Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

1986. február 1. ' TOLNA > ‘rvrÉPÜJSÀG 3 dővel borított terület, az élőfa-készlet. A nettó faki­termelés öt év átlagában A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1885-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállí­tottak. Az árutonnakilomé­ter teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszál­lítási feladatok mérséklő­dése eldsősorban a vasúti közlekedést érintette, ami­ben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésé­nek. 1982-től a belföldi szál­lítási teljesítmények is mér­séklődték. A közúti és vá­rosi közlekedés belföldi szál­lításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállí­tásai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közleke­dés a tengeri szállítások ré­vén fokozta árutonnakilo- métei teljesítményét. A cső- vezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak je­lentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 száza­lékkal maradt el. Az utas­kilométer-teljesítmény csök­kenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbusz-közlekedésben 1 százalékkal csökkent a sze­mélyszállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesít­ménye öt év alatt 24 szá­zalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városok­ban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községek­ben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 szá­zalékkal múlta felül. A vil­lamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, elsősorban az új vonalsza­kaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évi­nél 13 százalékkal többen vették igénybe. öt év alatt 415 km vas­útvonalat villamosítottak, így a villamosított vonaliak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos von­tatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Besfejeződött a Budapest Kelenföld és a Budapest Nyugati pályaudvar rekonst­rukciója, folytatódott a zá­honyi átrakókörzet fejlesz­tése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél autópálya épült. Befejeződött az Ár- pád-híd rekonstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utaso­kat az új Ferihegy 2. lé­gikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 troli­buszt, 96 metrómotorkocsit és 4771 autóbuszt helyez­tek üzembe. Budapesten két új metrós zakiaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A sze­mélygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelke­dett és 1985 végén megha­ladta az 1,4 milliót. A teher­gépkocsik száma növekedett és az állományon belül je­lentősen emelkedett a gáz­olaj üzemű teherszállító gép­járművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxi­sok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozó­ké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív kere­sőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés be­ruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevő­en többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások szá­ma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen be­lül a lakásáUlomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívás­ba bekapcsolt főállomások 6,5 millió köbméter volt, en­nek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. aránya az 1980. évi 76 szá­zalékról 1985-ben 81 száza­lékra emelkedett és 27 or­szág helyett 84 ország érhe­tő el távhívással. A rádióműsorok vételi le­hetősége URH-sávon jelen, fősen javul. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó- adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bő­bővült. Az I. műsorral be­sugárzott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 szá­zalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés terü­letén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szövetkezeti üzletek kapaci­tásának bővülése, valamint a magánkereskedők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi válla­latok és szövetkezetek üzlet- hálózatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruvá­lasztékot biztosító áruházak és ABC-áruházak létesítésé­vel növelték. öt év alatt több mint 40 áruház és 250 AlBC-árüház nyílt meg, mi­közben kis üzletekből lénye­gesen kevesebb lett. összes­ségében az üzletek száma nem változott számottevően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátóhálózat minő­ségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült rep­rezentatív szállodák vendég­látóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csök­kent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lénye­gesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áru­forgalmi egyenleg, a kedve­zőtlen áralakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink meghatározó té­nyezője a tervidőszak folya­mán a szocialista országok­kal folytatott tervszerű együttműködés volt. A kül­kereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az orszá­gokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítot­tuk le. Bővültek a kooperá­ciós kapcsolatok, nőtt az áru­forgalomban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt be­hozatal mennyisége 1985-ben lényegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordozók, több fon­tos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a viszonylatból szerez­tük be. A rubel elszámolású kivi­tel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyo­zása érdekében jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Min­denekelőtt az ipari készter­mékek értékesítése fokozó­dott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után, 1985-ben a tényleges fuvar­fizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum keletkezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a terv­időszak folyamán az egyen­súlyi helyzet javításának kö­vetelménye határozta meg. Különösen fokozódott e kö­vetelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontako­zott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubel elszámolású behozatal 1985-ben 11 száza­lékkal több volt az 1980. évi­vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhe­lyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemeltetésre. 