Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
1986. január 7. NÉPÚJSÁG 3 A kommunisták és a család Patyolat - tisztaság Fogyasztási szolgáltató kisvállalati formában Csak az egyik alaptevékenysége a tisztítás Hitel nélkül készül el a fűtés korszerűsítése, első álló mása a vízlágyító ban is, sok szó esik a család válságáról. Igen eltérő véleményekkel találkozunk: egyesek szerint a család idejétmúlt, magát túlélt társadalmi képződmény; mások szükséges rossznak tartják; s akadnak, akik úgy vélik, hogy a család eszméje szent, istentől adott, örök és megváltoztathatatlan. A család a társadalmi fejlődéssel együtt jelenik meg az emberiség életében, és annak változásával, a tulajdonviszonyok alakulásával formálódik és módosul. Míg a feudális jellegű családban nemcsak a vagyon, hanem a feleség és a gyermekek felett is az apa rendelkezett, addig a szocialista társadalmi viszonyok között éppen a tulajdonviszonyok megváltozásával új normatívák alakulnak ki a családban is. A régi családi viszonyok alapját, az adásvételt nemcsak nyelvünk őrzi „eladó lány”, „vőlegény” (vevő), hanem őrzik a hagyományok, a szokások, amelyek tudvalévőén erősek, mélyen gyökereznek, s a társadalmi alapok változását is csak lassan követik. Alapjában e helyzetből származnak a konfliktusok: modern korban, szocialista viszonyúk között élünk, mégis olykor a családban kísért a múlt. Ez kétségtelenül sajátos válsághelyzetet teremt, aminek eredője nem a családban, mint az emberi együttélés e nagyon össze- tett_ képződményében kereshető, hanem egyrészt az egyénben, annak gondolkodásában, magatartásában, a hagyományokban, amelyeket átörökítettek az előző nemzedékék, és amelyeket a jelenlegiek is esetleg tovább adhatnak. A párttagok élete sem mindig mentes az ilyenféle ellentmondásoktól. A magánélet gyakorlata és a kommunista eszmék között nemegyszer ellentét keletkezik. Vannak, akik elveinket jól ismerik, a közéletben és a munkájukban helyesen érvényesítik, azonban a magánszférákban, az otthon falai között már kevésbé képesek erre. Némelykor a régi és az új összeütközése miatt egyfajta „tudathasadás” alakul ki: a munkahelyén megbecsült párttag otthon elviselhetetlen despota, szinte középkori nevelési elveket vall és gyakorol. Pedagógusok a megmondhatói, hogy értelmes, tanult emberek is mennyire elmaradott felfogást tanúsítanak a gyermekükkel való bánásmód tekintetében. „Engem is vert az apám, de embert faragott belőlem”, — mondják és követik ezt az embertelen gyakorlatot. Pedig szocialista énjükkel bizonyára A márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskedelem és a termelők köiös, más részük a gyártók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a korábbinál gyorsabban gyarapodott a termelő vállalatok saját bolthálózata, mivel a gyártók egyre inkább felismerik: a mintaboltokban szerzett információkat gyorsabban, jobban hasznosíthatják a termékválaszték alakításánál. Beváltak a közös érdekeltségű üzletek is, amelyekben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközök- keil, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltségű bolthálózat létesítésére, akár egy, akár több termelő, illetve kereskedelmi vállalat között. Az ilyen bolthálózatok előnye, hogy mód nyílik alaposabb és hatékonyabb piackutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott márkájú termékek széles körű népszerűsítésére. A vevők is jól járnak, hiszen vonzóbbak tudják, hogy a veréssel ..faragott” (nem neveit) ember személyisége károsodik, nemegyszer agresszívvé vagy meghunyászkodóvá, alattomossá vagy elkeseredetté válik. A családi élet harmóniáját veszélyeateti az uralkodási vágy, amikor