Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
XXXVI. évfolyam, 30. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. február 5., szerda. Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból DEMOKRÁCIA ÉS POLITIKAI KULTÚRA (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) MÉRLEG (5. old.) HÜS ÉS KUKORICA (3. old.) Helyünk egy vitázó kultúrában 1985 ismét a felpezsdülő viták éve volt. Vita folyt az iskola működésének és belső életének továbbfejlesztéséről, a gimnáziumi irodalom tankönyvekről, a művelődési otthonok (lehetséges) funkcióiról és funkciózavarairól, a népfőiskola újjáélesztésének szükségességéről, a színházi struktúráról, az irodalom szereptudatának átalakulásáról — hogy csak néhányat említsünk. Mire véljük ezt a nem is mindig udvarias pengecsattogást? Az érvek és ellenérvek szikrázó parádéját? Azt hiszem, nem tévedünk, amikor mindezt a reform „begyűrűzésének" tekintjük a kultúra — mindmáig merev szerkezetű „egyenirányított” — szférájában. Az oktatás és közművelődés szintjén is évtizedes beidegződések kérdőjeleződtek meg, váltak tarthatatlanná: a régóta felmerült új kérdésekre ma kénytelenek vagyunk megadni az új választ. Kénytelenek vagyunk — mert a régi elképzelések alapján továbbfejlődni lehetetlen: Kénytelenek vagyunk — mert olyan gazdasági kényszerek léptek föl, amelyekre korábban nem kellett odafigyelni. És nem érdeklődtünk az iránt — milyen hatásfokkal. Ma már — a pénzügyi forrásök apadása idején — világossá vált, rossz hatásfokkal. Elpazarlódott pénz és energia, személyes ambíciók fulladtak ki, mert egy képzeletbeli kultúrát akartunk eloszlatni (jobb esetben: eladni) egy képzeletbeli társadalomnak. Nem vettük kellően figyelembe a differenciált rétegigényeket, a helyi közösségek spontán érdeklődését, nem támaszkodtunk rájuk, sőt igyekeztünk „semlegesíteni” az efféle törekvéseket. Egy képzeletbeli és áldemokratikus köz-művelődés „terjesztése” jegyében. Amely mindenkinek szól... Nos, egy olyan művelődési kínálat, kulturális termék, műalkotás, amelyik mindenkinek szól — az nem szól senkinek. Az csak egy fikciónak szól, egy fantomnak, egy kipipálható kulturális statisztikai bűvészmutatványnak. Az csak a felszínt borzolja meg, sohasem válik a konkrét és meghatározott egyén legbelsőbb ügyévé, személyes meggyőződésévé. A kultúra bürokratáinak tetszését lesz csak képes elnyerni. Másét aligha. Igen, a jövőben nem lehetünk a kultúra „kegyosztói”. Másra, többre van szükség. Érdekeltté tenni az embereket a közös felelősségű kulturálódás folyamatában. Építeni arra a mindenkiben szunnyadó belső igényre, amelynek kibontása, fölerősítése nélkül minden célzott hatás csak külsődleges marad. És létrejön az elitkultúra sznobizmusa, s ennek ellentétpárja: a tömegkultúra „gyorsfogyasztói” mentalitása. Napirendre kell tűzni — ha ugyan tetszik: újból! — a kultúra demokratizálását és társadalmasítását. Föltárva és fölkarolva a meglévő helyi közösségek hagyományait, az azonosságtudatot erősítő kötődéseket, mindazt a lappangó értéket és aktivitást, amely a korábbi művelődési hálózat „hálójából” — mert túl nagy szemű volt — kisiklott, elveszett. Mert a „végtermék” egyre nyomasztóbb, kiábrándítóbb: az érdektelenség és közöny. A fásultság és kifáradás ezernyi tünete. A visszahúzódás a privát élet csak a tévéhíradótól háborgatott zugaiba. A viták élénkülése mutatja: elérkezett az idő az átrendeződésre. Mert szocialista kultúránk értékei kerülték veszélybe. Egy olyan közösségi jellegű kulturális modellé, amely még csak nyomataiban van jelen mindennapjainkban. Amely még a kellő kibontakozás előtt a „süllyesztőbe” kerülhet. Ha nincsenek tisztázó viták, megújulást serkentő új nézetek, ha a kezdeményezés szelleme nem hatja át társadalmi közgondolkodásunkat. „... fent” már régen fölismerték: ebben az országban a kezdeményezés nemcsak egyetlen centrumból indulhat ki” — mondta Pozsgay Imre az 1984-es országos közművelődési tanácskozáson elhangzott felszólalásában. S adott esetben — az alkotmány keretei közt és a társadalmi közmegegyezés alapján — a fent és a lent eltérő álláspontjai, vitái is az új megoldások, meggondolások előtt egyengethetik az utat. Tudomásul kell vennünk: vitázó kultúra a miénk. S helyünket — akár szűkebb értelemben is — ebben kell megtalálnunk. Föl kell készülnünk arra, hogy a reformfolyamat mind mélyebben hatol be a rosszul funkcionáló művelődési szerkezetbe, apparátusba: az idejét múlt részek sürgős cseréjére figyelmeztetve. Vita folyhat arról, milyen mértékben szükséges az átalakítás. Vitázhatunk a támogatás mértékéről, az önfinanszírozás lehetőségeiről, tankönyveink szemléletéről vagy színházaink struktúrájáról. Egyet nem tehetünk: hogy nem foglalunk állást, félreállunk vagy kivonulunk valamilyen barátságosabb terepre. Netán, elhallgattatjuk a nekünk nem tetsző véleményeket. Erre egyszerűen nincs mód. Ebben a vitázó kultúrában kell helyet és szerepet találnunk. Társadalmi fejlődésünk új szakaszának előkészítése és elérése végett. Közel 16 milliós nyereség Zárszámadó közgyűlés a Mözsi Új Élet Tsz-ben A Mözsi Új Élet Termelőszövetkezet ebédlőjében tegnap délelőt kilenc óra után néhány perccel Rikker Józsefné személyzeti vezető köszöntötte a tagságot, vaila- miint a vendégeket, köztük Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát, Horváth Józsefet, a TESZÖV titkárát, Szentgyörgyi Lászlót, a MÉM osztályvezető-helyettesét, Barsi Mihályt, a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetőjét, valamint a termelőszövetkezettel munka- és partnerkapcsolatban álló gazdasági egységek képviselőit. Ezt követően Arany István elnök a vezetőség nevében beszámolt a közgyűlésnek az elmúlt évi munkáról, gazdálkodásról. — Termelőszövetkezetünknek az elmúlt évben — mondta — olyan gondokkal és problémákkal kellett megbinkóznia, amilyenekkel a tsz újjászervezése óta eltelt 27 év alatt még sohasem találkoztunk. Tavaly éreztük először igazán, hogy a minőségi és a hatékonysági követélményekhez gazdálkodásunk minden területén jobban kell alkalmazkodnunk. A tagsági létszámadatok elemzését követően tért át Arany István az 1985-ös év konkrét elemzésére, ágazatonként bemutatva az elért eredményeket és a termelésben jelentkező gondokat. Kiemelve, hogy az elmúlt évi termelés külső feltételei rendkívül szélsőségesek voltak. A hideg, zord tél, és a késői kitavaszodás nemcsak a termelés indítását hátráltatta, hanem a tagok hangulatát is befolyásolta. Ennek ellenére a Mözsi Új Élet Termelőszövetkezet veMegnyílt a Kubai KP III. kongresszusa Kedden délelőtt 1790 küldött, 190 meghívott vendég és több mint 200 külföldi küldöttség jelenlétében a havannai kongresszusi palotában megkezdte munkáját a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa. A kubai kommunisták legmagasabb szintű tanácskozásán részt vevő magyar párt- küldöttséget Sarlós István, az MSZM'P P(B tagja, az Országgyűlés elnöke vezeti. A küldöttség tagjái : Barts Osz- kárné, a (Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Bognár István, havannai nagykövet.-A péntekig tartó pártkongresszuson a küldöttek meghallgatták a központi bizottság beszámolóját, amelyet Fidel Castro, a Kubai KP első titkára terjeszt elő. Ezen kívül jóváhagyják a pártprogram tervezetét, a párt alapszabályának módosítását, a következő ötéves időszakra szóló gazdasági és társadalomfejlesztési irányelveket, változtatásokat fogadnak el a gazdaságirányítási és tervezési rendszerben, s végül megválasztják a párt vezető szerveit. zetése és tagsága mindent megtett azért, hogy a zárszámadáson tisztességes eredményről lehessen beszámolni. — összességében megállapítható, hogy az 1985-ös termelési színvonalunk megfelelő volt, a sok külső és belső nehézség ellenére jó eredménnyel zártuk a gazdasági évet. Árbevételünk 4,5 millió forinttal volt magasabb az előző évinél. A gazdálkodási évet 15 millió 888 ezer forint nyereséggel zártuk. Az egy állományi létszámra jutó nyereség duplája a megyei átlagnak — 79 ezer 839 forint. A téeszelnök beszámolóját követő vitában felszólalt Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára. Hozzászólásában gratulált a termelőszövetkezet tagjainak az eredményes gazdálkodáshoz. A mözsi termelőszövetkezet a megye termelőszö- vetkeztei közül — a 84—85- ös gazdasági évet tekintve Az Országos Béketanács kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében üllést tartott; az OBT elfogadta a nemzetközi békeév hazai eseményednek programtervezetét. Az ülésen részt vett és felszólalt Romes Csartdna, a Béke-világta- náas elnöke. Sebestyén Nándarné, az OBT elnöke megnyitójában megemlékezett a közelmúltban elhunyt Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművészről, aki egyik alapítója volt a miagyar békemozgalomnak. A továbbiakban kiemelte, hogy a nemzetközi béke- mozgalom .világszerte az ENSZ álltai meghirdetett nemzetközi békeév programjához kapcsolódva végzi idei munkáját, s ehlhez igazodnak a különböző akciók Is. A nemzetközi békeév gondolata kedvező fogadtatásra talált: célja, hogy az ENSZ tagállamai a békéért küzdő milliók még határozottabb és konkrétabb lépéseket tegyenek a háborús veszély elhárítására, az államok közötti tartós együttműködés erősítése érdekében. A BYT a fcö— az előkelő 10. helyet foglalja el. A szövetkezet évék óta stabil pénzügyi alapokkal gazdálkodik. A zárszámadó közgyűlés további részében — a beszámolók elfogadását követően zelmúlitbain felhívta a világ valamennyi békemozgalmát, hogy 1986-ot tegyék a fordulat esztendejévé, a bizalom, a megértés, a közös cselekvés időszakává. A nemzetközi békeévhez bíztató kezdetet adott a Szovjetunió új, nagyszabású javaslata a nukleáris és vegyi fegyverek megsemmisítésére és az űrfegyverkezés leállítására. A 15 éves program azt a perspektívát tárja a világ elé, hogy tömeg- pusztító vegyverek nélkül lépjünk a harmadik évezredbe. A magyar békamozgalom vallja, hogy alapvető nemzeti érdekünk küzdeni az új békeprogram megvalósításáért. Sebestyén Nóndorné végül 'hangsúlyozta, hogy a békeév során erősítem ákarjufc a szolidaritást mindazokkal a népekkel, amelyek gazdasági felemelkedésükért, nemzeti felszabadításukért, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért és az éhség megszüntetéséért küzdenek. Az Országos Béketanács ülésén felszólalt Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára, aki a népfromtmozgálom idősze— a termelőszövetkezet 1986. évi gazdálkodási tervének főbb mutatóit tárgyalták meg, három módosítást végezték el az alapszabályban, majd elismerések és kitüntetések átadására került sor. rü kérdéseiről tájékoztatta az OBT tagjait. Többek között rámutatott, hogy a HNF VIII. kongresszusa hosszú távra meghatározta a mozgalom féladatait. Hangsúlyozta: a szocialista nemzeti egység Létrejöttében alapvető jelentősége van annak, hogy országunk népe békét akar, kormányunk pedig békepoli- tikát folytat. Mindez meghatározó keretét adja a hazai békemozgalom munkájának. IFodor István, az Országos Béke tanács titkára az ülésen ismertette a magyar békemozgalomnak a nemzetközi békeévre tervezett programjait és akcióit. Hangsúlyozta, hogy az összeállítás nem teljes, mert várható, hogy a társadalmi szervezetek, a kisebb és nagyobb közösségek, és minden, a békéért tenni akaró ember a 'helyi adottságok és lehetőségek alapján tovább gazdagítja az eseménynaptárt. A rendezvények az egész országot átfogják, számos bé- kapoiitdfcai tájékoztatóra, fó(Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetközi békeév hazai programja Ülést tartott az Országos Béketanács Péter Szigfrid hozzzászőiását mondja A zárszámadás résztvevőinek egy csoportja
