Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

1986. február 1. ■ TOLN»'\ •2 “KÉPÚJSÁG MAGAZINÉI MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN : í' MAGAZIN ' ' • MAGAZIN «ff MAGAZIN 1I1II1I MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN t MAGAZIN Waterloo az asztalon A francia Charles Laurenlt- nak 18 évre volt szüksége ah­hoz, hogy ellkészîtse a Wa­terloo-! csalta míaikettftöélt a hozzá tartozó 12 ezer ólom- katonáeslkával. Laurent va­lóban hatalmas munkáit vég­zett — élethűen kidolgozta a legapróbb részleteket is, egészen a kátonamundérok gombjainak rajzolatáig. A malkett 26 négyzetméternyi területet foglal el, és Compi­ègne város múzeumálban lát­ható. Szívritmus- szabályozó Paul M. Frank professzor­nak és munkait ársainak a duisburgi egyetem mérés- és sZabályozásitedhntilkaj intéze­tében végzett munkája mu­tatja, hogy az elektronikus szabályozásnak egy és ugyan­azon elveit lehet alkalmazni az űrltedhnikától a gyógyá­szatig. ök nemeseik egy olyan helyzetszabályozó rendszert dolgoztak ki műhoddák részé­re, mely a sugáti hajtómű változtatható impulzussor­rendje alapján működik, ha­nem ugyanezt a szabályozási elvet alkalmassá tették egy sor más műszaki területen való felihasználásra. Most egy újfajta szívritmus-szabályozó kifejlesztésére törekszenek, amely ugyanennek az elvnek az alapján, az automatikusain mént oxigénszükséglet alap­ján gyorsabb vagy lassúbb verésre serkent. Az eddigi szívritmus ^szabályozók min­dig csak percenként 70—80 érverésre ingereltek. A kép bal felső sarkában lévő nagy teljesítményű, hordozható röntgenkészülékkel az angol Rolls-Royce gyárban repülőgéphajtóműveket vizsgálnak InlonnálHás ipari röntgennel A roncsolás nélküli anyag- vizsgálatok egyik jelentős és fontos eszköze az ipari rönt­gen. Alkalmazási területe napról napra bővül, s az ipari gyakorlaton kívül a tudományos kutatásban is fontos eszközzé vált az utób­bi években. A gépgyártás területén a hegesztési var­ratok és az öntvények igény­lik a röntgenvizsgálatok zö- mét. Különösen fontos a hegesztés utáni gyors ront* genvizsgálat értékelése, amely nagyban hozzájárulhat a to­vábbi gyártás folyamán ke­letkező selejt kiküszöbölésé­hez. Ugyancsak jelentős a kényes feladatokra szánt, esetleg drága megmunkálást kívánó acél- és könnyűfém- öntvények megmunkálás előtti röntgenvizsgálata. Tö­megcikk jellegű gyártmá­nyoknál, vagy olyan esetben, amikor a gyártmány értéke nem fedezi a röntgenfelvéte­lek költségeit, röntgenátvilá- gítássál válogathatok ki a hibás munkadarabok. Ter­mészetesen a röntgenátvilá­gításon kívül a kényesebb részekről időnként felvétele­ket kell készíteni, mert eze­ken a részletek sokkal job­ban megfigyelhetők, mint át­világításkor, ezenkívül doku­mentálásra is felhasználha­tók a képek. Egyes kritikus munkadarabokról panoráma röntgenfelvételek is készít­hetők. A panoráma felvéte­lekhez körsugárzó röntgen- generátorokat használnak. A röntgencsőből gömbeikksze- rűen, 360 fokban lépnek ki a röntgensugarak, így a sugárgenerátor körül egyenlő távolságban elhelyezett, azo­nos munkadarabokról egy­idejűleg készíthető röntgen- felvétel. Ultrahanggal tájékozódó félmajmok Csaik kevés emlősállat (a denevér, a fóka, némely ro­varevő és rágcsáló) tájéko­zódik ultrahanggal, illetőleg ultrahang révén tant kapcso­latot fajtársaival, esetleg más fajú állatokkal. Két fél­majomfajról — az Afrikában élő törpe fülesmalkiról és a délike left-ázsiai Jajihár maflá­ról — azt tudtuk eddig, hogy felfogják az ultrahangokat. Mosit kiderült, hogy e fajok egyedei maguk is hallatnaik — az emberi fül számára hallható hangokkal együltit — ultrahangokat, ha az anyjuk­tól elszakítják őket. Fogadalom — ön elrabolta a lányom ártatlanságát. Mit tud mondani erről? — Soha többé nem te­szem. Alkalmazkodó növények A mai nagy sivatagok egy részén valaha virágzó erdők és rétek voltak. Azt hihet­nénk, hogy az elsivatagoso- dás következtében minden növényi élet megszűnt e te­rületeken, pedig nem így van. Az ottani növények törzsükkel a felvett nedves­ség tárolásához alkalmaz­kodtak, lomhtalanságukkal pedig a párologtatás ellen védekeznek. Ilyenek a pozs­gás kutyatejfélék, a kavics- virágok, az aloék, a tüskés és hajas kaktuszok, vagy a levéllemez helyett zöld ág­végeik útján fotoszintetizáló (áthasonlító), szárazság- és sótűrő szakszaulfák és a szú­rós vesszőjű kreozotcserjék. Ha a mélyre hatoló gyökér- zetű fák, a szárazságot tűrő cserjék és talajtakaró kese­rűfüvek elég sűrűn nőnek, megkötik a mozgó homokot. Am az állandó növénytakaró létrejöttét lehetetlenné teszik az időközben kialakult kli­matikus viszonyok: a rossz eloszlásban — csak az esős évszakban — lehulló kevés csapadék, a nagy hőmérsék­letingadozás (ez átlagosan 20 —25 fok, de maximálisan 35 —40 fok is lehet), és a nagy­mértékű párolgás. Ám van a sivatagos terü­leteknek egy nagyon érdekes növénye, amely szinte meg­magyarázhatatlan módon megél a mostoha körülmé­nyek között, sőt a 6—8 mé­teres magasságot is eléri. Ez a növény a Kaliforniai-nőből délkeleti partvidékén, a 29— 30. szélességi kör közötti si­vatagos vidéken élő Boo- jum-fa, amely különlegesen szárazságtűrő. Egyébként a nálunk is ismert tamarisz- kuszok rokonságába tarto­zik, a tudományos neve: Ind- ria columnaris. A jókora fa lefelé szélesedő, palack ala­kú törzsének átmérője 60— 70 centiméter. Agai vízszin­tesen állnak, apró levelei a téli esők után hamarosan lehullanak, s a nyári száraz­ságban csak a szivacsos törzsben felhalmozott vízből él a növény. így tudja átvé­szelni a teljesen felhőtlen, forró nyarakat. Egy három törzsű Boojum-fa Tolmács-számítógép A japán Sharp 1 Q—3100 típusjelzésű szimultán-for­dítója gombnyomásra három nyelven tolmácsol. A gyorsan kicserélhető beszédmódul 152 állandó beszédfordulatot és — nyelvektől függően — 1800—'2000 szót tartalmaz. Az írásjelek könnyen leol­vasható folyadékkristályos kijelzőn jelennek meg. A fordítás két módon megy végbe. Először az állandó beszédfordulatokat fordítja le a gép. A mondat értelmét úgy lehet változtatni, hogy egyes szavakat ki lehet cse­rélni. Megkönnyíti ezt a for­dítási módot a gyakorlati keresőfunkció, amely 14 kate­góriába csoportosítva (vész­helyzet, bevásárlás, szálloda, stb.) kínálja a helyes mon- datformálást, és a szavakat, lehetővé téve utazás közben a mindennapi beszéd könnyű megértését. A mondatokhoz hasonlóan egyes szavakat is le léhet fordítani a géppel. IHa hibásan táplálják be a szót, vagy a gép használója nem ismeri a szó helyes írásmódját, a gép segít a helyes írásmód megtalálásá­ban. Ha egy szónak több je­lentése is van, a gép meg­magyarázza az egyes szino­nimák jelentését. Csontok ropogása... A heltvenes évek kezdete óta ,tanulmányozzák frandia kutatóik a csonkjaink keltet­te hangokat. Különféle meg­terheléseknek tettek ki cson­tokat, .majd vizsgáltak a köz­ben keletkező hangok jellem­zőit. Megállapították, hogy csontjaink fölöttébb sajátos hangákat hallatnak, sokkal összetettebbek, mint a fémelk vagy a műanyagok. Az előzetes vizsgálatok sze­rint e hangokból az apró re­pedések jelenléte és mérete jobban felismerhető, minit a röntgenfelvételekről. Remé­lik, hogy néhány éven belül sikerül kidolgozni a „csont­hangok” elemzésének módját. Mind a repedéseknek, mind a repedések gyógyulásának felismerését várják tőle. Ez utóbbi különösen a táncosok és a sportolók szempontjából fontos: nekik elemi érdekük, hogy sérülésük gyógyulása után nyomban ismét edzésbe álllhassamak. A hót karikatúrája A borisszához A balesetek veszélye ,A balesetek okozta sérülé­seik jelenítik az Egyesült Ál­lamokban az egészséget fe­nyegető legsúlyosabb ve­szélyt” — erre az eredmény­re jutott egy tanulmány, amelyet az amerikai kong­resszus megbízásából készi. tettek. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának munkacsoportjában részt .ve­vő tudósok megállapították, hogy több amerikai hal meg baleset következtében, mint bármely betegségben. A 15— 24 évesek haláleseteinek csaknem négyötödét baleseti sérülésék Okozzák: az 1—5 éveseknél az esetek felében okozza a halált baleset, ösz- szesen évente 140 000 ameri­kai hal meg autóbaleset, tűz vagy fegyverekkel való já­ték okozta sérülésekben. „A baleseti sérülések jelentik a fiatal nemzedék nagy járvá­nyát” — vonják le a .követ­keztetést az amerikai tudó­sok. A betegségek okozta ha­lálesetek aránya jóval elma­rad a balesetek okozta halál­eseteké mögöttit : figyelembe véve az átlagos várható élet­tartamot, a korai halálesetek 41 százalékát a baleseti sé­rülések, 15 százalékát a rák és 16 százalékát a szívbeteg­ségek okozzák. Rejtvényünkben Tompa Mi­hály: A borisszához című versé­nek két. sorát idézzük. Vízszintes : Foszfortartalmú ásvány. 1. A versidézet első so­ra. (Zárt betűk: O., K„ J.) 14. Felfordulás, zűrzavar. 15. Ri­chard Strauss operája. 16. Az argon vegyjele. 17. Düszer. 19. Hosszában szétválik. 20. A Mu- sza . . . negyven napja. (F. Wer­fel). 22. A mollbdén vegyjele. 23. Mezőgazdasági szerszám. 25. Siva egynemű betűi. 26. Tüze­lő. 28. Belga légitársaság. 31. Kerti szerszám (ford.). 32. Fa­levél teszi. 34. Bírósági eljárás. 35. Te meg én. 37. Mint a 16. számú sor. 38. Görög betű. 39. József Attila verse. 41. Szőlőtá­masz. 42. A nyomás fizikai mér­tékegysége. 43. A leglágyabb ne­hézfém. 44. Régi labdajáték. 45. Kicsinyítő képző. 46. Félsziget a Szovjetunióban. 47. Ritka férfinév. 48. Pán hangszere. 49. Ceruzavég! 51. Vércsoport. 52, Egykori magyar méltóság. 53. Száraz gallyak összekötött cso­mója. 55. ... madár (Móricz Zsigmond). 56. Szerep Madách: Mózes című drámájában. 59. Ci­pel. 60. A Ludolf-féle szám. 62. Régi űrmérték. 63. Fiatalok fesz­tiválja. 65. Kukucskál. 66. Marx Károly világhírű müve. 69. Ez évi 71. A palladium vegyjele. 72. Üzletek bezárásának hatósá­gilag megállapított időpontja. 74. Aktuális. Függőleges: 1. Város a Maros partján. 2. Élősködő. 3. Annyi mint, (rövidítve). 4. Község So­mogy megyében. 5. Mozgásszerv. 6. Közös lónak ... a háta 7. . . . poetica. 8. A bizmut vegy­jele. 9. Híres betyár névjele. 10. Keleti uralkodói cím. 11. Fi­gura. 12. Jövendőmondó. 13. Mis­kolci kirándulóhely. 18. Telefon­társ. 21. E néven két királyunk volt. 23 .............. harmincadjára m egy” (kárba vész). 24. Kiej­tett betű. 26. A versidézet má­sodik sora. (Zárt betűk: S., E., N.). 27. Tiltás. 29. Juhász Fe­renc verse. 30. Műkedvelő. 33. Baj, zavar. 36. Orosz Irén. 40. Műemlék is lehet. 41. Már az ókorban ismert elem. 43. Idő­egység. 44. Egyiptomi hírügy­nökség. 45. Háztartási kézi esz­köz. 47. Színművész (Anna). 46. Fafajta. 50. Meggyőz. 52. Csil­lagkép az északi égbolton. 54. Derékszíj. 57. Helyrag. 58. Mi­kor. 61. E népről szól a legtöbb vicc. 64. ... Szaltán cárról (Puskin). 67. Aki vigyáz rá. 68. Bermuda része! 69. Erre a hely­re. 70. Szovjet motorkerékpár­márka. 73. Indiai légitársaság. 74. Kor jelző rövidítés. 75. Latin és. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 7. és a függőleges 26. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének cí­mére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Beküldési határ­idő: február 7. A borítékra, le­velezőlapra kérjük, írják rá: Rejtvény! A 3. heti. Tél van című rejt­vényünk megfejtése a követke­ző: „Hajnalodlk. Piros esik villan csontszínű felhő peremén.” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Molnár Krisztina, 7044 Nagydo- rog, Táncsics M. u. 29., Pat­kós Júlia, 7134 Gerjen, Vajda Ignác u. 30., Buczkó Ferenc, 7176 Murga, Petőfi u. 20., Be- nedeczky Julianna, 7030 Paks, Virág u. 44., Molnár József, 7150 Bonyhád, Fáy ltp. 31. III/3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents