Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-10 / 34. szám
1986. február 10. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e fedőlap a tűzhelyhez? Andrika József, d&lmandi olvasónk a dombóvári Napsugár Áruházban vásárolt egy gáztűzhelyet, melynek vételár 8210 forint volt Fedőlapot nem kapott hozzá. Az eladó közölte vele, hogy azt külön kell megvásárolni. Kérdése: a gyár fedőlap nélkül gyártja-e ezeket a tűzhelyeket, hiszen akkor ez plusz 297 forint, kiadást jelent, .és ha tartozék, akkor miért kell pluszba megvásárolni, miért nem számít be a vételárba? A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt: — A dombóvári Napsugár Áruházban vásárolt Karancs T3 típusú gáztűzhelyhez gyárilag nem tartozik dísztető. A készülék kezelési könyvének 3. oldalán típusonként fel van sorolva, hogy milyen tartozékok járnak a készülékhez. A leírás szerint a T3-as típushoz a csatlakozó egységcsomagon kívül csak egy sütőtálca tartozik. — A kiszolgálás során az áruházban nem követtek el szabálytalanságot. Az egység vezetőjének elmondása szerint a fentiekről tájékoztatták olvasójukat a bolti dolgozók. — A dísztető felszerelési lehetőségét és az utólagos beszerzését a gyártó vállalat biztosította. Ezeknél a típusoknál nem szerepel a tető a fogyasztói árban. Van-e Hajdú porszívóhoz gégecső? Egy alsó tengeti ci olvasónk kérdezte, hogy miért nem lehet Hajdú porszívóhoz gégecsövet kapni? A kérdésre a választ Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője adta meg: — Az utóbbi időben valóban gond volt a háztartási kisgépek alkatrész-ellátásával. Olvasójuk által keresett porszívógégecső is időszakosan volt csak beszerezhető. A panasz kivizsgálásakor a Gelka alkatrészboltban (Szekszárd, Mikes u. 28.) kapható volt a porszívó gégecső. Kérjük olvasójukat, szíveskedjen felkeresni az üzletet, ahol megvásárolhatja a keresett alkatrészt. Kell-e visszamenőleg közös költséget fizetni? Csekk Mária paksi olvasónk 1 plusz 2 félszobás OTF öröklakás tulajdonosa. Egy éve vásárolta meg és visszamenőleg kellene fizetnie a közös költséget, ami számára érthetetlen összeg, havi 340 forint, ezzel szemben más hasonló lakásokra 200—250 forintot fizetnek 4 tagú család esetén. Neki pedig, mint egyedülálló nő és ‘4 éves kisgyermeke (után kell a 340 forintos összeget téríteni. Kérdezi, hogy hol és ki állapítja meg ezt a költséget? Az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságától kaptuk meg a választ: — Olvasójuknak javasoljuk, hogy panaszával keresse meg a helyi lakáskarbantartó szövetkezetei, mivel a közösséget terhelő közös költségek összegének megállapítása lakótársainak egyetértésével a lakásszövetkezet feladata. — A közös költségek tartalmazzák a közös villany, víz, szemétszállítás, felújítási hányad, szövetkezeti hozzájárulás stb. költségeit, mélynek fizetésé minden lakástulajdonos részére kötelező. Mikor lesz jó a közvilágítás? Lőrincz Béla szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „Azt szeretném megkérdezni, hogy mi Szekszárd, Bocskai utcai lakosok miért vagyunk hátrányosabb helyzetben, mint pl. más utcaiak? Arról van szó, hogy az utcánkban már több hónapja nincs közvilágítás. Ha netán izzót cserélnek, csak addig tart, amíg az első eső leesik, utána rögtön tönkremennek az izzók, mert olyan nagyon rosszak a foglalatok.” A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatóságától a következő választ kaptuk: — Közvilágítási panaszára olvasójuknak közöljük, hogy Szekszárd, Bocskai utcában legutóbb 1986. január 13-án végeztünk közvilágítás-javí- tást, amikor 4 db izzót cseréltünk. A foglalatokat már korábban lecseréltük, jelenleg hibás világítótest nincs az utcában. Igaz, hogy a Bocskai utca közvilágítását a többi hogyományos közvilágítási terül elméi gyakrabban kell javítani, ami a természetes elhasználódáson túl a gyakori szándékos rongálások következménye. — A további fogyasztói panaszok megszüntetésiére ez évben — az anyagok rendelkezésre állásától függően — korszerűsítjük az utca közvilágítását. T elefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Országos környezet- és természetvédelmi oktatóközpont Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az élővilág oktatása közel tízéves késéssel követte a Szabolcs-Szat már megyében 1974-ben megkezdett szemléletformáló, gyakorlatias, oktató környezetvédelmi nevelést. Éveken keresztül dr. Legány András tiszavasvári tanár, mint a természetvédelmi nevelés „szellemi hirdetője” Visegrádon adott útmutatót, segédanyagot és ötletet a kezdő szakkörvezetőknek. Így nőtt évről évre a hasonló szellemben dolgozó szakkörök és klubok száma. A munkához 1980 januárjától csatlakoztunk, mint Herman Ottó Búvár-(klub. A szakköri munka hatodik évében vagyunk, egy napközis csoport szabadidős tevékenységével kezdtük. Jelenleg a szakköröknek 120 tágja van. Négy munkacsoport dolgozik. A Kele, a Természetvédelmi I., Természetvédelmi II. csoport, és a Madártani szakkör. A szakkörök működtetését a Molnár György Általános Iskola és a városi művelődési központ biztosítja. Természetesen más intézmények tanulói is élnek ezzel a lehetőséggel. Az első jelentősebb eredményünket 1982 szeptemberében értük el Tatán. Az országos szakköri versenyre meghívott 52 csapat közül 6 kapta meg a bemutató szakköri címet, örömünkre, mi is. A sikeres szereplés következménye volt, hogy 1983. és •1984-ben az OKTH Kutatás- Szervezési és Művelődési Főosztálya meghívta a szakkört Vlsegrádra, ahol a Jurta kempingben kellett bemutató foglalkozásokat tartanunk több száz pedagógusnak. 1983-ban hozta létre kísérleti céllal az OKTH az első módszertani oktatóközpontot Fülöpházán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Még ebben az évben 100—400 ezer forintos támogatás elnyeréséért pályázatot írt ki az OKTH. Nagy örömünkre, a pályázaton sikeresen szerepeltünk, 1984-ben 14 módszertani központ kezdte meg a tevékenységét, az elmúlt év végére ez a szám 31-Te emelkedett. Az országos akcióhoz 1965-ben, másodiknak a megyében a szekszárdi művelődési központ csatlakozott. IMit vár az OKTH az általa anyagilag támogatott ok. tatóközpon toktól? — Elsősorban olyan környezetvédő tevékenységet, ami gyakorlatias és példamutató; olyan rendezvényeket, kiállításokat, előadásokat, filmvetítéseket, ami környezetvédő magatartásra nevel; szakmai tanácsadást, szakmai bemutatókat, kisebb-nagyobb munkaközösségek részére szervezett továbbképzést; környezetvédelmi és természetvédelmi táborokat 'tanulók és felnőttek részére; országos és megyei szintű versenyeken való részvételt és szervezést; tevékeny környezetvédelmi munkát a lakóhelyen. Most tartunk ott, hogy a Herman Ottó nevét viselő oktatóközpont ezeknek a feltételeknek megfelel. Segítőink: a városi tanács, a költségvetési üzem, az Unió 'Ipari Szövetkezet, a városi művelődési központ, szocialista brigádok, szülők, és munkánkkal szimpatizáló állampolgárok. A Madárvártát 1984 januárjában avattuk, ez jelenleg 120 ezer forint értékű beruházás. Környezete rendezett, 40 fő kényelmes táboroztatását teszi lehetővé. Eddig négy táborunk volt. A munka tavasztól késő őszig folyik. Mivel a város határában van, összevont tanórák megtartására is alkalmas hely. A városi művelődési otthon adott lehetőséget az állandó kiállítás létrehozására. A Béri Balogh Adám Múzeum által felajánlott anyagból és a helyi madártani csoport gyűjteményéből, diorámás és vitrines megoldással 97 állatfajt tudunk bemutatni. A kiállítási anyag tavaly fészek-, tojás- és kis- emlős-gyűjteménnyel bővült. Szaktanterem a Molnár György Általános Iskolában van. Felszerelése jó, színes televízió, 30 órányi videó- anyag, 25 ezer forint értékű szakkönyvtár, 1400 dia, 5 komplett, hangosított diaanyag, vitrinek, hirdetők, madárvédelmi bemutató áll rendelkezésre. Az egyetlen tervünk, ami még nem valósult meg, az a madárvédelmi mintakert. Anyaga ennek Is készen van, de az iskola környékén szinte évente végzett területrendezési munkák ennek kihelyezését megakadályozták. Avatását májusra terveztük. A felsoroltakkal csak azt szerettem volna bemutatni és bizonyítani, hogy öt év elkötelezett és szívós munkájával mit lehet elérni. NAGY SÁNDOR 7;: Az épitésfelügyeletről szól a Minisz- ter tan ács 62 1985. ly) (XII. 28.) számú J rendelete, s e jog--------- szabály végrehajtásáról az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 23/1985. <XH. 28.) ÉVM számú rendelete. E jogszabályok meghatározzák az építésfelügyeleti szervek hatáskörét, előírják, hogy az építésfelügyeleti szerveknek ellenőrzéseik során mit kell vizsgálniuk — az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetnek többi között pl. az újfajta termékek és műszaki megoldások alkalmazásával kapcsolatos elő- írások megtartását is — előírják, hogy az ellenőrzött ellenszolgáltatás nélkül köteles az ellenőrzéshez szükséges minden adatot, terméket, eszközt és munkaerőt az építésfelügyeleti ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátani, kimondják azt is, hogyha az építésifel ügyeleti szerv hiányosságot, az állami szabvány, műszaki előír ás vagy egyéb rendelkezés megsértését állapítja meg, az ellenőrzés költsége az ellenőrzött jogi személyt, illetőleg magánszemélyt terheli. A két rendelet hatálybalépésének időpontja: 1986. április 1. A termékek minőségének tanúsításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 63/1985. (XII. 28.) számú rendelete, amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A terméket gyártó (előállító), illetőleg forgalmazó (importáló) jogi személynek és magánszemélynek — ideértve a magánszemélyek társaságait is — a terméknek a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságait a megrendelő (vevő) számára tanúsítani kell.” Az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek mi. nőségének tanúsítását az építésügyi és városfejlesztési miniszter 24/1985. (Vili. 28.) ÉVM számú rendelete szabályozza, amely szerint az ott meghatározott anyagok és szerkezetek minőségét a gyártónak tanúsítani és ennek alapján építési célra forgalmazni csak az állami szabványban, a műszaki előírásban, vagy alkalmazási engedélyben rögzített módon és gyakorisággal elvégzett vizsgálat alapján lehet. Ez utóbbi két jogszabály is 1966. április hó l. napján lép hatályba. Már január 1-én hatályba lépett az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter 12/1985. (XII. 28.) EÜM— BM számú rendelete, amely a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondva azt, hogy az ott megjelölt vállalatot, kisszövetkezetet, mezőgazdasági nagyüzemet, költségvetési szervet és üzemet igénylés alapján dotáció illeti meg, ha megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat. Rendelkezik a jogszabály természetesen a dotáció mértékéről is. A pénzügyminiszternek az ugyancsak 1986. január 1-én hatályba lépett 52/1965. (XII. 28.) PM számú rendelete a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja — többi között — azt, hogy gazdasági társulás tagjai lehetnek a tanácsok, és azok az állami költségvetési szervek, amelyek saját érdekeltségi alappal rendelkeznek, az ilyen alappal nem rendelkező költségvetési szervek csak a pénzügyminiszter egyedi engedélye alapján, és az általa megállapított feltételek szerint vehetnek részt gazdasági társulásiban. Leányvállalat létesítésének és működésének pénzügyi féltételeiről szól a pénzügyminiszter 54/1985. (XII. 28.) PM számú rendelete, amelyből .kiemelendőnek tartjuk, hogy „leányvállalat létesítésekor a létesítő szervnek legalább az egyéves önálló működéshez szükséges eszközöket, és az azok finanszírozásához szükséges forrásokat kell a leányvállalat rendelkezésére bocsátania”. Ez a jogszabály is 1986. január hó 1. napján lépett hatályba, és valamennyi rendelet a Magyar Közlöny 1985. évi 53. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Hétfői egyperces Szárnyalás Repülőtér mellett nőttem föl a 20-as évek végén, a 30-as évek elején. Akkor még antant ellenőrzés járta az országot, s emiatt gyakori volt, hogy a „felesleges” létszám egy napra eltűnt a hangárok környékéről, és naphosszat a közeli patak partján heverészett. A hetente lezuhanó iskolagépek látványa sem vette el a kedvemet a modellezéstől. Első vitorlázóm mindig orrabukott, de gumimotorosom háromszor körözött a rét fölött, s a fű könnyedén felfogta landolását. A második világháború „áldásait" átéltem a repülőtér szomszédságában. Hamar rájöttünk, kár az ablakokat újra üvegeztetni. A modellezéshez való kedv ennek ellenére megmaradt bennem. Egy dunántúli kis faluban lettem tanító. Túlkoros gyerekekkel kezdtem az 1946—47-es tanévet, tizenhat, tizenhét évesekkel. Nagyon szégyenlettök az iskolába járást. Tudtam szerelmi kapcsolataikról, később ezek házasságban legalizálódtak, de akkor már egy osztályba jártak. Természetesen nem tudták magukról, hogy tinédzserék. Tanítás után rohantak a szőlőbe, a mezőre, a műhelybe, kinek mi adatott családi elhivatottságából. Csak tanulni ne kellett volna! A serdülőkor félszegsége a legtöbbjüket megakadályozta abban, hogy feleljen. Hiába kértem, no, Jóska, próbáld meg, csék egy mondatban legalább ... Nyáron újra kezdtem modellezni. A falusi legelőn szálltak túlkorosaim segítségével vitorlázógépeim. Az egyhatvanötös fesztávolságú vitorlázómra (csodálatos nyári emelkedő légáramlat volt) három kilométerrel odébb, egy kocavadász rá is lőtt, szerencsére söréttel. Ilyen nagy madarat még nem látott, de este becsülettel a lakásomra szállította, egy csatos- üveg otelló kíséretében. Szeptemberben már1modellezökört alakítottunk. Délutánonként folyt a fúrás-faragás. Jóáka, az égimeszelő, gyakorta benézett a földre könyöklő iskolaablakon. — Jöhetsz te is, Józsi — mondtam neki. — De előbb légy szíves állj fel történelemórán, aztán hadd hallom a mohácsi vészt. — Csak meg kellett valahogy fognom Jóskát. Eltartott ez a Habsburgok detronizálásáig. Jóska ékkor jelentkezett. Szépen, okosan összegezett. Most, negyven év után is szívesen emlékezem erre a feleletre. Jóska a legjobb modellezőm lett. Pedig a falusi kovácsműhelyben ugyancsak igénybe vették fizikai erejét. Ha bementem hozzájuk, nótát vertek ki az üllőn tiszteletemre. Ugyan, hol van most Jóska? Emlékeim szerint a hatvan kapujában. Lehet, hogy a termelőszövetkezeti gépműhellyel cserélte föl a füstös kovácsműhelyt. Nem tudom. De remélem, szárnyalni nem feledett el... benkO károly A szabadban végzett munkánk nagy részét a Madárvártánál teljesíthetjük