1985. közepén a magánke­reskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött. öt év alatt a magánboltok száma 8900-zal, a magán-vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoz­tatottak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évé- ben csökkent, ugyanakkor emelkedett a magánkereske­delemben dolgozóké, öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán ja­vult a lakosság közműves vízzel 'és csatornával való ellátottsága. A közüzemi víz­művek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köb­méterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 szá­zalékról 84 százalékra emel­kedett. Egyes kisebb telepü­lések lakosságának, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bő­vítése a korábbiaknál gyor­sabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél las­súbb volt. öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népesség aránya megkö­zelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíztisz­tító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 szá­zalékkal bővült. 1981—1985. években kör­nyezetvédelmi beruházások­ra mintegy 25 milliárd fo­rintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal töb­bet, mint az előző tervidő­szakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelked­tek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoz­tak 1985-ben, mint 1980-ban. nél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi im­portnak. A nem rubel elszá­molású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Eb­ben a viszonylatban az áru­forgalmi egyenleg már 1981- ben egyensúlyba került. 1982—1984-ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt. öt év alatt összesen, a tényle­ges fuvar fizetésekkel együtt, 2,2 milliárd dollár aktívum keletkezett, ezen beiül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dol­lárt. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adódóan a behozatal árszín­vonala mindkét viszonylat­ban nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep ju­tott a nemzetközi idegenfor­galomnak. 1983*-ben 15 mil­lió külföldi látogatott Ma­gyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek több­sége, 1985-ben kereken há­romnegyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tar­tózkodott az országban. A turisták száma 1984-hez ké­pest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emel­kedett, és átlagos tartózko­dási idejük is némileg hosz- szabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegen­forgalmi beruházásait meg­haladó fejlesztések valósul­tak meg. Számos új szálloda épült, és befejeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elké­szült a több célra hasznosít­ható Budapest Kongresszusi Központ. Bővítettek, korsze­rűsítettek egyes határátkelő­helyéket. Termelő infrastruktúra Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista orszá­gokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az A népgazdasági beruházá­sok összege 1985-ben 236— 237 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruházá­sai 190—191 milliárd forin­tot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 száza­lékkal csökkent. A lakossági beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszak­ban a szocialista szervek be­ruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal keve­sebbet, az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatá­nál. A szocialista szervek be­ruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyítva, a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazda­ság — együttes aránya csök­kent, a termelő infrastruk­túra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz- állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint ér­tékű új állóeszközzel gyara­podott, ezen belül a szocia­lista szervek üzemibe helye­zett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forin­tot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedé­se mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az épí­tésigényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a terv­időszak során lényegében 1986. január 1-én az or­szág népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban és 0,7 százalékkal keve­sebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdő­dött fogyásának egyik oka a születések számárnak, illetve arányának csökkenése. A születési arányszám alakulá­sa összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A né­pességszám csökkenésének másik összetevője .a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásá­nak üteme valamelyest las­sult. 1985-iben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, rriint 1984-!ben. Az ezer lakosra ju­tó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születé­sek számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedé­seik is hozzájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra juitó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt. szemben az 1980. évi 13,6-del. A magas halálozási airányszám hátté­réiben a népesség öregedése és egyes korcsoportok halá­lozási arányszámána'k rosz- szabbodása áll. A halálozá­sok ók szerinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringési rend­szer betegségeiben halnak meg, ezt követően a dagana­tos halálozások és az erő­szakos halálesetek száma a A lakosság összes jöve­delme nominálértékben 1985-ben mintegy 8 száza­lékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvo­nala öt év alatt 39 száza­lékkal, a tervben számított­nál nagyobb mértékben ötéves tervidőszak első évei­ben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó évek­ben annál lassabban emel­kedtek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak fo­lyamán jelentősen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számot­tevő aktívumot biztosított a népgazdaságnak. nem változott, továbbra is hosszú. A beruházások tény­leges költségei általában meghaladták az eredetileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fokozódott az állóeszköz- fenntartási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milli­árd forint volt. összehason­lító áron a növekedés lénye­gében megegyezett az álló­eszköz-állomány bővülésével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésire öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a bel­földön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatása, fej­lesztési ráfiardiítások kéthar­madát a termelő ágazatok­ban, ezen belül több mint fe­lét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesztési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folyamato­san növekedett. Különösen a gépipariban és a vegyiparban volt jelentős a kutatásókra fordított összeg. A műszáki fejlesztési ráfordítások döntő részét gy ártmá njflcors zerűsí- .tésre, a gyártástechnológia fejlesztésére, licenc-vásárlá- sokra fordították. A műszaki színvonal emelését és egyben a kiVitel bővítését nemzet­közi együttműködések is se­gítették. Az ipari szervezetek kb. egyharmadának több mint kétezer együttműködési megállapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyár­tott termékek aránya a terv­időszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kivitel­ben 31 százalékra emelke­dett. legnagyobb. A csecsemőha­landóság 1983-ig csökkent, 1984-iben és 1985-,ben ezer élveszületettre 29 egy éven aluli haláleset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folya­mán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idő­sebb népességből 66 száza­lékról 72 százalékra emelke­dett a befejezett általános iskolai vagy annál maga­sabb végzettséggel rendelke­zők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százalé­ka legalább befejezett kö­zépiskolai végzettséggel ren­delkezik, szerbben az 1980. évi 23 százalékkal. A felső­fokú végzettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Jelen­leg a 25 éves és idősebb népesség 8 százaléka diplo­más. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív ke­resők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíj- korhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a mun­kavállalási korú népesség száma csökken. 1986. janu­ár 1-én az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 ezer fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül némileg visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalék­ról 45,8 százalékra. emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számí­tottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem a tervidőszakban szerény ütem­ben, de folyamatosan, öt év alatt 7—8 százalékkal, lénye­gében a tervezettnek meg­felelően emelkedett. A reál- jövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a tár­sadalmi jövedelmeik 14 százalékos növekedésének, de a kiegészítő tevékenysé­gek terjedése nyomán kb. 3.5 százalékkal emelkednék a munkajövedelmeik is. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkere­sete keréken 6000 forint, a mezőgazdasági szövetkezetek­ben dolgozók közös gazda­ságból származó átlag kere­sete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mezőgaz­dasági szövetkezeteikben dol­gozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növeke­dett. Az 1982—1984. évek­ben bekövetkezett mérsék­lődés következtében 1985- ben a reáilbér és a reálke­reset színvonala egyaránt mintegy 5 százalékkal ala­csonyabb volt az 1980. évi­nél. A nyugdíjak és a pénzbeli társadalmi juttatások össze­ge 1985-ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd fo­rintot fizettek ki. Ez az ösz- szeg az 1980. évit 64 száza­lékkal haladta meg. Ot év alatt 217 600 fővel, 10,5 szá­zalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 mil­liót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 szá- zalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 fo­rint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980 évinél. A növekedés el­sősorban abból származott, hogy a tervidőszak során ho­zott intézkedések eredménye­ként a családi pótlék gyer­mekenkénti összege emelke­dett. Emellett a családi pót­lékban részesülő családok, illetve gyermekek száma is magasabb volt 1985-ben, mint 1980-ban. 1985. március 1-jével be­vezették a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig át­lagosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermekgondozási se­gélyt igénybevevők száma 1985-ben 150 ezer volt, gyer­mekgondozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermekgondozási díj­ban és gyermekgondozási se­gélyben részesülők együttes száma annyi volt, mint 1984- ben a gyermekgondozási se­gélyt igénybevevőké. A két­féle jogcímen kifizetett ösz- szeg 30 százalékkal megha­ladta az 1984. évi gyermek- gondozási segély összegét. A három éven aluli gyer­mekek mintegy 15 százalékát bölcsődében látják el. Ez az arány öt év alatt alig válto­zott. A bölcsődei ellátás fel­tételei a tervidőszak folya­mán javultak: a férőhelyek, valamint a szakképzett gon­dozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent. A zsúfoltság mér­séklődött és egy gondozónőre kevesebb gyermek ellátása 'hárul. 1985-ben a lakosság egy fő­re jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladó­an, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak fo­lyamán a szolgáltatások igénybevétele. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi for­galmában mintegy 16 száza­lékos növekedés következett be. öt év alatt több mint 1.5 millió televíziót értékesí­tettek, amelyből a színes ké­szülékek száma megközelí­tette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 millió, a mosógépeké majd­nem 1,3 millió volt. A sze­mélygépkocsi-eladás a koráb­bi tervidőszakhoz képest mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új személygépkocsit ad­tak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növe­kedett, összetétele korsze­(Folytatás a 4. oldalon.) Beruházás, műszaki fejlesztés Népesedés, foglalkoztatottság Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents