Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

1986. február 28. NÉPÚJSÁG 3 Szabó István munkalátogatása Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) sek aránya. Szükség is van erre, hisz a szekszárdi hús­üzem elsősorban exportra termel. Különösen magasak a követelmények az amerikai piacon. Ezzel kapcsolatban Szabó elvtárs még is kérdez­te: bent tudnák-e maradni az amerikai piacon? A vá­lasz egyértelmű igen volt. A tájékoztató itt is eszme­cserévé alakult át. Szabó elvtársnak feltűnt, hogy 2700 ember dolgozik a húsüzem­ben. Számolt: osztott, szor­zott és soknak tartotta a lét­számot. A húsüzemiek el­mondták ellenérveiket, végül megállapodtak — a vállalat vezetőit is foglalkoztatja a létszámkérdés, most vizsgál­ják, hol lehetne megtakarí­tani a létszámot. Annyi már­is látszik, hogy valamelyest lehet csökkenteni. Ebben ér­dekelt a vállalat is, hisz az így felszabadult bér hatvan százalékát felhasználhatják. Az eszmecserét üzemláto­gatás követte. Mind a tájé­koztatón, mind az üzemláto­gatáson részt vett a termelők képviseletében Lakos József, a megyei tsz-szövetség elnö­ke és Horváth József, a tsz- szövetség titkára. Szabó Ist­ván alaposan szemügyre vett mindent. Elismeréssel nyilat­kozott az új vágósorról. Meg­tekintette a vállalat ál­tal exportra és bel­földi fogyasztásra gyár­tott termékeket. Megkóstolta a termékeket, de nemcsak arra vblt kíváncsi, amit fel­vágtak és kikészítettek, ha­nem felvágott egy disznósaj­tot is, hogy saját szemével lássa, milyen az belülről. A látvánnyal is, az ízzel is elé­gedett volt. Otthonosan mozgott az üzemben, hisz Nádudvaron is van egy hasonló, igaz, hogy ott csak naponta 600 sertés­ből készül sonka, kolbász, felvágott. Nemcsak a gyártók szemével nézte az üzemet, hanem a termelőkével is. Hangsúlyozta: örül, ha jól dolgoznak a konzervgyárak, a hús- és baromfifeldolgozó üzemek,, ha ezekben az üze­mekben jól, szervezetten megy a munka, akkor a me­zőgazdaságban is biztosabb az értékesítési lehetőség. A látogatás után Szabó István így foglalta össze vé­leményét: már az építéskor, majd azt követően is sok rosszat hallott a szekszárdi húsüzemről. Ismer néhány külföldi üzemet, járt a pápai, a kaposvári, a szegedi hús­üzemben, tehát van összeha­sonlítási alapja. Jó értelem­ben csalódott: a szekszárdi húsüzemnek nincs szégyen­kezni valója. Ez az épület nemcsak a ma, a jövő tech­nológiájának befogadására, működtetésére alkalmas. Örömmel látta az új korsze­rű berendezéseket. A kérdés csak az, hogy ezeket a kor­szerű gépeket hogyan tudják minél jobban kihasználni, hogyan tudnak velük minél hatékonyabban dolgozni. — Nagyon jó benyomások­kal távozom a szekszárdi húsüzemből. E rövid látoga­tás alatt azt tapasztaltam, hogy itt lehet jól dolgozni, alkotni. Mindkettőhöz adot­tak a feltételek — mondta búcsúzóul, majd hozzátette: — Jó propagandistája leszek ennek az üzemnek. Szabó István délután Szek- szárdon, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tsz-elnökök, tsz-párttitkárok, állami gaz­dasági igazgatók és párttitká­rok részére gazdaságpolitikai pártnapot tartott. A pártnapot követően a ké­ső délutáni órákban eluta­zott Szekszárdról. Mai kommentárunk Zenilés a piramisoknál Feldúlt üzletek, golyó lyuggatta gépkocsik százai, ki­égett szállodák — ijesztő, vigasztalan képet mutat az egyiptomi fővárosból a világhírű piramisokhoz vezető út. Páncélkocsik állnak a kereszteződéseknél, katonai egysé­gek ellenőriznek sebtében felállított barikádoknál, s heli­kopterek köröznek a levegőben. A hét közepén váratlanul kirobbant rendőrzendülés után a helyzet némileg nyugod- tabb Kairóban — igaz, ez részben az időközben bevezetett rendkívüli állapotnak köszönhető. Az események viharos forgataga még az egyiptomi po­litikával foglalkozó szakértőket is meglepte. Hivatalos vélemények szerint a lázongást a biztonsági őrök sorai­ban elterjedt rémhírek okozták a szolgálati idő meghosz- szabbításáról, ám a nyugtalanság gyors terjedése arra utal, hogy mélyebb, társadalmi okok is állnak az erősza­kos cselekmények mögött. Ezt jelzi, hogy nem csupán a gizai körzetben robbant ki lövöldözés, és került sor gyúj­togatásokra, hanem az összecsapások hamar átterjedtek a főváros más részére, sőt Egyiptom egyéb vidékeire is. A lázadó egységek mellé felsorakoztak iszlám jelszavakat hangoztató szélsőséges fiatalok, politikai elítélteket szaba­dítottak ki egy börtönből, s zavargások törtek ki Aszjut- ban, abban a városban, ahol korábban is volt már kor­mányellenes felkelés. Nehéz lenne tehát a mostani fejle­ményeket másként értékelni, mint tünetet, a több szem­pontból nehezedő gazdasági helyzetre való reagálást. El­látási zavarok, lakáshiány, demográfiai robbanás, csök­kenő devizatartalékok, hazaáramló vendégmunkások — hosszan sorolhatók a Mubarak elnök előtt álló feladatok, a részben örökölt, részben mostanában keletkezett prob­lémák. Meglehet, a mostani incidensek elszigeteltek maradnak, jelentőségüket figyelmen kívül hagyni azonban hiba len­ne a kairói kormányzat részéről. Mubarak, akinek lépéseit mindeddig a megfontolt taktika, az óvatosság, a kiegyen­súlyozott kompromisszumok jellemezték, nem felejtheti, hogy elődjét, Szadatot a terjedő iszlám eszmék radikális képviselői gyilkolták meg, s hogy a gazdasági gondok to­vábbra is gyúlékony táptalajt képeznek. Sx. G. Iráni és iraki •Mind Inak, mind Irán sa­ját sikereiről számolt be csü­törtöki hadijelentéseiben. Irak több külföldi hajót is megtámadott az ArabfPer- zsa)-öbölben. Az IRINA iráni hírügynök­ség csütörtöki közlése sze­rint az iráni erők mind észa­kon, mind délen újabb sike­res támadásokat hajtottak végre. hadijelentés Egybehangzó értesülések szerint azonban Irak tovább­ra is képes támadni a Hárg- sziget környékén tartózkodó hajókat. Bagdadi bejelentés szerint három „nagy tengeri célpont” — vagyis tankhajó — ellen hajtottak végre ak­ciót. Irak azt állítja továbbá, hogy északon visszaszerezte az ideiglenesen elvesztett te­rületeket. PANORÁMA BECS A NATO a Szovjetunió eu­rópai területeire is ki szeret­né terjeszteni a közép-euró­pai haderők csökkentésének ellenőrzését — ez tűnt ki a csütörtöki ülésen. A meglepő igényt a Varsói Szerződés országai elutasítják, így — a Nyugat taktikája miatt — továbbra sem várható hala­dás a közép-európai haderő­csökkentési tárgyalásokon, Bécsben. LUANDA A Namíbiái Népi Felsza­badító Hadsereg (PLAN) harcosai januárban és febru­árban több sikeres akciót hajtottak végre a Namíbiát törvénytelenül megszállva tartó dél-afrikai hadsereg el­len. Százhúsz dél-afrikai ka­tona életét vesztette, ötven megsebesült. A harcokban a felszabadító erők nagy mennyiségű fegyvert és ha­dianyagot zsákmányoltak. SANTIAGO összecsapások voltak szer­dán este a chilei fővárosban, a rendfenntartó erők tagjai és a tüntetők között. Rend­őri források szerint egy csendőrtiszt életét vesztette, mintegy húsz embert őrizet­be vettek. Ugyancsak San- tiagóban csütörtökre virra­dóra két pokolgép robbant egy autóparkolóban. KOPPENHÁGA Csütörtökön Dániában megtartották a Közös Piac szervezeti reformjának elfo­gadásáról rendezett népsza­vazást. Este nyolc óráig (a szavazóurnák lezárásáig) 3,5 millió dán állampolgárnak kellett véleményt nyilváníta­nia: akarja-e a reformot. COLOMBO Csütörtökön a Sri Lanka-i légierő bombázta a tamil ge­rillák Dzsaffna körzetében lévő — feltételezett — rej­tekhelyeit. Tanácsülés Dombóváron éi Tamásiban Parkgondozás, pénzügyi terv vetését Megállapították, hogy az összhangban van a VII. öt­éves tervi koncepcióban fog­laltakkal. A tanács rende­letet alkotott a lakások el­osztásáról, a lakásigények el­bírálásáról, a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás használatbavételi díj megfi­zetésére adható kedvezmé­nyekről. Döntöttek az állami Elfogadták az 1986 tulajdonban álló házingat­lanok elidegenítésével kap­csolatos kérdésekről szóló korábbi tanácsrendelet mó­dosításáról és kiegészítéséről. Az első negyedévi tanács­ülés több interpellációs kér­dés megválaszolásával ért véget. Magyarszéki Endre évi költségvetést (TVDOS1TONKTOL) A Dombóvári Városi Ta­nács első negyedévi ülésén meghallgatta Szabotin Ká- rolynák, a városi tanács költségvetési üzem vezetőjé­nek beszámolóját a városban végzett köztisztasági és park­fenntartási tevékenységről. A városban mintegy 75 hek­tár zöldterület van. Ezen­kívül kezelésükben van 10 ezer sorfa az utak mentén, valamint 7 ezer fa a parkok­ban, ezek gondozása pénz­ügyi és műszaki lehetősé­gek hiányában igen nagy ne­hézséget okoz. A városban lévő játszóterek rendben tar­tása csak a lakosság és az üzemi kollektívák segítségé­vel lehetséges. Céljuk az, hogy legalább a jelenlegi ál­lapotot szinten tartsák, ha­bár hosszú ideig ez sem le­hetséges. Az üzem végzi a városban a terület és úttisz­títást, a szemét gyűjtését, el­szállítását és elhelyezését. A rendszeres szemétszállí­tásba bevont lakások száma az elmúlt 8 évben meghá­romszorozódott. Nem megol­dott a város területén a folyékony szemét és a ve­szélyes hulladékok elhelye­zése. Igen sók tanácstag kér­désekkel ostromolta az elő­adót, a vitában több értékes javaslat hangzott el. Ezt követően a tanácstes­tület jó szándékú, és kriti­kus hangú felszólalások után egyhangúlag jóváhagy­ta a tanács 1986. évi költség­Tegnap tartotta első ne­gyedévi ülését Tamási Város Tanácsa. Az ülés napirend­jében szerepelt tájékoztató az előző tanácsülésen el­hangzott tanácstagi bejelen­tések alapján tett intézke­désekről, volt szó a lakos­ságot érintő fontosabb új jogszabályokról, megalkották a településfejlesztési hozzá­járulásról szóló tanácsren­deletet, jóváhagyták a váro­si Népi Ellenőrzési Bizottság éves tervét. A tanácsülés feladata volt többek között az idei költ­ségvetés megállapítása. A Tamási Városi Tanács költ­ségvetése a következők sze­rint alakul: az összes be­vétel és kiadás 135 806 mil­lió forint. A kiadásokból a működési fenntartási kiadá­sok 108 506 milliót tesznek ki, ez az összeg a tanácsi oktatási, kulturális és egész­ségügyi intézmények fenn­tartására irányul. A fejlesz­tési célú kiadások összegé­nek 27 3 millió forintnak a felhasználását meghatároz­zák a már megkezdett mun­kák, például a lakásépítés és telekellátás, vagy a tele­fonátépítés költségei. Az előző évihez képest főbb változások az intéz­ményhálózat működtetése és fenntartása területén várha­tók. Növeli a fenntartási ki­adásokat a rendelőintézet belépése, a központi ügye­leti rendszer kiadási többle­te, a szociális gondoskodás fejlesztése. A kulturális ága­zatban a szakmunkástanulók ösztöndíjára és a közoktatás szakmai programjára kapott többlet-élőirányzat jelent nö­vekedést. Teljesíteni kell az olyan, továbbra is kiemelt feladatokat, mint az út-, híd­fenntartás, Az előre nem lát­ható feladatok megoldására pedig költségvetési gazdasá­gi tartalékot irányoznak elő. „Ha érdekes, ne kallédjon el...” A Homo neanderthaliensis tolnensis és a megtalálója Tolnára érve, néhány utcát elhagyunk, s jobbra kanya­rodunk. Az 5-ös házszámot figyeljük a Diófasor utcában. A takaros családi ház kör­nyékén gyalogútat szabadí­tottak ki a hóból. Nyitjuk a kaput, majd néhány lépcsőn át a teraszra érünk. Kopog­tatunk az ajtón. Máris nyí­lik. Kedves, fiatal asszony tessékel befelé a szobába. Csak ott van alkalmunk megmondani, hogy milyen „ügyben” jöttünk. Az az ér­zés támad az emberben, hogy ebben a házban az utóbbi napokban sok idegen járt — bejelentkezve, vagy anélkül. S ki is derül, hogy így van, hiszen Szőr György valami­képpen híres, vagy inkább fontos ember lett mostaná­ban. Hogy miért? „Folyam­kotrás közben a Dunából — Madocsa térségéből — szo­katlan formájú emberi ko­ponya került elő. Az erős szemöldökcsontú, sötétbar­nára színeződött csontmarad­ványra Szőr György tolnai lakos figyelt fel, majd ma­gához vette azt, és beszállí­totta a Szekszárdi Béri Ba­logh Ádám Megyei Múzeum­ba.” Mint kiderült — s arról már hírt adtunk lapunkban — nem Homo sapiens a Dunából előkerült lelet, ha­nem a kihalt neandervölgyi ősember, azaz a „névadó” óta a Homo neanderthalien­sis tolnensis. Szőr György a bajai MAHAJOSZ (Magyar Hajó­zási Szövetkezet) — hajóve­zetője így emlékezik a nagy eseményre, az egyedülálló lelet megtalálására: — Madocsa térségében, a hajóállomással szemben ko­tortuk a Dunát. Azt a részt, ahol zátony van. Vontató­hajómmal odaálltam az uszály mellé ... Aztán szo­kásom szerint néztem, hogy miként pereg a csúszdáról az uszályra a sóder. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy valami fekete „tárgy” poty­Szőr György tyan a hajótérbe. Odamen­tem, kivettem. Mit mondjak? Igen meglepődtem. Mert egy koponya volt. De igen nagyon furcsa formájú. Nem olyan, mint egy mai em­beré ... Arra gondoltam, hogy biztosan egy majom­koponyát tartok a kezem­ben. — Azonnal legkisebb lá­nyom, Györgyi jutott az eszembe, aki hatodik osztá­lyos. Gondoltam, hogy haza­viszem a koponyát neki. Majd beviszi az iskolába, és a biológiaórán lesz mit ta- nulmányozniok. Be is tettem a kabinomba, s egy hónapig ott szárogattam, közben tisz­togattam. Valamicskét enge­dett a feketeségéből. S egy alkalommal bepakoltam a poggyászomba, és hazavit­tem. Otthon nézegettük, majd visszacsomagolva kitettük a kamrába ... Nem mondtam Györgyinek, hogy vigye el az iskolába, mert azért kétsé­geim voltak ... Számtalan­szor eszembe jutott, hogy meg kellene mutatni a lele­tet a múzeumban, be kellene vizsgáltatni. Feleségem és a nagylányok is ezen a véle­ményen voltak. A nagylányok? Az idősebb kétgyermekes anyuka. Ezen igencsak meglepődtünk a fia­tal szülők láttán, ők pedig büszkén tájékoztattak, hogy a „fiatalabb-nagyobb” Bu­dapesten tanul, főiskolás. — Az én munkaidőm elég speciális, ha dolgozni me­gyek, hajnalban indulok, s néhány napig távol vagyok. Nemigen van időm, hogy Szekszárdra utazzak. De úgy jött, hogy Györgyi Zánkára ment úttörővezető-képző tá­borba. Bekísértem a megye- székhelyre, s vittem magam­mal a koponyát is. Elkísér­tem a kislányomat, majd a múzeumhoz mentem. Álldo- gálltam valamennyit, míg ki­nyitották. Aztán bementem. Mondtam, hogy valamit sze­retnék megmutatni a szak­embereknek. Ügy gondoltam, ha érdekes a lelet, ne kallód­jon el... Akkor szóltak dr. Gaál Attilának. Elkezdte né­zegetni ... aztán mások is jöttek. Én pedig zavarban voltam akkor, mert úgy gon­doltam, hogy azért nézege­tik ilyen hosszasan a „ma­jomkoponyát”, mert nem akarják megmondani, hogy megmosolyogni való vagyok. De egyre izgatottabban be­szélgettek ... — Néhány nap múlva, ami­kor én hajón voltam, kijöt­tek hozzánk a múzeumból. A nejemnek mondták, hogy a lelet rendkívüli... Azóta már velem is beszéltek... Dr. Vadas Ferenc, a Tolna megyei múzeumok igazgatója azt mondta, hogy a világ- ritkaság megtalálóját — a koponya vizsgálatát követően — jutalomban részesítik. Mégpedig április 23-án, ün­nepélyes keretek között, ami­kor a Magyar Tudományos Akadémia antropológiai bi­zottsága tudományos ülését Szekszárdon tartja. hm—gk Nagy érdeklődéssel fogadta Szabó István a rögtönzött termékbemutatót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents