Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

1986. február 10. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e fedőlap a tűzhelyhez? Andrika József, d&lmandi olvasónk a dombóvári Nap­sugár Áruházban vásárolt egy gáztűzhelyet, melynek vételár 8210 forint volt Fedőlapot nem kapott hoz­zá. Az eladó közölte vele, hogy azt külön kell megvá­sárolni. Kérdése: a gyár fe­dőlap nélkül gyártja-e eze­ket a tűzhelyeket, hiszen ak­kor ez plusz 297 forint, ki­adást jelent, .és ha tartozék, akkor miért kell pluszba megvásárolni, miért nem számít be a vételárba? A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztá­lyának vezetője, Andrási Imre válaszolt: — A dombóvári Napsugár Áruházban vásárolt Karancs T3 típusú gáztűzhelyhez gyá­rilag nem tartozik dísztető. A készülék kezelési könyvé­nek 3. oldalán típusonként fel van sorolva, hogy mi­lyen tartozékok járnak a ké­szülékhez. A leírás szerint a T3-as típushoz a csatlakozó egységcsomagon kívül csak egy sütőtálca tartozik. — A kiszolgálás során az áruházban nem követtek el szabálytalanságot. Az egység vezetőjének elmondása sze­rint a fentiekről tájékoztat­ták olvasójukat a bolti dol­gozók. — A dísztető felszerelési lehetőségét és az utólagos beszerzését a gyártó vállalat biztosította. Ezeknél a típu­soknál nem szerepel a tető a fogyasztói árban. Van-e Hajdú porszívóhoz gégecső? Egy alsó tengeti ci olvasónk kérdezte, hogy miért nem lehet Hajdú porszívóhoz gé­gecsövet kapni? A kérdésre a választ And­rási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője adta meg: — Az utóbbi időben va­lóban gond volt a háztartási kisgépek alkatrész-ellátásá­val. Olvasójuk által keresett porszívógégecső is időszako­san volt csak beszerezhető. A panasz kivizsgálásakor a Gelka alkatrészboltban (Szek­szárd, Mikes u. 28.) kapha­tó volt a porszívó gégecső. Kérjük olvasójukat, szíves­kedjen felkeresni az üzletet, ahol megvásárolhatja a ke­resett alkatrészt. Kell-e visszamenőleg közös költséget fizetni? Csekk Mária paksi olva­sónk 1 plusz 2 félszobás OTF öröklakás tulajdonosa. Egy éve vásárolta meg és vissza­menőleg kellene fizetnie a közös költséget, ami számá­ra érthetetlen összeg, havi 340 forint, ezzel szemben más hasonló lakásokra 200—250 forintot fizetnek 4 tagú csa­lád esetén. Neki pedig, mint egyedülálló nő és ‘4 éves kis­gyermeke (után kell a 340 fo­rintos összeget téríteni. Kér­dezi, hogy hol és ki állapítja meg ezt a költséget? Az Országos Takarékpénz­tár Tolna Megyei Igazgatósá­gától kaptuk meg a választ: — Olvasójuknak javasol­juk, hogy panaszával keresse meg a helyi lakáskarbantartó szövetkezetei, mivel a kö­zösséget terhelő közös költsé­gek összegének megállapítása lakótársainak egyetértésével a lakásszövetkezet feladata. — A közös költségek tar­talmazzák a közös villany, víz, szemétszállítás, felújítá­si hányad, szövetkezeti hoz­zájárulás stb. költségeit, mélynek fizetésé minden la­kástulajdonos részére köte­lező. Mikor lesz jó a közvilágítás? Lőrincz Béla szekszár­di olvasónk leveléből idé­zünk: „Azt szeretném meg­kérdezni, hogy mi Szekszárd, Bocskai utcai lakosok miért vagyunk hátrányosabb hely­zetben, mint pl. más utcaiak? Arról van szó, hogy az ut­cánkban már több hónapja nincs közvilágítás. Ha netán izzót cserélnek, csak addig tart, amíg az első eső leesik, utána rögtön tönkremennek az izzók, mert olyan nagyon rosszak a foglalatok.” A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat üzemigazga­tóságától a következő választ kaptuk: — Közvilágítási panaszára olvasójuknak közöljük, hogy Szekszárd, Bocskai utcában legutóbb 1986. január 13-án végeztünk közvilágítás-javí- tást, amikor 4 db izzót cse­réltünk. A foglalatokat már korábban