Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

XXXVI. évfolyam. 34. szám. AKA: 1,M FI 1986. február 16.. hétté. Mai számunkból SZELLEMI MŰHELYEINK (3. oldj ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) BÍZNAK A bentmaradAsban PAKSON <5. old.) ORSZÁGOS KÖRNYEZET­ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÓKÖZPONT DOMBÓVÁRON (4. old.) Népi ellenőrök Évtizedekkel ezelőtt, amikor létrehozták a népi el­lenőrzési bizottságokat, igencsak hamis kép élt erről a szervezetről közvéleményünkben. Az akkori fcari- kaltúrák például amolyan Sherlock Holmes pózban ábrázolták az átlagos népi ellenőrt, aki pipával a szájában, s óriási nagyítóval a kezében árgus szem­mel nyomoz az ilyen-olyan bűnök elkövetői, s külö­nösen a gazdasági visszaélések gyanúsítottjai után. E szemléiéit nyomai még ma is fellelhetők, amit ki­csit talán érthetővé tesz az a tény, hogy a népi el­lenőrök sok csalót, siilkkasztót is „fülöncsíptek" a vizsgálataik közben. S való igaz az Is, hogy a köz­élet tisztaságának megőrzésében a jövőben is fontos szerep hárul a népi ellenőrökre. Mégis hiba, még­hozzá otromba hiba volna a NEB-et összetéveszteni a gazdasági rendőrséggel. A NEB-vizsgálatok téma­köre ugyanis — amit országos szinten a kormány, a megyékben pedig az illetékes tanácsok hagynak jóvá — összehasonlíthatatlanul szélesebb ennél. Hogy csak néhány példát említsünk, foglalkoztak például a zöld­ség-gyümölcs ellátás, ' illetve a magánlakás-építés helyzetével. Szemrevételezték, hogyan élnek az idó­I sebíb korúak, különösen a kispénzű nyugdíjasok. A KiNEB munkatervében szerepelt a lakosság gyógy­szerellátása, és sok más feszítő gondunk elemzése, köztük például a sokmilliós értékű termelőberende­zések kihasználása, a műszaki fejlesztés megannyi dilemmája, a kisvállalkozások szerepe, és így tovább. Már a felsorolásból is kitetszik, hogy — az évti­zedeikkel ezelőtt kialakult, s helyenként még kísértő — felfogásokkal ellentétben az átlagos népi ellenőr nem a leleplezés, hanem a segíteni akarás szándé­kával végzi munkáját. Végtére ő is tudja, hogy a leg­több ember becsületesen él és dolgozik, nem volna S hát helyénvaló .bűnöket” feltételezni, keresgélni ott, ahol nincsenek. Ennek még az sem mond ellent, hogy a gazdasági életünk vámszedői fennakadnak a népi ellenőrök „hálóján”, hogy egyik-másik vizsgálat le­leplezésekkel — néha szenzációs jellegű leleplezések­kel — zárul. Ez csak annyit bizonyít, haszonlesők is élnek közöttünk, akik a tisztességesen végzett mun­ka helyett a társadalom rovására alkarnak megtölla- sodnl. Am ha valaki összegezést készítene a leleplezések meg a segítő szándékú javaslatok számáról, arányáról, meggyőződhetne arról, hogy az utóbbiaké a többség, méghozzá igen nagy többség. A NEB imponálóan alapos vizsgálata tárta fel például, hogy értelmetlen dolog holmi Bosnyák téri zöldségesmaffiát feltéte­lezni, mert ez csak az emberek fantáziájában léte­zik, nem pedig a valóságban. Inkább arról van szó, hogy a zöldségkereskedelem hálózata túl nagy ár­rést alkalmaz, magyarán több hasznot zsebel be, mint amennyit a munkája — felvásárlás, szállítás, az áru „szétterítése”, illetve raktározása — után joggal meg­érdemelne. Megannyi ilyen vagy ehhez hasonló példát fel­sorolhatnánk még. A NEB-vizsgálatök alaposan meg­indokolt javaslatainak köszönhető például, hogy az elmúlt éveikben több tízezerre nőhetett a diákétkez­tetésben részesülők száma, hogy az iskolai tantermek csaknem feliében már megfelelő világítás van végre, hogy jelentősen bővült a gyermekfogászati kezelésben részesülők aránya. A NEB-nek kiemelkedő érdeme van abban, hogy a szakmunkásképzés megújítása, korszerűsítése bekerült a hetedik ötéves terv prog­ramjába, hiszen meggyőző tényanyaggal indokolta ennek szükségességét: konzervatív szellemű a kép­zési rendszer, elavult a tananyag. Ha már a NEB-bel foglalkozunk, az is megérdemel néhány mondatot, hogy mit értsünk napjainkban a népi ellenőr elnevezésen. Mitől válik népi jellegűvé a műnk á jak ? Választ keresve a kérdésre, elsőnek az tűnik fel, hogy 30 ezer olyan aktivistájuk van, akik főállásban dolgoznak valahol, így keresik meg a kenyerüket. Dolgozó társadalmunk minden osztálya, rétege kép­viselve van a soraikban. Kitűnően képzett szakem­berek, akik jól kiismerik magúkat a könyvelésben, a gazdaságpolitika bonyolult kérdéseiben. Van köztük, aki kitűnően járatos a magánlakás-építkezések „rej­telmes” világában vagy pedig az iskolai tantermek megvilágítása ügyében. Vannak köztük orvosok és pedagógusok (ők vizsgálták például a gyermekfogászat helyzetét), a színházi vagy éppen könyvkiadási ügyekhez jól értő szakértők, és így folytathatnánk a sort sokáig. Folyamatos továbbképzésben részesíti őket a NEB, hogy jól felkészültek legyenek a vizs­gálatok közben. 