Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
XXXVI. évfolyam. 41. szám. ABA: 1,80 Ft 1986. február 23.. kedd. Folyamatosság és megújulás Aki figyelemmel kísérte a szovjet kommunisták 13 milliós táborának hónapok óta tartó felkészülését a nagy eseményre, az alapszervezeti taggyűlésekről, a városi és területi, illetve a köztársasági pártértekezletekről szóló beszámolókat, meggyőződhetett róla: újabb történelmi fondulóponthoz közeledik a szovjet emberek élete. Minthogy azonban az SZKP kongresszusait mindig is az adott történelmi helyzetbe ágyazva kell mérlegelni, azt szintén túlzás nélkül állíthatjuk: ez a tanácskozás nemzetközi értelemben is nagy jelentőségű. Ami a szovjet embereket közvetlenül érintő társadalmi és gazdasági problémákat illeti, azokról sok szó volt, a kongresszust megelőző tanácskozásokon, sőt, nyugodtan állíthatjuk, az utóbbi két-három esztendőben, különösen azonban a múlt év áprilisa óta. Akkor állította a viták középpontjába a szovjet pártvezetés a tömegkapcsolatok elmélyítését, a közvetlen érintkezést, a gondokról való nyílt és őszinte beszédet, a közös gondolkodást és cselekvést. Ez olyan párbeszédet eredményezett, amely nemcsak a munka fogyatékosságait tárta fel kíméletlenül, és a felelősök beosztásától függetlenül, hanem mindjárt a tennivalókat is megjelölte. E folyamatban a párt- és az állami vezetési módszerek új normái kezdtek kikristályosodni, amelyek a tömegek támogatására találtak, éppen ezért elterjedésük törvényszerű, miként az is, hogy javítani fogják a munka eredményességét, méghozzá ott, ahol erre a legnagyobb szükség van — a termelés frontján. A tanácskozások és a sajtó hasábjain egy ideje folyó viták erre is ösztönöznek. Tudományos kutatók és közgazdászok, a termelő üzemekben vagy a mezőgazdaI Ságban dolgozó fizikai munkások ezerszámra tettek hasznos észrevételeket a jobb munkaszervezésre, a termékek korszerűsítésére, a szolgáltatások javítására, egyszóval az élet minőségének a javítására. Mert végső soron erről van szó. Az SZKP programja, amelyet több mint húsz évvel ezelőtt fogadtak el, változatlanul érvényes. A kongresszus elé kerülő módosítások azonban érzékeltetik, hogy az azóta eltelt évtizedek fejleI ményei nyomán bizonyos korrekcióra van szükség. Egyebek között, ami a kommunizmus építésének időbeni behatárolását illeti. A programmódosító javaslat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szovjet társadalom a fejlett szocializmus építésének szakaszában tart, s I hogy ez a szakasz jóval hosszabbnak ígérkezik, mint ahogy azt korábban gondolták. I Ez azt jelenti, hogy a szovjet párt vezetése a változó valóságra építi terveit és cselekedeteit, új koncepciókat dolgoz ki, energikusan cselekszik, és ezt követeli minden szinten. Mihail Gorbacsov egyik beszédében kijelentette: „Elengedhetetlen a társadalmi és a gazdasági fejlődés meggyorsítása, új minőségek elérése, mert az eddig járt, az erőforrások korlátlan bevonására alapozó út stagnálásra ítéli az országot.” Mindez azonban arra is utal, hogy a legutóbbi évtizedek, vagy, hogy rövidebb távra tekintsünk vissza, a XXVI. kongresszus óta eltelt évek nem hozták azokat az eredményeket, amelyekre számítottak, amelyeket pedig a termelői potenciált tekintve, el lehetett volna érni. A lemaradásban azonban nemcsak a megcsontosodott módszerek, hanem a Szovjetuniótól független tényezők is szerepet játszottak. Erre az időszakra esik például a feszültség növekedése a nemzetközi kapcsolatokban, amelyet az Egyesült Államok által erőltetett fegyverkezési verseny új fordulója, és az amerikai kormány új, globális politikája idézett elő. Az SZKP tudatában van annak, hogy a belső erőforrások mozgósítása, a szovjet emberek alkotókészségének kiteljesedése önmagában nem elegendő a kitűzött célok elérésére. Ehhez másra, a külső feltéteI iek, vagyis a béke biztosítására is szükség van. E vonatkozásban is új módon gondolkodik a szovjet pártós állami vezetés. Jelezte ezt a múlt év novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s még inkább az a nagyszabású leszerelési program, amelyet Mihail Gorbacsov terjesztett elő ez év január 15-én. Ez, az évezred végéig szóló, átfogó leszerelési program hivatott arra, hogy megvalósulása esetén biztosítsa a szovjet nép építőmunkájához szükséges külső feltételeket, egyszersmind a nemzetközi békét és biztonságot. A Javaslatok nagy horderejét, és pozitív nemzetközi fogadtatását bizonyítják a világ különböző országaiban elhangzott hivatalos és nem hivatalos állásfoglalások, azok a felhívások, amelyek sürgetik az amerikai kormányt: adjon pozitív választ a szovjet indítványokra. Mindezeket figyelembe véve, elmondhatjuk: az SZKP XXVII. kongresszusa a történelem olyan kivételesen fontos időszakában ül össze, amely belső és nemzetközi értelemben egyaránt fordulópont értékű. A I kongresszus döntései nem csupán a szovjet emberek életét és munkáját határozzák meg a következő időszakra, de befolyásolják mindnyájunk jövőjét. KANYÔ ANDRAS Kádár Jánost köszönti Borisz Scserbina, középen Viktor Csebrinkov. (Telefotó) A delegációt a vnukovói repülőtéren Viktor Csebri- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Államibiztonsági Bizottságának elnöke, Borisz Scserbina, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese és Borisz Sztuka- lin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadta. A szovjet fővárosban csatlakozott a delegációhoz Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Az érkezésnél jelen voltak a moszkvai magyar nagykő-. vétség vezető beosztású diplomatái. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével az SZKP XXVII. kongresszusára érkezett Moszkvába, hétfőn délután a Vörös téren koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumnál. • Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke hétfőn Moszkvába érkezett, ahol részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 25-én kezdődő XXVII. kongresszusán. * Az ünnepi díszbe öltözött szovjet fővárosban ma, moszkvai idő szerint tíz órakor kezdi meg munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa. A kongresszus vezető szerveinek megválasztását és a napirend jóváhagyását követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartja meg előadói beszédét. Ennek keretében ismerteti a Központi Bizottság beszámolóját az elmúlt kongresszus óta végzett munkáról és a jövő feladatairól. Kádár János vezetésével magyar pártkiiliöttség utazott az SZKP XXVII. kongresszusára Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével hétfőn Moszkvába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 25-én kezdődő XXVII. kongresszusán. A küldöttség tagjai : Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Rajnai Sándor, a KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció kíséretében van Kótai Géza, a KB tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője, és Karvalics László, a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kamara György belügy- és Várkonyi Péter külügyminiszter, a KB tagjai; Tóth László közlekedési államtitkár és Győr ke József, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hétfőn megérkezett Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 25-én kezdődő XXVII. kongresszusán. Több mint 78 millió forint értékű társadalmi munka A közműfejlesztés kérdései Pakson Múlt év végén alakult meg a Paksi Városvédő Egyesület, és nemcsak név- leg, de a gyakorlatban is az első pillanattól bekapcsolódott a város vérkeringésébe. Szükség is volt rá, hiszen a város közműellátottsága rendkívül aránytalan, elsősorban a régi városrészeken hiányzik a szenny- és csapadékvíz-elvezetés, a szilárd burkolatú úthálózat. Ennek megfelelően a városvédő egyesület tagjai népfrontaktivistákkal, tanácstagokkal, műszaki szakemberekkel keresték fel a különböző körzetekben élőket, hogy véleményüket kérjék lakóhelyükről, az infrastruktúráról, természetes környezetről, alapfokú ellátásról, s egyben javaslatokat gyűjtsenek. így készült el az a közműfejlesztési felmérés, mely az igényeken túl a lakosság vállalásait is tartalmazza. A 24 ezer lakosú településen 78 millió 928 ezer forint értékű társadalmi munka felajánlást tettek, amiben közvetve vállalatok is érintettek. Az áldozatvállalást jellemzi, hogy a Keskeny utcában, ahol szennyvíztársulatba is léptek az ott lakók, telkenként 3000 forint felajánlást tettek, a társadalmi munka mellett. Rövid idő alatt megindult tehát egy mozgás, sikerült bevonni az embereket azzal, hogy véleményüket kérték, maguk dönthetnek, hogy mire fordítják pénzüket és a közöst. A nyilvános megvitatásra 27-én kerül sor, ekkor rangsorolják, mérlegelik a tennivalókat, meghatározzák a cselekvési sorrendet. — tzs — ka — A lakótelepen a parkosítás, az egészségügyi és kereskedelmi hálózat javítása a feladat
