Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
198b. február 25. 'NÉPÚJSÁG 3 Vevők vagyunk a jó magyar gépekre, iparcikkekre, almára Mire számíthat a magyar almaexport? Hogyan érinti a magyar bor- és egyéb italkivitelt a Szovjetunióban folyó alkoholellenes kampány? Milyen gépeket, iparcikkeket vár tőifink a Szovjetunió? Bővül-e a záhonyi—csopi vasúti átrakókörzet teljesítőképessége?. Csak néhány kérdést soroltunk fel — elöljáróul —, annak érzékeltetésére, hogy lapunk milyen témák kapcsán kért felvilágosítást, véleményt Viktor I. Ocseretyintől, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjétől. — Tudjuk, hogy Magyarország 5—6 százalékkal részesedik a Szovjetunió évi külkereskedelmi forgalmának értékéből. Vannak olyan magyar iparcikkek, áruk, amelyeknél lényegesen magasabb ez az arány? — Először is pontosítanék: a magyar részesedés aránya 1985-ben elérte a 6,6 százalékot. S ami a kérdés érdemi részét illeti: az MNK szállításai fedezték tavaly autóbusz, hajó és úszódaru behozatalunk mintegy 90 százalékát, friss alma és zöldségkonzerv-importunk több mint felét, gyógyszerbehozatalunk csaknem egynegyedét. Az idén például mintegy 7500 magyar autóbuszra számítunk. Azt hiszem, e számok, arányok önmagukért beszélnek. Ismeretes, hogy viszonzásul Magyarország a Szovjetunióból szerzi be a vasérc 85—90, a kőolaj 75— 80, a földgáz 40, a fenyőfűrészáru szükségletének 60 százalékát, a villamosenergiaigény több mint egynegyedét. S persze, igen sok gépet vásárol. Jelenleg mintegy 500 ezer szovjet gyártmányú személy- és tehergépkocsi fut Magyarország útjain. — Az SZKP XXVII. kongresszusa kapcsán a Szovjetunióban is nyomatékos hangsúlyt kap a termékek minősége. Azt jelenti ez, hogy a magyar áruknál is emelték a mércét? — Ahogy a világ többi táján is szokás. Márkás csengése van nálunk az Ikarus, Videoton, Rába, Tungsram, Ganz-Mávag, Bábolna névnek, szeretnénk, ha még több magyar ipari, mezőgazdasági üzem felsorakozna melléjük. Ezért fogadták megelégedéssel nálunk azt a hírt, hogy 1986—1990 között Magyarország Szovjetunióba irányuló gépexportjának csaknem 35 százalékát új gépek alkotják. — A magyar közvélemény meglehetősen tájékozott már a Haladás gázvezeték építésének részleteiről, illetve arról, hogy magyarok is dolgoznak majd a Kászpi-tenger közelében fekvő Tengiz- ben. Keveset tudunk viszont egy másik beruházásról: mi is részt veszünk a Krivojrogi Ércdúsítómű építésében. Pedig a magyar kohászati szakemberek szerint ez is igen fontos. Mikor adják át az új üzemet? — Az új kombinátot 1988- ban avatjuk fel. A kohászok, köztük a magyar kohászok várakozása teljesen érthető: a dúsított érc szállítása kevesebb vagont igényel, feldolgozása jóval energiatakarékosabb, mint a nyersércé. — Örömmel olvastuk a szovjet pártdokumentumokban, hogy a vállalatok közötti kapcsolatok kiépítését, bővítését szorgalmazták a Szovjetunió és a KGST többi tagországa között. Milyen kibontakozásra számíthatunk a jövőben? — Ilyen kapcsolatok már most is vannak, hiszen a magyar vállalatok részt vesznek Moszkva, Leningrad, Ki- jev, Voronyezs, Lvov, Baku, Jereván cipő-, kötöttáru- és autóbuszgyárainak rekonstrukciójában. A moszkvai Vörös Október Szerszámipari Műveket a csepeli testvérüzemével, a moszkvai I-es számú Állami Csapágyműveket a debreceni GÖCS-csel, a Lvovi Autóbuszgyárat az Ikarussal kötik össze a kooperációs szerződések. Ami a jövőt illeti, hadd utaljak csak egyetlen tényre : magyar— szovjet vegyesvállalat épül Magyarországon, amelyen magyar részről a Medicor is részt vesz. — Magyarország tetemes mennyiségű bort termel, s égetett szeszt is előállít. Ezért nem érdektelen számunkra a kérdés: hogyan érinti a mi exportkilátásainkat a Szovjetunióban folyó, hosszú távúnak