a kölcsönös megbecsülés és egyenjogúság helyett valamelyik, vagy éppen mindegyik fél a másik feletti hatalmat szeretné megkaparintani, akaratát a többiekre ráerőltetni. Számtalan konfliktusforrás rejlik a család anyagi helyzetével kapcsolatos kérdésékben. Az anyagi javak megszerzése, gyűjtése egyeseknek valóságos szenvedélyévé válik. Minden eltörpül e céljuk mellett, végül az is, amire hivatkoznak, vagyis, hogy a családjuk érdekében teszik, mégis olykor szinte fékezhetetlenül semmitől sem riadnak vissza. A nagy szerzési lázban stíkan elfelejtkeznek azokról, akikért úgymond „hajtanak”. Csak a pénzt, a vagyont látják. Közben a család szétesik, a gyermekek elkallódnak, vagy érzelmileg eltávolodnak a szülőktől. Később legfeljebb a pénzre, a köny- nyű életre, a luxusra tartanak csupán igényt, de a szülőre nem. A Család látja kárát an------ nak is, ha kö nyelműen, felelőtlenül bánnak a pénzzel, ha ész- szerűtlenül gazdálkodnak, ha nem tesznek különbséget az ember testi-lelki gyarapodását biztosító fontos, és a kevésbé fontos, szükségtelen, csupán a státusszimbólumokat gyarapító kiadások között. Ez . általában civódás, vádaskodás s egyre élesebb szembenállás forrása. Ügyszintén az is, ha valamelyik szülőt káros szenvedély keríti hatalmába. A leggyakoribb az italozás, amely, miközben aláássa az egyén fizikai, erkölcsi, lelki erőnlétét, szétrombolja a családi kötelékeket. A kommunisták erkölcsi eszményeik alapján a családi életben is azokat a normatívákat tartják mérvadónak, amelyeket a társadalomban, az emberi együttélés más formáiban követnek. Mi nem tekintjük elavultnak a családot, nemcsak azért, mert az új társadalom legkisebb építőeleme, közössége, hanem mert az új nemzedék a család keretei között nevelődik és illeszkedik be a nagyobb közösségbe, s válik a szocialista társadalom hasznos tagjává. Ezt a nevelést nem pótolja egyelőre semmi, ezért a kommunistáktól joggal várható el, hogy eleget tegyenek ennek a tisztes kötelességüknek is. az olyan újdonságok, amelyek a szokásosnál gyorsabban jutnak el a termelőtől a fogyasztóig. A márka- és mintaboltok bevétele 11985-ben elérte a 36 millió forintot, s ez a kiskereskedelmi forgalom mintegy 8 százalékát jelenti. A legtöbb mintabolt az élelmiszerszakmában működik, de hagyománya van az ilyen értékesítésnek a bútor-, illetve a textilkereskedelemben is. Nem, vagy csak alig néhány mintabolt működik viszont a műszer, a híradás- technikai, illetve a gépkereskedelemben. Pedig a vásárlók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismerhessék a speciális árusító, illetve bemutató helyeken. A társulás formájában létrehozott közös érdekeltségű boltok száma elenyésző, ezek általában nem is önálló üzletek, inkább az áruházak egyes osztályain alakítanak ki olyan részlegeket, ahol egy-egy termelő áruválasztékának szélesebb skáláját kínálják. A Skála Áruházak S Modell üzleteiben például bevált ez a módszer: úgyA kommunistáktól igényelt példamutatás kiterjed a magánélet, a család szférájára is. A mi erkölcsi alap- elveinkben központi helyet foglal el a humanitás, ez mindenféle emberi kapcsolatunkban irányadó, így a családi életünkben is. Az emberiség nemzedékről nemzedékre fejlődött úgy, hogy továbbadta értékeit az utódoknak. Nekünk, ma élő nemzedékeknek is kötelességünk, hogy gyarapítsuk és áthagyományozzuk az eddig megőrzött és gazdagított nemcsak anyagi, hanem az emberi mívoltunkat fémjelző eszmei, erkölcsi, politikai, kulturális értékeinket. A család értékmegőrző és gyarapító szerepe mellett kifejezésre jut a felelősség- teljes gondoskodás, amely nem csupán az utódokra, de az elődökre is vonatkozik. A gyermekek nevelése, a róluk való gondoskodás minden felnőtt embernek természetes emberi kötelessége, de az is, hogy erejét vesztett, öreg szüleivel törődjék, tisztelje, támogassa, gondjukat viselje. Akármilyen szépen beszél valaki az elvekről, eszmékről, ha nem eszerint cselekszik, szavai hamisan csengenék. A kom- minustáknak ügyelniük kell arra, hogy a szavak és tettek egysége etéren se szenvedjen csorbát. Gyakorta a párttagoktól a környezetük aszerint vélekedik, hogy miként élnek, milyen a családjuk. A példás családi élet, a becsületes életvezetés, a tisztességesen és tisztességre nevelt gyermekek az egyén tekintélyét megsokszorozzák. A kommunisták sem eszményien makulátlan emberek, nem tévedhetetlenek és csalhatatlanok, előfordulhatnak botlások a magánéletben, a családi kötelékekben náluk is, sőt olykor a legjobb szándék is ellenkezőjére fordulhat. A lényeges az, hogy idejében, a figyelmeztető szóra hallgatva képesek legyünk felismerni ha rossz úton haladunk, és legyen erőnk, bátorságunk, tisztességünk változtatni azon, ami hibás. Arra törekedve, hogy ko.m- ------- munista meggyőződésünktől vezérelve úrrá -legyünk olyan helyzeteken, amelyek esetleg zsákutcába vihetik magunk és családunk életét, ősi igazság: tévedni emberi doilog, de a tévedéseket kijavítás helyett magyarázni, vagy éppen erényként feltüntetni — néha ez is előfordul — összeférhetetlen a kommunista emberről vallott felfogásunkkal. Takác s Györgyné dr. az MSZMP KEB osztályvezető-helyettese szólván csak ezekben a boltokban kaphatók egymással harmonizáló színben a cipők, táskák és övék. Ez annak az eredménye, hogy a Skála-Co- op szerződést kötött a cipő- gyártókkal és a bőrdíszmű- termelőkkel, s közösen alakítják ki az áruválasztékot. A közös márka- és mintaboltok nyitvatartása alkalmazkodik a kereskedelemben meghonosodott általános nyitvatartási rendhez, általában szombaton is várják a vevőket, s csütörtökön bevásárlónapot tartanak. Ugyanakkor az ipari és a szövetkezeti termelők boltjai a Belkereskedelmi Minisztérium, illetve a tanácsok szorgalmazása ellenére nem vállalják a hatnapos nyitvatartási, sem pedig a meghosszabbított csütörtököt. A minisztérium és a tanácsok ezért ismételten felhívták a vállalatok figyelmét, hogy a kialakult vásárlási szokásokhoz alkalmazkodva állapítsák meg a nyitvatartási, legalább a főútvonalakon és a bevásárlóközpontokban. A Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat, közismertebb nevén a Patyolat tulajdonképpeni alaptevékenysége mellett más, kiegészítő tevékenységet is folytat. Lassan megszokottá válik a köztudatban, hogy felvevőhelyeiken és szalonjaikban kötőt divatárut, inget, fehérneműféléket is lehet vásárolni. — Ha csak a szolgáltatásokkal foglalkoznánk, akkor nyereségünk alig érné el a pár százezer forintot — mondja Gál Istvánná, a vállalat igazgatónője, majd folytatja: — A szekszárdi központi mosoda és vegytisztító részlegünk mellett vidéken vegyesszalonokat üzemeltetünk, így Dombóváron, Bonyhádon, ’tamásiban és Pakson, Tolnán és Si- montornyán pedig mosószalonok vannak. Ezenkívül fiókhálózatainkkal behálózzuk a megye nagyobb településeit. Szükségessé vált az új utak, módszerek keresése is. Ezért szerveztük meg a falusi túrajáratokat és felvevőhelyeket szinte elsőként az országban. — A vállalat bevételének majdnem ötven százalékát a textilkonifekció-készítés, a bérmunka hozza. Csak így gazdaságos a textiltisztítás? — Mindenféleképpen szükség van a kiegészítő tevékenységre. Főleg a bérmunkára, de a kiskereskedői tevékenységre is. A vevő megtartásáért a cégek ma már harcot folytatnak — nagyobb a kínálat, mint a kereslet. A Patyolatok között is erős versenyszellem