Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam 27. szám. ABA: 2,20 Ft 1986. február 1., szombat. Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) NEM (DOBJAK BE A TÖRÜLKÖZŐT TÉL AZ ERDŐN (13. old.) (5. old.) Magyarország — köztársaság Hazánk második világháború utáni történetének demokratikus vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944—41948. közötti periódus. Ekkor olyan •történelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztársaság kikiáltása, az egységes állami iskolai rendszer létrehozása. A polgári átalakulás idején megoldatlanul hagyott kérdések közöl ezek voltak leginkább hatással a felszabadulást követő évék politikai életére, s ezeknek volt a legnagyobb társadalmi-politikai jelentősége a népi demokrácia megszilárdítása és továbbfejlesztése szempontjából is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21—122—i létrejöttével megszületett a népi demokratikus hatalom Magyarországon. Az új hatalom a demokrácia szocialista és polgári erőinek együttműködésére épült. Tevékenységét antifasiszta, antáfeudális és demokratikus intézkedések jellemezték a politikai közélet minden területén. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány (határozott lépéseket tett a feudalizmus egyik örökségeként itt maradt „király nélküli királysággal”, mint államformával való szakításra. 1944 decemberében az államfői jogkör ideiglenes ellátására bővítették az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének jogkörét; 1945 januárjában felállították a Nemzeti Főtanácsot, amely mint testület, lényegében az államfő funkcióját töltötte be; majd márciusban eltörölték a „királyi” jelző használatát, egyebek között az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és más közigazgatási hatóságok) címében, és pecsétjében. A népi demokratikus államhatalom létrehozása és kiépítése, valamint annak intézkedései a királysággal mint államformával való „de facto” szakítást, és ugyanakkor lényegében a köztársaság melletti állásfoglalást jelentették. Mivel azonban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom „ideiglenes” volt, ezért az államformát illető végleges döntéssel, pontosabban törvényesítéssel várni kellett, legalábbis addig, amíg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány átadja helyét a magyar népi demokrácia „végleges” törvényhozásának és végrehajtó hatalmának. A köztársaság megteremtésének időszerűségét a Szociáldemokrata Párt vetette fel elsőként a koalíciós pártok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások után, a Tildy-kormány programjának parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kommunista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellenzéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszigetelt legitimista csoport, valamint a katolikus egyház emelte fel a szavát a leghatározottabban, s indított propagandahadjáratot annak védelmében. A Nemzeti Parasztpárt hivatalos támogatását követően a Független Kisgazda- párt baloldalán lévő Dobi István és Tildy Zoltán „egyénileg” foglalt állást a köztársaság mellett. A demokratikus erők 1946. január közepére egyetértésre jutottak tehát az államforma tekintetében, de abban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági elnöki tisztséget, még hosszan tartó viták voltak. Számos kiemelkedő személyiség neve merült fel, így a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Radikális Párt részéről Károlyi Mihályé. A kisgazdapárt azonban mindenképpen saját jelöltjét kívánta köztársasági elnöknek. A pártban erre két politikusnak volt komoly esélye: Tildy Zoltánnak és Nagy Ferencnek. A jelöltségért folyó küzdelem kimenetelét döntően befolyásolta, hogy a kommunista párt javaslatára a baloldali pártok egyhangúlag Tildy Zoltán mellé álltak, aki baloldalibb magatartása miatt mindenképpen elfogadhatóbb volt. A nemzetgyűlés többnapos vita után, 1946. január 31-én elfogadta a köztársasági törvényt, amely az „1946:1. törvénycikk. Magyarország államformájáról” címet viselte, majd február 1-én közfelkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. iA köztársasági törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában”). Az 1946:1. törvénycikk leszögezte, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium, vagyis a kormány gyakorolja. Egyéb állami fő szervekről, intézményekről azonban nem rendelkezett, többek között ezért ez a törvény a szó igazi értelmében alkotmánynak nem tekinthető. Jóllehet, a nemzetgyűlés 1945 decemberében úgy határozott, hogy a „Nemzet- gyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját”; az alkotmánytörvény 1949 augusztusában született meg. A Magyar Népköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. F. G. A nyomda fényszedő részlegében Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülésit tartott. A testület a Miniszter- tanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983, évű 3. számú törvényerejű rendeletét és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőíben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogitanácsosi munkaközösségeik is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fej- lsztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntésekét a belügyi^ a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekék. Megtárgyalta a testület a múlt éviben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. Az Elnöki Tanács a .továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Benke Valéria látogatása Szekszárdon Társadalompolitikai a ktíva érte kéz let IBenke Valéria, az MSZMP Központ Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke pénteken munlkalátoga- tásra Székszárdra érkezett. A megyei pártbizottság székházában Péter Szigfrid első titkár fogadta és Itájékoztatta a megye politikai, társadalmi életéről. Ezt követően Benke Valéria ellátogat ott a Szekszárdi Nyomdába, ahol Benias Sándor igazgató beszélt az üzem munkájáról, eredményeiről és terveiről. Az üzemlátogatás során — töibbék között — megtekintette a fényszedő részleget, áhol Vadász József főművezető tájékoztatta az új technológiáról. Benke Valéria elismerő szavaikat írt az Ofszet brigád naplójába. Majd rövid látogatás következett a tanítóképző főiskolán. Itt dr. Deli István tagozatvezető adott tájékoztatót a főiskola életerői, a félévi vizsgáikról. Délután a Babits Mihály • művelődési központ színháztermében volt aktívaértekez- let. Benke Valéria időszerű társadalompolitikai kérdésekről tartott nagy tetszéssel fogadott előadást. Az év első tsz-közgyűlése Regölyben A megyében az idei első zárszámadó közgyűlést tegnap délelőtt tartatták Regölyben. Mészáros Gyula, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a 26. zárszámadó közgyűlésre egybegyűlt tagságot és a vendégekét, akik között ott volt Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a megyei párt vb-tagja és Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az ellenőrző bizottság mandátuma lejárt, így Lenti Ferenc, a jelölőbizottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé annak az öt tagnak a nevét, akiket a most következő ötéves ciklusra javasolnak. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és később szavazással döntöttek ez ügyben. Szőke György, a termelőszövetkezet elnöke számolt be ezt követően az 1985-ös év gazdálkodási eredményeiről, és ismertette az 1986-os terveket. Az elnök beszámolójában elmondta, hogy 1984-ben jelentősen gyarapodtak, erősödtek, és kedvező pozícióból várhatták az elmúlt évet, ami igen szigorú téllel köszöntött rájuk is, amit még tetézett az a súlyos jégverés is, ami a kalászosokat érte. A növénytermesztési ágazatban a tervszerű technológiai fejlesztés, az IKR-rek közösen kidolgozott zárt rendszerű technológia biztosította a már évek óta magas szintű nyereségszintet, de a jégverés 7 milliós kárt okozott. A korábban kialakított vetésterületnek megfelelően dolgoznak, így ha az időjárás kedvez ez évben, jobb aratás élé nézhetnek majd. Az elmúlt évben 1731 hektáron termeltek kukoricát. A mag optimális időben földbe került és kedvező termést hozott, ami országos viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. Továbbra is azt várják, hogy ez az ágazat kilenc tonna fölötti eredményeket produkál. A növény- termesztés nyereségszintjének növelésére ez évtől 242 hektáron hibrid kukoricát is termeinek. A rét-, legelőgazdálkodás intenzív volt, meggyőzte őket arról, hogy a meglévő szarvasmarha-létszám kisebb területen is eltartható, összefoglalva az ágazat eredményeit, elmondhatják, hogy a 84-es rekordtermelési értéket az elmúlt évben még sikerült túlszárnyalni is. A kukorica, cukorrépa és napraforgó nyereségszintje kedvezőbben alakult, mint a megyei szint, viszont a kalászosok esetében elmaradásaik vannak, amit a jégverés csak részben magyaráz. Az állattenyésztésről szólva Szőke György elmondta, hogy a múlt év októberében megszüntették a tejelő ágazatot, de a megfelelő rét-legelőgazdálkodással a tömegtakarmány-igény nagy részt sikerült kielégíteni. Céljuik, hogy a marha- hizlalásba bevonják az arra vállalkozó tagokat is. Eredményes évet zárt a juhászat is, de a bárányszaporulat elmaradt a várttól. Az idei év feladata, hogy elindítsa az állományváltást. A sza- kályi sertéstelepet felszámolták, így csak a majsai hagyományos telepre korlátozódik ez a tevékenység. Vásárolt alapanyagból fecskehasú mangalica tenyész- süldők kerültek a szövetkezetbe. Az angóranyúltartás eredményessége tovább nőtt, ez stabilizálta az ágazat létét, ezért ezt most továbbfejlesztik. Az elnök szólt még a gép- és javítóüzem munkájáról, a világviszonylatban is fejlett gépi technológiáról, és elmondta, hogy meg kell tanulni ezeket a gépeket megfelelően használni és karbantartani. A hangsúly itt a javítás minőségének fokozása. Beszélt még az ipari tevékenységről, a varroda, a sütőüzem munkájáról és a háztáji tevékenységről. A brigádmozgalam lendülete megtorpant, a hét, szocialista munkaversenybe benevezett brigádból négy érte el a szocialista címet, közülük is első lett az As- cota brigád, így ők kapták a Szövetkezet Kiváló Brigádja kitüntetést és a vele járó jutalmat. A szövetkezet tíz dolgozója kapott Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést, tizenöten pedig pénzjutalomban részesültek. A szövetkezet gazdálkodási eredményei stábilizálódtak és ha átlagos időjárás lesz az idén, akkor az eddiginél is kedvezőbb termelési erdménye- ket várnak. A tavalyi nyereség 17 millió forint fölötti értéket mutat, az egy főre jutó bruttó jövedelem megközelíti a 100 ezer forintot. A közgyűlésen a nőbizottság, az ellenőrző bizottság és a döntőbizottság képviselői mondták el tapasztalataikat az elmúlt évről, majd megválasztották az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait, valamint a szövetkezet két küldöttét. Eredményes esztendőt zárt ezen a közgyűlésen is a re- gölyi tagság
