Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
2^ÉPÛJSÀG 1986. január 3. A nem lakás céljára szolgáló építmények adózása Ez év január elsejétől új adót vezettek be, amelyet a nem lakás céljára szolgáló építmények után kell fizetni. Az erre vonatkozó törvényerejű rendeletet legutóbbi ülésén alkotta meg az Elnöki Tanács. Békési László pénzügyminiszter-helyettes csütörtökön az Országiházban a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának sajtóértekezletén ismertette a rendelkezés részleteit. Az új adó bevezetését indokolva kiemelte, hogy az intézkedés a jövedelmekkel arányos közteherviselés elvének fokozatos megvalósítását célzó törekvéseket szolgálja; egyszersmind a húsz éve változatlan, s immár elavult házadórendszer korszerűsítésének első lépéseként is tekinthető. Hozzáfűzte: indokolt volt a jövedelemadóztatás mellett a lakossági vagyon adóztatását is továbbfejleszteni, hiszen a társadalomiban meglevő, s növekvő jövedelemkülönbségek a személyi vagyonok differenciálódásában is érzékelhetők. S mivel a teljes személyi vagyon felmérésének, nyomon követésének feltételei. így egy általános vagyonadórendszer megalkotásának lehetőségei mára még nem alakultak ki, a vagyonlkülönbségek egyik legjellemzőbb tárgyát, az üdülőépületeket és más, nem lakásként szolgáló helyiségeket vették alapul a társadalmi igazságosságnak jobban megfelelő teherviselés érdekében. Az új adó lényegében az eddigi házadót (amely a lakásokra, családi házakra változatlan mértékben érvényes) váltja fel. s személyi tulajdonú üdülőkre, valamint a hozzátartozó garázsokra, műhelyekre, üzletekre. raktárépületekre, panziókra, orvosi rendelőikre, műtermekre vetik ki, attól függetlenül, hogy a helyiség a lakással egy épületben van, vagy sem. A fizetési kötelezettség a tulajdonosra, illetve az építmény haszonélvezőjére hárul, vitás esetben a döntő szempont az, hogy ki használja a helyiséget. Az érintett ingatlantulajdonos okqn kívül az üdülő-, műhely- és üdülőszövetkezetek tagjai is fizetik az új adót, ha a közös tulajdonban lévő épületrészre állandó használati joguk van. A társas kisvállalkozások — üzemi épületeik után — ugyancsak adókötelesek. Az adó alapösszege két tényezőtől: a település jellegétől, illetve az építmény alap- területétől függ. Megállapításában igen fontos szerepet kapnak a helyi tanácsi ön- kormányzatok, ugyanis az érintett övezet természeti fekvésétől, ellátottságától függően 10—50 százalékkal csökkenthetik vagy növelhetik az alapösszeget, s ugyancsak — 10—40 százalékos — növelést, illetve mérséklést állapíthatnak meg az építmény jellegétől, értékétől függően. ' Néhány konkrét példa: egy 30 négyzetméteres, s nem kiemelt üdülőkörzetben fekvő hétvégi híz tulajdonosa az eddigi 300 forintos házadó helyett 900 forintos új adót fizet. Ha egy ilyen nyaraló 60 négyzetméter körüli, akkor tulajdonosa évi 450 helyett 2400 forintot fizet majd. S amennyiben üdülője mintegy 100 négyzetméteres, a korábbi 900 helyett 6500 forintra nő az adó. Ezék az összegek azonban csak az alapadó mértékét jelzik, hiszen az illetékes tanács rendeletének megfelelően a konkrét esetekben mérséklődhetnek, ám jelentősen növekedhetnek is. így, ha a legutóbbi példában említett, viszonylag nagyméretű üdü. lő a Balaton partján fekszik, s meglehetősen drága építészeti megoldásokkal készült, tehát a tulajdonosának jelentős vagyonáról is tanús, kodik, akkor a helyileg meghatározott százalékos növekedésnek megfelelően az adó az évi 10 000 forintot is elérheti. Miként Békési László hangsúlyozta: ezek az adatok is mutatják az új adó progresszív jellegét, azt hogy valóban a kiemelkedő vagyonnal rendelkezőkre esik majd a társadalmi közterhekből lényegesen nagyobb rész. A megállapított adó a különböző szempontok mérle. gelése után szélső esetiben 75 százalékkal haladhatja meg a központilag .meghatározott mértéket, illetve annak 10 százalékára is csökkenhet. Am ilyen esetekben sem lehet kevesebb évi 500 forintnál: ez az új adó legkisebb összege. Ugyanakkor az adórendszer számos esetben megenged mentességet, illetve fizetési kedvezményt is, sőt bizonyos esetekben a rendelkezés automatikusan elő is írja ezt. így az üdülőhöz tartozó garázs tényleges alapterületéből 12,5 négyzet- méter után nem kell adót fizetni. Adómentesek a mezőgazdasági célra szolgáló épületek. Azok a kisiparosok akiknek évi jövedelme nem haladja meg a 120 ezer forintot, csak műhelyük alap- területének fele után fizetnek adót. Kedvezményt élveznek a Művészeti Alap tagjai a tulajdonukban levő műtermeket illetően, valamint a műemléképületek tulajdonosai is. Azok az építmények (főként műhelyek, üzletek), amelyek jelenleg a hozzá j ük tartozó lakással együtt 25—35 éves házadómentességet élveznek, a továbbiakban sem esnek fizetési kötelezettség alá. , Az érintett állampolgárok előreláthatólag májusiban kapják meg az adóbevallási kérdőíveket, amelyeket egy hónapon belül kell benyújtani, s ezek alapján állapítják meg a tanácsi adóhatóságok az új adó összegét, s folyamatosan a helyszínen ellenőrzik a közölt adatokat. Átmeneti rendelkezésiként az 1985. évi háítódó felét március 15-ig azok a lakóépület- tulajdonosok is kötelesek megfizetni, akik eddig a telken levő műhely, üzlet, vagy raktár után fizettek házadót. A befizetett összeg és az új adó fcülönlbözetét idén november 15-ig fizethetik meg. Ugyancsak ez időpontig fizethető meg az építményadó teljes összege. Békési László kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az új rendszer összesen 183 ezer építményt érint; ezek túlnyomó többsége üdülő. Évi mintegy 100 millió forint többletbevételhez jut így a költségvetés, s a befolyt ösz- szeg teljes egészében a tanácsoknál marad, ám ugyanennyivel mindenütt csökkentik is az állami támogatást. Tehát a tanács nem lesz érdekelt abban, hogy minél nagyobb adót vessen ki az építményekre, hiszen ezáltal végül is nem jut több pénzhez. Utalt arra is, hogy a szakigazgatási szervek apparátusait megerősítik, hogy megfelelően elvégezhessék az adózással kapcsolatos feladatokat. (MTI) Az újévi üzenetváltás visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) tette ki azt az álláspontot, amelyet már a genfi csúcs- találkozón is képviselt. Jelentősnek tartják azonban, hogy mindkét vezető fontos fejleménynek és továbbfejleszthető lehetőségnek tekintette újévi üdvözletében . a genfi kezdetet, s a megállapodás szükségességét húzta alá. Reagan külön is szólt az újabb csúcstalálkozókról, Gorbacsov viszont a rövidesen újra kezdődő genfi leszerelési tárgyalás jelentőségét emelte ki televíziós beszédében. Az amerikai sajtó egyébként szerdán azt jelentette, hogy a csúcstalálkozó időpontja még bizonytalan, de lehetséges, hogy arra csak szeptember elején kerül sor. Ez lehetőséget adna arra, hogy a genfi tárgyalásokon előkészítsenek olyan megállapodásokat, amelyeket már a két vezető hagyhatna jóvá. Bár az ilyen megállapodások nyilván nem a legbonyolultabb kérdésekre vonatkoznának, fontos előrelépést jelenthetnének a genfi csúcs- találkozóhoz képest — hangsúlyozták a hírt kommentálva washingtoni politikai körökben. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Herman Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete igazgatójának az európai kulturális fórum végrehajtó titkáraként kifejtett magas szintű tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje, valamint dr. Bényi József külügyminiszter-helyettesnek az európai kulturális fórum előkészítésében és a tanácskozáson részt vett magyar küldöttség helyettes vezetőjeként kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Bál. az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. (Folytatás az 1. oldalról) csak a minőségi munka fokozásával, a termékszerkezet — a piaci feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó — átalakításával érhető el. Szekszárdon is a mennyiségi növekedés bűvkörében élték, de 1984 második felétől kezdődően már jó eredményeket tudtak felmutatni. Több területen sikerült elérni az iparági átlagot. A vállalat továbbra is kiemelkedő feladatának tekinti a megye ellátásának további javítását. A belföldi készítményértékesítés arányának növekedése javítja a termékszerkezetet. Szóba került a tegnapi munkásgyűlésen, hogy a vállalat stabilitása érzékelhető a fluktuáció csökkenésében is. Az előző évek 30—40 százalékos fluktuációja már a múlté, 1985-ben ez a szám már 20 százalék alatt volt. Ez annák tudható be, hogy a bérezésben jelentős eredményeket értek el. Egyben hozzátette az igazgató és a hozzászólók is, hogy ezzel egy cseppet sem lehetnek elégedettek, hiszen a népgazdaságban elfoglalt helyük és szerepük alapján az anyagi ösztönzés terén is előbbre kell lépni. Lehetősége lesz arra a kollektívának 1986-ban, hogy a létszám-megtakarításból jelentkező bértömeg-megtakarítás 60 százalékát feloszthatják. Hozzászólásában Pénzes István munkaügyi osztályvezető azt a gondolatot fejtette ki, hogy ott részesüljenek ebből a bérből, ahol takarékoskodnak a munkaerővel. Hartmann Lajos igazgató és Fogarasi László üzemvezető nagy hangsúlyt fekteTökés Sándor Munkásovfifés a húskombinátban Junkuncz József tett a higiéniára. Az üzemvezető még azt is hozzáfűzte, hogy el kell érni a vállalatnál: a gazdasági vezetők minden téren mutassanak példát, mert máskülönben nem követelhetnek sem fegyelmet, sem jobb munkát. Nagy hangsúllyal került szóba a társadalmi tulajdon védelme. Nem engedheti meg a vállalat egyetlen dolgozója sem — ezt erősítette Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára hozzászólásában —, hogy a kisebbség rossz híre alapján ítéljék meg a vállalat ösz- szes dolgozóját. Több felszólaló — Junkucz József, Domokos József főbizalmiak — említette, hogy az új technológiákat gyorsan és hatékonyan kell bevezetni, gondolkodni kell a hűtőkapacitás bővítéséről. Tőkés Sándor, a belföldi üzem dolgozója a vállalaton belüli kapcsolatokról szólt, a termelés és a kereskedők jobb összhangjáról. László Ferenc a törzsdaraboló dolgozója felvetette, hogy kevésnek tartja az évenkénti egy munkásgyűlést. Többet kellene hallani a vállalat veszteségeiről és eredményeiről. A Szekszárdi Húskombinátban 1986-ban 520 ezer sertés és 35 ezer szarvas- marha vágását tervezik. Dobozolt és fóliás sonkából 2400 tonna, belföldi készítményből 5500 tonna értékesítése szerepel. Ehhez azonban ésszerű költséggazdálkodással, anyagtakarékossággal csökkenteni kell a vesziteségeket, növelni kell a levágott sertésekből a nagyobb értéket képviselő áruk gyártását... Közös piaci újév Új tagok, új problémák A spanyol és a portugál csatlakozás ellen főleg a francia bortermelők emelték fel nyíltan is szavukat. Perpignan városában tavaly nagy tüntetéssel tiltakoztak az EGK kibővítése ellen. (Archív felvétel.) Január 1-től 38 millió spanyol és 10 millió portugál fogyasztóval bővült az EGK közösnek mondott — valójában még mindig eléggé szétszabdalt — piaca, és immár 12 tagország kormányzati törekvései, érdekei között kell összhangot teremteni körülményes lavírozásokkal a brüsszeli nemzetek fölötti intézményekben. 321 millió lakosa van a nyugat-európai közösségnek, amely — ha tényleg igazi gazdasági és politikai egységgé válna — lélekszámban és termelési kapacitásokban egyharmad nagyságrenddel meghaladná az Egyesült Államokat. A kérdés éppen az: Spanyol- ország és Portugália csatlakozása a nagyobb egységhez ad-e majd ösztönzést (ahogyan sokan remélik Brüsszelben), vagy pedig puszta szabadkereskedelmi övezetté lazítja a Tízek között már eddig kialakult integrációt? Bizonyos értelemben kockázat tehát a spanyolok és portugálok bebocsátása, más tekintetben nagy politikai siker. Nyugtázása annak, hogy a két ibériai országban véglegesek a demokratikus intézmények, a fasiszta (vagy fél- fasiszta) múlt árnyaival visz- szavonhatatlanul szakítottak. A spanyolok 400 éves elszigeteltség után most térnek teljes joggal vissza abba a nyugat-európai civilizációba, amelyhez kulturálisan tartoznak, de amelytől politikailag és gazdaságilag elszakadtak valamikor a 16. században. Portugália esetében még nagyobb az ugrás: a katonák 1974-es forradalma óta keresi ez az ország a helyét, ingadozik a fejlődő világ felé fordulás és Nyugat-Európa között. Ez a vita most eldőlt. Portugália a fejlett Nyugat- Európához kíván felzárkózni, noha ez rendkívüli nehézségekkel és áldozatokkal jár majd. Portugália 2000 dollár körüli egy főre eső nemzeti jövedelmével messze a legszegényebb tagja lesz a 12 tagú közösségnek, Görögország után. (Még a spanyolok 4100 dolláros szintje is jóval elmarad a nyugat-európai átlagtól.) Termelékenységük alacsonyabb; a vámhatárok fokozatos (hét év alatt történő) lebontásával rájuk szabaduló verseny a portugál iparvállalatok felét tönkreteheti. A portugál kommunisták ezért ellenezték is a belépést. A lisszaboni technokraták azonban azzal érvelnek: a belépés lehetőség is, hogy megpróbáljanak felzárkózni, beépülni egy fejlettebb, nagy gazdasági egységbe. A „gazdag” észak és a „szegény” dél közötti különbségek mindenesetre hangsúlyosabbá váltak a kibővített EGK-ban, amely nem a „gazdagok klubja” többé, és ahol a spanyolok, portugálok, görögök, írek, olaszok várhatóan egyfajta érdekközösségbe tömörülnek, hogy súlyukkal kikényszerít- sék az északi fejlesztési források egy részének áthelyezését. Másik nagy probléma a mezőgazdaság. Az ibériaiak egynegyeddel megnövelik az EGK eddig is sok fölösleget előállító mezőgazdasági termelését, és 59 százalékkal a parasztgazdaságok számát. A tízeknél a foglalkoztatottaknak csaik 7—8 százaléka dolgozik a földeken, míg Spanyolországban 18, Portugáliában 23 százalék. Az EGK közös kasszájából fizetett támogatások 1 milliánddal növekednek az új tagokkal; az angolok és nyugatnémetek eddig is vonakodva fizették a francia és olasz mezőgazdaság támogatását, várható, an még kevésbé lesznek készek erre az alacsony termelékenységgel dolgozó spanyol és portugál gazdák esetében. Gondot okoz majd az elavult, de igen népes spanyol halászflotta is, (amelyet a belépési megállapodás szerint hamarosan le kell építeni), az olcsó és bőségesen termelt spanyol és portugál bor, az olívaolaj (Spanyolor. szag a világ legnagyobb termelője). Csökkenteni kell a nemrég kifejlesztett spanyol acélgyártást, és a közösségi szabályokhoz kell alkalmazni a korábban államosított portugál tőkepiacot, bankó, kát. Mindezt a részletes aprólékossággal kidolgozott csatlakozási szerződés írja elő feltételként — jeleként annák, hogy az egyesülés nem lesz fájdalommentes sem az újonnan jöttéknek, sem a régieknek. A tízek mégsem kegyet gyakoroltak: a belépőkkel új áru. és tőkepiacihoz jutották, a kibővült nyugat-európai közösség pedig nagyobb súllyal hallathatja szavát nemzetközi és kereskedelmi ügyékben. A GATT-ban az EGK 320 milliós .tömb, amely a világkereskedelem egyihar. madát bonyolítja (többet, mint az Egyesült Államok és Japán együtt), s egyetlen hangon beszél. Hamarosan aláírják a 12 tagország között azt a szerződést, amely intézményesíti a külpolitikai egyeztetés már kialakult gyakorlatát: a külügyminiszterek havonta megbeszélést tartanak, s az ott kialakított közös állásponto. kát a mindenkori soros elnök képviseli minden fórumon. A kívülállók számára e belépésekkel véglegessé vált Európában a gazdasági-ke. reskedelmíi kapcsolatok rendszere. A kibővített EGK-lhoz megállapodásokkal és társulásokkal kötődnek a szabadkereskedelmi országok (Ausztria, Svájc, a skandináv országok), valamint 67 társult fejlődő ország, míg az EGK és a KGST kapcsolatai mindmáig rendezetlenek. MAGYAR PÉTER PANORAMA BUDAPEST A Minisztertanács Bercsényi Botondot, a kormány Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettesévé kinevezte. WASHINGTON „Ha a jelenleg hadrendben álló hadászati atomtölteteknek csupán egy százaléka lesz képes áttörni egy jövendő űrvédelmi rendszeren, ez is elegendő lenne bármelyik atomhatalom megsemmisítéséhez. Olyan védelem pedig, amely kizárná az egyszázalékos hibát, semmiképpen sem hozható létre” — állapította meg a katonai kérdések egyik neves amerikai szakértője, Townsend Hoopes a The New York Times csütörtöki számában. ROMA Csütörtökön az egyik római kórházban meghalt az a görög asszony, aki súlyos fejsérülést szenvedett a fiumi- cinói repülőtéren múlt pénteken végrehajtott merényletkor. Ezzel tizenhatra emelkedett a barbár vérengzés halálos áldozatainak száma. A fiumicinói repülőtér alkalmazottai csütörtökön tüntetést és sztrájkot rendeztek azt követelve, hogy jobb biztonsági körülményeket teremtsenek a repülőtéren az utasoknak és az alkalmazottaknak. BAGDAD Újév napján az iraki és az iráni légierő egyaránt felújította támadásait, s a szembenálló felek tüzérsége is több ízben akcióba lépett a front különböző szakaszain. ;
