Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
SjvIÉPÛJSÀG 1986. január 11. A legészakibb ff| ww szóló Szovjet és bolgár szakemberek új szőlőfajtát kísérleteztek ki, melyet Barátságnak neveztek el. Finom íze és bő terméshozama mellett legfőbb erénye jó fagytűrő képessége. Az országos borászati és szőlészeti tudományos kutatóintézet vezetője, Borisz Muzicsenko megjegyezte, hogy a világ legészakibb szőlőtermesztése a Szovjetunióban folyik. Télen a mínusz 30 fokos hideg sem ritka. Ezért a Novocserkaszkban működő intézet a fagyálló fajták kinemesitésére szakosodott. Az orosz szőlőültetvények közel 200 ezer hektáron fekszenek és évente egymillió tonna termést adnak. Száz év házasság Az azerbajdzsáni Jansak faluban 100 éves házassági évfordulóját ünnepelte Hatin és lljasz Dzsafarov. A falubeliek köszöntötték a hosszú életű házaspárt és egy színes szőnyeget, a családi boldogság szimbólumát ajándékozták nekik. Dzsafarovék tágas, vendég- szerető udvara szűknek bizonyult a hozzátartozók számára, hiszen több mint 200 leszármazottjuk él. Hatin anyó, aki 10 gyermeket szült és nevelt fel, megkapta a „hős anya" címet. Lányainak, fiainak, unokáinak, dédunokáinak is sokgyermekes családja van. Közöttük földművesek, állattenyésztők, munkások, tanítók vannak. Az ország 30 városában élnek. Érvek és ellenérvek az óvoda mellett A Szovjetunióban 16 millió bölcsődés és óvodás van. A bölcsődék és óvodák száma több mint 135 ezer, de számuk egyre nő. Mindezek ellenére az igények nagyobbak, mint a lehetőségek.- Nálunk, Volgográdban 10 óvodás korú gyermek közül 9 jár óvodába - mondja Tamara Anyanjeva, a „Szolnisko” (Napocska) óvoda vezetője. - Az óvodák népszerűségének fő okát abban látom, hogy a nők többsége dolgozik. De van egy másik ok: a gyermeknek is előnyösebb, ha közösségben nevelkedik. Az óvodai nevelés az egész országban egységesen, a szovjet pedagógiai tudományos akadémia óvodás korúak nevelési tudományos kutatóintézete által kidolgozott „Óvodai nevelési program” alapján folyik. A programot rendszere, formája, módszere alapján úgy állították össze, hogy a nevelési folyamat a gyermekek számára játékos formában valósul meg, ami nemcsak örömet szerez neki, de felkelti képzelőerejét, fejleszti beszédkészségét és emlékezőtehetségét. Ezenkívül a gyerekeket szakképzett óvónők nevelik. Az óvónőképzőt végzettek között vannak zene-, rajz-, tornatanárok. Tehát a „végzős” óvodások már szellemileg és testileg fejlettebben lépik át az iskola küszöbét, mint az „otthoni” gyerekek. S mivel állandóan gyermekek között vannak, köny- nyebben „kommunikálnak”, fesztelenebbek... A szülők többségének is ez a véleménye, bár nem mindenkié, így például Nyikolaj Anohin mérnök, akivel a „Szolnisko” óvodában ismerkedtem meg, például jobban szeretné, ha kislánya otthon maradt volna az édesanyjával addig, amig iskolás nem lesz. De Anohin feleségének más a véleménye, ő semmiképpen nem akar elszakadni a munkájától. A tény az tény: az édesanyák jobban kedvelik az óvodát, mint az apukák. Talán azért, mert ha nem lennének óvodák, valószínű nekik és nem a férfiaknak kellene évekre a családi tűzhely őrzőivé válniuk. Ezt pedig napjainkban már nem szívesen vállalják a nők. Ugyanakkor Tamara Ananjeva szavaival élve csökkent az igény a bölcsődék iránt. Ez azzal magyarázható, hogy a tizenegyedik ötéves tervben (1981-1985) az édesanyák számára bevezették a gyermekgondozási segélyt, a gyermek egyéves koráig és biztosították a lehetőséget, hogy még egy fél évig fizetés nélküli szabadságot vehessenek igénybe. A munka- viszony ez alatt sem szűnik meg, az édesanyák munkahelyét pedig fenntartják számukra. Változás történt az óvodai térítésekben is. 1981. július 1-ig a szülők keresetüktől függetlenül egységesen fizettek. Az új rendelet alapján az alacsony jövedelmű családok mentesülnek a fizetés alól. Ez elsősorban a fiatal házasokat és a sokgyermekes családokat érinti. Mellesleg a maximális térítés sem haladja meg a tényleges költségek 20 százalékát, a többi költséget az állam vállalja magára. Melyek a reális eredményei ennek a politikának? Az óvodák, mint ezt a szociológiai felmérések is bizonyítják, létükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a második, vagy harmadik gyermek vállalásához. Nagymértékben elősegítik a nők tényleges egyenjogúságát, lehetővé téve számukra, hogy a férfiakkal egyformán dolgozzanak a népgazdaságban, ami előnyös a nőknek és az egész társadalomnak egyaránt. Ami a legfontosabb, a bölcsődék és óvodák lehetővé teszik, hogy az eltérő anyagi helyzetű családok gyermekei egyformán „startolhassanak”. Alekszandr Jevreinov A volgográdi „Szolnisko” óvoda épülete Ma Szása Marisev és Natasa Mesanszkaja a konyhai ügyeletes Az Ifjúság szigete A Kubában tíz évvel ezelőtt bevezetett közigazgatási rendszer 14 megyére és egy különleges körzetre osztja fel az ország területét. Ez a különleges övezet az Ifjúság szigete. Négyezernél több sziget van a Kubai Köztársaság térségében. Ezek közül a legnagyobb Kuba szigete, s utána - 2200 négyzetkilométernyi területével - következik az Ifjúság szigete. Híres természeti szépségeiről, állatvilágáról - valaha a Papagájok szigetének, később a Fenyők szigetének nevezték. Jelenlegi nevét a kubai nemzetgyűlés határozata alapján 1978-ban kapta. 1959 - azaz a kubai forradalom - előtt itt volt az ország legnagyobb börtöne. A négy kör alakú, hatalmas börtönépület ma már idegenforgalmi nevezetesség, történelmi emlék. Az egyik oldalépületben megtekinthető az a helyiség, ahol 1953-54. között tartották fogva a Moncada laktanya életben maradt támadóit, köztük Fidel Castrót, Raul Cast- rót, Juan Almeidát. Eredeti állapotában őrizték meg azt a cellát is, ahova Fidel Castrót különítették el fogvatartói, mert a börtönben szemináriumot tartott társainak. Az Ifjúság szigete elnevezés a legújabbkori történelemre utal. 1971 óta több bentlakásos iskola épült itt a Kuba szigetéről érkező gyerekek számára. A forradalom győzelme óta Kuba minden részén működnek ilyen alap- és középfokú tanintézetek. Diákjaik teljes ellátásáról az állam gondoskodik. A gyerekek a tanulás mellett naponta három órát a mezőgazdaságban dolgoznak, a hétvégeket családjuknál töltik. Az Ifjúság szigeti iskolák azonban abban különböznek más vidéki iskoláktól, hogy itt több mint 15 ezer külföldi diák is tanul. Az első külföldiek 1977-ben érkeztek ide. Most hatvan, egyenként 5-600 gyerek befogadására alkalmas iskola működik a szigeten. Külföldiek 24 iskolába tanulnak, ebből 19 tanintézetben egy adott ország diákjai vannak, ötben pedig külföldiek és kubaiak vegyesen. Két-két iskola fogadja be a Nicaraguából, illetve Namíbiából érkezett gyerekeket. Külön iskolája van az angolai, az etiópiai, a kongói és a ghanai diákoknak. Hét-nyolc évet is eltöltenek a szigeten azok, akik ott a középiskola elvégzése után felső fokú kiképzést is kapnak. A helyzet sajátossága, hogy egy-egy afrikai országból érkezett, de más-más törzsi nyelvet beszélő gyerekek itt a szigeten spanyolul értenek szót egymással. A külföldiek és a kubaiak napirendje azonos: - tanulnak s naponta három órát dolgoznak a földeken. Ennek célja részint a munkára nevelés. Másrészt az Ifjúság szigetén - csakúgy, mint Kuba sok mezőgazdasági körzetében - fontos gazdasági tényező a gyerekek kétkezi munkája. A szigeten a diákokkal együtt összesen 90 ezren élnek, s az itteni hatalmas citrusültetvé- nyek szinte egész éven át tartó gondoskodást igényelnek. A citrusfélék termelése, exportálása, illetőleg ipari feldolgozása fontos országos program Kubában - egyik lépés a monokultúra felszámolása, a cukortermelés túlsúlyának csökkentése irányában. Az Ifjúság szigeten elsősorban kiváló minőségű gra- pe-fruit-ot termelnek, amiből jelentős mennyiséget szállítanak a szocialista országokba. Az ország vezetése bírálta, hogy az elmúlt évben nem sikerült teljesíteni Kubában a kiemelten kezelt citrusprogramot. Az idén az Ifjúság szigetén rekord- termést takarítottak be a különböző citrusfajtákból. Teljes kapacitással dolgozik most a hét éve átadott citrusfeldolgozó üzem, ahol különböző gyü- mölcslékonzerveket készítenek exportra is. A Kubába látogató külföldi államférfiak programjában általában kirándulás is szerepel az Ifjúság szigetére. A látogatás rendszerint egy iskola megtekintésével fejeződik be. Julius Nye- rere, aki november elején távozott Tanzánia elnöki posztjáról, októberi látogatásakor az Ifjúság szigeten azt kérte országa ott tanuló diákjaitól, hogy hazájukba visszatérve minél többet őrizzenek meg abból a szellemből, amelyben kubai diákéveik alatt éltek. SIMÁRDI TAMÁS (Havanna) i Különleges objektívek A Russzar-objektívek több nemzedékének alkotói. (Balról jobbra): M. Agalcova Lenin-díjas, a műszaki tudományok kandidátusa, M. Ruszinov professzor Lenin- és állami díjas és I. Ivanov professzor állami díjas. A Halley üstökös felé haladó űrkészűlék kidolgozásában különböző országok tudósai vettek részt. Egyedülálló műszereinek egy része Leningrádban a finommechanikai és optikai kutató intézetben, Mihail Ruszinov professzor Lenin- és Állami dijas, az OSZSZSZK kiemelkedő műszaki és tudományos személyisége, a műszaki tudományok doktora vezetésével készült. A berendezések között van egy televíziós rendszer bonyolult optikája, amely lehetővé teszi, hogy először nézzenek az üstökös szemébe, mivel a televíziós rendszer elforgatható és a tudományos műszerek az üstökös felé irányíthatók. A hosszú űrutazásra induló objektívek elődje, a 30-as években készült nagy látószögű szovjet Russzar-1 nevű készülék volt. A leningrádi finommechanikai és optikai kutatóintézetben, valamint a geodéziai és kartográfiai intézetben kidolgozták a Russzar-80-as objektívet. Ez a készülékek ötödik nemzedéke, ám a tudósok már teljes erővel dolgoznak a hatodik nemzedékhez tartozó objektívek előállításán. Az első készülék nevét a russzkij-orosz szóról kapta, ám úgy, hogy benne legyen alkotójának, Ruszinov professzornak a neve is. A tudós alkotó munkássága az állami optikai-mechanikai műveknél kezdődött és azóta legfőbb foglalatossága az optikai készülékek tervezése.Egyik munkájának elméleti számításaiért megkapta a műszaki- tudományok doktora címet, a 120-140 fokos látószögű Rusz- szar-objektív sorozatért pedig a Szovjetunió Állami Díját. Ezt újabb három Állami Díj követte, a légi felvételek feldolgozására szolgáló műszer kidolgozásáért, a nagy látószögü filmfelvevő és viz alatti felvételek készítésére alkalmas objektívekért. A francia tudományos akadémia nagyra értékelte a leningrádi tudós érdemeit és 1972-ben a külföldi tudósok közül először kitüntette az E. Losseda-díjjal, 10 év múlva Mihail Ruszinov megkapta a Lenin-dijat, a harmadik, negyedik és ötödik nemzedékhez tartozó nagy látószögű, légifényképezésre alkalmas objektívek kidolgozásáért. A Ruszinovobjektívek űrutazások megkezdése előtt hosszú ideig kifogástalanul működtek a földön. Russzar-objektíwel készített víz alatti felvétel