lecseréltük, jelen­leg hibás világítótest nincs az utcában. Igaz, hogy a Bocskai utca közvilágítását a többi hogyományos közvi­lágítási terül elméi gyakrab­ban kell javítani, ami a ter­mészetes elhasználódáson túl a gyakori szándékos rongálá­sok következménye. — A további fogyasztói panaszok megszüntetésiére ez évben — az anyagok rendel­kezésre állásától függően — korszerűsítjük az utca köz­világítását. T elefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Országos környezet- és természetvédelmi oktatóközpont Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az élővilág oktatása közel tízéves késéssel követte a Szabolcs-Szat már megyében 1974-ben megkezdett szemlé­letformáló, gyakorlatias, ok­tató környezetvédelmi neve­lést. Éveken keresztül dr. Legány András tiszavasvári tanár, mint a természetvé­delmi nevelés „szellemi hir­detője” Visegrádon adott út­mutatót, segédanyagot és ötletet a kezdő szakkörveze­tőknek. Így nőtt évről évre a hasonló szellemben dolgozó szakkörök és klubok száma. A munkához 1980 januárjá­tól csatlakoztunk, mint Her­man Ottó Búvár-(klub. A szakköri munka hatodik évé­ben vagyunk, egy napközis csoport szabadidős tevékeny­ségével kezdtük. Jelenleg a szakköröknek 120 tágja van. Négy munkacsoport dolgozik. A Kele, a Természetvédelmi I., Természetvédelmi II. cso­port, és a Madártani szak­kör. A szakkörök működteté­sét a Molnár György Általá­nos Iskola és a városi mű­velődési központ biztosítja. Természetesen más intézmé­nyek tanulói is élnek ezzel a lehetőséggel. Az első jelentősebb ered­ményünket 1982 szeptembe­rében értük el Tatán. Az or­szágos szakköri versenyre meghívott 52 csapat közül 6 kapta meg a bemutató szak­köri címet, örömünkre, mi is. A sikeres szereplés következ­ménye volt, hogy 1983. és •1984-ben az OKTH Kutatás- Szervezési és Művelődési Fő­osztálya meghívta a szakkört Vlsegrádra, ahol a Jurta kempingben kellett bemu­tató foglalkozásokat tarta­nunk több száz pedagógus­nak. 1983-ban hozta létre kísérleti céllal az OKTH az első módszertani oktatóköz­pontot Fülöpházán, a Kis­kunsági Nemzeti Park terü­letén. Még ebben az évben 100—400 ezer forintos támo­gatás elnyeréséért pályázatot írt ki az OKTH. Nagy örö­münkre, a pályázaton sike­resen szerepeltünk, 1984-ben 14 módszertani központ kezd­te meg a tevékenységét, az elmúlt év végére ez a szám 31-Te emelkedett. Az orszá­gos akcióhoz 1965-ben, máso­diknak a megyében a szek­szárdi művelődési központ csatlakozott. IMit vár az OKTH az általa anyagilag támogatott ok. tatóközpon toktól? — Elsősor­ban olyan környezetvédő te­vékenységet, ami gyakorla­tias és példamutató; olyan rendezvényeket, kiállításo­kat, előadásokat, filmvetítése­ket, ami környezetvédő maga­tartásra nevel; szakmai ta­nácsadást, szakmai bemuta­tókat, kisebb-nagyobb mun­kaközösségek részére szerve­zett továbbképzést; környe­zetvédelmi és természetvé­delmi táborokat 'tanulók és felnőttek részére; országos és megyei szintű versenyeken való részvételt és szervezést; tevékeny környezetvédelmi munkát a lakóhelyen. Most tartunk ott, hogy a Herman Ottó nevét viselő oktatóközpont ezeknek a fel­tételeknek megfelel. Segí­tőink: a városi tanács, a költségvetési üzem, az Unió 'Ipari Szövetkezet, a városi művelődési központ, szo­cialista brigádok, szülők, és munkánkkal szimpatizáló ál­lampolgárok. A Madárvártát 1984 ja­nuárjában avattuk, ez jelen­leg 120 ezer forint értékű be­ruházás. Környezete rende­zett, 40 fő kényelmes tábo­roztatását teszi lehetővé. Ed­dig négy táborunk volt. A munka tavasztól késő őszig folyik. Mivel a város határá­ban van, összevont tanórák megtartására is alkalmas hely. A városi művelődési ott­hon adott lehetőséget az ál­landó kiállítás létrehozására. A Béri Balogh Adám Mú­zeum által felajánlott anyag­ból és a helyi madártani cso­port gyűjteményéből, dio­rámás és vitrines megoldás­sal 97 állatfajt tudunk bemu­tatni. A kiállítási anyag ta­valy fészek-, tojás- és kis- emlős-gyűjteménnyel bővült. Szaktanterem a Molnár György Általános Iskolában van. Felszerelése jó, színes televízió, 30 órányi videó- anyag, 25 ezer forint értékű szakkönyvtár, 1400 dia, 5 komplett, hangosított dia­anyag, vitrinek, hirdetők, madárvédelmi bemutató áll rendelkezésre. Az egyetlen tervünk, ami még nem valósult meg, az a madárvédelmi mintakert. Anyaga ennek Is készen van, de az iskola környékén szin­te évente végzett területren­dezési munkák ennek kihe­lyezését megakadályozták. Avatását májusra terveztük. A felsoroltakkal csak azt szerettem volna bemutatni és bizonyítani, hogy öt év elkötelezett és szívós munká­jával mit lehet elérni. NAGY SÁNDOR 7;: Az épitésfelügyelet­ről szól a Minisz- ter tan ács 62 1985. ly) (XII. 28.) számú J rendelete, s e jog­--------- szabály végrehajtá­sáról az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 23/1985. <XH. 28.) ÉVM számú rende­lete. E jogszabályok megha­tározzák az építésfelügyeleti szervek hatáskörét, előírják, hogy az építésfelügyeleti szerveknek ellenőrzéseik so­rán mit kell vizsgálniuk — az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézetnek többi között pl. az újfajta termékek és műszaki megoldások alkal­mazásával kapcsolatos elő- írások megtartását is — elő­írják, hogy az ellenőrzött el­lenszolgáltatás nélkül köte­les az ellenőrzéshez szüksé­ges minden adatot, terméket, eszközt és munkaerőt az épí­tésfelügyeleti ellenőrzést végző személy rendelkezésé­re bocsátani, kimondják azt is, hogyha az építésifel ügye­leti szerv hiányosságot, az állami szabvány, műszaki előír ás vagy egyéb rendelke­zés megsértését állapítja meg, az ellenőrzés költsége az ellenőrzött jogi személyt, illetőleg magánszemélyt ter­heli. A két rendelet hatályba­lépésének időpontja: 1986. április 1. A termékek minőségének tanúsításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Mi­nisztertanács 63/1985. (XII. 28.) számú rendelete, amely­ből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A terméket gyártó (előállító), illetőleg forgal­mazó (importáló) jogi sze­mélynek és magánszemély­nek — ideértve a magánsze­mélyek társaságait is — a terméknek a felhasználás szempontjából lényeges tu­lajdonságait a megrendelő (vevő) számára tanúsítani kell.” Az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek mi. nőségének tanúsítását az építésügyi és városfejlesztési miniszter 24/1985. (Vili. 28.) ÉVM számú rendelete szabá­lyozza, amely szerint az ott meghatározott anyagok és szerkezetek minőségét a gyár­tónak tanúsítani és ennek alapján építési célra forgal­mazni csak az állami szab­ványban, a műszaki előírás­ban, vagy alkalmazási enge­délyben rögzített módon és gyakorisággal elvégzett vizs­gálat alapján lehet. Ez utóbbi két jogszabály is 1966. április hó l. napján lép hatályba. Már január 1-én hatályba lépett az egészségügyi mi­niszter és a pénzügyminisz­ter 12/1985. (XII. 28.) EÜM— BM számú rendelete, amely a megváltozott munkaképes­ségű dolgozók foglalkoztatá­sáról és szociális ellátásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondva azt, hogy az ott megjelölt válla­latot, kisszövetkezetet, me­zőgazdasági nagyüzemet, költségvetési szervet és üze­met igénylés alapján dotáció illeti meg, ha megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat. Rendelkezik a jogszabály természetesen a dotáció mértékéről is. A pénzügyminiszternek az ugyancsak 1986. január 1-én hatályba lépett 52/1965. (XII. 28.) PM számú rende­lete a gazdasági