Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 8. szám. ARA: 1,80 Ff 1986. január 10., péntek. Mai számunkból NEMZETI ÖSSZEFOGÁSSAL KÖZÖS CÉLJAINKÉRT (3. old.) MEGYEI ATLÉTIKAI RANGLISTA ’85 (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT NEM LEHET EGY BORVIDÉK ARCTALAN (3. old.) Tudjuk, hogy társadalmunk az érdekviszonyok szem­pontjából sem homogén — bár főbb mozgásait tekint­ve ebbe az irányba fejlődik. A'politikai gyakorlatban a kommunistáknak számolniuk kell társadalmunk összetett érdekviszonyaival, hiszen az emberek tevé­kenységét végső soron érdekeik határozzák meg. A pártot és szervezeteit tömegesen érik azok a társadal­mi hatások, amelyek az egyes osztályok, rétegek, tár­sadalmi csoportok közös, általános érdekein túl, azok sajátos, részérdekeihez kötődnek, s amelyek nem egy­szer egymással is ellentmondásban állnak. E hatások a pártszervezetek tevékenységében, a párttagok gondol­kodásában, a felmerülő kérdések elemzésében, illetve a rájuk adandó válaszok tartalmában egyaránt meg­Í jelennek. A szocializmus viszonyai között megvannak a felté­telek a társadalmat alkotó osztályok, rétegek, csopor­tok és egyének alapvető érdekei egységének kialakítá­sához. Ezt a szocializmus természete, társadalmi, poli­tikai és gazdasági viszonyai teszik lehetővé. Az érde­kek összehangolásának lehetősége azonban nem auto­matikusan jön létre, hanem az érdekviszonyokkal szá­moló tudatos tevékenység révén. Ebben pedig az kulcs­kérdés, tudunk-e olyan célokat kitűzni, olyan dönté­seket hozni, amelyekben a különböző társadalmi hely­zetű emberek ráismernek saját érdekeikre, s amelyek megvalósításáért éppen ezért személyes elkötelezett­séget érezve magasfokú cselekvőkészséget tanúsítanak. Az elmúlt évtizedek jelentős társadalomtudományi felismerései közé tartozik az érdekviszonyok szerepé­nek mélyebb megismerése, s a politikai gyakorlatban való fokozott figyelembevétele. A pártnak az érdekvi­szonyok feltárásában, egyeztetésében — vezető szere­pének lényegéhez kötődő — alapvető funkciója van. Az érdekek sokféleségét, összetettségét jobban figye­lembe vevő politikai gyakorlat azonban vissza is hat a pártra, érinti munkáját, vezetési stílusát, de kon­I zekvenciákkal jár a pártdemokrácia, ezen belül a párt­ban folyó vitákra is. Úgy tűnik, hogy ezt eddig nem vizsgáltuk, nem vettük figyelembe kellőképpen a párt belső életében, politikai gyakorlatában. Részben ezzel függ össze, hogy a különböző érekek­kel kapcsolatos kérdésekről nem a pártszervezetekben folynak az érdemi viták, hanem más fórumokon. Nem fejlődött még ki markánsan a társadalomban, illetve a pártszervezet működési területén ható különböző ér­dekek feltárásának, rangsorolásának párton belüli mechanizmusa. Pedig a párt szervezeti felépítésénél, szervezeteinek minden fontos területen való jelenlété­nél, és tagságának szociális összetételénél fogva egy­aránt alkalmas arra, hogy közvetlenül is érzékelje 'tár­sadalmunk valóságos érdekviszonyait, a szüntelenül újra termelődő ellentmondásokkal együtt. A pártta­gok szociális összetétele azt mutatja, hogy a pártban különböző társadalmi helyzetű emberek vannak, akik az alapvető közös érdekek mellett személyükben is hordoznak eltérő részérdekeket. A felmerülő kérdése­ket az általuk képviselt érdekektől motiváltán szem­lélik. A pártnak alapvető érdeke, hogy a társadalom érdekviszonyai ne csak társadalmunk politikai rend­szerének különböző szervezetein keresztül áttételesen, hanem a párton belül közvetlenül is felszínre kerülje­nek. Ez fontos feltétele annak, hogy a pártszervezetek politikai cselekvésük során jól érzékeljék, s megfelelő­en vegyék figyelembe az érintett érdekeket. Ezért ke­resni kell annak módját, hogy az érdekviszonyok fel­színre kerülését és megismerését a pánton belül is cél­tudatosabban ösztönözzük. Az érdekek sokféleségében mit képviseljen a párt- szervezet? Az egyéni, a csoport, vagy a társadalmi ér­deket? Egyiket sem hagyhatja figyelmen kívül, de azt mindig a konkrét körülmények alapján kell meghatá­roznia, hogy mit és milyen súllyal vegyen figyelembe. Alapállása, irányadó célkitűzése mindig a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek összhangjának megte­remtése, vagy közelítése kell hogy legyen. A pártszer­vezet képviseli a társadalmi érdeket is, hiszen ezt fe­jezi ki a párt politikája, amelynek helyi képviselője, megvalósítója. De a pártszervezet része a válalati munkakollektívának is. Érzékeli és képviseli annak nap; és távlati érdekeit, de nem mondhat le arról sem, hogy a hozzáforduló és sérelmet szenvedett emberek jogos érdekei mellett kiálljon. Felmerül a kérdés: nem vezethet-e az érdekviszo­nyok erőteljesebb figyelembevétele politikai gyakorla­tunkban a pártegység esetenkénti gyengüléséhez? Ügy vélem, nem. Abból kell kiindulni, hogy a társa­dalom, s benne a párttagok érdekviszonyainak ösz- szetett jellege, sokfélesége realitás, amely létezik és hat akkor ás, ha felszínre jutását nem szorgalmazzuk. Céltudatos feltárásuk, elemzésük viszont a párton 'belül lehetővé teszi hozzáértő kezelésüket, hatéko­nyabb felhasználásukat a politikai gyakorlatban. TAKÁCS ISTVÁN Nemzetközi békeév A Magyar Nemzeti Bizottság ülése Az ENSZ 40. évfordulójá­val és az 1986-ra meghirde­tett nemzetközi békeévvel kapcsolatos hazai programok összehangolásával foglalko­zó Magyar Nemzeti Bizott­ság csütörtökön Budapesten, Várkonyi Péter külügymi­niszter elnökletével ülést tartott. Az EN'SZ-közgyűlés jubi­leumi ülésszakáról tartott tá­jékoztatójában dr. Várkonyi Péter kiemelte, hogy a vi­lágszervezet megalakulásá­nak évfordulója alkalmából a tagállamok magas szinten erősítették meg az ENSZ alapokmányában megfogal­mazott elvek és célok iránti elkötelezettségüket, s fejez­ték ki a szervezet működé­sének további tökéletesítésé­re irányuló szándékukat. Az ülésszakon érzékelhető volt, hogy a jövőben a jelenlegi­nél remléhetőleg kedvezőbb nemzetközi helyzetben az ENSZ-nek fontos szerepe lesz a széles körű nemzetközi együttműködés kibontakoz­tatásában és elmélyítésében. Ezt követően Simái Mi­hály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke szá­molt be az ENSZ-évfordu- lóról tavaly szervezett hazai megemlékezésekről, progra­mokról. Hangsúlyozta, hogy a nagy érdeklődéssel kísért rendezvények és a széles kö­rű tájékoztatás eredménye­ként a magyar közvélemény valós képet alkothatott a vi­lágszervezet szerepéről, mun­kájáról, négy évtizedes tevé­kenységének tanulságairól és jövőbeni feladatairól. A nemzetközi békeévvel kapcsolatos hazai terveket Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke is­mertette. Hangsúlyozta, hogy a tervezett akciók célja a társadalom széles rétegeinek mozgósítása a béke megóvá­sa, a békét veszélyeztető tö­rekvések megfékezése érde­kében. A nemzetközi békeév nemes céljai minden bizony­nyal a magyar közvélemény széles körű egyetértésével és tettekben megnyilvánuló tá­mogatásával találkoznak majd-— mondotta. Várossá avatták Boglárlellét Csütörtökön, a helyi pos­tás üdülőben rendezett üh- nepi tanácsülésen várossá avatták a két Árpád-kori So­mogyi település egyesítésével létrejött Boglárlellét. A vá­rossá nyilvánításról szóló ok­mányt Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se adta át az új város veze­tőinek. Az ünnepségen jelen voltak Somogy megye párt- és tanácsi vezetői, a megye többi városának küldöttei. Reagan folytatja megfélemlítő hadjáratát Líbia ellen Az Egyesült Államok foly­tatja Líbia elleni megfélem- lítési hadjáratát. Reagan el­nök szerdán délután elnöki rendelettel befagyasztotta a líbiai állam és a líbiai in­tézmények Egyesült Álla­mokban lévő vagyonát és követeléseit. Közben mind a Fehér Ház, mind a külügyminisztérium szóvivője fenyegető hangú nyilatkozatban utalt arra, hogy az Egyesült Államok jelenlegi intézkedései „nem feltétlenül jelentik az utolsó lépést” Líbiával szemben és „minden opció továbbra is nyitva marad”, beleértve a katonai akció lehetőségét is. A külügyminisztérium „fe­hér könyvet” adott ki, amelyben azzal vádolja Lí­biát, hogy 1979 óta 58 ter­rorista akcióhoz nyújtott se­gítséget. A minisztérium ki­adványa ismert incidensek­ről számol be, de egyetlen esetben sem tár fel konkrét bizonyítékot arra, hogy Lí­bia valóban részese lett vol­na a merényleteknek, terro­rista akcióknak. Az FBI igazgatója, Wil­liam Webster néhány rész­letet tett közzé arról, hogyan hiúsítottak meg állítólag az Egyesült Államok hatóságai, más országokkal együttmű­ködve, egyes merényleteket. Reagan keddi sajtókonferen­ciáján azt mondotta, hogy összesen 126 ilyen tervet akadályoztak meg. A mos­tani közlés szerint ebből 23 lett volna az Egyesült Álla­mok területén. Webster azonban csak három olyan esetet tudott megemlíteni, amelynek líbiai résztvevői voltak s a végleges bírói íté­let ezekben sem született meg. Ezek állítólag Kadha­finak az Egyesült Államok­ban élő ellenfelei meggyiko- lására irányuló tervei vol­tak. Az FBI vezetője ugyan­akkor közölte, hogy az Egye­sült Állomok területén élő, mintegy 6500 líbiai nemze­tiségű személy közül több mint 3000 áll a szövetségi nyomozó hatóságok megfi­gyelése alatt. Washington mozgásba hoz­ta diplomáciai apparátusát is. Richard Murphy külügyi államtitkár magához kérette az arab államok nagyköve­teit, hogy tájékoztassa őket az Egyesült Államok dönté­seiről. A találkozóról nem adtaik ki érdemi tájékozta­tást. Ugyanakkor a Fehér Ház közlése szerint utasítot­ták az Egyesült Államok nagyköveteit a baráti orszá­gokban, hogy sürgessenek Líhia ellen irányuló gazda­sági és politikai akciókat. Értesülések szerint azonban eddig valamennyi ország el­utasította azt, hogy csatla­kozzék az amerikai lépések­hez. Ali Triki sajtóértekezlete Eredményes akció Nagydorogon Vemhes kocák a háztáji gazdaságoknak Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok kocakihelye­zési akciója iránt növekszik az érdeklődés. A január 1- től érvényes, a kistermelők szempontjából előnyösebb sertésfelvásárlási árak máris éreztetik hatásukat. Különö­sen sok vemhes állat talált gazdára az elmúlt év utol­só hónapjában, amikor is már ismertek voltak az 1986-ra szóló, a korábbinál kedve­zőbb szerződési lehetőségek. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszttől kapott tájé­koztatás szerint tavaly össze­sen 70 ezer kocát fogadtak a kistermelők, a tervezettnél mínegy 10 ezerrel többet. Az egy évvel korábbihoz képest különösen szembetű­nő a növekedés; 1984-ben körülbelül 52 000 anyaállat talált gazdára. 1985 decem­berében különösen élénk volt a forgalmazásuk, ebben a hónapban 10 ezer állatot he­lyeztek ki. A tröszt tervei sze­rint 1986-ban mintegy 80 ezer kocát értékesítenek ily módon. Nagydorogon az Üj Baráz- de Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, a Szekszárdi Húsipari Vállalat és az Ipar­szerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — korábban ismert neve ISV — megál­lapodtak abban, hogy a me­zőgazdasági kistermelők ser­téstenyésztési tevékenységé­nek elősegítésére, bérvemhe- sítés keretében, félidős vem­hes tenyészkocasüldőket biz­tosítanak. Veres Imre, a téesz sertéságazatának veze­tője készséggel ad felvilágo­sítást a kocaigénylés módjá­ról és arról is, hogy miként teljesítették az elmúlt esz­tendőben a hasonló megál­lapodásukat. A termelőszö­vetkezet bikácsi sertéstele­Péri Ferenc vemhesség- vizsgálatot végez Kihelyezésre váró kocákat Wozdecky Györgyné gondozza a bikácsi telepen pén tenyésztik a vemhes ko­cákat. Innen a gazdák elszál­líthatják valamennyit, az előző év kilencszázötven da­rabjával szemben. A kocák OTP-hitelre is vásárolhatók. Ha valamelyik kocasüldő a kistermelőnél nem bizonyul­na vemhesnek, úgy kártérí­tés illeti meg és a kocát a Szekszárdi Húsipari Vállalat vágásra visszavásárolja. AlZ ISV szakemberei a gépi vem- hességvizsgálatot ellenőr­zésként a háztáji gazdasá­gokban is elvégzik. E vizs­gálat tavaly 76,3 százalékban jelzett biztos vemhességet. Az akció sikerét azzal is magyarázzák, hogy nemcsak a sertésfelvásárlási árak ked­vezőbbek, hanem maga az akció is előnyöket kínál. A vállalatok a jó minőségű, ge­netikailag magas értékű ko­cákat a termelőinél maga­sabb áron vásárolják meg, mintegy 2—2,5 ezer forinttal. A különbözeiét a vállalatok saját terhűkre számolják el, kiindulva abból, hogy az ak­ció sikere később javít a hús­ipar alapanyag-ellátásán. A kistermelők tenyészál­latai kivétel nélkül a nagy képességű fajták és hibri­dek közé tartoznak. Figye­lemre méltó, hogy az álla­toknak már csaknem fele hibrid, főként a Ka-hyb „faj­tát” és a Hunga-hybet kere­sik. Ezenkívül továbbra is szívesen fogadják a nagy fe­hér hússertéseket. Ali Triki, a líbiai külkap- csolatokkal foglalkozó iroda titkára (külügyminiszter) Fezben újságírók előtt hang­súlyozta, hogy hazáját az Egyesült Államok nem tudja (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents