Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

1986. január 7. NÉPÚJSÁG 3 A kommunisták és a család Patyolat - tisztaság Fogyasztási szolgáltató kisvállalati formában Csak az egyik alaptevékenysége a tisztítás Hitel nélkül készül el a fűtés korszerűsítése, első álló mása a vízlágyító ban is, sok szó esik a csa­lád válságáról. Igen eltérő véleményekkel találkozunk: egyesek szerint a család ide­jétmúlt, magát túlélt társa­dalmi képződmény; mások szükséges rossznak tartják; s akadnak, akik úgy vélik, hogy a család eszméje szent, istentől adott, örök és meg­változtathatatlan. A család a társadalmi fej­lődéssel együtt jelenik meg az emberiség életében, és annak változásával, a tulaj­donviszonyok alakulásával formálódik és módosul. Míg a feudális jellegű családban nemcsak a vagyon, hanem a feleség és a gyermekek felett is az apa rendelke­zett, addig a szocialista tár­sadalmi viszonyok között éppen a tulajdonviszonyok megváltozásával új normatí­vák alakulnak ki a család­ban is. A régi családi viszo­nyok alapját, az adásvételt nemcsak nyelvünk őrzi „el­adó lány”, „vőlegény” (ve­vő), hanem őrzik a hagyo­mányok, a szokások, amelyek tudvalévőén erősek, mélyen gyökereznek, s a társadalmi alapok változását is csak lassan követik. Alapjában e helyzetből származnak a konfliktusok: modern korban, szocialista viszonyúk között élünk, még­is olykor a családban kísért a múlt. Ez kétségtelenül sa­játos válsághelyzetet teremt, aminek eredője nem a csa­ládban, mint az emberi együttélés e nagyon össze- tett_ képződményében keres­hető, hanem egyrészt az egyénben, annak gondolko­dásában, magatartásában, a hagyományokban, amelyeket átörökítettek az előző nem­zedékék, és amelyeket a je­lenlegiek is esetleg tovább adhatnak. A párttagok élete sem mindig mentes az ilyenféle ellentmondásoktól. A magán­élet gyakorlata és a kom­munista eszmék között nem­egyszer ellentét keletkezik. Vannak, akik elveinket jól ismerik, a közéletben és a munkájukban helyesen ér­vényesítik, azonban a ma­gánszférákban, az otthon fa­lai között már kevésbé ké­pesek erre. Némelykor a ré­gi és az új összeütközése miatt egyfajta „tudathasa­dás” alakul ki: a munkahe­lyén megbecsült párttag ott­hon elviselhetetlen despota, szinte középkori nevelési el­veket vall és gyakorol. Pe­dagógusok a megmondhatói, hogy értelmes, tanult em­berek is mennyire elmara­dott felfogást tanúsítanak a gyermekükkel való bánás­mód tekintetében. „Engem is vert az apám, de embert faragott belőlem”, — mond­ják és követik ezt az ember­telen gyakorlatot. Pedig szo­cialista énjükkel bizonyára A márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskedelem és a termelők köiös, más részük a gyár­tók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a koráb­binál gyorsabban gyarapo­dott a termelő vállalatok sa­ját bolthálózata, mivel a gyártók egyre inkább felis­merik: a mintaboltokban szerzett információkat gyor­sabban, jobban hasznosít­hatják a termékválaszték alakításánál. Beváltak a kö­zös érdekeltségű üzletek is, amelyekben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközök- keil, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészleté­vel vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltségű bolthálózat létesítésére, akár egy, akár több termelő, illet­ve kereskedelmi vállalat kö­zött. Az ilyen bolthálózatok előnye, hogy mód nyílik ala­posabb és hatékonyabb piac­kutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott már­kájú termékek széles körű népszerűsítésére. A vevők is jól járnak, hiszen vonzóbbak tudják, hogy a veréssel ..fa­ragott” (nem neveit) ember személyisége károsodik, nem­egyszer agresszívvé vagy meghunyászkodóvá, alatto­mossá vagy elkeseredetté válik. A családi élet harmóniá­ját veszélyeateti az uralko­dási vágy, amikor a kölcsö­nös megbecsülés és egyen­jogúság helyett valamelyik, vagy éppen mindegyik fél a másik feletti hatalmat sze­retné megkaparintani, akara­tát a többiekre ráerőltetni. Számtalan konfliktusfor­rás rejlik a család anyagi helyzetével kapcsolatos kér­désékben. Az anyagi javak megszerzése, gyűjtése egye­seknek valóságos szenvedé­lyévé válik. Minden eltör­pül e céljuk mellett, végül az is, amire hivatkoznak, vagyis, hogy a családjuk ér­dekében teszik, mégis olykor szinte fékezhetetlenül sem­mitől sem riadnak vissza. A nagy szerzési lázban stíkan elfelejtkeznek azokról, aki­kért úgymond „hajtanak”. Csak a pénzt, a vagyont lát­ják. Közben a család szét­esik, a gyermekek elkallód­nak, vagy érzelmileg eltávo­lodnak a szülőktől. Később legfeljebb a pénzre, a köny- nyű életre, a luxusra tarta­nak csupán igényt, de a szü­lőre nem. A Család látja kárát an­-----­- nak is, ha kö nyelműen, felelőtlenül bánnak a pénzzel, ha ész- szerűtlenül gazdálkodnak, ha nem tesznek különbséget az ember testi-lelki gyarapodá­sát biztosító fontos, és a kevésbé fontos, szükségtelen, csupán a státusszimbólumo­kat gyarapító kiadások kö­zött. Ez . általában civódás, vádaskodás s egyre élesebb szembenállás forrása. Ügy­szintén az is, ha valamelyik szülőt káros szenvedély ke­ríti hatalmába. A leggyako­ribb az italozás, amely, mi­közben aláássa az egyén fi­zikai, erkölcsi, lelki erőnlé­tét, szétrombolja a családi kötelékeket. A kommunisták erkölcsi eszményeik alapján a csalá­di életben is azokat a nor­matívákat tartják mérvadó­nak, amelyeket a társada­lomban, az emberi együtt­élés más formáiban követ­nek. Mi nem tekintjük elavult­nak a családot, nemcsak azért, mert az új társada­lom legkisebb építőeleme, közössége, hanem mert az új nemzedék a család keretei között nevelődik és illeszke­dik be a nagyobb közösség­be, s válik a szocialista tár­sadalom hasznos tagjává. Ezt a nevelést nem pótolja egy­előre semmi, ezért a kom­munistáktól joggal várható el, hogy eleget tegyenek en­nek a tisztes kötelességüknek is. az olyan újdonságok, ame­lyek a szokásosnál gyorsab­ban jutnak el a termelőtől a fogyasztóig. A márka- és mintaboltok bevétele 11985-ben elérte a 36 millió forintot, s ez a kiske­reskedelmi forgalom mintegy 8 százalékát jelenti. A leg­több mintabolt az élelmi­szerszakmában működik, de hagyománya van az ilyen ér­tékesítésnek a bútor-, illet­ve a textilkereskedelemben is. Nem, vagy csak alig né­hány mintabolt működik vi­szont a műszer, a híradás- technikai, illetve a gépkeres­kedelemben. Pedig a vásár­lók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismer­hessék a speciális árusító, il­letve bemutató helyeken. A társulás formájában lét­rehozott közös érdekeltségű boltok száma elenyésző, ezek általában nem is önálló üz­letek, inkább az áruházak egyes osztályain alakítanak ki olyan részlegeket, ahol egy-egy termelő áruválaszté­kának szélesebb skáláját kí­nálják. A Skála Áruházak S Modell üzleteiben például bevált ez a módszer: úgy­A kommunistáktól igényelt példamutatás kiterjed a magánélet, a család szférá­jára is. A mi erkölcsi alap- elveinkben központi helyet foglal el a humanitás, ez mindenféle emberi kapcso­latunkban irányadó, így a családi életünkben is. Az emberiség nemzedékről nem­zedékre fejlődött úgy, hogy továbbadta értékeit az utó­doknak. Nekünk, ma élő nemzedékeknek is köteles­ségünk, hogy gyarapítsuk és áthagyományozzuk az eddig megőrzött és gazdagított nemcsak anyagi, hanem az emberi mívoltunkat fémjelző eszmei, erkölcsi, politikai, kulturális értékeinket. A család értékmegőrző és gyarapító szerepe mellett kifejezésre jut a felelősség- teljes gondoskodás, amely nem csupán az utódokra, de az elődökre is vonatkozik. A gyermekek nevelése, a róluk való gondoskodás minden felnőtt embernek természetes emberi köteles­sége, de az is, hogy erejét vesztett, öreg szüleivel tö­rődjék, tisztelje, támogassa, gondjukat viselje. Akármi­lyen szépen beszél valaki az elvekről, eszmékről, ha nem eszerint cselekszik, szavai hamisan csengenék. A kom- minustáknak ügyelniük kell arra, hogy a szavak és tet­tek egysége etéren se szen­vedjen csorbát. Gyakorta a párttagoktól a környezetük aszerint véleke­dik, hogy miként élnek, mi­lyen a családjuk. A példás családi élet, a becsületes életvezetés, a tisztességesen és tisztességre nevelt gyer­mekek az egyén tekintélyét megsokszorozzák. A kommunisták sem esz­ményien makulátlan embe­rek, nem tévedhetetlenek és csalhatatlanok, előfordulhat­nak botlások a magánélet­ben, a családi kötelékekben náluk is, sőt olykor a leg­jobb szándék is ellenkező­jére fordulhat. A lényeges az, hogy idejében, a figyel­meztető szóra hallgatva ké­pesek legyünk felismerni ha rossz úton haladunk, és le­gyen erőnk, bátorságunk, tisztességünk változtatni azon, ami hibás. Arra törekedve, hogy ko.m- ------- munista meggyőző­désünktől vezérelve úrrá -le­gyünk olyan helyzeteken, amelyek esetleg zsákutcába vihetik magunk és csalá­dunk életét, ősi igazság: té­vedni emberi doilog, de a té­vedéseket kijavítás helyett magyarázni, vagy éppen erényként feltüntetni — né­ha ez is előfordul — össze­férhetetlen a kommunista emberről vallott felfogásunk­kal. Takác s Györgyné dr. az MSZMP KEB osztályvezető-helyettese szólván csak ezekben a bol­tokban kaphatók egymással harmonizáló színben a cipők, táskák és övék. Ez annak az eredménye, hogy a Skála-Co- op szerződést kötött a cipő- gyártókkal és a bőrdíszmű- termelőkkel, s közösen ala­kítják ki az áruválasztékot. A közös márka- és minta­boltok nyitvatartása alkal­mazkodik a kereskedelemben meghonosodott általános nyitvatartási rendhez, általá­ban szombaton is várják a vevőket, s csütörtökön bevá­sárlónapot tartanak. Ugyan­akkor az ipari és a szövetke­zeti termelők boltjai a Bel­kereskedelmi Minisztérium, illetve a tanácsok szorgalma­zása ellenére nem vállalják a hatnapos nyitvatartási, sem pedig a meghosszabbított csütörtököt. A minisztérium és a taná­csok ezért ismételten felhív­ták a vállalatok figyelmét, hogy a kialakult vásárlási szokásokhoz alkalmazkodva állapítsák meg a nyitvatar­tási, legalább a főútvonala­kon és a bevásárlóközpon­tokban. A Tolna Megyei Textiltisz­tító és Ruházati Vállalat, közismertebb nevén a Pa­tyolat tulajdonképpeni alap­tevékenysége mellett más, kiegészítő tevékenységet is folytat. Lassan megszokottá válik a köztudatban, hogy felvevőhelyeiken és szalon­jaikban kötőt divatárut, in­get, fehérneműféléket is le­het vásárolni. — Ha csak a szolgáltatá­sokkal foglalkoznánk, akkor nyereségünk alig érné el a pár százezer forintot — mondja Gál Istvánná, a vál­lalat igazgatónője, majd folytatja: — A szekszárdi központi mosoda és vegy­tisztító részlegünk mellett vi­déken vegyesszalonokat üze­meltetünk, így Dombóvá­ron, Bonyhádon, ’tamásiban és Pakson, Tolnán és Si- montornyán pedig mosósza­lonok vannak. Ezenkívül fiókhálózatainkkal behálóz­zuk a megye nagyobb tele­püléseit. Szükségessé vált az új utak, módszerek keresé­se is. Ezért szerveztük meg a falusi túrajáratokat és fel­vevőhelyeket szinte elsőként az országban. — A vállalat bevételének majdnem ötven százalékát a textilkonifekció-készítés, a bérmunka hozza. Csak így gazdaságos a textiltisztítás? — Mindenféleképpen szük­ség van a kiegészítő tevé­kenységre. Főleg a bérmun­kára, de a kiskereskedői te­vékenységre is. A vevő meg­tartásáért a cégek ma már harcot folytatnak — nagyobb a kínálat, mint a kereslet. A Patyolatok között is erős versenyszellem alakult ki. A minőséget tartani kell, a fej­lődéssel lépést kell tartani, ami nem képzelhető el fej­lesztés nélkül. Ezért szüksé­ges a konfekciós tevékenység további folytatása. — A vállalat életében dön­tő változást hozott, az, hogy 1985 januárjától fogyaszási szolgáltató kisvállalat for­mában működnek tovább. Milyen eredményeket értek el? — Ez a fajta szabályozás tágabb keretet ad gazdálko­dásunknak. (Növekedett a munka hatékonysága, árbe­vételünk 5 millió forinttal több lett az elmúlt évihez viszonyítva, és tőkésexport árbevételünk is 20 százalék­kal magasabb. — Hogyan éltek az új vál­lalati forma lehetőségeivel? — Fogyasztói szolgáltatás­ból tartani tudtuk összessé­gében a korábbi árbevéte­lünk szintjét, konfekciós üze­meinkben megnöveltük a termelést. Az elmúlt évihez képest mintegy 13 százalék­kal növelni tudtuk bérein­ket, kereseti lehetőségeinket. Sikerült megszüntetni lét­számgondjainkat is, sőt el­kezdődött az a folyamat, hogy dolgozóink főmunka­időben tudják megkeresni az úgynevezett pluszt. Minden­féleképpen meg kellett talál­ni azt az utat, hogy embe­reink főmunkaidőben keres­sék meg a pénzüket. A vál­lalati gmk-t igazságtalannak tartom, iNem minden ember jut hozzá, hiszen dolgozóink 90 százaléka nő, gyermekes családanya. — Hogyan lehetne össze­gezni az egyéves tapasztala­tot? — Ügy érzem, ezzel a for­mával a vállalat tovább tud­ja növelni eredményes gaz­dálkodását. Az évi nyereség eléri a 9 millió forintot. Sa­ját forrásból tudtuk elkezde­ni a 12 millió forintos beru­házásunkat, megoldható a technológiai korszerűsítés hi­tel nélkül és manad még pénz a szintentartó, legszük­ségesebb gépi beruházásokra is. Az exporthatáridőket és a megfelelő minőséget jól tudjuk tartani. A blúzok varrásában nevünk van a külföldi piacokon. Emellett megerősödött a bizonylati és a pénzügyi fegyelem is. — Keresnek-e új formákat, a meglévők mellett bővítik-e szolgáltatásaikat ? — A lakossági és közületi tisztítás méllett foglalkozunk növényvédelmi munkaruhák tisztításával, tolltisztítással és egészen új tevékenységként kezdtük el 1985 második fe­létől Szekszárdon a házhoz szállítást. Mivel jövedelem­érdekeltségben dolgozunk, ezért további hálózatbővítést a szolgáltatásokban nem ter­vezünk. Jelenlegi hálózati rendszerünket a helyi taná­csokkal közösen fenn akar­juk tartani, hiszen ellátási felelőssége a tanácsoknak is van. A túrahálózatot és ke­reskedelmi tevékenységün­ket megtartjuk. Viszont to­vábbra is keressük az együtt­működés lehetőségét, a me­gye többi szolgáltató egysé­geivel, közös felvevőhelyek kialakítására. A kisebb te- lepülésekesn levő fiókjaink­nál felvennénk például a ja­vításra váró cipőket, s azo­kat beszállítanánk Szek- szárdra a cipész szövetkezet­hez ,majd javítás után ugyan­ezen az úton visszaszállíta­nánk. — Van-e erre példa? — Igen. Bátaszéken. — A megye textiltisztítási igényeit ki tudják-e elégí­teni teljes egészében? — Igen, sőt nincs kihasz­nálva a teljes 'kapacitásunk. A piaci versenyben további új vevőkört szeretnénk meg­nyerni a megye határain túlról is. Már sikerült előre­lépni a szállítási fegyelem­mel, a magas minőségű mun­kával, színvonallal és szük­ség esetén a megfelelő ár­politikával. Legutóbb a Ba­laton környékén sikerült megrendelőket találni. Speciális vállalat a Patyo­lat. Más, mint egy csak ter­melő és más, mint egy csak szolgáltató cég. Ügy tűnik, az igények helyes felmérése, azok magas színvonalú ki­elégítése, a társadalmi, a vállalati és az egyéni érde­kek összehangolása biztosít­ja a vállalat fennmaradását, sőt, fejlődését, előrelépését is. Szekér József Fotó: Kapfinger András Bővül a márka- és mintabolthálózat A szekszárdi központi mosodában a „kalanderezés”, gőz­vasalás

Next

/
Thumbnails
Contents