társulások létesítésének és működésé­nek pénzügyi feltételeiről szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja — többi között — azt, hogy gazdasági társulás tagjai lehetnek a tanácsok, és azok az állami költségvetési szervek, ame­lyek saját érdekeltségi alap­pal rendelkeznek, az ilyen alappal nem rendelkező költ­ségvetési szervek csak a pénzügyminiszter egyedi en­gedélye alapján, és az általa megállapított feltételek sze­rint vehetnek részt gazdasá­gi társulásiban. Leányvállalat létesítésé­nek és működésének pénz­ügyi féltételeiről szól a pénzügyminiszter 54/1985. (XII. 28.) PM számú rende­lete, amelyből .kiemelendő­nek tartjuk, hogy „leányvál­lalat létesítésekor a létesítő szervnek legalább az egyéves önálló működéshez szükséges eszközöket, és az azok finan­szírozásához szükséges forrá­sokat kell a leányvállalat ren­delkezésére bocsátania”. Ez a jogszabály is 1986. ja­nuár hó 1. napján lépett hatályba, és valamennyi ren­delet a Magyar Közlöny 1985. évi 53. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Hétfői egyperces Szárnyalás Repülőtér mellett nőttem föl a 20-as évek végén, a 30-as évek elején. Akkor még antant ellenőrzés járta az országot, s emiatt gyakori volt, hogy a „felesleges” létszám egy napra eltűnt a hangárok környékéről, és naphosszat a közeli patak partján heverészett. A hetente lezuhanó iskolagépek látványa sem vette el a kedvemet a modellezéstől. Első vitorlázóm mindig orrabukott, de gumimotorosom háromszor körözött a rét fölött, s a fű könnyedén felfogta landolását. A második világháború „áldásait" átéltem a repülőtér szomszédságában. Hamar rájöttünk, kár az ablakokat újra üvegeztetni. A modellezéshez való kedv ennek ellenére meg­maradt bennem. Egy dunántúli kis faluban lettem tanító. Túlkoros gyerekekkel kezdtem az 1946—47-es tanévet, tizen­hat, tizenhét évesekkel. Nagyon szégyenlettök az iskolába járást. Tudtam szerelmi kapcsolataikról, később ezek házas­ságban legalizálódtak, de akkor már egy osztályba jártak. Természetesen nem tudták magukról, hogy tinédzserék. Ta­nítás után rohantak a szőlőbe, a mezőre, a műhelybe, kinek mi adatott családi elhivatottságából. Csak tanulni ne kellett volna! A serdülőkor félszegsége a legtöbbjüket megakadá­lyozta abban, hogy feleljen. Hiába kértem, no, Jóska, próbáld meg, csék egy mondatban legalább ... Nyáron újra kezdtem modellezni. A falusi legelőn szálltak túlkorosaim segítségével vitorlázógépeim. Az egyhatvanötös fesztávolságú vitorlázómra (csodálatos nyári emelkedő lég­áramlat volt) három kilométerrel odébb, egy kocavadász rá is lőtt, szerencsére söréttel. Ilyen nagy madarat még nem látott, de este becsülettel a lakásomra szállította, egy csatos- üveg otelló kíséretében. Szeptemberben már1modellezökört alakítottunk. Délutá­nonként folyt a fúrás-faragás. Jóáka, az égimeszelő, gyakorta benézett a földre könyöklő iskolaablakon. — Jöhetsz te is, Józsi — mondtam neki. — De előbb légy szíves állj fel tör­ténelemórán, aztán hadd hallom a mohácsi vészt. — Csak meg kellett valahogy fognom Jóskát. Eltartott ez a Habsbur­gok detronizálásáig. Jóska ékkor jelentkezett. Szépen, oko­san összegezett. Most, negyven év után is szívesen emléke­zem erre a feleletre. Jóska a legjobb modellezőm lett. Pedig a falusi kovács­műhelyben ugyancsak igénybe vették fizikai erejét. Ha be­mentem hozzájuk, nótát vertek ki az üllőn tiszteletemre. Ugyan, hol van most Jóska? Emlékeim szerint a hatvan ka­pujában. Lehet, hogy a termelőszövetkezeti gépműhellyel cserélte föl a füstös kovácsműhelyt. Nem tudom. De remé­lem, szárnyalni nem feledett el... benkO károly A szabadban végzett munkánk nagy részét a Madárvártánál teljesíthetjük

Next

/
Thumbnails
Contents