Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

aÎèpüjsàg 1986. január 8. CmuvúJ ax erdő kapitánya Mesekrimi - Dargay Attiláiéi — Megástuk a starti yUkat, így mondják ezt nálunk. Szó­val kezdődhet a nagy mimika. Mimika? 'Fárasztó, de csodá­latos' hónapok következnek, amelyet egy mese légkörié­ben élünk — mondja Dargay Attila, áki a Pannónia Rajz- és Animádiós Filmsbú. dió új, egész estés produk­cióját rendezi Az erdő kapi­tánya címmel. Körülötte rajzók százai. Rajzok min­denütt, gtudióbeli kis szobá­jában. Rajzok borítják be hatalmas otthont íróasztalát, a kanapét, a karosszékeket. — Ugye milyen soknak tű. mik? De a figurák ókkor kezdenek élni, amikor a mozdulattervező is beszáll a munkába. És hirtelen kide­rül', hogy ez a nagyon sóik­nak tűnő rajz voltaiképpen milyen kevés. — Tulajdoniképpen hány rajzból áll össze egy 90 per­ces film? — Ügy 120—130 ezerből. Csupán kétezer rajz a képes forgatókönyv anyaga. — Hányadik egész estés rajzfilmje lesz Az erdők ka­pitánya? — A negyedik. Volt a Lu­das Matyi, a Vük és a Szaf- fi. Van, aki irigyel is, hogy nekem ennyi lehetőség adó­dott. De már nincs sok hát­ra. Talán még egy ötödik összejön. — Ezt hogy érti? — Másfél év múlva nyug­díjba megyek, és attól kezd­ve csak könyveket illusztrá­lok. A filmezést be akarom fejezni. Lassan lejár a le­mez. 1951 óta csinálom, ki­csit belefáradtam. Vagy ta­lán kritikus időszakba ju­tottam? — gondolkodik el Dargay Attila. — Egy ilyen másfél órás film három évi munka. Egy érv előkészítés, egy év meló, egy év utó­munkálat. S mindez megfe­szített tempóban. Szóval ilyenkor úgy érzi az ember, nem szabad már erőltetni. Arról nem is beszélve, hogy mit éltem át, amíg egyáltalán hozzákezdhettem az élőké, szülétekhez. Elmeséljem? — Megkérném. — Ügy kezdődött, hogy volt nekem egy réges régi vágyam. Nem túlzás: életem legnagyobb álma. Filmre akartam vinni Szürke Ba­goly csodálatos meséjét, a Két kiesd hódot. Ezt a köny­vet a 30-as évek végén ol­vastam először, édesanyám karácsonyi ajándékaiként. Azóta is imádom. Jelentkez­Az erdő kapitánya fősze­replője, a nyugdíjas rend­őrkutya tem a terrvvel, hogy ebből rajzfilmet csinálnék. Rábó. lintottak. Elkészült a képes forgatókönyv, tornyosultak asztalomon a figunatervek, arrtikor a stúdióba hozták a hírt: a mese megfilmesítésé­nek jogát az orrunk előtt megvásárolta egy külföldi cég. Azt hittem, felrobbanok. Most mit tegyek? — És mit csinált? — Máris kérték az újabb tervet. Régi barátom és ked­ves kollégám, Nepp József ajánlotta, csináljunk egy mesekrimi't. Legyen benne erdő, Virágos mező, fák álla­tok. Kis madkók — mond­tam én. De Nepp tiltakozott, mivel a bocsok nem tartoz­nak kedvenc állatai közé. Kutya kell, jött az ötlettel, mégpedig rendőrkutya. — A nyugdíjas rendőrku­tya modellje bizonyára rté- mét juhász. — Hát nem. Van nekem egy öreg, kedves, nyugodt, okos barátom, hű társam; az aerdale terrier, Csuváj. Le­gyen ő a modell. Ha egyszer elhagy, mert gyorsan múló évei elparlanosolják mellőlem, így marad vélem örökké. — Vük a legnépszerűbb hazai rajzfilmsztár. Mit gon­dol az öreg nyomozókutya figurája Is arat majd ilyen sikert? — Remélem. Vük mögött Fekete István állt. A kapi­tány mögött az én drága, jó öreg kutyám. — Miiről szól a film? — Egyszerű történet. A rosszak nemcsak rosszak, és a jókban is van hiba. Talán csak annyit szeretnék a film­ben elmondani, hogy vigyáz­zunk az erdőkre, a természet szépségeire, a környezetre. A nyomozókutya álma az volt, hogy idős éveiben csak a réteket járja, és virágokat ültesen. De hát nem teheti, mert megjelenik a színen a gengszter macska. Így az er­dő kapitányának keil meg­védenie a fákat és a virágo­kat. Csuváj, mintha értene a szóból, közénk férkőzik, si- mogatásra kedvességre vár­va tekint hűséges szemével gazdájára. Közben farkával félresöpri a rajzokat. „Na látja, ezeket nem kedvéli, tudja, hogyha a rajzasztal­hoz ülök, kezdődik a munka, rövidülnek a séták. Az elkö­vetkező hónapokban pedig nagyon nagy munka vár rám.” Sebes Erzsébet Készülő dokumentumfilmek Több produkció áll befe­jezés előtt e napokban a Ma­film Híradó- és Dokumen­tumfilm Stúdiójában. •Desser József rendező-ope­ratőr Kőbe vésve című alko­tása a II. világháború több mint ötvenmillió halottjá­nak emlékére készült. Fehér! Tamás Egy nyelven című dokumentumfilmje egy magyar és egy burgenlandi falu mindennapjainak bemu­tatásával ad választ arra, milyen eltérések, hasonlósá­gok vannak Közép-Európa azonos tájain. A produkció operatőre Máriássy Ferenc. Tükörben a hétvége a cí­me Fehéri Tamás másik mű­vének, amely az Üj Tükör klubmozgalom tevékenysé­géről szól, illetve arról, hogy az milyen helyi művelődési igényeket elégíthet ki, mi­lyen a szerepe a közösség- teremtésben és -fejlesztés­ben. A produkciót Surányi Z. András fényképezte. Lestán János Korparancs című dokumentumfilmje ko- oprodukoióban készült, s a nagy hagyományokra visz- szatekintő magyar—cseh— szlovák irodalmi kapcsolato­kat mutatja be. A 28-as csapó a címe Gár- dos Péter rendező és Máthé Tibor operatőr produkciójá­nak, amely a játékfilmren­dező Uramisten című film­jének színészválogatásáról szól. Az alkotás arna ad vá­laszt, milyen nehéz munka folyik míg sikerül az elkép­zeléseket megvalósítani, s elkészül egy új film. Zombori Katalin Torony- iránt című dakumentumfUm- je, amelyet Ormos Tibor operatőr közreműködésével forgatott, egy nyári értelmi­ségi tábor tevékenységét, a mindennapi életben való ■részvételét, lakóinak segítő­készségét mutatja be. Tényi István Erdőn innen és tűi című produkciója — Pap Ferenc fényképezte — az egész a generációváltásról szól, s arra keres választ, hogyan történik ez az erdő- gazdaságban. Kolonits Ilona Az Arany Buddha városa című doku­mentumfilmje — Dnahos Kál­mán kamerájával — egy, La­osz északi részén fekvő te­lepülés műemlékeit örökíti meg, s a város lakóinak mindennapjairól, szokásairól szól. Paulus Lajos Fészkek cí­mű alkotásának témája az ember és a madarak együtt­élése. A Kiss István György fényképezte produkció azt mutatja be, miközben • az ember rombol és épít, mi lesz a hajdani fészeképítő mada­rak sorsa. Ugyancsak Paulus Lajos, valamint Székely Ferenc a rendezője a Via Transkonti- inent című alkotásnak. A Kiss István György, Ónodi G. György és Mussa Ibrahim fényképezte dokumentum­film azt követi nyomon, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben vesz részt a nem­zetközi szállításban, A magyar mezőgazdaság­ban az elmúlt évtizedekben végbement változásokat egy falu sorsán keresztül mutat­ja be Magyar József Falu­kép 1985. című produkció­ja. Az operatőr Ormos Tibor A háború és a fegyverke­zés ellen emeli fel hangját Desser József rendező-ope­ratőr Dies inae című doku­mentumfilmje. A produkció rámutat: az ember feltalál­ta a tüzet és a szerszámot, de feltalálta a fegyvert is, amellyel másokat pusztít el. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Hogyan segíti a tudomány az örök fagy övezetében, Kelet-Szibériában épülő vas­útvonal építését? A Sínek északon című írás Jakutföld­re, az ásványi kincsekben gazdag szovjet autonóm köz­társaságba kalauzol el ben­nünket, ahol most építik a BAM-től Jakutszkig vezető vasútvonalat. Uszken Minbajev élete egyáltalán nem nevezhető nyugalmasnak. A Nyugtalan Minbajev című cikk fősze­replője, a szakszervezeti bi­zottság elnöke, egy kazah falucska gazdaságában. Mun­kájába sok minden beletar­tozik; a rideg állattartás éppúgy, mint a tagság ér­dekeinek védelme, az óvodai helyzet javítása, az amatőr művészeti körök helyzete, de többször kell törnie a fejét azon is, hogyan lehetne mi­nél előbb egy-egy családot lakáshoz juttatni. Különös, amikor egy po­litikus terjeszt elő erőmű­építési javaslatot. Márpedig Mihail Gorbacsov franciaor­szági útipoggyászában egy érdekes kezdeményezés la­pult: azt javasolta, hogy a ■Tomak-terv kidolgozásában résztvevő országok hozzáfog­hatnának a terv valóra vál­tásához. A termonukleáris reaktorok veszélytelenebbek az atomreaktoroknál, sokkal kevesebb a bennük keletke­ző rádióaktív hulladék. A termonukleáris szintézis év­századokra megoldaná az energiaellátás problémáit, ráadásul a természeti környe­zet egyensúlyát csak mini­málisan veszélyeztetné — állítja a Cél: a termonukleá­ris reaktor című írás szer­zője. Hippokratész, az orvostu­dományok atyja néhány be­tegséget úgy gyógyított, hogy pácienseit hegyvidékre küld­te. Az Oxigéndiéta című cikk az oxigénhiányos kezelés eredményességét boncolgat­ja. A csökkent oxigéntartal­mú levegő belélegzése cso­dákra képes: a magas vér­nyomásban szenvedők vér­nyomása csökken, az ala­csony vérnyomású betegeké elleniben növekszik. De segí­teni lehet ezzel az eljárással bizonyos nőgyógyászati és allergiás betegségeken, s megszüntethetők vele egyes anyagcserezavarok is. LÁNYOK ASSZONYOK 40 éves a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség. A jubileum kapcsán az NDN elnöke és főtitkára nyilatko­zik a lapban. A Kongresszus előtti gyor­sítás című cikk bemutatja Azerbajdzsán egyik legna­gyobb építkezését, a magyar segítséggel épülő baromfi­gyárat. Negyvenévesek va­gyunk címmel emlékezik meg a lap a 40 éve megjelenő Szovjetszkaja zsenscsináról. A Lányok, Asszonyok munkatársai a Kárpátontúli területen jártak, s a januári számban részletesen beszá­molnak a beregszászi, ung­vári olvasókkal való talál­kozásról. Ebben a tanévben a Szov­jetunió valamennyi iskolájá­ban bevezették az informa­tika és a számítástechnika alapjainak oktatását. Ennek ■tapasztalatairól ad rövid íze­lítőt a novoszihirszki riport, a Belépés a XXI. századba. Az ablak alatt járnak a vonatok című cikk egy lit­vániai kisváros, Jura állo­másfőnökének színes életét mutatja be. Maksz Poljanovszkij A fel- derltőlány című dokumen­tumregényének hetedik foly­tatását közli a Lányok, Asz- szonyok. Érdekházasság? A rigai esti újság reklámmelléklete rendszeresen közöl házassági hirdetéseket. A melléklet szerkesztőjével beszélget a lap tudósítója olyan izgal­mas kérdésekről, amelyek nemcsak a Lett SZSZKjban jelentkeznek: kik hirdetnek, milyen eredménnyel; milyen segítséget ad a házassági hirdetés a társkeresőknek; hogyan lehet kitörni a ma­gány bezártságából? A tűzmadár tolla című írás a holuji lakkminiatúrákról ad képes ismertetést. A Divat- rovat ezúttal a Leningrádi Modellház kollekciójából nyújt válogatást. A gyerekeknek szóló Ügyes­kedj, okosodj! rovatban a szellemi képességeket, az emlékezőtehetséget, gondol­kodást fejlesztő játékokat ta­lálhatnak az érdeklődők. Já­tékos foglalkozásra ad léhe- hetőséget az Orosz nyelv anyuval e havi anyaga is. Gálvölgyi Judit Az első című írása Körösényi Ági cirkuszrendezőt mutatja be, aki a magyarok közül első­nek szerzett diplomát a szovjet Állami Színházmű­vészeti Iskola cirkuszrende­zői szakán. Ismerteti a lap a Kortársnőnk című fotópá­lyázat eredményhirdetését. A Melléklet kötött pulóve­reket, egy riseliős térítőt mu­tat be, közli egy alkalmi együttes szabásrajzát, a Mindnyájunk szakácskönyve kipróbált recepteket tartal­maz. Ezúttal sem marad el a gyerek- és felnőttrejtvény. Február végén kezdi meg munkáját az S2KP XXVIL kongresszusa. A szovjet kom­munisták és az egész szov­jet nép bizakodva tekint e nagy politikai esemény elé. Vitathafalan, hogy a Szovjet­unió a szocialista építésnek egy új, magasabb szintjére lépett, amelyben első helyre a „mindent az emberért, mindent az ember javára” gondolat került. Erről szól a folyóirat Az SZKP XXVII. kongresszusa elé című írása. Milyenek a kilátások a nukleáris robbantások betil­tása terén? Milyenek az em­beriség reményei a béke és a háború kérdésében? E té­ma összetevőiről több érde­kes olvasmányt közöl a fo­lyóirat. Talán nem mindenki tud­ja, hogy a valutaárfolyamok állandó ingadozása közvet­lenül befolyásolja az embe­rek sorsát. E kérdésről el­mélkedik Vlagyiszlav Dmit- rijev A nemzetközi valuta­piac — új kaszinói? című cikkében. Kubának és a kubai nép­nek a forradalom után sok nehézséggel kellett megküz­denie. A közelmúltban em­lékeztek meg a forradalom győzelmének 27. évforduló­járól. Ebből az alkalomból a lap közli Alekszandr Alek- szejev egykori kubai szovjet nagykövet így született a ba­rátságunk című írását. Tom Jemeljanov A fehér halál csápjai című cikkében a szervezett bűnözés és a ká­bítószer-fogyasztás veszélyeit taglalja. Noha ezek a gon­dok most még a nyugati vi­lágban tornyosulnak, de ben­nünket, a szocialista orszá­gokban élőket is érintenek. Borisz Szilkin Párhuzamos Napunk a vétkes? című írá­sában azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a világ­mindenségben talán nem is a mi Napunk az egyetlen nap jellegű bolygó, illetve, hogy valahol a távoli világmin- ségben létezhet még egy Nap?... A feltevés koránt­sem annyira megdöbbentő, mint amilyennek látszik, hi­szen különböző országok csil­lagászai is eljutottak arra a következtetésre, hogy Na­punknak lehet egy vagy több „tesvére” is. Milyenek voltak a világ­hírű írók otthoni környeze­tükben? A híres emberek életéből rovatban ezúttal Dosztojevszkijről és Tolsz­tojról — családi körben cím­mel közöl írást a Szputnyik. A folyóiratban ezúttal is megtalálják az olvasók a szo­kásos rovatokat: a sakkot, a vetélkedőt, a humort és az olvasói leveleket, melyeket ezúttal A lakott sziget cím­mel még egy képregény is ki­egészít. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom ez évi első száma a próza rovatban három elbeszélést közöl. Ve- nyiamin Kaverin Cikázó be­tűk című művében egy csa­lád férfitagjaif — a nagy­apát, az apát és a fiút — ugyanaz a „végzetes” erő tartja hatalmában: az egész életre szóló szerelem, amely azonban a nagypapánál és az apánál nem teljesülhetett be. Az elbeszélő a fiú életé­nek alakulását kíséri nyo­mon. Garij Nyemosenko A lélek visszatérése című kisre­gényének három fejezetét ■közli a folyóirat. Szereplői munkások. Életükről — hét­köznapjaikról, ünnepeikről, mindennapi gondjaikról — kap képet az olvasó e törté­netekből. Vlagyimir Tyendr- jakov Az a nap, amelyik ki­szorította az életet című kis­regényének hőse egy tizen­nyolc éves katonafiú, akinek magas fokú erkölcsisége ma is példamutató. A líra rovat Robert Rozs- gyesztvenszkij legújabb ver­seiből nyújt válogatást. A fordító, Garai Gábor írja be­vezetőjében : .^Egyértelműén extrovertált költő volna tehát Rozsgyesztvenszkij? Semmi­képpen sem csak az. Sokkal inkább saját belső világa és a külvilág szerves kapcsola­tainak folytonos újrafelfede- zője, valamilyen világméretű otthonteremtés szellemében.” A kárpát-ukrajnai magyar irodalom önálló rovattal mu­tatkozik be ebben a szám­ban: Bállá László, Balia D. Károly, Finta Éva és Füzesi Magda néhány versét, vala­mint Bállá László elbeszélé­sét olvashatják itt az érdek­lődők. Szalai Borbála tanul­mánya, a Szemle rovatban Ivan Mehela recenziója 'Bállá László Ismét: Az élet című elbeszéléskötetéről és Sándor László írása az Elfelejtett tartomány című antológiáról egészíti ki az összeállítást. Jelena Malihina tanulmá­nya Weöres Sándor szovjet- unióbeli fogadtatását, a 75 éves költő alkotóútját kíséri nyomon. Az írást Weöres Sándor három verse követi magyar és orosz nyelven. A verseket Davik Szamojlov ül­tette át. Megemlékezik a folyóirat a 150 éve született Nyikolaj Debroljubovról. Hrant Mate- voszjan örmény íróval Maja Iszkoldszkaja készített inter­jút. Horvai István Csehov- rendezéseiről vall, Molnár István interjújában pedig az azóta elhunyt Vitalij Gorga- jev beszél illusztrátor! mun­kásságáról. Közli a Szovjet Irodalom az 1985. évi irodal­mi díjasok névsorát. Csuváj, a modell, a gazdival

Next

/
Thumbnails
Contents