Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

1986. február 4. 2*ËPÜJSÀG Magyar-argentin tárgyalások A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Dante Capuito argentin külügymi­niszter hétfő délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután Dante Caputo és ven- dé g lát ója, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter tárgyalást folytatott a külügyminiszté­riumban. A szívélyes légkörű, a köl­csönös megértés szellemé­ben folytatott megbeszélésen a külügyminiszterek tájékoz­tatták egymást országaik külpolitikai törekvéseiről. Véleményt cseréltek időszerű világpolitikai kérdésekről, különös figyelmet fordítva az enyhülés és a leszerelés, a békés egymás mellett élés és békés együttműködés ügyére, a párbeszéd erősítésének le­hetőségeire, valamint a kö- zép-tamerlikai válság békés rendezésére. Áttekintették az államiközi kapcsolatokat és a két ország közötti együttműködés fejlesztésének módozatait. Megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi kér­désekben Magyaroszág és Ar­gentina azonos vagy hasonló álláspontot képvisel. A kül­ügyimi mis zlterek Iha n gsú ly o z- ták, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs elfogadható alternatí­vája. Nagyra értékelték a Mihail Gorbacsov január 15-j nyilatkozatában foglalt béke- javasiatokat. Hangoztatták : országaik a jövőben is min­dem megtesznek a világbé­ke, a leszerelés és a nemzet­közi együttműködés előmoz­dításáért. A közép-amerikai válság megoldásáról szólva kifejtették, mindkét ország az igazságos politikai rend­szer híve, s a tárgyalásos megoldást tartják egyedül járható útnak. A magyar—argentin kap- esolatakat a külügyminiszte­rek fejlődőnek értékelték, s hangsúlyozták, hogy azok erősítésére még számos, ed­dig kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. Megerősí tették: mindkét fél érdekelt az együttműködés fejlesztésé­ben az egyenlőség, a kölcsö­nös tisztelet és előnyök alapján, s erre kölcsönösen erőfeszítéseket tesznek. Dante Caputo délután a Külkereskedelmi Miniszté­riumban Veress Péter külke­reskedelmi miniszterrel tár­gyalt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A meg­beszélésen kifejezték szándé­kukat a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés bőví­tésére. 'Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott Dante Caputo tiszteletére. (MTI) Washington beavatkozásra készül Haitiben? Németh Károly fogadta Romes Csandrát Az Országos Béketanács meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Romes CSandrát a Ferihegyi repülőtéren Se­bestyén Nándorné, az OBT elnöke és Barabás Miklós fő­titkár fogadta. Németh Károly, az MSZM'P főtitkárhelyettese hétfőn délelőtt a Központi Bizott­ság székházában fogadta Romes Csandrát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón eszmecserét foly­tattak a nemzetközi béke- mozgalom előtt álló felada­tokról. A Béke-világtanács elnöke tájékoztatta Németh Károlyt a BVT-nék a nem­zetközi békeévben megren­dezendő akcióiról. Haitin a pénteken kihir­detett rendkívüli állapot, valamint a fővárosban és két vidéki városban életbe léptetett kijárási tilalom el­lenére is tovább folytatód­tak a Duvalier távozását kö­vetelő megmozdulások, ame­lyek során az utóbbi 48 órában 50 személy vesztet­te életét. A Haitival szomszédos Dominikai Köztársaság fő­városából származó értesü­lések szerint a színfalak mö­gött folytatódnak a tárgya­lások a három napja tartó belpolitikai patthelyzet fel­oldása érdekében. A tár­gyalások középpontjában az áll, milyen összetételű le­gyen, és milyen irányvona­lat kövessen az a kormány­zat, amely a összeomlás szé­lén álló, ám még hatalmon levő Duvalier-rezsimet vál­taná fel. Paul Latourtue, Haiti pol­gárjogi mozgalmának egyik vezetője Santo Domingóban megerősítette, hogy a politi­kai kiútkeresésből nem zár­ható ki az ország hadserege. Ugyanakkor leszögezte : a katonai és polgári szemé­lyekből álló majdani kor­mányban csakis olyan tisz­tek kaphatnak helyet, akik nem mocskolták be kezüket a Duvalier-rezsim elnyomó intézkedéseinék végrehajtá­sával. A Haiti Kommunis­ták Egyesült Pártjának fő­titkára vasárnap Havanná­ban úgy nyilatkozott, hogy nem zárható ki egy ameri­kai intervenció lehetősége Haiti ellen. René Theodore, aiki a HKEP képviseletében vesz részt a Kubai Kommu­nista Párt kedden kezdődő 3. kongresszusán, kijelentet­te: tudomására jutott, hogy az amerikai szenátus hír­szerzési bizottságának elnö­ke Amerika-közi haderő felállítását javasolta az AÁSZ-nak. E haderő felada­ta az lenne, hogy beavat­kozzon Haitin, és véget ves­sen a jelenlegi politikai vál­ságoknak. „A haiti kommu­nisták és az ország demok­ratikus erői ellenzik, hogy az Egyesült Állam óik — az amerikai államok szerveze­tének leple alatt — katonai intervenciót hajtson végre Haiti ellen” — Hangoztatta René Theodore. PANORÁMA BUDAPEST Molnár Erik, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége tiszteletére emléktáblát avattak a róla elnevezett utcában hétfőn Budapesten, a XI. kerület­ben. Molnár Erik a két vi­lágháború között Kecskemé­ten működött mint a „sze­gények ügyvédje" majd a felszabadulás után a város első pár.ttitkára volt. Reá emlékezve Bács-Kiskun me­gye Pá'lfy Gusztáv művész alkotását — egy reliefet — ajándékozta most a város­résznek. Az avató ünnepsé­gen Berend T. Iván, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. • Békekoncertet rendeznek március 14-én a Budapesti Nemzetközi Vásár A pavi­lonjában — jelentették be hétfőn az Országos Béketa­nács székházában tartott sajtótájékoztatón. A koncert sztárja Yoko Ono lesz, aki jelenleg a „Csilllagbéke” cí­mű európai koncertkörúton vesz részt. TEHERAN Háromnapos hivatalos lá­togatásra Teheránba érke­zett Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyettese. Kornyijenko sze­mélyében hét év óta a leg­magasabb rangú szovjet po­litikus látogat Iránba. KAIRÓ Radovan Vlajkovics, a Jugoszláv SZSZK Elnöksé­gének elnöke küldöttség élén, amelynek tagja Raif Dizda- revics külügyi szövetségi titkár (külügyminiszter), hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Egyiptomba ér­kezett. A vendéget Hoszni Mubarak államfő fogadta Kairóban. BEJRÚT A dél-koreai nagykövetség másodtitkárának elrablói 10 millió dollár váltságdíjat kö­vetelnek túszukért. Péntek­től vasárnapig összesen hét pokolgép robbant Kelet-Bej - rútban — ezek közül leg­alább négy a libanoni ör­mény közösség belső vitái miatt. BRÜSSZEL Brüsszeli NATO-körökben bizonyos derűlátással tekin­tenek a vegyi fegyverekről kedden Géniben kezdődő sokoldalú tárgyalások újra­kezdése elé. Ügy ítélik meg, hogy a Gorbacsov—Reagan találkozó és a legutóbbi szov­jet leszerelési javaslatok utáni enyhültebb légkör ta­lán megfelelő feltételeket te­remt a megállapodáshoz. Mai kommentárunk Botha aratása Pieter Botha, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke a hét végén olyan beszédet mondott., amelyet ö maga szerényen „történelmi jelentőségűnek1* szánt. A jelek szerint komoly baj van az apartheid-államfő politikai antennáival, talán mindenekelőtt időérzékével. Lehet, hogy három esztendeje egy ilyen beszéd még otthon és világviszonylatban is ki­váltott volna némi elemző érdeklődést. Most azonban a Botha-beszéd egy régi mondásra emlékeztet: ki szelet vet, vihart arat. 1986 januárjában, ilyen előzmények után, ezzel a be­széddel Botha valóban szelet vetett, és valóban vihart aratott. Az otthon illegalitásban működő ellenzéki szerve­zettől, az Afrikai Nemzeti Kongresszustól (ANC) kezdve Angolán át a nyugat-európai Közös Piac brüsszeli köz­pontjáig mindenütt vegyes megvetéssel nyugtázták ezt az elnöki szózatot. A hét első napjának hírügynökségi je­lentései tekintélyes csokrot nyújtottak az ilyen reagálá­sokból. Komoly esély van rá, hogy a mindig friss szegfű­vel megjelenő Botha ezt a csokrot nem teszi a gomb­lyukába. Mi volt e beszéd lényege? A belpolitikában az az ígéret, hogy eltörlik majd a feketék mozgását megbénító úgy­nevezett belső útlevél használatát, megadják az állampol­gárságot a törzsi rezervátumok (bantusztánok) foglyainak, tanácsot hoznak létre a törzsek és fekete közösségek kép­viselőiből. Ismétlem: néhány esztendeje, amikor ez a rezsim még teljes gazdasági és politikai ereje birtokában volt, valamiféle tárgyalási alap lőhetett volna egy ilyen platform, egy folyamat esetleges kezdete. Mára azonban ezt a lehetőséget eljátszotta a rezsim, amely milliók jaj­szavára csak golyóval volt képes válaszolni, a hazai és nemzetközi felháborodásra pedig azzal, hogy megtiltotta a világsajtónak a bajokkal kapcsolatos híradásokat. Ami­kor megkérdezték az államfőt, milyen joga lesz annak, az általa említett, a feketék képviselőit is bevonó tanács­nak, Botha felhúzta a szemöldökét (nem szeret? az ilyen kérdéseket) és azt mondta: „természetesen csak tanács­adási joga”. Külpolitikailag a beszéd lényege egy furcsa felhívás a frontországoknak: alakítsanak Pretoriával valamiféle kö­zös tanácsot (megint egy tanács) „a rendbontások” meg­előzésére. Mivel érvelt Botha? Amivel szokott: ha az érintett országok — mondta — nem így cselekszenek, „lesújtunk rájuk”. „Nem lépek be a Botha által tervezett tanácsba — mondta Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán püspök — és nem látok új elemet az elnök beszédében.” Nincs is. Ez a beszéd kizárólag annak a fenntartását kísérelte meg, ami — fenntarthatatlan. HARMAT ENDRE A béke és az alkotás jegyében Hétfőn délután — A béke és az alkotás jegyében cím­mel — fotókiállítás nyílt Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére, A megnyitón Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és B. ,1. Sztukalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete mondott beszédet. A nagykövet meg­nyitja a kiállítást (Telefotó) Pártkongresszus Kubában Előtérben a gazdaság Kubában az elmúlt eszten­dő a kongresszusi felkészü­lés jegyében telt el. A kom­munisták megvonták az ed­dig végzett munka mérlegét és kijelölték a jövő feladata­it. A pártkongresszus ma nyílik meg Havannában. Az egy évtizeddel ezelőtti első kongresszuson szentesí­tették a forradalom vívmá­nyait, és meghatározták a szocialista építés teendőit. Az 1980 decemberében rendezett II. kongresszuson a korábbi irányvonal megerősítése mel­lett döntést hozták a fejlődés meggyorsításáról. Az erede­tileg tavaly év végére ter­vezett, de mostanra elhalasz­tott harmadik kongresszus központi témája kétségtele­nül a gazdaság lesz, hiszen a gazdaságirányítás korszerű­sítése, a gazdaságosság és ta­karékosság igénye nélkül nem lehet megfelelni a kor követelményeinek. Kuba az utóbbi években a mélyreható változások korát éli. Az International Herald Tribune amerikai lap példá­ul azt tartja figyelemre mél­tónak, hogy az ország gyor­san emelkedik ki a negyed- százados politikai és diplo­máciai elszigeteltségből. Ha­vannában azonban nemcsak a diplomáciai kapcsolatok barométerén érzékelhető a változás. Sokak szerint Ku­ba jelenleg olyan átalakulá­sok előtt áll, amelyek jelen­tősége az 1961-es és 1970-es eseményekéhez mérhető. Fi­del Castro, a KKP első tit­kára, állam- és kormányfő egy nyilatkozatában maga is alátámasztotta e vélemé­nyeket, amikor kijelentette: a nemzeti önvédelem, a hon­védelem és a gazdaság terén a korábbiakhoz képest való­ságos forradalmak zajlanak. A kubai vezetés folyama­tosan hangsúlyozza a meg­újulás szükségességét. Példa rá, hogy már 1983-tól ér­vényben van a kormány át­fogó akcióprogramja, amely elsősorban a takarékosságra helyezi a hangsúlyt. S nem is véletlenül, hiszen a kevés pillérre támaszkodó kubai gazdaság az évtized elején fokozottan megérezte a vi­lággazdaság kedvezőtlen fo­lyamatait. Jelentősen csök­kentek az ország stratégiai fontosságú kiviteli cikkeinek a világpiaci árai. A cukoré például — amely eladásából származott eddig az export- bevételek mintegy 80 száza­léka — tartósan mélyponton van. A gondok enyhítésében a Szovjetunió, de a többi szocialista ország is úgy vesz részt, hogy a világpiacinál magasabb áron vásárol cuk­rot a szigetországból. Becslések szerint az utób­bi tíz évben mintegy 60 szá­zalékkal romlottak a csere­arányok Kuba szempontjá­ból, ugyanakkor az egyéb fontos exporttermékek ter­melése alacsonyabb volt az előirányzottnál. Ehhez járult még a múlt év végén a Kate nevű hurrikán pusztítása, aminek következtében az or­szág nagy részében lehetet­lenné vált a cukornád gépi aratása, ipari létesítmények és lakóépületek ezrei semmi­sültek meg, vagy károsod­tak, és csaknem tízezer hek­táron tönkrementek a déli- gyümölcs-ültetvények is. Az elkövetkezendő évek szigorúbb gazdaságpolitiká­ját természetesen nem a ter­mészeti csapás váltotta ki, ám jól illusztrálja, milyen nehézségekkel kell megbir­kózniuk a kubai vezetőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a gazdasági szféra kulcspozícióba került — a kiutat a hatékonyságban, a minőség javításában, a veze­tés fiatalításában, valamint a racionalizálásban látják. Számottevő erőfeszítéseket tesznek az importkiváltó ter­mékek gyártásának felfutta­tásáért, valamint az energia- gazdálkodásban, a fűtőanya­gok felhasználásában való takarékosságért. (Ez ugyan­is egy viszonylag friss szov­jet—kubai szerződés értel­mében a szovjet kőolaj re- exportjára ad lehetőséget, s egyben megnöveli a valuta- bevételeket.) Az országban kritikus elemzés alá vetették a válla­latok tevékenységét is, s megvizsgálták: a hatékony­ság érdekében hogyan kell növelni a vállalati önállósá­got. Több területen máris felerősödött a decentralizá­ció. A beruházáspolitika új alapokra került — elsőséget kaptak a gyorsan megtérülő, jövedelmező ágazatok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben a könnyű­ipar, a cipőgyártás, a textil-, az élelmiszeripar fellendülé­sével lehet számolni. A mérleg nem lenne tel­jes, ha mellőznénk néhány általában száraznak mondott számadatot is. A tavaly vé­get ért ötéves tervidőszak­ban például a karibi ország átlagosan 7 százalékos gaz­dasági növekedést ért el, ami a harmadik világ helyzetét ismerve, nem lebecsülendő. A következő időszakra némi­leg visszafogottabb fejlődést irányoznak elő, az évi növe­kedés üteme azonban a ter­vek szerint így is eléri az öt százalékot. A már elfogadott, idei célok között 4,8 száza­lékos emelkedés szerepel. DARÔCZI LÁSZLÓ Üj államfő Costa Ricában Az első részeredmények szerint Oscar Arias- Sanchez, a kormányzó Nemzeti Libe­rális Párt (PLN) elnökjelölt­je nyerte meg a vasárnapi Costa Rica-i elnökválasztást. Arias Sandhez vasárnap es­te már győztesnek nyilvá­nította magát. A 45 esztendős Oscar Ari­as vasárnap esti beszédében a 4,5 milliárd dolláros kül­földi adósságai terhelt gaz­daság fellendítésére szólítot­ta fel a közép-amerikai or­szág lakosságát. Hangsú­lyozta, hogy Közép-Amerlka válságának megoldását a Contadora-csoport békés erő­feszítéseinek keretében kép­zeli el. Nem ígért azonban javulást a szomszédos Nica­raguával való kapcsolatok­ban, hitet tett viszont az Egyesült Államokkal fenn­tartott rendkívül jó kapcso­latok megőrzésére. Várkonyi Péter üdvözli Dante Caputót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents