a városi vegyesboltok csak látszólag kényelmesek, valójában éppen ellenkezőleg: a korábbinál

több utánajárásra kényszerítik a vevőket. Két ókból is. Egyfelől, mert ahol mondjuk a rövidáru mellett cipőt árusítanak, ott a helyszűke miatt már nem lehet megtalálni a rövidáruk telíjes választékát, de cipőből is csupán egyikét fazon kapható, az sem minden méretben. Tehát akár gombot keresek, akár cipőt, végül is több üzletbe is el kell mennem. Másfelől attól tartok, ha ez így megy tovább, akkor előbb-utóbb bazár jelleget öltenek a szaküzletek, és végképp nem tudom, hogyha cipőre van szükségem, akkor a zöldségeshez vagy a cipőboltba menjek; megeshet, hogy az utóbbiban zöldséget találok, és megfordítva.

Nekünk városiaknak vagy a városba járóknak, akik munkába menet és jövet több tucatnyi üzlet mellett haladunk el, az .lenne az igazi, ha még mélyebb lenne a szakosítás. Ha még á szaküzletek is szakosodnának, ha — a példánál maradva — nem csupán cipőboltok lennének, hanem külön gyerekcipőt árusító üzletek, ahol azután a kiscsizmától a szandálon és a sportcipőn át mindent, és minden méretben megtalálnék, ami a gyerekeknek kell.

A szaküzletek előnyei

Az, hogy mennyire érdemes szakosítani az üzleteket, két körülménytől függ: attól, hogy mennyi a környéken az üzlet, és attól, hogy általában mennyi az áru, mekkora a választék egy-egy cikkcsoportban. Ahol mindkettő bőséges, ott bizony érdemes még a cipőboltokat is tovább szakosítani, mondjuk nemek és korosztályok szerint, de nagyvárosban, bőséges árukínálat mellett, el tudok képzelni mondjuk sportci- pőbölítot is, ahol a rövid- és hosszú szárú tornacipőktől a korcsolya és síoipőn át a focicipőig minden kapható, minden méretben.

Látható is ilyen törekvés a nagyvárosok bevásárlónegyedeiben, ahol az utóbbi időben — ahogy nőtt az áruválaszték — igencsak specializálódott üzletek is nyíltak. Például papucsboltok, vagy kizárólag késeket árusítók, sőt, láttam már olyan papírboltot is, amelyben nem volt iskolafüzet, de még irodai papíráru sem, hanem csupán különféle háztartási papír a szalvétától a papírtörülközőn át a papírzsébkendőig, de az aztán igen változatos kivitelben, színben, méretben, árban.

Érdekes, hogy ezzel a szakosító folyamattal párhuzamosan jöttek divatba a városi vegyeskereskedések. Érdekes, de nem érthetetlen. Ha jobban megfigyeljük, hogy hol, mivel egészítették ki az üzlet eredeti jellegét, akkor többnyire azt látjuk, hogy az olcsóbb cilkkek mellé a drágábbakat vitték be. Fordított esetről, hogy mondjuk a ruházati bolt kenyérárusításba fogott volna, senki nem tud. Ha még mélyebben vizsgálódunk, vk- kor kitűnik: a profilbővítés a szabadáras cikkek felé tendál. Tehát a fűszeres a többnyire hatósági áras élelmiszerek mellett szabadáras import piperecikkeket kínál, semmi másért, mint a megszerezhető nagyobb haszonért. És hadd tegyem hozzá: ez nem csupán a magánkereskedőknél, sőt nem is csak a szerződéses üzleteknél figyelhető meg, hanem a hagyományos, úgynevezett szoros elszámolású boltokban is. Mert a nagyobb haszonra a vállalatok is pályáznak.

Százféle sajt

Nem sajnálom a nagyobb jövedelmet sem a maszektól, sem a vállalattól, de a nagyvárosokban mégis a szakosítás híve vagyak. A falvakban a kényszerűség szüli a vegyeskereskedése- ket; egy község nyilván nem tud eltartani mondjuk egy sportciőboltot, de esetleg még egy cipőboltot sem. Viszont a megyeszékhelyek akkor öltenek igazán nagyvárosi jelleget, ha igencsak szakosodott üzletekkel büszkélkedhetnek. Mondjuk sajtbolttal, amelyben megtalálható mindaz a sajt — lágysajtoktól az ömlesztetteken át a parmezánig, a márvány- sajttól a tejszínes sajtokon át a göcsejiig — amit az ország különböző tájain, Olykor éppen helyi különlegességként gyártanak. Ott kiderülne, hogy Magyarországon már több mint százféle sajtot állítanak elő, s a vásárló ebből a pompás választékból vehetné a neki legjobban tetsző fajtákat. Mert ma ez a létező választék még egy tiszta profilú élelmiszerboltban sem tud megjelenni, nemhogy az olyan fűszeresnél, aki csak trappistát és ementálit árusít, hogy kis üzletében esetleg helyet szorítson az arckrémnek és a harisnyának.

GÄL ZSUZSA

Pedagógusok békemozgalma

Ezekben a napokban az ország valamennyi általános és középfokú iskolájába, majd a felsőoktatási intézményekbe is eljuttatja az Országos Béketanács a Pedagógusok a békéért mozgalom ddkumentumkötetét és plakátját. Az OBT új könyve a pedagógusmozgalom tavalyi alapító konferenciájának valamennyi előadását és hozzászólását tartalmazza, valamint közli a résztvevők felhívását és a mozgalom tevékenységének irányelveit. Az Országos Béketanácshoz az elmúlt hónapokban számos javaslat és észrevétel érkezett az iskolai békére neveléssel kapcsolatban. Több megyében és oktatási intézményben megalakultak a mozgalom helyi csoportjai. Kecskeméten a szakmunkásképző iskola nevelői csatlakoztak a , mozgalomhoz, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanárai pedig a napokban ünnepi tanácsülésen jelentették be csatlakozási szándékukat. A sárospatakiak egyúttal plakát-, illetve irodalmi pályázatot is hirdetnék az ország pedagógusjelöltjeinek. Pécsett oktatási segédeszközöket készítenék a békére neveléshez, Debrecenben a nyári egyetem programjába illesztik be e témát.

Miután Európa-szerte élénk az érdeklődés a magyartanárok mozgalma iránt, — ez kiderült egy most megrendezett koppenhágai nemzetközi tanácskozáson, ahol az augusztusra tervezett nemzetközi békére nevelési konferenciát “készítették elő — ezért azt tervezik, hogy a most elkészült könyvet angolul is megjelentetik.

A beérkező javaslatokból, a munka tapasztalataiból és a kutatási eredményekből állítják majd össze hazánkban a békére nevelés magyar pedagógiai “kézikönyvét, amely valamennyi pedagógus számára hasznos forrásmunkává és útmutatóvá válhat.

ér

Étkezési zselatin hazai gyártása

Étkezési zselatin gyártásának előkészületeit kezdték meg a Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A csírkecsont és -hulladék fel- használására épülő üzemiben a technológia kifejlesztését és alkalmazását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 20 millió forinttal támogatja. Hazánkban jelenleg sehol sem gyártaniak étkezési zselatint, ezért az élelmiszeripari vállalatok teljes szükségletüket importból szerzik be.

A Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalatinál évente mintegy 1000 tonna hulladék keletkezik. A csirkefejet, -lábat és -bőrt jelenleg a sertések takarmányozásához használják. A vállalat megbízásából a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán laboratóriumi kísérleteket folytatlak.

A laboratóriumi kísérleteket követően a Baromfifeldolgozó Vállalatnál a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek bevonásával február végén megkezdik az úgynevezett fiélüzemi kísérleteket, s ezek sikere esetén jövőre megindul az üzemszerű gyártás.

Fluktuáció helyett mobilitás

Mindenki jó munkahelyet szeretne magának. Hogy mi tartozik a jó munkahely fogalmába? Sok minden. Elsősorban, hogy azt végezhesse az ember, amit szeret, azután fontos a jó kollektíva, a jó vezetés, és nem utolsósorban a jó fizetés is meghatározó. Ha valamelyik hiányzik, vagy esetleg nem tetszik, akkor sor -kerülhet — a munkahely változtatására.

— A munkakönyvem már majdnem betelt — mondja, szinte dicsekedve, egy erősen ötven körüli férfi. — Nézze, én ezt elmondom magának, de sem a nevemet, sem a jelenlegi munkahelyemet nem kívánom megnevezni. Hogy miért változtattam annyiszor munkahelyet? Mert sosem tetszett az előző. Van szakmám is, gyakran azzal kerestem á kenyeremet, de voltam középvezető is. Általában mindig oda mentem dolgozni, ahol több volt a fizetés. Kérem, ma már az nem úgy megy, hogy egyetlen munkahelyről mennek nyugdíjba az emberek.

Egyetemet végzett ismerőseim közül is sokan azon a véleményen vannak, hogy egy munkahelyen nem érdemes megmaradni. Aki sokáig egy munkaihelyen marad, azt kevésbé becsülik meg. öt-tízévenként váltani kell.

Ömböli Rita harmadikos tanuló Szekszárdon, kereskedelmi szakmunkásképzőbe jár, a munkahelyi gyakorlatokat Szekszárdon, a Bartina ABC-ben végzi. Még nincs munkahelye, de nyárig el kell helyezkednie, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. — Nem mindegy, hogy az ember milyen elképzelésekkel, gondolatokkal kezdi az első munkahelyét — mondja. — A célom az, hogy közelebb dolgozhassam az otthonomhoz — egyébként Hidason lakom —, hogy ne kelljen mesz- szebbre utazni. Példaképem az édesanyám, ő huszonöt éve egy munkahelyen dolgozik titkárnőként. Szeretném, ha az első munkahelyem az végleges is .lenne.

— Én lassan nyugdíj előtt állok — mondja egy őszülő férfi. — Két munkahelyem volt eddig, remélem, nem is lesz több. Olyan környezetben nőttem fel, hogy nálunk szégyen, ha valaki sűrűn

A nyilvántartó doboz

váltogatja az állását. Engem így neveltek. Mehettem volna közelebb is, és távolabb is. Előfordult az is, hogy hívtak, talán még több fizetésért is. Maradtam, .mert ez így becsületes. A fiatalabbaknak már egészen más a véleményük erről.

A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei igazgatóságán folytatjuk a munkahelyi ki- és belépésekről a beszélgetést: Waffersehmidt Jánosné közgazdász- szal, a tájékoztatási osztályvezető helyettesével hasonlítjuk össze az 1980-as és 1984-es évek Tolna megyei munkaügyi adatait.

— Ha már ki- és belépésekről beszélgetünk, el kell mondanom, hogy nekem ez a második munkahelyem. A Mezőgépnél kezdtem. Két gyermekem van, gyesen voltam velük. Itt négy éve dolgozom. De, kezdjük a kilépők adataival: Tolna megyében 1980-ban 24 802 volt a kilépők száma, 1984-ben pedig 21 047. Az okok változóak: nyugdíjazás, elhalálozás, a munkáltató felmondása, gyesre menés, bevonulás. A legtöbb felmondást a munkavállaló kezdeményezi. Nézzünk egy statisztikai táblázatot. Felmondás a munkavállaló alapján 1980- ban 11 11'8-an, 1984-ben pedig 7313-am változtatták •meg munkaviszonyukat.

Munkába lépők száma

első ízben áthelyezés miatt munkaviszonyváltoztatás

1980-ban: 3147 973 13137

1984-ben: 3070 658 12 390

Ezek a számok így még keveset mondanak.

— A belépők és kilépők számát érdemes százalékosan összehasonlítani az ösz- szes foglalkoztatottak számával:

Kilépők Belépők

1980-ban: 22,7% 20,6%

1984-ben: 19,7% 19,8%

A statisztikai évkönyvek adatai szerint a munkahelyek száma kis mértékben csökken, és a munkahely- változtatások száma is enyhén csökken. Hogy a munkaerő-vándorlás és munkahely-változtatás mennyire jő a dolgozóknak és Tolna megye vállalatainak? Erről folytatjuk a beszélgetést a Tolna Megyei Tanács Munkaügyi Osztályán Németh József munkaügyi

osztályvezetővel és Csikós Ferenc munkaügyi csoport- vezetővel.

— Akadt időszak, amikor a munkaerő mozgását az állam korlátozta. Ez az időszak főleg a hatvanas és hetvenes évekre tehető.

— Ezt úgy lehetne fogalmazni, hogy ebben a jelzett időszakban erős volt a fluktuáció — mondja Csikós Ferenc. Nézzünk erre egy példát. Egy esztergályos munkahelyet változtatott, de ezt több pénzért tette. A régi helyén is esztergályos volt, és az új helyén is az maradt. Ezt akkor elítélték, előszeretettel nézték és számolgatták, hogy a munkára jelentkezőnek mi volt a munkakönyvébe írva. Ha több munkahelye volt, akkor megkapta a „vándormadár” minősítést.

— A statisztikai adatok ma már mást mutatnák. Napjainkban a gazdasági struktúra átalakítása magával hozta a munkaerőmozgás szerkezetének átalakulását is — folytatja a gondolatsort az osztályvezető. — Ma már nemcsak azt ítélik ■meg pozitívan, ha valaki csak az előmenetelért vagy magasabb beosztásért változtat munkahelyet, elősegítjük a munkaerő mozgását, és más megvilágításba kerül, sőt támogatott, hogy a veszteséges munkahelyekről a jövedelmezőbb és nagyobb jövedelmet termelő munkahelyek felé történjen a munkaerőmozgás. Ez nem fluktuáció, hanem munkaerőmobilitás.

— Csökken az aktív keresők száma — mondja Csikós Ferenc —, kevés a belépő fiatal, és létszámuk nem fedezi a kilépő idősek számát. Sok helyen vannak betöltetlen munkahelyek, ugyanakkor vannak még, akik hosz- szú ideig várnak jó, illetve jobb elhelyezkedési lehetőségre. Sok helyen alacsony hatékonyság mellett dolgoznak, megyénkben naponta több tucat ember változtat munkahelyet, éppen ezért ma már ezt a jelenséget munkaerő-mobilitásnak nevezzük. A megítélése pozitív, hiszen népgazdasági érdek is fűződik hozzá, hogy a szakmájában mindenki alkotó jellegű munkát végezzen.

— Helyénvaló, hogy minél többen változtassanak munkahelyet, mozogjanak — nyomatékosít a csoportvezető —, de le kell szögezni, hogy bizonyos határokon belül. Az mindenféleképpen egészségtelen, és ugyanúgy fluktuációként hat, ha valaki évente kétszer, háromszor változtat. Sajnos, van egy ilyen szőkébb kör a munkahelyet változtatók között. Jó lenne, ha ehhez képest növekedne a munkaerő-mobilitás, és ne csak egy kis állandó „csoport”, két-három- ezer ember mozogna, mert ebből a népgazdaságnak nem haszna, hanem kára származik, és nemcsak a mutatók értékét .torzítja, hanem a szocialista gazdaság termelőerejét is.

SZEKÉR JÓZSEF

Égetőművek és lerakóhelyek hálózata

Az Ipari Minisztérium országos hulladékégető és -lerakó hálóztait kiépítését készíti elő. Ma Magyarországon ugyanis évente több mint 200 ezer tonna égethető és további 700 ezer tonna lerakható veszélyes, a környezetre ártalmas hulladék keletkezik.

'Hazánkban jelenleg az égethető hulladékok 10—12 százalékot korszerű üzemi égetőkben ártalmatlanítják. Ilyenek üzeméinek Lenimvá- rosban a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál, Baliatonfűzfőn a Niifcrokémia ipartelepeken, Százhalombattán a Dunai Kőolaj ipari Vállalatinál és például a Martfűi Cipőgyárban. Nagyobb mennyiségű hulladékot semmisítenek meg a vállalatok korszerűtlen körülmények között, általában nyíltszíni égetéssel. Az úgynevezett lerakható hulladékoknak is csaik elenyésző mennyiségét tárolják megfelelően a hazai ipari üzemek.

Az Ipari Minisztérium becslése alaipján körülbelül évi 100 ezer tonna égető- és 200 ezer tonna lerakókapacitás kiépítése szükséges hosz- szabb távon. 1986—90 között a népgazdaság pénzügyi teherbírásával összhangban két égetőművet és három lerakóhelyet létesítenek hazánkban. Az új égetők összes teljesítménye 50 ezer tonna lesz, a tárolóké pedig 40 ezer tonna évente. Ezzel a hulladékok kezelésének legsürgetőbb

gondjai várhatóan megoldódnak az évtized végére.

Az égetők telepítésével kapcsolatban az Ipari Minisztérium öt helyet térképezett fel. Ezek közül a dorogi égető tervein már dolgoznak. A szakemberek csaknem 40 helyen vizsgálják, hogy hol lehet lerakni, tárolni a veszélyes hulladékot. Végül ezek közül választják ki a szigorú környezetvédelmi követelményeknek leginkább megfelelő telepeket. Pest, Fejér és Baranya megyében már találtak alkalmas területet a lerakásra.

Valamennyi égető és lerakóhely vállalati beruházásként valósul meg a VII. ötéves terv időszakában.