Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

XXXVI. évfolyam. 41. szám. ABA: 1,80 Ft 1986. február 23.. kedd. Folyamatosság és megújulás Aki figyelemmel kísérte a szovjet kommunisták 13 milliós táborának hónapok óta tartó felkészülését a nagy eseményre, az alapszervezeti taggyűlésekről, a városi és területi, illetve a köztársasági pártértekezle­tekről szóló beszámolókat, meggyőződhetett róla: újabb történelmi fondulóponthoz közeledik a szovjet emberek élete. Minthogy azonban az SZKP kongresszusait min­dig is az adott történelmi helyzetbe ágyazva kell mér­legelni, azt szintén túlzás nélkül állíthatjuk: ez a ta­nácskozás nemzetközi értelemben is nagy jelentőségű. Ami a szovjet embereket közvetlenül érintő társa­dalmi és gazdasági problémákat illeti, azokról sok szó volt, a kongresszust megelőző tanácskozásokon, sőt, nyugodtan állíthatjuk, az utóbbi két-három esztendő­ben, különösen azonban a múlt év áprilisa óta. Akkor állította a viták középpontjába a szovjet pártvezetés a tömegkapcsolatok elmélyítését, a közvetlen érintkezést, a gondokról való nyílt és őszinte beszédet, a közös gondolkodást és cselekvést. Ez olyan párbeszédet ered­ményezett, amely nemcsak a munka fogyatékosságait tárta fel kíméletlenül, és a felelősök beosztásától füg­getlenül, hanem mindjárt a tennivalókat is megjelölte. E folyamatban a párt- és az állami vezetési módszerek új normái kezdtek kikristályosodni, amelyek a tömegek támogatására találtak, éppen ezért elterjedésük tör­vényszerű, miként az is, hogy javítani fogják a munka eredményességét, méghozzá ott, ahol erre a legnagyobb szükség van — a termelés frontján. A tanácskozások és a sajtó hasábjain egy ideje folyó viták erre is ösztönöznek. Tudományos kutatók és köz­gazdászok, a termelő üzemekben vagy a mezőgazda­I Ságban dolgozó fizikai munkások ezerszámra tettek hasznos észrevételeket a jobb munkaszervezésre, a termékek korszerűsítésére, a szolgáltatások javítására, egyszóval az élet minőségének a javítására. Mert végső soron erről van szó. Az SZKP programja, amelyet több mint húsz évvel ezelőtt fogadtak el, változatlanul érvényes. A kongresszus elé kerülő módosítások azon­ban érzékeltetik, hogy az azóta eltelt évtizedek fejle­I ményei nyomán bizonyos korrekcióra van szükség. Egyebek között, ami a kommunizmus építésének idő­beni behatárolását illeti. A programmódosító javaslat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szovjet társadalom a fejlett szocializmus építésének szakaszában tart, s I hogy ez a szakasz jóval hosszabbnak ígérkezik, mint ahogy azt korábban gondolták. I Ez azt jelenti, hogy a szovjet párt vezetése a változó valóságra építi terveit és cselekedeteit, új koncepciókat dolgoz ki, energikusan cselekszik, és ezt követeli min­den szinten. Mihail Gorbacsov egyik beszédében ki­jelentette: „Elengedhetetlen a társadalmi és a gazda­sági fejlődés meggyorsítása, új minőségek elérése, mert az eddig járt, az erőforrások korlátlan bevonására ala­pozó út stagnálásra ítéli az országot.” Mindez azonban arra is utal, hogy a legutóbbi évtizedek, vagy, hogy rövidebb távra tekintsünk vissza, a XXVI. kongresszus óta eltelt évek nem hozták azokat az eredményeket, amelyekre számítottak, amelyeket pedig a termelői potenciált tekintve, el lehetett volna érni. A lemara­dásban azonban nemcsak a megcsontosodott módsze­rek, hanem a Szovjetuniótól független tényezők is sze­repet játszottak. Erre az időszakra esik például a fe­szültség növekedése a nemzetközi kapcsolatokban, amelyet az Egyesült Államok által erőltetett fegyver­kezési verseny új fordulója, és az amerikai kormány új, globális politikája idézett elő. Az SZKP tudatában van annak, hogy a belső erő­források mozgósítása, a szovjet emberek alkotókész­ségének kiteljesedése önmagában nem elegendő a kitűzött célok elérésére. Ehhez másra, a külső feltéte­I iek, vagyis a béke biztosítására is szükség van. E vo­natkozásban is új módon gondolkodik a szovjet párt­ós állami vezetés. Jelezte ezt a múlt év novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s még inkább az a nagyszabású leszerelési program, amelyet Mihail Gorbacsov terjesztett elő ez év január 15-én. Ez, az évezred végéig szóló, átfogó leszerelési program hivatott arra, hogy megvalósulása esetén biztosítsa a szovjet nép építőmunkájához szükséges külső feltételeket, egyszersmind a nemzetközi békét és biztonságot. A Javaslatok nagy horderejét, és pozitív nemzetközi fo­gadtatását bizonyítják a világ különböző országaiban elhangzott hivatalos és nem hivatalos állásfoglalások, azok a felhívások, amelyek sürgetik az amerikai kor­mányt: adjon pozitív választ a szovjet indítványokra. Mindezeket figyelembe véve, elmondhatjuk: az SZKP XXVII. kongresszusa a történelem olyan kivé­telesen fontos időszakában ül össze, amely belső és nemzetközi értelemben egyaránt fordulópont értékű. A I kongresszus döntései nem csupán a szovjet emberek életét és munkáját határozzák meg a következő idő­szakra, de befolyásolják mindnyájunk jövőjét. KANYÔ ANDRAS Kádár Jánost köszönti Borisz Scserbina, középen Viktor Csebrinkov. (Telefotó) A delegációt a vnukovói repülőtéren Viktor Csebri- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Államibiztonsági Bi­zottságának elnöke, Borisz Scserbina, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese és Borisz Sztuka- lin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagy­követe fogadta. A szovjet fővárosban csat­lakozott a delegációhoz Raj­nai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Az érkezésnél jelen voltak a moszkvai magyar nagykő-. vétség vezető beosztású dip­lomatái. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésével az SZKP XXVII. kongresszusára érkezett Moszkvába, hétfőn délután a Vörös téren koszorút he­lyezett el a Lenin Mauzóle­umnál. • Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke hétfőn Moszkvába ér­kezett, ahol részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 25-én kez­dődő XXVII. kongresszusán. * Az ünnepi díszbe öltözött szovjet fővárosban ma, moszkvai idő szerint tíz óra­kor kezdi meg munkáját az SZKP XXVII. kongresszu­sa. A kongresszus vezető szerveinek megválasztását és a napirend jóváhagyását kö­vetően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartja meg előadói beszédét. Ennek keretében ismerteti a Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját az elmúlt kongresszus óta végzett munkáról és a jövő feladatairól. Kádár János vezetésével magyar pártkiiliöttség utazott az SZKP XXVII. kongresszusára Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésével hétfőn Moszkvába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz a Szovjet­unió Kommunista Pártja február 25-én kezdődő XXVII. kongresszusán. A küldöttség tagjai : Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nöke, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára és Rajnai Sándor, a KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagy­követe, aki Moszkvában csat­lakozik a küldöttséghez. A delegáció kíséretében van Kótai Géza, a KB tagja, a KB Külügyi Osztályának ve­zetője, és Karvalics László, a KB agitációs és propagan­daosztályának helyettes ve­zetője. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se, Havasi Ferenc, a Közpon­ti Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Hor­váth István, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kamara György belügy- és Várkonyi Péter külügymi­niszter, a KB tagjai; Tóth László közlekedési államtit­kár és Győr ke József, a KB Külügyi Osztályának helyet­tes vezetője. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hétfőn megérkezett Moszkvába a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 25-én kez­dődő XXVII. kongresszusán. Több mint 78 millió forint értékű társadalmi munka A közműfejlesztés kérdései Pakson Múlt év végén alakult meg a Paksi Városvédő Egyesület, és nemcsak név- leg, de a gyakorlatban is az első pillanattól bekapcsoló­dott a város vérkeringésébe. Szükség is volt rá, hiszen a város közműellátottsága rendkívül aránytalan, első­sorban a régi városrészeken hiányzik a szenny- és csa­padékvíz-elvezetés, a szilárd burkolatú úthálózat. Ennek megfelelően a városvédő egyesület tagjai népfrontak­tivistákkal, tanácstagokkal, műszaki szakemberekkel ke­resték fel a különböző kör­zetekben élőket, hogy véle­ményüket kérjék lakóhe­lyükről, az infrastruktúrá­ról, természetes környezet­ről, alapfokú ellátásról, s egyben javaslatokat gyűjtse­nek. így készült el az a köz­műfejlesztési felmérés, mely az igényeken túl a lakosság vállalásait is tartalmazza. A 24 ezer lakosú településen 78 millió 928 ezer forint ér­tékű társadalmi munka fel­ajánlást tettek, amiben köz­vetve vállalatok is érintet­tek. Az áldozatvállalást jel­lemzi, hogy a Keskeny ut­cában, ahol szennyvíztársu­latba is léptek az ott lakók, telkenként 3000 forint fel­ajánlást tettek, a társadalmi munka mellett. Rövid idő alatt megindult tehát egy mozgás, sikerült bevonni az embereket azzal, hogy véleményüket kérték, maguk dönthetnek, hogy mi­re fordítják pénzüket és a közöst. A nyilvános megvi­tatásra 27-én kerül sor, ek­kor rangsorolják, mérlegelik a tennivalókat, meghatároz­zák a cselekvési sorrendet. — tzs — ka — A lakótelepen a parkosítás, az egészségügyi és kereskedelmi hálózat javítása a fel­adat

Next

/
Thumbnails
Contents