ígérkező antialkoholista kampány? — Gondolom, magyar barátaink is megértik, hogy nem veszünk tőlük pálinkát, konyakot, általában égetett szeszt. Viszont ellentételezésül nagyobb mennyiségű márkás bor, üdítőital, gyümölcslé, szörp átvételére is készek vagyunk. Veszünk és a jövőben is szállítunk Magyarországra pezsgőt, sőt, — ha a magyar fél igényli — vodkát is. — Az almaexportról! Magyarország bővében van ennek a gyümölcsnek, a Szovjetunióban viszont — amint ott járva láttuk — több is elfogyna belőle. Mi akadályozza hát a kölcsönös előnyök jobb kiaknázását? — A tervek szerint 1984- ben 280 ezer, 85-ben 315 ezer tonna almát vásároltunk volna Magyarországtól, ám ebből 84-ben csak 220 ezer, 85-ben pedig 207 ezer tonna realizálódott. Tavaly az időjárás sem kedvezett a magyar almatermelésnek. De nem ez a fő ok, hanem a vagonhiány. Óriási mennyiségű áru zúdul át Záhony— Csop között, és fordítva, különösen ősszel nem volt elég vasúti kocsi és teljesítőképesség. Sokat enyhíthet ezen a gondon, ha mindkét fél hűtőházakat épít, ami közös, elhatározott szándékunk. Az idén 380 ezer tonna almát szeretnénk vásárolni Magyar- országról. ' — Végül Záhony—Csop- ról! Nemcsak a magyar almaexport, az egész magyar—szovjet külkereskedelem kulcskérdése, hogy bővíteni tudjuk-e a két határmenti vasúti átrakókörzet teljesítőképességét. Az ezzel kapcsolatos magyar fejlesztéseket, terveket ismerjük, szovjet barátaink döntéseit viszont nem. Mi a szándékuk? — Kezdjük a tényekkel: most évente 11—12 millió, 1990-ben viszont már várhatóan 15—16 millió tonna áru érkezik a Szovjetunióból Magyarországra, a magyar fél jelenlegi évi 5 millió tonnás exporja 5 év múlva elérheti a 7—8 millió tonnát is. (A jugoszláv és osztrák tranzitforgalmat nem is vettem most számításba.) Valójában óriási mennyiség ez, ami bennünket is cselekvésre késztetett. Évek óta építkezünk, fejlesztünk mi is. A magyarok tudják, hogy Záhony neve valójában több falu határára kiterjedő pályaudvar-rendszert foglal magában. Ugyanezt mondhatom Csopról is. Amit mi a csopi átrakókörzetnek mondunk, az már kiterjed Batyc- vóra, s néhány év múlva Jeszenyre is. MAGYAR LÁSZLÓ Önállóak lettek az Elzett-gyárak A cipők minőségvizsgálatának tapasztalatai A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet szakemberei az elmúlt év második felében 22 kereskedelmi vállalatnál, illetve üzletben, valamint egy nagykereskedelmi lerakatban Összesen körülbelül 26 ezer pár bőr, gumi és műanyag lábbelit vizsgáltak meg. Megállapították, hogy a női és a gyermekcipők minősítése néhány kivételtől eltekintve megfelelő volt, a férficipők 7 százaléka viszont nem felelt meg a tanúsítványokban leírtaknak. A kifogásolt termékeknél elsősorban durva belső eldolgozást, laza felsőbőrt és páron belüli színeltérést tapasztaltak. Ilyen okok miatt 480 pár lábbelit csak leértékelve, árengedménnyel engedtek forgalomba hozni. A vásárlók panaszai alapján 9 239 pár cipőt vizsgáltak meg a KERMI-nél, 25 százalékkal többet, mint a megelőző év második felében. A reklamációk 74 százaléka — akárcsak a korábbi években — alaposnak bizonyult. A hibák jellege a vizsgálatok tapasztalatai szerint nem változott: az alapos reklamációk kétharmad részénél technológiai, egyharmad részüknél pedig anyaghibát állapítottak meg. A legtöbb kifogás továbbra is a talp és a sarok hibás felerősítéséből adódott, de sok esetben megállapították, hogy a felsőrészt nem megfelelően munkálták meg, az összeszerelés hiányos volt, a kéreg deformálódott. Az anyaghibák között a vásárlók változatlanul a felsőbőr anyagok fedő rétegének berepedezését, lepergését, a gondatlan szabásból eredő beszakadást, a műbőr felsőrészek fedő festékének hámlását reklamálták. A KERMI 81 olyan reklamációval kapcsolatban is adott szakvéleményt, amikor a szavatossági felelősség keretében a panaszok szerint rosszul javították meg a cipőket, a reklamációk 68 százaléka indokolt volt. (MTI) Az Elzett Művek öt gyára — a budapesti Elzett Zár- és Lakatgyár; a sátoraljaújhelyi Elzett-Certa Zárgyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat; a szécsényi Elzett Zárgyártó Vállalat; a soproni Elzett Zár- és Vasalatárugyár és a berettyóújfalui Elzett Fémtömegcikk Vállalat — ezután önálló vállalatként tevékenykedik tovább. A vállalatok megtartották az itthon és külföldön egyaránt ismert Elzett márkanevet, s termékeiket továbbra is ezzel a védjeggyel hozzák forgalomba. A gyárak szervezeti elválása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy javítsák gazdálkodásuk hatékonyságát. . Az önállóvá vált vállalatok — mivel munkájuk a jövőben is kapcsolódik egymáshoz — létrehozták az Elzett Egyesülést, melynek keretében együttműködnek a termelésben, a műszaki fejlesztésben, a piaci lehetőségek kiaknázásában, bizonyos köz- gazdasági ügyekben. Egy falu, egy porta Piros fény mellett Híznak a pulykák Gigant a legkifizetődőbb Csiikóstőttősre érkezve, a Táncsics Mihály utcában csak egy nyomon lehet haladni az autóval, a hó miatt. A domb tetején áll Juhász Pálék háza — nehezen kapaszkodik fel a kocsi. A gazda a ház alatt lévő szuterén- ből jön ki, amikor oda érkezünk. A kazánnal foglalatoskodik. — Betegek a gyerekek — mondja —, be kell gyújtani. Három lányom van, a nagyobbik iskolában, a másik kettő pedig itthon van. A hetven évvel ezelőtt épült családi házat nemrég alakítottuk át. A központi fűtés is most készült el, a teraszt becsuktuk, és egy nagyobb előszobát alakítottunk ki. A lejtős udvaron frissen épült, lapos tetejű gazdasági épület van. A kutya is lassan kezd megbarátkozni velünk, alábbhagy az ugatással. Lejjebb, nagyobb ketrecben lompos Sarkú róka jár fcör- be-körbe. — Nem ingerli a pulykaszag? — Igaz, hogy nem régóta van nálam, de hozzászokott már. A pulykaállománynál mindig van minimális elhullás, csak így ismeri a pulykahúst. A hobbim közé tartozik a kutyatartás, kotorék- versenyre járok, ezért tartom a rókát. A dombóvári kutyaegyesület tagja vagyok. — Mennyi pulykája van? — Ezernégyszáz. Számomra könnyebb ezekkel az állatokkal foglalatoskodni, mintha az eredeti szakmámban dolgoznék. Talán kevesebb a munka, és egy kicsit több a pénz. Igaz, hogy a rizikó is nagy. Szóval pulykanevelésre adtam a fejem. Bérelt ólban kezdtem, aztán az udvarban építettem fel a kétszáz négyzetméter alapterületű baromfiólat. Mellette harminc négyzetméter alap- területű tárolóhelyiséget alakítottam ki. Itt tartom a tápot és a fűrészport. A fű- irészpor az alomhoz kell, minden tisztítás után öt centiméter vastag fűrészpor-ré- teget helyezek el a betonra. Juhász Pál tenyésztő — Honnan kapja a növendékállományt? — A mágocsi Béke Termelőszövetkezet adja el az öthetes pulykákat. A 'tápot is ők biztosítják. Indító táppal kezdjük az etetést, majd a „növendék 1-gyel” és „2- vel” folytatjuk. — Ügy tartják, hogy a puilyka a legkényesebb állat, igen gondos odafigyelést igényel. — Lehet, hogy öthetes korig az, de hogy utána nem, az biztos. Mi öthetes korban kapjuk őket a tsz-től, tíz hétig hizlaljuk és utána történik az értékesítés. Szerintem az állattartás közül a pulykatartás a legkifizetődőbb, sőt, megközelíti a csirketartás hasznát. De jóval kevesebb a munka. Nem is olyan apró állat, etetése, itatása és a fűtés is egyszerűbb. Természetesen az állományok nem egyformák, van jobb és rosszabb is. — Mi a tartás titka? — Először is a jó levegőt kell biztosítani. Én automatikus szellőző berendezéssel biztosítom ezt. Mosógépmo- torokból készítettem a ventillátorokat és időkapcsolókkal működtetem. De lelhet termálkapcsolót vagy a kettő kombinációját is használni. Az ezernégyszáz darabos állományomhoz hét ventillátort használok. Fontos a fűtés is. Gázpalackkal oldottam' meg, de van aki szénnel, olajjal vagy cserépkályhával biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. Sőt, sok helyen divatos a fűrészporos kályha is. Az etetés és itatás nem gond. A világításnál arra kell ügyelni, hogy a nyugodtságot biztosítsuk. Huszonöt wattos piros izzókkal lehet ezt megoldani. Fehér fényben veszekednének és agyon csipkednék egymást. Tulajdonképpen be kell csapni őket a félhomállyal, így jól esznek és híznak. Szeretik a „diszkóvilágítást”. — Tart-e gigant-állo- mányt? — A kakasokat nem három hónapig, hanem még két hónappal tovább tartjuk. A hat-hét kiló helyett tíz kilóra is megnőnek. Több az átvételi ára is. Gondolom ezért •nevezi gigamt-állománynak. Most háromszáz kakast nevelek. Egész napra van lekötöttség, szabadságra sem lehet elmenni. Reggel hét órától kezdem az etetést, a délelőtt folyamán végzek vele. Nap közben többször ellenőrzőm őket, nehogy kiöntsék az önitató csatornáit. A múlt hónapban meg is jártam, majdnem elúszott az állományom, Állandó felügyeletet igényelnek. A világítást éjjel sem lehet lekapcsolni, nincs takarodó, mert szinte egyfolytában esznek- isznak. Nyaralni bizony nem tudunk, illetve csak egyenként. Az elmúlt , nyáron a feleségem csak a gyerekekkel tudott elmenni. De valamit valamiért. A feleségem most ebédet készít, nemcsak a család számára, hanem tizenkét embernek. Délután szállítás lesz, ilyenkor sok kézre van szükség. Az átvevő a Pécsi Baromfi- feldolgozó Vállalat. A gazda izgul. — Remélem minden út járható és ideér a teherautó — mondja. Az órára néz. — Van még idő. Majd a lapostető felé mutat. — A csapadék összefolyását az épület közepére terveztem — mondja —, tetőt építek rá és a padlástérben is pulykákat fogok tartani. Láttam ezt a megoldást máshol is. Szaporodik a pulykatartők száma — folytatja a beszélgetést mosolygós szemmel. — Nagy az érdeklődés, sokan jönnek hozzám is, megnézik a műszáki megoldásokat, kérdezgetnek, hogy megéri-e. Még senkit sem beszéltem le róla. Szekér József Fotó: Bakó Jenő Hatékonyabb takarmányozás _ . ■ ■ ■ ' ' ■ ■ __L; A z ismerteknél hatékonyabb sertéstakarmányozási eljárást dolgoztak ki a debreceni Biogál Gyógyszergyár, valamint az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — az ISV — szakemberei. Együttműködésükre az adott lehetőséget, hogy a takarmányozásra használt a premixeket, valamint a hozzájuk szükséges legfontosabb vitaminokat és egyéb anyagokat a Biogál Gyógyszergyár készíti, kizárólagos jogú forgalmazójuk viszont az ISV. A készítmények hasznosításához eddig országosan egységes, de legfeljebb megyénként differenciált recepteket dolgoztak ki, s adtak a mező- gazdasági üzemeknek. Az együttműködés éppen e drága uniformizáltság megváltoztatására jött létre. Szak- tanácsadók közreműködésével felmérték a megrendelők takarmánytenyésztési és -felhasználási adottságait, megvizsgálták az általuk termelt búza, kukorica és árpa bel- tartálmi értékét, sertésállományuk minőségét, korát, s egyéb jellemzőit. Mindezek alapján valamennyi vásárlójuknak új, a helyi lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő recepteket készítettek mind a nagyüzemi, mind a háztáji állomány részére. A számítógép segítségével készített új receptek alapján, a gazdaságban rendelkezésre álló és adott minőségű takarmányból minden nehézség nélkül olyan összetételű takarmány keverhető, amelyet az adott korú és állapotú sertések a lehető leggazdaságosabban hasznosítanak. A számítások szerint az ilyen módon elérhető megtakarítás 100 kiló tápra jutó értéke 30—40 forint között változik.
