Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
198«. február 8. Képújság 11 Zenekarok országszerte Bemutatjuk a szegedi szimfonikus zenekart A magyar építészet századaiból (111.) Középkori falusi templomok A tísaapai'iti város zenei életéről az első figyelmet érdemlő tudósítás a 18. századból származik. Eszerint már 1722-ben működött Szegeden hivatásos zenekar „Városi Zenészek’ (Civitatis Marsiéi) néven, amely az egyházi zenén kívül szórakoztató muzsikát is szolgáltatott, s amelynek tagjai zenére tanították a városi polgárság gyermekeit. Jelentősebb zenekari kultúra azonban csak századunk elején kezd kibontakozni Szegeden. 1903 novemberében a honvédzenekar megüresedett karmesteri állására — 63 pályázó közül — Fidhtner Sándort hívták meg, aki rövid idő alatt igényes szimfonikus együttessé fejlesztette a zenekart, amely vezényletével 1907-itől már rendszeresen évente hat hangversenyt adott. Egy évtizeddel később megalakult a Szegedi Filharmonikus Egyesület, a városban élő hivatásos és amatőr muzsikusokból. -Elnök karnagya Fichtner Sándor. Ennek az együttesnek került az élére 1934-ben a fiatal, később világhírűvé lett Fricsay Ferenc, aki magasrendű tudásával, kiváló pedagógiai és zenekarvezetői adottságaival, s nem utolsó sorban vonzó művészi-emberi tulajdonságaival, valamint a program választékos összeállításával méltó rangot adott Szeged szimfonikus kultúrájának. Az egyesület működésének a második világháború vetett véget. 1945 novemberében Vaszy Viktor vette át Szeged zenei életének vezetését. Először a Szegedi Nemzeti Színház működését indította be, majd a színház újonnan szervezett zenekarával rendszeresen koncerteket adott. Néhány évvel később a város operatársulata feloszlik, ami maga után vonja a szimfonikus muzsika átmeneti visszaszorulását is. Az 1954,55-ös évadiban azonban Rubányi Vilmos irányításával megalakult a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar, amelynek élére 1957-iben ismét Vaszy Viktor kerül. A két kiváló művész újraszervezte az operatársulatot is, s ettől kezdve a város zenei élete megélénkült. Szeged mai büszkesége, a Szegedi Szimfonikus Zenekar 1969. augusztus l-<én kezdte meg önálló életét. Tagjai a már említett Bartók Béla Filharmonikus Zenekar, valamint a színházi zenekar muzsikusaiból verbuválódtak. Az együttes — amelyet 1975- ig Vaszy Viktor, érdemes és kiváló művész vezetett — a Szegedi Városi Tanács önálló intézményéként működik. Feladata a Szegedi Nemzeti Színház helyi, valamint kihelyezett opera- és balettelőadásai,nák zenei ellátása, továbbá a szegedi és délma- gyaronszági felnőtt és ifjúsági ikoncentek megtartása. Vaszy Viktor utóda néhány éven át Pál Tamás, Liszt-díjas karmester volt. Jelenleg Oberframk Géza a zenekar vezető karmestere. A együttes említett feladatain kívül jelentős szerepet vállal minden nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok lebonyolításában, és széles körű országos működése mellett gyakran megfordul külföldön is. Az elmúlt évtizedben egyebek között Jugoszláviában, Lengyelországban, ©ulgáriában, Hollandiában, Belgiumban s az NSZK- ban turnéztak, részben önállóan, részben a színház operát ársudatával. Amellett, hogy a jelenleg 75 tagú zenekar koncert-repertoárja felöleli a barokk, a klasszikus, a romantikus és a kartács zeneművészet leg- ismentébb alkotásait, az együttes— mint Oberfrank Géza elmondta — a klasszicizmus és a korai romantika világában mozog a legotthonosabban, s kevésbé gyakorlott az ezt megelőző s ezt követő zenetörténeti stílusokban. A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai közül sokan tanítanak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán, a Zeneművészeti Szakközépiskolában, valamint Szeged és Dél-Magyar- ország kultúrkörzetéhez tartozó különböző -intézményeknél. Közülük az elmúlt évek során huszoníhatan kaptak miniszteri kitüntetéseket, illetve dicséretet. SZOMORY GYÖRGY Veszprém előtt a vonatról is jól látjuk az ösküi körtemplomot, de a megszámlálhatatlan emlék közül csak azt említjük meg, melynek képét mindnyájunknak őrizni kellene. Északra fordulva, a Rába partján megej- tően szép Rábaszentmiklós szokatlan karéjos tagozású temploma (12. század). Alaprajza a lóhere leveleinek elhelyezkedéséhez hasonlít. Sopron előtt Hidegség nevét említjük. Nehéz megmondani, miért nevezi az építészettörténet „igénytelen falusi templomnak”, hiszen szentélyének a 11—12. századi festményei hazánk legrégibb középkori freskóiból valók. Nyugati határunkról Velemér 13. századi temploma nem csupán festői fekvése, harmonikus tagoltsága miatt érdekes, de a neves Aquila János festményeivel is ékes. Aquila pedig példája annak, hogy olaszos műveltsége nem gátolta a magyar szokások, viselet és ikonográfia megörökítésében, még a felcsillanó művészi öntudat jeléül önarcképét is megfestette, akár születése helyén, Bántornyán. Egyik legszebb koragótikus épületünk a ve- leméri. A Zala völgyében Kallósd inthet megállásra. Kerék temploma szinte észrevétlen bújik meg az erdőalj i dombon, csodálatosan élve a tájban, s bár stílusa a román kort idézi (13. század), alig hat méter átmérőjű belsejében gótikus csúcsíves ülőfülkesor teszi eredetivé. Egregy Hévízzel határos, s a középkori falura csupán temploma emlékeztet, de páratlan építészeti kultúrával. Ahogy közeledünk a rendkívüli egyszerűségével, közvetlenségével megragadó 13. századi templomocskához, már vonzzák szemünket a templomhajó és a torony arányai, s közelében, rmnt- ha csak nyújtóznunk kellene, hogy tetőgerincét elérjük. Aztán felfelé tartva a hegyen, szőlők és kukoricások között, visszatekintve rá egyre nő a táj fölé, s Fülep Lajos szavaival: „átformál, felemel, s magával együtt remekművé tesz egy vidéket, akárcsak a seges- tai görög templom a maga környezetét”. Az egregyi templom nem szegényes mása a román kor nagy remekeinek, hanem kőbe tes- tesedett formája az árpádkori magyar falu jogi helyzetének, művészi ízlésének, technikai tudásának, hitének társadalmi és anyagi adottságának. Egy újfajta építészettörténetben bizonyosan több megbecsülést kapnak az olyan „igénytelen emlékek” is, mint a pompás freskókban bővelkedő Pécs közeli cserkúti (13. század), a parányi hetvelyi gótikus (13. század), a mecseknádasdi, ugyancsak freskómaradványokkal ékes templotm, s hogy az országban bejárt kört egy 12. századi hat- karélyos kerek templommal zárjuk, nevezzük meg a Makó közeli Kiszombort. Rejtett kincseikre irányítottuk a figyelmét, kiragadott kevés példánkkal. Nem „jelentéktelenekre”, „igénytelenekre”, nem provinciálisokra. A falvak nem a városok és a nemzet alatt nőttek fel, hanem mellettük és bennük. Építőik nem neves külföldi mesterek, hanem a középkorban még névtelen pallérok, ácsok és — Aquila kivételével — ismeretlen festők. De műveik adnak annyi építészeti értéket, rendkívüli változatosságot, felmutatnak olyan mesterségbeli adottságot, mint nagy egyházi, földesúri központokéi. Nem azt hozzák üzenetül, milyen gazdagság telt belőlünk, s mások tudásából, hanem hogy a középkor nagy stílusait miként tették magukévá nemzethordozó kis faluközösségek. Csak Baranyában 190 árpádkori templomról tudunk, s Pécs kivételével ma jó tizedét ismerjük csupán, s a középkori Udvarhelyszék hetvenöt települése őriz középkori építészeti kincset. A feltárandó anyag tehát felmérhetetlen. S még egyA kallósdi kerek templom egy világi emlék is hirdeti az építkezés színvonalát, Alsóörsön például a későgótikus (15—16. század) „török adószedő háza” néven ismeretes kuriális épület vagy Vilonyán a dongabol- tozatú s gótikus pincéjű református papiak, 1481 dőltről. Körtemplomaink elterjedésére falunevek utalnak (Kerekegyháza), de épp így terjedtek el tömegalakítá- suklban, harmonikus egységükben és kicsiségükben is fenséges hatású háromrészes (hajó, szentély, torony) templomaink. Eredeti formájában vajmi kevés maradt fenn. A román stílust a gót egészítette ki, elpusztította a tatár, török, újjáépítették barokk módra, lefestették freskóit II. József idején, nehogy a protestánsoktól visszakövetelhessék. De eleven tanúi egy kornak, melyről nem mondjuk ma már, hogy „sötét”. Folytatjuk.) Koczogh Ákos elöljárósága, hogy egy vadonatúj épületben kell az időközben már világhírre emelkedett képeket, szobrokat — güknek érezték a vásárlással együtt járó műpártolást. Az 1860-as évek elején döntött úgy Amszterdam földön alapított defti iskolái ismét csak festőáriások művei képviselik. Michael Jtansz Mi érvéit volt ezek egyike; ő leginkább a portréfestésiben jeleskedett. Hanem az igazi remeklések az antwerpeni műhelyből kerültek ki! Ott dolgozott többek között Peter Paul Rubens, aki az európai uralkodók és fejedelmek királyi festője volt, vagy az a „paraszt” Brueghel, aki meg éppen a legegyszerűbb nép fiait, lányait választatta modellje ül. Mindezek után is elkülönül ebben az intézményiben A Rijksmuseum száz éve Bármennyire is hihetetlen, még csupán száz esztendős Hollandia szépművészeti múzeuma. Azé a Hollandiáé, amely az egykori Németalföld részeként a festészet, az építészet, az Iparművészet egyik bölcsője volt. A világnak ez a páratlanul értékes gyűjteménye öt nagy, korábban már meglévő tárgyegyüttes anyagából keletkezett. Volt miből válogatni a neoreneszánsz és neogótikus elemeket ötvöző — mellesleg Amszterdam központi pályaudvarára kísértetiesen hasonlító — intézmény számára- Hogyne, hiszen egyebek között már 1800 májusában megnyílt a hollandok Nemzeti Művészeti Galériája, amelynek műtárgyait a hajdani helytartók szedegették össze. Napóleon testvére, Louis Bonaparte — ő 1806 és 1810 között ült a holland trónon — aztán még megtetézte az addig kiválogatott kincseket és példáját követve utódai is Ikötelessésőt ötvöstárgyakat, bútorokat — láthatóvá tenni. P. J. H. Cuypers 1876-lban kapta a megbízatást, és alig egy év múlva él is készült a Rijksmuseum terveivel. A múzeum építkezése nyolc évig tartott, és amikor száz éve befejezték a sok-sok érték áttelepítését, valóban világcsodájára nyithattak ajtót a látogatók. Remekművek : Fnans Hals pompás arcképei, amelyek a XVII. század végének flamand polgárságát „írjia le” a magúk hétköznapias fennsé- gében, Jan Steen életképei, ezék a szinte fényképszerűén valósághű, de jedképisé- gükkel örökérvényűnek bizonyuló kompozíciók. Az említett két művész a haariemi iskolához tartozott. (Haarlem hollandiai város; Fnans Hals alapított ott hajdan híres festőiskolát.) A másik, szintén NémetalAz amsterdaml Rijksmuseum épülete Brueghel: A háromkirályok imádása még egy-két jellegzetes műhely: a hágai például — ennek egyik nálunk kevésbé ismert, de annál jelesebb képviselője Johannes Mijtens volt —, vagy az utrechti, ahol szinte kézzelfoghatóan érzékletes életképek készültek. Az említett — és hely híján nem említett — iskolák, mesterek gazdag életműveit a múzeum megnyitásától kezdve rengetegen látogatták. Az érdeklődők hada egészen a második világháború zivataros hónapjaiig váltotta egymást a termek sokaságában. Ám amikor Amszterdamban is veszélybe ikerült, a sok-sok művet leszedték a falakról és bombabiztos óvóhelyeken rejtették el. Ott vészelték át a gyújtogatást, a lövöldözést és csak amikor elvonult a vihar, akkor kerültek vissza régi helyükre. A Rijkmuseum igazgatósága hamar felismerte, hogy a haariemi, az antwerpeni, a hágai meg a többi mesteriskola vászonra festett remekei csak úgy örö'kítlhetők át az utókorra, ha megfelelő védelemben részesülnek. Rubens, Brueghel és a még nem is említett Rembrandt alkotásait légkondicionált vitrinbe kerülték. A. L. Az egregyi templom (14. század)