alakult ki. A minőséget tartani kell, a fejlődéssel lépést kell tartani, ami nem képzelhető el fejlesztés nélkül. Ezért szükséges a konfekciós tevékenység további folytatása. — A vállalat életében döntő változást hozott, az, hogy 1985 januárjától fogyaszási szolgáltató kisvállalat formában működnek tovább. Milyen eredményeket értek el? — Ez a fajta szabályozás tágabb keretet ad gazdálkodásunknak. (Növekedett a munka hatékonysága, árbevételünk 5 millió forinttal több lett az elmúlt évihez viszonyítva, és tőkésexport árbevételünk is 20 százalékkal magasabb. — Hogyan éltek az új vállalati forma lehetőségeivel? — Fogyasztói szolgáltatásból tartani tudtuk összességében a korábbi árbevételünk szintjét, konfekciós üzemeinkben megnöveltük a termelést. Az elmúlt évihez képest mintegy 13 százalékkal növelni tudtuk béreinket, kereseti lehetőségeinket. Sikerült megszüntetni létszámgondjainkat is, sőt elkezdődött az a folyamat, hogy dolgozóink főmunkaidőben tudják megkeresni az úgynevezett pluszt. Mindenféleképpen meg kellett találni azt az utat, hogy embereink főmunkaidőben keressék meg a pénzüket. A vállalati gmk-t igazságtalannak tartom, iNem minden ember jut hozzá, hiszen dolgozóink 90 százaléka nő, gyermekes családanya. — Hogyan lehetne összegezni az egyéves tapasztalatot? — Ügy érzem, ezzel a formával a vállalat tovább tudja növelni eredményes gazdálkodását. Az évi nyereség eléri a 9 millió forintot. Saját forrásból tudtuk elkezdeni a 12 millió forintos beruházásunkat, megoldható a technológiai korszerűsítés hitel nélkül és manad még pénz a szintentartó, legszükségesebb gépi beruházásokra is. Az exporthatáridőket és a megfelelő minőséget jól tudjuk tartani. A blúzok varrásában nevünk van a külföldi piacokon. Emellett megerősödött a bizonylati és a pénzügyi fegyelem is. — Keresnek-e új formákat, a meglévők mellett bővítik-e szolgáltatásaikat ? — A lakossági és közületi tisztítás méllett foglalkozunk növényvédelmi munkaruhák tisztításával, tolltisztítással és egészen új tevékenységként kezdtük el 1985 második felétől Szekszárdon a házhoz szállítást. Mivel jövedelemérdekeltségben dolgozunk, ezért további hálózatbővítést a szolgáltatásokban nem tervezünk. Jelenlegi hálózati rendszerünket a helyi tanácsokkal közösen fenn akarjuk tartani, hiszen ellátási felelőssége a tanácsoknak is van. A túrahálózatot és kereskedelmi tevékenységünket megtartjuk. Viszont továbbra is keressük az együttműködés lehetőségét, a megye többi szolgáltató egységeivel, közös felvevőhelyek kialakítására. A kisebb te- lepülésekesn levő fiókjainknál felvennénk például a javításra váró cipőket, s azokat beszállítanánk Szek- szárdra a cipész szövetkezethez ,majd javítás után ugyanezen az úton visszaszállítanánk. — Van-e erre példa? — Igen. Bátaszéken. — A megye textiltisztítási igényeit ki tudják-e elégíteni teljes egészében? — Igen, sőt nincs kihasználva a teljes 'kapacitásunk. A piaci versenyben további új vevőkört szeretnénk megnyerni a megye határain túlról is. Már sikerült előrelépni a szállítási fegyelemmel, a magas minőségű munkával, színvonallal és szükség esetén a megfelelő árpolitikával. Legutóbb a Balaton környékén sikerült megrendelőket találni. Speciális vállalat a Patyolat. Más, mint egy csak termelő és más, mint egy csak szolgáltató cég. Ügy tűnik, az igények helyes felmérése, azok magas színvonalú kielégítése, a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek összehangolása biztosítja a vállalat fennmaradását, sőt, fejlődését, előrelépését is. Szekér József Fotó: Kapfinger András Bővül a márka- és mintabolthálózat A szekszárdi központi mosodában a „kalanderezés”, gőzvasalás