Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 44. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. február 21. péntek. Mai számunkból MIÉRT vágták ki A DOMBÓVÁRI fAkat? (3. old.) tudósítóink írjak A SERTÉS­TENYÉSZTÉSRŐL (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT bOrgyAri HÉTKÖZNAPOK III. (3. old.) Öntvényfogyókúra Ma már a gyárak többsége számon tartja, hogy mennyi anyagot takarított meg, s ez a külön rublika már tiszteletet parancsol. Ám a látványos eredménye«; mellett gyakran elsikkadnák az apróbb módosításök. korszerűsítési ■törekvések, pedig a vállalatok többsége egyre kevésbé képes új, a réginél sokkal takarékosabb technológiát meghonosítani. Az öntészettel foglalkozó gyárak talán a többieknél Is hátrányosabb helyzetben vannak, hiszen az utóbbi évtizedekben jobbára a helyü­ket keresték, Nem nagyon tudták, hogy hova sorolják magukat, a kohászathoz, a gépiparhoz, vagy pedig a háttériparhoz? Egy éve pedig az öntészet „maramut- oége”, az Öntödei Vállalat is feloszlott, és tíz gyár kezdett önálló életet. Mindezek ellenére az öntödék se bánnak pazarlób- ban az anyaggal, mint mások. Természetesen ez az összehasonlítás még nem szolgál a dicsőségükre, s pa- naszkodik is például a gépipar, hogy túl súlyosak az öntvények. Persze, jobb híján ezt is megveszik. Az öntödéknek pedig sokáig igazán nem fűződött különö­sebb érdekük ahhoz, hogy korszerűbb öntvényeket szállítsanak. A szabványt is módosítani kellett, hogy ne a súlyát számítsák például a vasúti keréknek, ha­nem a darabszámát, és a négyzetméterét. A beruházásokhoz persze, pénz 'kell, s annak most sehol sincsenek bővében, de nagyobb sorozatoknál már mindenképpen érdemes új berendezéseket vásárolni, s egy korszerűbb technológiát meghonosítani. A műsza­kiak jól tudják, hogy a kisebb fejlesztések beruházás nélkül is megoldhatók, ám érdekeltség nélkül ez ügy­ben sem történik sok minden. Hiiába volt takarékos- sági program, ha minden megtakarított 100 forintból mindössze 5 forintot fordíthattak béremelésre a válla­latok. 1984 szeptemberében aztán megváltoztak a sza­bályzók, s azóta már 60 forintot fordíthatnak ugyan­abból az összegből béremelésre. Az ösztönző intézke­désnek van is haltása. Nagy szülkség van erre. hiszen a szakemberek szerint lassan kimerülnék a belső tar­talékok, és most már valóban a korszerűbb berendezé­sék és technológiák bevezetése hozhat újabb eredmé­nyeket. A gyárak persze, már tavaly is igyekeztek újítani, ahogy erejükből tellett. A soroksári vasöntödében pél­dául új formázási eljárást dolgoztak ki, s így a fékdo- bök súlyát 75 kilogrammról 70 kilogrammra csökken­tették. Még nagyabb haszonnál kecsegtet az általuk kidolgozott gravitációs öntési technológia, hiszen a hengerperselyek súlya 400 kilogramm helyett ma már mindössze 200 kilogramm. Az Egri Vasöntödében az ÉVIG-mot orbázak gyártását korszerűsítették, míg a Vulkán öntödei Vállalatnál a szerszámók módosításá­val érték el, hogy könnyebbek legyenek a radiátorok. Persze, ezek között a példák között olyan is akad. amely már régóta gyakorlat lehetne. Az egyik öntö­dénkben például csak az energiatakarékossági program keretében kezdték hozzá a kemencék szigeteléséhez — addig nem jutott eszükbe. Végül is sohasem késő, s az utolsó tartalék sem sik­kadhat el, de a gyárakban ma imár előre kell tekin­teniük. A korszerű precíziós öntödék elterjedése pél­I dául fölöttébb hasznos volna, de Magyarországon sok a kis öntöde, amelyeket nem lehet gazdaságosan kor­szerűsíteni. Egy .nagyobb beruházást amúgy sem képes vállalni egy kis cég, hiszen a kiadás meghaladja az 50—60 millió forintot. Nem Véletlen hát, hogy a leg­korszerűbb technológiák bevezetésére a legnagyobbak, a Rába, az Elzett, Csepel és a Csavaripari Vállalat vál­lalkozott. A színesfém-öntést, vagy a hiidegfolyatási eljárást ezeknél a Cégeknél nemcsak ismerik, hanem alkalmazzák is. í Természetesen együk öntöde sem fog ekkora beru­házásba, ha a megrendelői nem igénylik a korszerűbb, például ,a forgácsolás nélkül is felhasználható öntvényt. A jövő -téhát a közös fejlesztéseké, amikor a gyártó és a felhasználó vállalat együtt vállalja a költségeket. A felhasználó legalább annyit profitál a beruházásból, mint az öntöde, hiszen így az eddiginél nagyobb soro­zatban és jobb minőségben jut hozzá csavarhoz, csap­ágyhoz és más alkatrészhez. A takarékoskodó gyárak persze számíthatnak az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság támogatására is, amely pályázat útján juttat nagyobb összegeket. Ám ez a támogatás nem elegendő egy beruházáshoz, s éppen az a feltételük, hogy a vállalat maga is rendel­kezzék anyagi alappal a korszerűbb technológia meg­honosításához. Az öntödei Vállalatból kivált Acélöntő és Csőgyár például az QMFB támogatásával épít kor­szerű, energiatakarékos olvasztómüvet. És kivételes esetekben az OMFB még attól is eltekint, hogy a gyár­nak saját alapja legyen. Persze, csak azok a vállalatok számíthatnak támo­gatásra, akik tesznek is érte, vállalkoznak. Végtére is a korszerűbb technológiák nemcsak a takarékosság miatt nélkülözhetetlenek, a gyárak jövőjének is ez a kulcsa. DALIA LÁSZLÓ Tanácskozás az agrárgazdaságról Losonczi Pál Kispestre látogatott Csütörtöki munkanapját Kispesten, a főváros XIX. kerületében töltötte Loson­czi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az. Elnöki Tanács elnöke. Elkí­sérte Pusztai Ferenc, a Bu­dapesti Pártbizottság titká­ra. A program délelőtt a ke­rületi pártbizottság székhá­zéban kezdődött. Itt Fab- riczki András, a pártbizott ság első titkára — kibővített végrehajtó bizottsági ülésen — tájékoztatta az Elnöki Ta­nács elnökét a több mint 80 ezer lakosú, külsőségeiben is megújult városrész politikai, gazdasági és társadalmi hely­zetéről. Elhangzott a tájé­koztatóban, hogy a politi­kánk iránti bizalom, a hű­ség az elvekhez, a szervezett munka, s mindezeken túlme­nően az őszinteség, a nyílt szókimondás jellemzi a kis­pestiek életét, közérzetét. A hetvenes években megkezdő­dött nagyarányú lakásépít­kezések nyomán — 12 ezer új otthon épült — lényege­sen megváltozott a lakos-, ság korösszetétele, a fővá­ros hajdaninkább idősebbek lakta kerületéből olyan vá­rosrész formálódott, ahol szembetűnően fiatal a lakos­ság. A gyermekek száma például megduplázódott az elmúlt öt esztendőben. Sa­játosak tehát a gondok is: zsúfoltak az általános is-, kólák, s még több lakásra lenne szükség. A kerület VII. ötéves tervében elsősorban az ilyen gondok megoldása-, ra törekszenek, továbbá sze­repel a feladatok között a közműellátottság javítása. A Vörös Október Férfiru­hagyárban tett látogatás so­rán Dobrotka László vezér- igazgató, valamint Kiss Jó- zsefné, a vállalati pártbi­zottság titkára és Matkovics Frigyesné, a szakszervezeti bizottság titkára tájékoztat­ta Losonczi Pált az itteni gazdasági eredményekről, politikai munkáról. Délután az Elnöki Tanács elnöke — Fenyvesi Dezső kerületi tanácselnök kalau­zolásával — rövid sétát tett a Kossuth téri piacon, s a forgalomról érdeklődve be­szélgetett árusítókkal, vevőik­kel. Ezután betért a tavaly megépült kispesti Centrum Áruházba, ahol Kaszás Kál­mán. a Centrum Áruház Vállalat vezérigazgatója és Vásárhelyi Alfréd igazgató mutatta be a gazdag áruvá­lasztékot. Szíves invitálásnak eleget téve látogatott el Losonczi Pál a Kossuth Lajos utcában Oros István, a JAVSZER fiatal gázszerelője és a VOR- nál technikusként dolgozó felesége új otthonába, aho­va a közelmúltban költöztek 6 éves kislányukkal. Közna­pi családi dolgokról és köz­életi témákról egyaránt szó esett a házigazdák és vendé­gük közötti jó hangulatú ta­lálkozáson. Losonczi Pál kispesti prog­ramja a kerületi tanács székházában a városrész ve­zetőivel folytatott beszélge­téssel zárult. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar eredményeiről és további feladatairól tanács­koztak az ágazat felügyeleti és érdekvédelmi szervei, to­vább a vállalatok és intéz­mények vezetői csütörtökön a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában. A tanács­kozáson részt vettek: Marótlhy László, a Minisztertanács eű- nökhelyettese és Szabó 1st- ván, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Villányi Miklós államtit­kár megnyitó beszéde után Víáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. A többi kö­zött rámutatott, hogy az élelmiszertermelő ágazatok sikeres ötéves tervidőszakot zártak. Az aszályos évek el­lenére öt év alatt több mint 70 millió tonna gabonát ter­meltek, ez csaknem 10 mil­lió tonnával több a megelőző tervcikluséhoz képest. Az 1985. évi megtorpanás elle­nére jó eredményt könyvel­hetnék el a vágóállat-terme­lésben. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyetese. Küzdelem e bányászok kimentéséért Kongresszusra készülnek Bulgáriában is Hamarosan társadalmi vi­llára bocsátják Bulgáriában a Bolgár Kommunista Párt kongresszusi téziseinek ter­vezetét, amelyet csütörtöki szófiai ülésén hagyott jóvá a BKP Központi Bizottsága. Ismeretes, hogy a testület korábbi döntése értelmében ez év április 2-ra hívták össze a BKP XIII. kongresszusát. A Mecseki Szénbányák va- sasi bányaüzemében a fej­tésomlás mögött rekedt dol­gozók felkutatásán megállás nélkül fáradozó bányamen­tők csütörtök reggelig négy újabb bányász holttestére találtak rá. Négy óra ötven­nyolc perckor Riszard Fur- czak harminchárom éves lengyel vájárt, öt óra hu­szonöt perckor Klajbár Mi­hály harminchárom éves pé­csi vájárt, hat óra huszon­ötkor Franciszek Strej har­minckilenc éves lengyel vá­járt, majd nyolc óra har­minckilenckor Horváth Já­nos harminckilenc éves pé­csi vájárt hozták ki — saj­nos már holtan — az omlás­ból. A rendkívül nehéz kö­rülmények között végzett különleges mentési munkát a mecseki szénbányák legta­pasztaltabb szakemberekből válogatott bányamentő rajai szakadatlan erővel folytat­ták a még bentmaradt bá­nyászok megtalálásáért. A kora esti órákban meg­találták a Vasas bányai fej- tésomlásban rekedt utolsó három bányászt is. Közülük Stanislaw Ziaja 45 éves len­gyel vájárt 17 óra 40 perc­kor még élve hazták ki a bányamentők, de nem sok­kal később belehalt sérülé­seibe. Az omlásban még bent lévő Gémes Illés 35 éves bá­nyalakatos és Bartók Béla 37 éves vájár kimentéséért lapzártakor tovább folytat­ták a küzdelmet. Befejeződött a magyar-szovjet barátsági hét Szerdán délután 17 órakor Pakson, az Atomerőmű Vál­lalatnál folytatódott a szov­jet—magyar barátsági hét rendezvénysorozata. A PAV lakótelepi ifjúsági klubjában baráti hangulatban, élénk ér­deklődés mellett, számos kér­dés felvetésével és megvá­laszolásával tartott előadást Muszin Vladiszlav, az SZKTH főmunkatársa a szovjet—magyar cél- és ér­dekazonosság témakörben. Tegnap délelőtt Bonyhád volt a sorozat következő helyszíne. Panov Mihail, az SZKTH osztályvezetője a ci­pőgyárba látogatott el, meg­ismerkedett az ott folyó munkával, a gyár termékei­vel és baráti találkozón vett részt, előadást tartott az ott dolgozóknak. A szovjet ven­dég délután Dombóváron a MÁV-Csomópont és Uzemíő- nökséget kereste fel, ahol az SZKP XXVII. kongresszusa és a Szovjetunió társadalmi gazdasági fejlődésének táv­latai címmel tartott előadást. Ezzel egyidőben Leonyid Beljakov, az SZKTH főmun­katársa Bátaszéken vett részt baráti találkozón. Az MSZMP nagyközségi bizottsága épü­letében mintegy negyven ak­tivistának adott tájékoztatót a KGST komplex program­járól, s válaszolt a felvető­dött kérdésekre. Lipovszky Gyula, a pártbizottság első titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit Bagyul Iván Ivánovics elő­adását tartja A magyar-szovjet barátsági hét záróeseményeire Pakson, a városi pártbizottság épüle­tében került sor. À nagygyű­lés résztvevőit, köztük Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte, majd Ba­gyul Iván Ivánovics, a Szov­jetunió nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője vette át a szót. Méltatta a barátsági hét jelentőségét a két nép életében, ezt követő­en a Szovjetunió békepoliti­kájának aktuális kérdéseit vázolta fel. Ezután hozzászó­lások következtek. A PAV szocialista brigádjai csatla­koztak a Szovjetunió béke­politikájához, elfogadták a javaslatot, hogy Paks város dolgozóinak nevében kö­szöntsék az SZKP XXVII. kongresszusát. Varjas János, a HNF me­gyei bizottságának titkára «árszavában a rendezvény­sorozat jelentőségét, aktuali­tását hangsúlyozta. Ezt tük­rözték a négy nap előadásai, melyeken a főbb témák a Szovjetunió békepolitikája, a leszerelés aktuális kérdései, a Szovjetunió társadalmi, po­litikai helyzete, távlatai vala­mint gazdaságpolitikája vol­tak. Az ehhez kapcsolódó események, találkozók a me­gye dolgozóival, vezetőivel erősítették országaink barát­ságát.

Next

/
Thumbnails
Contents