Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
1986. január 11. NÉPÚJSÁG 5 A népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban A demokrácia egyik alapvető követelménye közé tartósaik, hogy a nép közvetlenül vegyen részt az igazságszolgáltatásiban és józan élefcfél'fogásával, valamint természetes ligazságérzetével kiegészítse, a hivatásos bíró által képviselt jogászi szákképzettséget. Csak így biztosítható az a fontos érdek, amely megkívánja, hogy az igazságszolgáltatás sohase szákadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hűséges kifejezője legyen a nép meggyőződésénék. A jogászi! ag képzett és a jogászi szakképzettséggel nem rendelkező ülnököknek az igazságszolgáltatásiban való harmonikus együttműködése a bíróság tekintélyének is javáira szolgál, amennyiben közelebb hozván a bíróságot a népihez, fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést, amely a demokratikus értelemben vett bíród tekintély nélkülözhetetlen feltétele. Éppen 36 év telt el azóta, hogy hazánkban a dolgozó nép képviselői először foglalták el helyűket a bírói emelvényen. A népi ülnökök a büntető igazságszolgáltatásban való részvételét az 1949. évi XI. sz. törvény, a polgári ítélkezésben pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. sz. törvény vezette be. Tehát 1949-től 1952. évig csak a büntető igazságszolgáltatásiban, 1952. évtől kezdve pedig elsőfokú bíróságaink mind a büntető, mind a polgári ügyszakban népi ülnökök részvételével ítélkeznék. Az eltelt idő egyértelműen igazolta, hogy az ülnökbíráskodás bevált. A bíróságok feladata a Magyar Népköztársaság Alkotmánya és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. sz. törvény szerint az igazságszolgáltatás. E feladatúik ellátása során Védik és biztosítják a Magyar Népköztársaság áilámi, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok, az állami, társadalmi és gazdasági szervek jogait és törvényes érdékeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, nevelik az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az állampolgári fegyelemre és a társadalmi együttélés szabályainak betartásária. A bíróság a fentebb kiemelt ítélkező munkája mellett jelentős mértékű nevdlő tevékenységet is fejt ki. Ez érvényesül már a b-ósági eljárás, a tárgyalás során, érvényesüli a bírósági eljárásban részt vett személyekre, a hallgatóságra és azok számára is, akik az ítéletből egyéb úton szereznek tudomást. Ezen a területen jelentős szerepük van a népi ülnököknek is, amikor az ülnöki működésükről — a bíróságnál szerzett tapasztalataikról — nyilvánosan beszámolnak. A népi ülnöki tisztség ellátása fontos politikai és társadalmi feladat, és nagy felelősséggel jár. Ezért igen lényeges kérdés az, hogy ki lehet népi ülnök. Népi ülnöknek azt a magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki büntetlen előéletű, feddhetetlen, választójoggal rendelkezik, és 24. életévét betöltötte. Az ülnökök választásánák felső korhatára nincs, így a nyugdíjasok is elláthatnak ülnöki feladatokat, ha megfelelnek a törvényben szabályozott előfeltételeknek. Életkoruk egyúttal a nagyobb élettapasztalatot js jelenti. Hazánkban a hivatásos bírókat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatlan időre, a népi ülnököket az illetékes tanácsok 5 évre választják. Természetesen azokat a népi ülnököket, akik működésükkor eredményesen segítették a bíróságok munkáját,, újra meg lehet választani. A bíróságok népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és állami intézmények dolgozói jelölik, a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezésében. A városi bíróságok népi ülnökeit az ülnököt jelölő szerv szerint illetékes helyi tanácsok, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a megyei tanácsok választják meg, a területükön lakó, vagy ott dolgozó állampolgárok közül. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. A népi ülnökök ítélkezési funkciójukat a hivatásos bí- rákkal együtt gyakorolják, és ennek során a hivatásos tarákkal azonos jogokat élveznék. Megválasztásuk után a népi ülnökök és a hivatásos tarák azonos esküt tesznek. Az ülnöki tevékenység kiemelkedő jelentőségét aláhúzza azon rendelkezés is, miszerint a népi ülnökök az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekménye miatt büntető jogi felelősségre vonását a törvény hívatásos bírákhoz hasonló feltételhez köti. A ra ó soiÎ ülnököket a dolgozó nép azért delegálja a bírósághoz, hogy működésűik során érvényt szerezzenek a nép akaratának, kifejezésre juttassák a dolgozó nép erkölcsi felfogását. A választók az ülnökök konkrét tevékenységéről akkor szereznek tudomást, ha az ülnökök a bírósági működésükről választóiknak beszámolnak. Beszámolóik során ismertetik a bíróság felelősségteljes munkáját' és tudatosítják munkatársaikban és lakókörnyezetükben az ülnöki tevékenység jelentőségét. Tapasztalataik közreadásával jogpropaglanrila-tevékenységet is kifejtenek, formálják embertársaik véleményét. Ezáltal elősegítik a tár- sadalmi tulajdon védelmét és a szocialista társadalmi együttélés szabályainak a megtartását. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az ülnökblráskodás bevált, népi ülnökeinik átérzik és érettek a reájuk háruló, korántsem könnyű, felelősségteljes feladatok eredményes és jó elvégzésére. Amint dr. Szígeth Ferenc, a Székszárdi Városi Bíróság elnöke elmondta, a Székszárdi Városi Bírósághoz 1985-ben 110 népi ülnököt választottak meg. Közülük 68 került újraválasztásra. A női ülnökök száma 52, a férfiaké 58. A fiatalkorú bűnelkövetők felelősségre vonása tekintetéiben — megyei illetőséggel — a Szekszárdi Városi Bíróság jár el. Ügyeiket egy hivatásos bíróiból, egy pedagógusból és egy női ülnökből álló tanács tárgyalja. Figyelemmel az újonnan választott ülnökök jelentős számára, valamint az ugyancsak jelentős számú hatályos rendéletre és rendeletmódosításra, az ülnökök számára az úgynevezett „ülnökakadémia” oktatási forrna keretében évente három-négy alkalommal előadásit tartanák. Munkában és otthon A TOTÉV-nél a szocialista brigádok munkaversenyében a mélyépítők Kö- lesdről bejáró brigádja harmadik helyezést ért el. Valamikor a kubikosoknak a talicska, az ásó és a csákány volt a szerszámuk, a maiaknak már univerzálisnak kell lenniük, hisz érteniük keli a zsaluzáshoz, cserepezéshez, betonozáshoz. Kameránkkal persze nemcsak a mindennapi munkájukról szeretnénk képet adni, hanem bepillantani az otthoni életűkbe is. Kapfinger András képriportja Utat épít Szekszárdon az Aiisca lakótelepen a Kocsándi brigád Munka után együtt a család az új otthonban Borzáéknál Kocsándi Ferenctöl fia, Péter „örökölte” a brigádveze- tői tisztet Készülődés a fényképeszkedéshez Kocsándj Péter: egyet már vágtunk, de vágunk még egyet Horkai Béla (balról) kőműves Borza József kőműves
