Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
a Képújság 1986. február 11. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Vissza kell-e fizetni a kölcsönt? Egy névtelen olvasónk írta: „Egy kis faluban lakunk. A helyi takarékszövetkezettől vettünk föl tatarozásra kölcsönt. Kérdésem, hogyha eladnánk a házat vissza kel- lene-e fizetni a kölcsönt. A tartozást fél éve fizetjük.” A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége Takarékszövetkezeti Titkárságának vezetője, Tri- ber Dezső küldte meg a választ : — Kár, hogy olvasójuk nem közölte nevét és lakcímét, mert akkor konkrétabban megismerhetnénk a. problémáját és kívánságát. Ennek hiányában így csak általánosítható felvilágosítást tudunk adni. Olvasójuknak van egy háza, melyet el akar adni, de kb. fél éve tatarozási-felújítási kölcsön vett fel a házra. A családi ház tulajdoni lapjára a 30 ezer forint feletti építési kölcsönt bejegyezték a földhivatalnál, a kölcsönt folyósító -takarékszövetkezet kérésére. (Jelzálog bejegyzése.) — Tehát a -hiteltartozás esetén az ingatlan elidegenítéséhez kérni kell a takarékszövetkezet hozzájárulását. A szövetkezet a hozzájárulást csák akkor adhatja meg, ha a -tartozást visszafizették. Van azonban lehetőség az építési kölcsönnel terhelt ingatlanok elidegenítésénél a tartozás átvállalására is, indokolt esetben. Az indokoltságot a takarék- szövetkezet bírálja el a vevő anyagi helyzetét és egyéb körülményeket figyelembe véve. — Tehát az a javaslatunk, hogy olvasójuk keresse fel a takarékszövetkezet vezetőjét, és személyesen beszélje meg a tartozásának renT elefonszámunk : 16-211 dezését, vagy a tartozásátvállalás engedélyezésének előfeltételeit. A tartozásátvállalás engedélyezése iránti kérelmet az eredeti kölcsönadó® terjeszti elő a szövetkezetnél, természetesen a tartozás átvállalására jelentkező vevővel .közösen. Ezt a kérelmet indokolni kell, és csatolni hozzá az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződést, a vevő részéről a tulajdonszerzési korlátozással 'kapcsolatos, s a tanács által záradékolt nyilatkozatot. Továbbá a takarékszövetkezettől kell kérni egy nyomtatványt, mely tartalmazza a személyi adatokat, nyilatkozatokat, és a munkáltatói igazolásokat. Adható-e többszöri kiutazást engedélyező útlevél? Petrás László, pusztahen- csei olvasónk leveléből idézünk: „Tudomásom szerint a jugoszláviai határ mentén élő és lakó magyar állampolgárok kaphatnak határ- átlépési engedélyt évenkénti többszöri kiutazásra is. Kérdésem, hogy mi ennek a feltétele? Ugyanis Jugoszláviában születtem, minden egyenesági rokonom ott élt és~él. Kiterjedt rokonságom ma is él, és a kapcsolatot velük tartjuk. Annak ellenére, hogy a népszámláláskor anyanyelvemet magyarnak neveztem meg — hisz annak Is vallom magam —, a szerh nyelvet társalgási szinten értem. Miért csak úgy utazhatok Jugoszláviába, mint turista vagy pedig mint rokonlátogató? A kegyeleti ünnepekre csak akkor vihetek koszorúkat és virágokat elődeim és rokonaim sírjára, amikor útlevelet váltok unóMl katestvéreim és egyéb rokonaim családi ünnepségein, házasságkötésein csak hasonló adminisztráció útján vehetek részt? A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében van-e mód és lehetőség arra, hogy — mint esetemben — lehetséges-e a határmenti körzetben lakókhoz hasonló többszöri kiutazást engedélyező »útlevél« kérése és megadása?” A Tolna Megyei Rendőr- főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője, dr. Józsa Csaba rendőr őrnagy válaszolt: — A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében Jugoszláviába, közvetlen hozzátartozó meglátogatása céljából évente több utazás engedélyezhető, amennyiben a kérelem az előírásoknak megfelel. Az évi első útlevélkérelem meghívólevél csatolása .nélkül engedélyezhető, további utazás látogatás céljából csak hívólevéllel. Minden benyújtott kérelemhez mellékeim kell a megfelelő értékű illetéket.^ — Határátlépési engedélyre csak a határmenti megyék azon állampolgárai jogosultak, akiknek állandó lakhelyük a jogszabályban megjelölt körzeten belül van. Ezen engedéllyel évente nyolc alkalommal engedélyezhető a kiutazás, természetesen a megfelelő illeték csatolásával. — Tolna megyei állandó lakos részére ezen engedély nem adható ki. Miért nem lehet perecet kapni? Németh József szekszárdi olvasónk azt kérdezte, hogy miért nem lehet Szekszárdon perecet vásárolni. Ha nincs is minden üzletben — mondta —, de legalább a Rákóczi utcai kenyérszaküzletben jó lenne, ha rendszeresen lehetne kapni. A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, Szabó József válaszolt: — Olvasójuk észrevétele helytálló volt. Szekszárdon a jelzett időpontban nem lehetett perecet kapni. Minden sütőipari terméket — így a perecet is — a boltok megrendelésére szállítjuk. A szakboltunk sem rendelt perecet. — A bolt vezetőjét írásban figyelmeztettem a gondosabb, körültekintőbb árurendelésre, és elrendeltem, hogy perecet folyamatosan árusítsanak. Hol szerezhető be? Mózes Jánosné bátaszéki levelezőnk lapunkban olvasott az alufóliáról. Mint írta: „Kár reklámozni. Ën kipróbáltam, megszerettem. Kb. 2 éve nem kapok. Az üzletekben a válasz: »hiánycikk«. Hol szerezhető be? Vevő lennék rá!” A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt : — Egyetértünk megállapításával. Gyári kapacitási problémák miatt évek óta a lakossági igényeket kielégíteni nem lehet. A kereskedelem által megrendelt meny- nyiség kis hányada kerül csak leszállításra. VÁLASZOLUNK ÖN KÉRDEZ------— A nem lakás célf jára szolgáló építik mények adójáról V) szól a Magyar Nép- J köztársaság Elnöki--------- Tanácsának 1985. évi 23. számú törvényerejű rendel ete, s e jogszabály végrehajtása tárgyában adta ki a pénzügyminiszter a 62/1985. (XII. 30.) P!M számú rendeletét. A törvényerejű rendelet szerint adóköteles építmény a magánszemély tulajdonában álló — állandó vagy ideiglenes jellegű — üdülő és más, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. A magánszemélyek tulajdonában álló épületre, épületrészre vonatkozó rendelkezéseket 'kell alkalmazni a társaság és a társulat tulajdonában álló épületre, épületrészre is. Rendelkezik a jogszabály az adómentességről, kimondja, hogy az adó alapja az adóköteles építmény alapterülete, az adó mértéke pedig — a jogszabályban említett kivételekkel — a település jellegétől függően négyzetméterenként 120 forintig terjedhet. Az adó mértékét részletesen az említett Végrehajtási rendelet írja élő, amely részletezi azt is, hogy mi tekintendő üdülőnek, egyéb adóköteles építménynek, ki az adó fizetésére kötelezett, miként történik az adó megállapítása, kimondja azt is, hogy az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem szünteti meg. A házadéról és a ház- értékadóról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 64/1985. (XII. 30.) számú rendelete, ennek megfelelően módosította a pénzügyminiszter a 63/1985. (XII. 30.) PM számú rendeletével a korábban kiadott végrehajtási jogszabályt is. A Minisztertanács rendelete táblázatban tünteti fel az évi 'házadó forintösszegét, kimondja, hogy házadókedvezményt kell engedélyezni a lakóépület (lakás) felújítása, korszerűsítése, közművesítése esetén, a végrehajtási rendeletből pedig itt csupán az alábbiakat idézzük : „Az épület tulajodonosa 1986. évben az 1985. évi házadójának 50 százalékát köteles március hó 15-ig megfizetni a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályainak megfelelően. Az e jogcímen megfizetett összeg, és az 1986. évi házadó fizetési kötelezettség különJbözete — az általános szabályóktól eltérően — 1986. november 15-ig fizethető meg adópótlékmentesen.” Módosult a társasági adóról szóló korábbi miniszter- tanácsi rendelet is, a pénzügyminiszter pedig a 64/1985. (XII. 30.) PM számú rendeletével módosította és kiegészítette a korábban kiadott Végrehajtási rendeletét, s e kiegészítés szerint pl. a jogszabályban írtak alkalmazásával nem minősül alkalmazottnak, aki szülési szabadságát tölti, a'ki gyermek- gondozási segélyben, vagy gyermekgondozási díjban részesül. A szakmunkástanulót foglalkoztató társaságot tanulóként — teljes adóévre számítva — 6000 Ft társasági adókedvezmény illeti meg. A sportegyesületek a sporttal közvetlenül kapcsolatos tevékenységből származó nyereségük után társasági adót nem fizetnek. Módosult a társasági nyereségadó mértéke is. Az említett jogszabályok kivétel nélkül a Magyar Közlöny 1985. évi 55. számában jelentek meg és 1986. január 1-én hatályba léptek. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az igazságügyim nisztemak — ugyancsak a Magyar Közlöny 1985. évi 55. szántában megjelent — arra az irányelvére, amely egyes kisvállalkozások működésével kapcsolatos kérdésekről szól, s amely szerint indokolt a vállalati gazdasági munkaközösségeknél erősíteni működésük, tevékenységük demokratikus ellenőrzését a munkahelyi 'kollektíva által. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységének a munkahelyi kollektíva által történő ellenőrzését a kollektív szerződés útján is indokolt biztosítani. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Helytörténeti pályázat A Kaláka együttes Szekszárdon Tengerecki, Benedek király és a többiek... A Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága, a KISZ Tolna Megyei Bizottsága, a Tolna Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhető a megye történetének bármely korszakából, bármely területéről, hivataláról, vállalatáról, üzeméről, közös gazdaságáról, továbbá az irodalomban, művészetekben, történelemben jelentős szerepet játszott Tolna megyei személyről írott tanulmány. Kiemelt témakör: Tolna megye ifjúsági mozgalmának története. Ide soroljuk a megyei átfogó jellegű dolgozatok mellett a rétegszervezetek szerveiről és alapszervezeteiről, területi szerveiről írott pályaműveket. Lehet foglalkozni az ifjúsági táborozással, az ifjúsági mozgalmat támogató politikai munkával, stb. Ebben a csoportban bíráljuk el az útitörő mozgalommal foglalkozó pályaműveket is. A pályázaton bárki részt vehet. Pályázati feltételek: Pályázatra csak olyan művet lehet beküldeni, amelyet még nem közöltek, más pályázatra be nem nyújtottak. A pályamű veknek hiteles forrásokra kell épülniük (egykori levelezésekre, iratokra, cikkekre hitelt érdemlő adatokra épülő visz- szaemlékezésekre, levéltári, irattári, vagy személyi tulajdonban lévő dokumentumokra hivatkozni kell). Egy személy legfeljebb két művel pályázhat. A pályázatok terjedelme legalább 20 gépiéit oldal, másfél soros távolsággal gépelve. A művek terjedelmének felső határát a kiíró szervek nem korlátozzák. A pályaművet két példányban kell benyújtani, az egyiknek első példánynak kell lennie. A pályázat jeligés. Zárt 'borítékban kell elhelyezni a ■pályázó nevét és pontos címét. A középiskolások, főiskolások és egyetemi hallgatók az oktatási intézményt is nevezzék meg, ahol tanulnak. Páilyadíjak: I. díj 4000 Ft II. díj 3000 Ft III. díj 2000 Ft A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll több első, második, és harmadik díjat kiadni, díjakat megosztani vagy visszatartani — a pályaművek színvonalától függően. A zsűri a magas színvonalú pályázatot 5000 Ft-os különdíjjal jutalmazhatja, míg a díjazásban nem részesült műveket 1000 Ft-os munkajutalomban részesítheti. A pályaműveket a Tolna Megyei Levéltár címére kell beküldeni (Szekszárd, Béla ter 1.). A beküldési határidő: 1986. június 30. A pályaművek — a szerzői jog fenntartása mellett — a Tolna Megyei Levéltár őrizetébe kerülnek. Eredményhirdetés: 1986. augusztus 19. Általában dünnyögünk, amikor egy neves együttes, előadó vidéken járva három-négy előadást is tart. Morgolódásunk gyakran jogos, jól tudjuk, miért... S ezzel szemben mi történt a minap? - Sok szekszárdi gyermek — és szüleik — azért dohogtak, hogy a gyerekek egyik kedvence, a Kaláka együttes mindössze három időpontban mutatta be figyelemre méltó produkcióját Szekszárdon, a Művészetek 'Házában. Adataim ugyan nincsenek, de .a jelek szerint dupla ennyi is telt házzal ment volna, sőt... (A Művészeitek Háza vezetőjének és az együttesnek beszélgetéséből arra következtetek, hogy talán hamarosan ismét örülhetnek a kicsinyek a tehetséges csapatnak.) A hangulatjelentés előtt néhány tény: a Kaláka idehaza évente 150—160 előadást ad, annak nyolcvan százalékát vidéken. Rendszeresen hangversenyeznek a Zeneakadémián és más fővárosi színhelyeken, a gyerekek örömére. És rendre hívják őket külföldre: pillanatnyilag is hét vagy nyolc turnéra szóló szerződést kínálnak nekik. További tények: műsoruk mindig az őket hallgató — velük játszó — gyerekek életkorához idomul, színvonaluk azonos vidéken, Budapesten s külföldön. Hangulatuk, lelkesedésük, ruházatuk egyáltalán nem a helyszín függvénye. Nevüket sokan ismerik, de a rend kedvéért tartsunk névsorolvasást: Bencze Gá- bar, Grillus Dániel, Huzella Péter és Radványi Balázs. Aki nem tudná: a Magyar népmesék sorozat zenéjét is ők „csinálták”. Szekszárdi előadásaik közül egyik óvodásoknak szólót néztük meg. Hogy a hangulat mikor ért a tetőfokára? Kezdés után alig néhány perccel. S meddig tartott e varázs? Végig. S a gyerekek ? Végigj átszőtték, énekelték, tapsolták — néha izgatottan figyeltek — a műsort, s igen sokat tanultak. Biztosan soha nem felejtik el, hogy kik csinálták régente a szekeret, hogy ki őrli a lisztet, vagy hogy a hordók a kádárok keze munkáját dicsérik ... Kalákáék pedig biztosan nem felejtik el a kicsinyek könnyeit, melyek azért hulltak, mert véget ért az előadás.. / — horváth — czakó — ök négyen Újszerű páholy — pléddel bélelve