'Népi jellegű a NEB azért is — sőt: mindenekelőtt aaiért —, mert — ahogy Szakaid József, a KNEB el­nöke a népi ellenőrök minap megtartott országos ér­tekezletén mondotta — a népi ellenőrzést „nem be­folyásolják ágazati érdekek, függőségek. Tárgyilago­san, részrehajlás nélkül tudja képviselni a társadalom egészét, a népgazdasági érdekeket”. 'Mint oly sók más intézményünk, a NEB is munká­jának megújítására, korszerűsítésére helyezi a hang­súlyt. „Mindenekelőtt a vizsgálatok minőségével, mélységével, következetességével vannak tennivalók” — hallottuk a már említett értekezleten, jelezve: a NEB a bonyolultabb kor bonyolultabb viszonyai kö­zött is helyt akar állni. MAGYAR LASZLO­Szombaton havazott, vasárnapra mogoroazkedott a hó Az utak Járhatók - Sólyom kőzlekodóal baleset Már szombatra virradóra elkezdődött a havazás a megye szinte egész terüle­tén, napközben aztán, külö­nösen a kora délutáni órák­ban, ránkszákadt „az áldás”. Pedig ezt a havat már se testünk, se lelkünk nem kí­vánta, legfeljebb a vetések­nek jó, hiszen szinte egyik napról a másikra tíz fok­kal csökkent a hőmérsék­let. A közúti igazgatóság szó­rókocsijai azonnal hozzá­kezdtek a munkához. A mi megyénkben hét szórókocsi dolgozott. Nem is volt több­re szükség, hiszen a lehul­lott hőmennyiség sem volt jelentős. Vasárnapra lényegesen megjavult a helyzet. Leg­alábbis Szekszárdon, a vá­rosgazdálkodási vállalat most a helyzet magaslatán állt. Már a reggeli órákban el­végezték a hóeltakarítást a buszmegállóknál, föl is szór­ták azokat salaikkal, ugyan­úgy a járdák salakozását is elvégezték kellő időben. Vasárnap délután 3-kor beszéltünk a közúti igazga­tóság megyei ügyeletével. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megyében nincs gond. A főútvonalak feke­ték, téhát jól járhatóa'k, a többi út is járható, termé­szetesen kellő figyelemmel. Az autóbusz-forgalomban még Szekszárdon sem volt fönnakadás, sőt, a Volán ügyeletese elmondta, hogy a szálkái és az alsónánai jára­tok is rendben megérkeztek. Általában öt-tíz perces ké­sések fordultak elő, de ez normális körülmények között is megeshet. Folytassuk a jó hírek­kel... Meg nem tudom mondani, hogy hány autó­busz állt meg Szekszárdon a vasárnap délelőtti órák­ban, menetben Mohács félő a busójárásra, annyit tanú­síthatok, hogy igen sok. Volt köztük budapesti, nekn is kevés, Székesfehérvárról — VIDEOTON-felirattal — magam is láttam kettőt. No de ne folytassuk, megvolt legalább harminckettő. Átutaztok az utasok. So­kan megálltak vásárolni egy palack szekszárdi bort, de legalább háromannyian meg­nézték az ómegyeházát, a kertjében látható templom­romokat s egyedül totem négyen kérdezték, hogy mer­re található föl a Babdts- emlékház. A tűzoltóknak nem oko­zott különleges gondot a vá­ratlan havazás, a vasutasok­nak sem, meg a DÉDÂSZ- osoknak sem. Árvízveszély a Sión és kapcsolt csator­náin nincs. A végére hagytuk a rossz hint, sőt, a legrosszabb hírt. Szombaton délután IS óra 40 perckor Jánosmajor kül­területén, a 63-as úton, Szekszárd irányába haladva Rudolf Ferenc, Szekszárd, (Folytatás a 2. oldalon.) Fehérbe öltözött az ország, a pénteken kezdődött havazás azonban nem okoaatt gondot a közlekedésben, sem egyebütt. Mórágyi utcakép. Utóvédharcát vívja a tél A tizenkét százaléknak örülni kell, mert volt, amikor még 12 forint se igen került... Térdre rogyták az öregebb kétszintes „paloták”. Magyar- házak, mellettük épülnek a keszi. Tolna megyei telepü­A fiatalabb korosztály lés. Még az elnök is így fo­gadja az idegent: „Hát ma­guk hogyan találtak ide 7’ A megyei tanácson azt mondta Végh Lajos, a mező- gazdasági osztály főelőadója, hogy kevés közös gazdaság dicsekedhet olyan eredmény­nyel, mint a Petőfi Téesz Magyarkesziben. Hát ha ke­vés akkor nézzük Magytarke- szit. A lexikon 1960-as adatai szerint a Tamási járásban ta­lálható és 2500 lakosa van. Vagyis ez azt jelents: virág­zó település a megyeszék­helytől távol. Ez utóbbit már magunk gondoljuk, amikor az elnök, Komlósi József kér­désére kellett volna vála­szolni. Jáhn István Szombat délelőtt. Szokatla­nul csendes a februári hét­vége. Asszonyók egymás mel­lett igyekeznek a központ, a férfiak csoportosan az ,.esz­presszó” felé. Csak Jáhn István nyugdíjas megy az el­lenkező irányba, a boltiból hazafelé. — Magyarkesai? — kérdez vissza. — Békességben él Itt mindenki a másikkal. Na jó, egy kis súrlódás azért akad. de nem lényeges. — A téesz? (Folytatás « 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents