Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 44. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. február 21. péntek. Mai számunkból MIÉRT vágták ki A DOMBÓVÁRI fAkat? (3. old.) tudósítóink írjak A SERTÉSTENYÉSZTÉSRŐL (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT bOrgyAri HÉTKÖZNAPOK III. (3. old.) Öntvényfogyókúra Ma már a gyárak többsége számon tartja, hogy mennyi anyagot takarított meg, s ez a külön rublika már tiszteletet parancsol. Ám a látványos eredménye«; mellett gyakran elsikkadnák az apróbb módosításök. korszerűsítési ■törekvések, pedig a vállalatok többsége egyre kevésbé képes új, a réginél sokkal takarékosabb technológiát meghonosítani. Az öntészettel foglalkozó gyárak talán a többieknél Is hátrányosabb helyzetben vannak, hiszen az utóbbi évtizedekben jobbára a helyüket keresték, Nem nagyon tudták, hogy hova sorolják magukat, a kohászathoz, a gépiparhoz, vagy pedig a háttériparhoz? Egy éve pedig az öntészet „maramut- oége”, az Öntödei Vállalat is feloszlott, és tíz gyár kezdett önálló életet. Mindezek ellenére az öntödék se bánnak pazarlób- ban az anyaggal, mint mások. Természetesen ez az összehasonlítás még nem szolgál a dicsőségükre, s pa- naszkodik is például a gépipar, hogy túl súlyosak az öntvények. Persze, jobb híján ezt is megveszik. Az öntödéknek pedig sokáig igazán nem fűződött különösebb érdekük ahhoz, hogy korszerűbb öntvényeket szállítsanak. A szabványt is módosítani kellett, hogy ne a súlyát számítsák például a vasúti keréknek, hanem a darabszámát, és a négyzetméterét. A beruházásokhoz persze, pénz 'kell, s annak most sehol sincsenek bővében, de nagyobb sorozatoknál már mindenképpen érdemes új berendezéseket vásárolni, s egy korszerűbb technológiát meghonosítani. A műszakiak jól tudják, hogy a kisebb fejlesztések beruházás nélkül is megoldhatók, ám érdekeltség nélkül ez ügyben sem történik sok minden. Hiiába volt takarékos- sági program, ha minden megtakarított 100 forintból mindössze 5 forintot fordíthattak béremelésre a vállalatok. 1984 szeptemberében aztán megváltoztak a szabályzók, s azóta már 60 forintot fordíthatnak ugyanabból az összegből béremelésre. Az ösztönző intézkedésnek van is haltása. Nagy szülkség van erre. hiszen a szakemberek szerint lassan kimerülnék a belső tartalékok, és most már valóban a korszerűbb berendezésék és technológiák bevezetése hozhat újabb eredményeket. A gyárak persze, már tavaly is igyekeztek újítani, ahogy erejükből tellett. A soroksári vasöntödében például új formázási eljárást dolgoztak ki, s így a fékdo- bök súlyát 75 kilogrammról 70 kilogrammra csökkentették. Még nagyabb haszonnál kecsegtet az általuk kidolgozott gravitációs öntési technológia, hiszen a hengerperselyek súlya 400 kilogramm helyett ma már mindössze 200 kilogramm. Az Egri Vasöntödében az ÉVIG-mot orbázak gyártását korszerűsítették, míg a Vulkán öntödei Vállalatnál a szerszámók módosításával érték el, hogy könnyebbek legyenek a radiátorok. Persze, ezek között a példák között olyan is akad. amely már régóta gyakorlat lehetne. Az egyik öntödénkben például csak az energiatakarékossági program keretében kezdték hozzá a kemencék szigeteléséhez — addig nem jutott eszükbe. Végül is sohasem késő, s az utolsó tartalék sem sikkadhat el, de a gyárakban ma imár előre kell tekinteniük. A korszerű precíziós öntödék elterjedése pélI dául fölöttébb hasznos volna, de Magyarországon sok a kis öntöde, amelyeket nem lehet gazdaságosan korszerűsíteni. Egy .nagyobb beruházást amúgy sem képes vállalni egy kis cég, hiszen a kiadás meghaladja az 50—60 millió forintot. Nem Véletlen hát, hogy a legkorszerűbb technológiák bevezetésére a legnagyobbak, a Rába, az Elzett, Csepel és a Csavaripari Vállalat vállalkozott. A színesfém-öntést, vagy a hiidegfolyatási eljárást ezeknél a Cégeknél nemcsak ismerik, hanem alkalmazzák is. í Természetesen együk öntöde sem fog ekkora beruházásba, ha a megrendelői nem igénylik a korszerűbb, például ,a forgácsolás nélkül is felhasználható öntvényt. A jövő -téhát a közös fejlesztéseké, amikor a gyártó és a felhasználó vállalat együtt vállalja a költségeket. A felhasználó legalább annyit profitál a beruházásból, mint az öntöde, hiszen így az eddiginél nagyobb sorozatban és jobb minőségben jut hozzá csavarhoz, csapágyhoz és más alkatrészhez. A takarékoskodó gyárak persze számíthatnak az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság támogatására is, amely pályázat útján juttat nagyobb összegeket. Ám ez a támogatás nem elegendő egy beruházáshoz, s éppen az a feltételük, hogy a vállalat maga is rendelkezzék anyagi alappal a korszerűbb technológia meghonosításához. Az öntödei Vállalatból kivált Acélöntő és Csőgyár például az QMFB támogatásával épít korszerű, energiatakarékos olvasztómüvet. És kivételes esetekben az OMFB még attól is eltekint, hogy a gyárnak saját alapja legyen. Persze, csak azok a vállalatok számíthatnak támogatásra, akik tesznek is érte, vállalkoznak. Végtére is a korszerűbb technológiák nemcsak a takarékosság miatt nélkülözhetetlenek, a gyárak jövőjének is ez a kulcsa. DALIA LÁSZLÓ Tanácskozás az agrárgazdaságról Losonczi Pál Kispestre látogatott Csütörtöki munkanapját Kispesten, a főváros XIX. kerületében töltötte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az. Elnöki Tanács elnöke. Elkísérte Pusztai Ferenc, a Budapesti Pártbizottság titkára. A program délelőtt a kerületi pártbizottság székházéban kezdődött. Itt Fab- riczki András, a pártbizott ság első titkára — kibővített végrehajtó bizottsági ülésen — tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a több mint 80 ezer lakosú, külsőségeiben is megújult városrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Elhangzott a tájékoztatóban, hogy a politikánk iránti bizalom, a hűség az elvekhez, a szervezett munka, s mindezeken túlmenően az őszinteség, a nyílt szókimondás jellemzi a kispestiek életét, közérzetét. A hetvenes években megkezdődött nagyarányú lakásépítkezések nyomán — 12 ezer új otthon épült — lényegesen megváltozott a lakos-, ság korösszetétele, a főváros hajdaninkább idősebbek lakta kerületéből olyan városrész formálódott, ahol szembetűnően fiatal a lakosság. A gyermekek száma például megduplázódott az elmúlt öt esztendőben. Sajátosak tehát a gondok is: zsúfoltak az általános is-, kólák, s még több lakásra lenne szükség. A kerület VII. ötéves tervében elsősorban az ilyen gondok megoldása-, ra törekszenek, továbbá szerepel a feladatok között a közműellátottság javítása. A Vörös Október Férfiruhagyárban tett látogatás során Dobrotka László vezér- igazgató, valamint Kiss Jó- zsefné, a vállalati pártbizottság titkára és Matkovics Frigyesné, a szakszervezeti bizottság titkára tájékoztatta Losonczi Pált az itteni gazdasági eredményekről, politikai munkáról. Délután az Elnöki Tanács elnöke — Fenyvesi Dezső kerületi tanácselnök kalauzolásával — rövid sétát tett a Kossuth téri piacon, s a forgalomról érdeklődve beszélgetett árusítókkal, vevőikkel. Ezután betért a tavaly megépült kispesti Centrum Áruházba, ahol Kaszás Kálmán. a Centrum Áruház Vállalat vezérigazgatója és Vásárhelyi Alfréd igazgató mutatta be a gazdag áruválasztékot. Szíves invitálásnak eleget téve látogatott el Losonczi Pál a Kossuth Lajos utcában Oros István, a JAVSZER fiatal gázszerelője és a VOR- nál technikusként dolgozó felesége új otthonába, ahova a közelmúltban költöztek 6 éves kislányukkal. Köznapi családi dolgokról és közéleti témákról egyaránt szó esett a házigazdák és vendégük közötti jó hangulatú találkozáson. Losonczi Pál kispesti programja a kerületi tanács székházában a városrész vezetőivel folytatott beszélgetéssel zárult. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeiről és további feladatairól tanácskoztak az ágazat felügyeleti és érdekvédelmi szervei, tovább a vállalatok és intézmények vezetői csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A tanácskozáson részt vettek: Marótlhy László, a Minisztertanács eű- nökhelyettese és Szabó 1st- ván, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Villányi Miklós államtitkár megnyitó beszéde után Víáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. A többi között rámutatott, hogy az élelmiszertermelő ágazatok sikeres ötéves tervidőszakot zártak. Az aszályos évek ellenére öt év alatt több mint 70 millió tonna gabonát termeltek, ez csaknem 10 millió tonnával több a megelőző tervcikluséhoz képest. Az 1985. évi megtorpanás ellenére jó eredményt könyvelhetnék el a vágóállat-termelésben. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyetese. Küzdelem e bányászok kimentéséért Kongresszusra készülnek Bulgáriában is Hamarosan társadalmi villára bocsátják Bulgáriában a Bolgár Kommunista Párt kongresszusi téziseinek tervezetét, amelyet csütörtöki szófiai ülésén hagyott jóvá a BKP Központi Bizottsága. Ismeretes, hogy a testület korábbi döntése értelmében ez év április 2-ra hívták össze a BKP XIII. kongresszusát. A Mecseki Szénbányák va- sasi bányaüzemében a fejtésomlás mögött rekedt dolgozók felkutatásán megállás nélkül fáradozó bányamentők csütörtök reggelig négy újabb bányász holttestére találtak rá. Négy óra ötvennyolc perckor Riszard Fur- czak harminchárom éves lengyel vájárt, öt óra huszonöt perckor Klajbár Mihály harminchárom éves pécsi vájárt, hat óra huszonötkor Franciszek Strej harminckilenc éves lengyel vájárt, majd nyolc óra harminckilenckor Horváth János harminckilenc éves pécsi vájárt hozták ki — sajnos már holtan — az omlásból. A rendkívül nehéz körülmények között végzett különleges mentési munkát a mecseki szénbányák legtapasztaltabb szakemberekből válogatott bányamentő rajai szakadatlan erővel folytatták a még bentmaradt bányászok megtalálásáért. A kora esti órákban megtalálták a Vasas bányai fej- tésomlásban rekedt utolsó három bányászt is. Közülük Stanislaw Ziaja 45 éves lengyel vájárt 17 óra 40 perckor még élve hazták ki a bányamentők, de nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Az omlásban még bent lévő Gémes Illés 35 éves bányalakatos és Bartók Béla 37 éves vájár kimentéséért lapzártakor tovább folytatták a küzdelmet. Befejeződött a magyar-szovjet barátsági hét Szerdán délután 17 órakor Pakson, az Atomerőmű Vállalatnál folytatódott a szovjet—magyar barátsági hét rendezvénysorozata. A PAV lakótelepi ifjúsági klubjában baráti hangulatban, élénk érdeklődés mellett, számos kérdés felvetésével és megválaszolásával tartott előadást Muszin Vladiszlav, az SZKTH főmunkatársa a szovjet—magyar cél- és érdekazonosság témakörben. Tegnap délelőtt Bonyhád volt a sorozat következő helyszíne. Panov Mihail, az SZKTH osztályvezetője a cipőgyárba látogatott el, megismerkedett az ott folyó munkával, a gyár termékeivel és baráti találkozón vett részt, előadást tartott az ott dolgozóknak. A szovjet vendég délután Dombóváron a MÁV-Csomópont és Uzemíő- nökséget kereste fel, ahol az SZKP XXVII. kongresszusa és a Szovjetunió társadalmi gazdasági fejlődésének távlatai címmel tartott előadást. Ezzel egyidőben Leonyid Beljakov, az SZKTH főmunkatársa Bátaszéken vett részt baráti találkozón. Az MSZMP nagyközségi bizottsága épületében mintegy negyven aktivistának adott tájékoztatót a KGST komplex programjáról, s válaszolt a felvetődött kérdésekre. Lipovszky Gyula, a pártbizottság első titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit Bagyul Iván Ivánovics előadását tartja A magyar-szovjet barátsági hét záróeseményeire Pakson, a városi pártbizottság épületében került sor. À nagygyűlés résztvevőit, köztük Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Bagyul Iván Ivánovics, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője vette át a szót. Méltatta a barátsági hét jelentőségét a két nép életében, ezt követően a Szovjetunió békepolitikájának aktuális kérdéseit vázolta fel. Ezután hozzászólások következtek. A PAV szocialista brigádjai csatlakoztak a Szovjetunió békepolitikájához, elfogadták a javaslatot, hogy Paks város dolgozóinak nevében köszöntsék az SZKP XXVII. kongresszusát. Varjas János, a HNF megyei bizottságának titkára «árszavában a rendezvénysorozat jelentőségét, aktualitását hangsúlyozta. Ezt tükrözték a négy nap előadásai, melyeken a főbb témák a Szovjetunió békepolitikája, a leszerelés aktuális kérdései, a Szovjetunió társadalmi, politikai helyzete, távlatai valamint gazdaságpolitikája voltak. Az ehhez kapcsolódó események, találkozók a megye dolgozóival, vezetőivel erősítették országaink barátságát.
