Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
1986. január 2. Képújság 5 élet Kislexikon Egyetértési jog Állami és vállalati szerveik élet- és munkakörülményeire vonatkozó szabályozást, illetőleg intézkedést jogérvényesen csak az illetékes szakszervezeti szerv egyetértésével adhatnak ki. A szakszervezetek az egyetértési jogot a jogalkotás szintjén, a jogszabályok alapján hozott intézkedések során és meghatározott egyedi ügyökben .gyakorolhatják. A jogalkotás szintjén általános szabály, hogy a miniszterek a dolgozók élet- és munka- körülményeivel kapcsolatos kérdésekben csak az érintett szakszervezettel egyetértésben dönthetnek. A szakszervezet vállalati szervének egyetértése szükséges a vállalati munkavédelmi szabályzat megalkotásához, a vállalatot vagy nagyabb egységeit érintő — a kollektív szerződésben nem szabályozott — általános jellegű kérdések rendezéséhez. A szakszervezet választott tisztségviselőinek más munkahelyre való beosztásához, munkaviszonyának a vállalat általi megszüntetéséhez — ide értve a fegyelmi úton való elbocsátást —, valamint áthelyezés esetén az új munkahely elfoglalására kitűzött időpont megállapításához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. Ez a munkavédelem kiterjed a két választás közötti időiben a választott tisztségviselő lemondása, visszahívása folytán megbízott (kooptált) tisztségviselőre is. Képviseleti jog Megilleti a szakszervezeteket a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a bíróságok, más hatóságok és egyéb szervek ellőtt. A munkaviszonyt érintő kérdésekben a képviseleti jog szélesebb körű, mert a szakszervezet a dolgozó érdekében, nevében és helyette — a dolgozó felkérésére és külön meghatalmazása nélkül is eljárhat. A képviseleti jog gyakorlása tehát nemcsak jog, hanem kötelessége is a szakszervezeteknek, mert a szakszervezeti alapszabálya kimondja : a szakszervezeti tagnak joga van tanácsért, támogatásért, védelemért fordulni bármely szakszervezeti szervhez munkaügyi, pénzügyi, szociális és egyéb problémáival. A szakszervezeti tag kifejezett kérelmére általában kötelező a képviselet ellátása azokban az esetekben, amikor törvénysértés, illetve annak gyanúja merül fel. A bíróságok előtti képviselet ellátásához a szakszervezeti tag a szakszervezeti bizottság által ellenjegyzett meghatalmazást ad. A perbeli, továbbá hatóságok és egyéb szervek előtti szakszervezeti képviselet a szakszervezeti tag részére díjtalan. A képviselettel esetleg felmerülő költségek (utazás stb.) a szakszervezeti szerveket ter- hellik. Erről bővebben a szak- szervezeti jogsegély tájékoztat. A megyei küldöttértekezlet felszólalói Annak idején, amikor az esemény zajlott, beszámoltunk a megyei küldöttértekezletről. Ismertettük a beszámolót és a szóbeli kiegészítőt. Kivonatosan a három kiemelkedett felszólalást is közöltük. Sajnos, akkor a többi felszólalásra nem kerülhetett sor. Most pótolni igyekszünk a hiányt, már csak abból a meggondolásból is, hogy ne csak a „tábornokok”, hanem a „tiszthelyettesek” és a „közkatonák” is kaphassanak szót. Tizenegy felszólalás lényegét ismertetjük, számosán nem mondhatták el gondolataikat, de írásban eljuttatták az új megyei vezetéshez, amely a továbbiakban azokat is értékesíti majd munkájában. A felszólalóktól elnézést kértünk a rövidítéséért, de a helyhiány miatt kénytelenek vagyunk a leglényegesebbre törekedni. Gál Rezső, Bea Józsefné, a Paksi Atomerőmű Vállalat vszb-titkára: A többlettermelés egyik feltétele a minőséggel szembeni követelményük betartása. Ezenkívül a termelés is igen feszített ütemű. A villamos- ipari trösztnél mindenütt van gmk, egyedül a paksi atomerőműnél nincs. Véleményünk, hogy a dolgozó a munkahelyén dolgozzon és szerezze meg a magfelelő jövedelmet. Ezt támogatja a szákszervezet is. A vállalati létszámfelfiu- tás tetemes. Ez nemcsak az atomerőműnek okoz gondot, hanem a városnak is. Noha az ellátás színvonala az utóbbi időben sokat javult Pakson, azért a minőség még hagy kívánnivalót maga után. Nagyon jó az erőmű kapcsolata a városi vezetéssel. Gond azonban a női munkaerő elhelyezése, a munkahelyek hiánya. Ennek megoldásához megyei segítségre is szükség van. Pákozdi Zsoltné, a Népbalt Korzó Áruházának eladója, bizalmi: Gondokkal terhes öt esztendő áll mögöttünk. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy szakmánk dolgozói és szakszervezeti alapszervezeteink mindig arra törekedtek, hogy a nehézségek ellenére is, zavartalan ellátást biztosítsanak a lakosságnak, minden réteg találja meg az általa keresett árut üzleteinkben. Az ellátás biztosításábn jelentős szerepe volt és van a szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak és az újítómozgalomnak. Cél a főmunkaidőben végzett munka tisztességes megfizetése. Reméljük, a központi bérrendezésre nem kell sokáig várnunk. Szükségesnek tartjuk megvizsgálni azt, hogyan lehetne módosítani a kereskedelemre jelenleg érvényes szabályozórendszert. a Tolna Megyei Növényvédő Állomás bizalmija: A megye mezőgazdasági vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki a felsőfokú agrárintézményekkel, főiskolákkal, egyetemekkel. Lehetőséget kaptak arra, hogy a hallgatók megyénk gazdaságaiban szerezhessenek gyakorlati tapasztalatokat, az oktatók és tanárok pedig megismerhetik a gazdálkodás gyakorlatát. Élő kapcsolat alakult ki az elméleti Oktatás és a gyakorlat között. A Magyar Agrártudományi Egyesület keretében működő diákklubokban a hallgatókkal a tanulmányi évek során folyamatosan találkoznak a megye vezetői, felkészítik őket későbbi mun-. Icájukra. örvendetesnek tartan, hogy megalakult az agrárértelmiségi bizottság. Ettől előrelépés várható, hiszen folyamatosan figyelemmel kíséri gondjainkat és eredményeinket. Botos Jánosné, a Simontornyai Bőrgyár szb-titkára : Annak ellenére, hogy a beszámolási időszakban a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több jelentős intézkedés történt, szükséges további központi intézkedés az alacsony nyugdíjak emelésére. (Azóta már történt intézkedés. A szerk.) Szükséges lenne a nyugdíjrendszer korszerűsítése úgy is, hogy tovább erősödne a munka szerinti élosz- tás elve, és érvényre jutnának bizonyos szociális szempontok is, hogy újabb alacsony összegű nyugdíjak ne termelődjenek. Azt már csak óhajként merem mondani, hogy a vásárlóérték megőrzésén tűi még emelkedni is kellene a nyugdíjak összegének. Ezekét is figyelembe véve, a közvélemény határozottan számon kéri tőlünk a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységét. Bakó Ferenc, a Szekszárdi Húsipari Vállalat küldötte : Köztudott, hogy a húsipari vállalat fiatal termelőüzeme, ezért nagyon sok a harmincéves dolgozója. Következésképpen szem előtt kell tartani a fiatalok érdekeit, problémáit. A fiatalok minden vállalati fórumon érdekeltek, hallatják hangjukat, s érvényt próbálnak szerezni érdekeiknek. Nagy gondot fordítottunk dolgozóink szociális helyzetének javítására. A fiatal dolgozóknak a vállalat lakásvásárláshoz, lakásépítéshez maximálisan 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad. Vállalatunk munkavédelmi apparátusa is igen hatékonyan tevékenykedik. Az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. A dolgozók ellátását segíti a húsbolt, a zöldségbolt, a kihelyezett patika, a két- műszakos orvosi ellátás, a fogorvosi rendelő és a különböző akciók az élelmiszer-ellátásra. Brunn János, a Szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola szb-itagja : Ezen a fórumon szükséges, hogy reális kép alakuljon ki mindenkiben arról a problémahalmazról, amit oktatásügynek nevezünk. Szomorú, hogy ma sem mindegy, hogy egy gyerek hol kezdi el általános iskolai tanulmányait. Ma is megállapítható, hogy ez nagyban befolyásolhatja későbbi életpályáját. Hogyan látnak bennünket, kívülről, a szülők? Ügy tűnik, hogy egyre elégedetlenebbek az iskolával. Nőtt a távolság az iskolában folyó tartalmi munkától, egyre kevesebben tudnák hozzászólni, gyermeküket segíteni. Ez néha türelmetlenné, agresz- szívvá teszi őket. Az sem kívánatos, hogy egyre többen kívánják a nevelés terhét egészében az iskolára hárítaná, miközben öntudatosan fenntartják a beleszólás, a bírálás jogát. Halász Józsefné, a Bonyhádi Zománcárugyár szakszervezeti bizottságának tagja: A vállalati munkaver- seny-szabályzat rögzíti az ifjúsági versenyformákat. Minden évben értékeltük a versenyeket, biztosítjuk az ifjúsági brigádok alakulásának és működésének feltételeit. Fiatal dolgozóinknak minden fórumon lehetőségük van kifejteni véleményüket. A munkában, tanulásban, közéleti tevékenységben kiemelkedő fiatalokat külön is jutalmazzuk. Nőtt a fiatalok aránya a párt- és tömegszervezetekben. Az SZMT állásfoglalásában megfogalmazódott, hogy a fiatal vezetői minősítések elkészítésekor az elvárásokat pontosabban fogalmazzák meg. Ugyanezen belül a fiatalok párttaggá nevelése is kiemelt feladat. Növelni kell a fiatalok számát a brigádokban, valamint az ifjúsági brigádok számát. Mindezek végrehajtása, a mi területünkön, hozzájárul a pártkongresszus döntéseinek megvalósításához. Hepp Zoltánné, a textiltisztító vállalat szb- titkára: Szakszervezeti testületi szerveink részt vették a döntések előkészítésében és meghozatalában. Az üzemi demokrácia érvényesülése is döntő feltétele volt annak, hogy vállalatunk gazdálkodási eredményei növekedtek, s ez lehetővé tette a dolgozók jobb bérbeni és szociális támogatását. Székszárdon és Bátaszéken kívül Bölcskén is megoldott az üzemorvosi ellátás, sőt Székszárdon külön rendelő is van. Lényegesen javult dolgozóink munkaikörülménye. A munkahelyi megvilágítás és fűtés korszerűsítésével, a mosodai raktárak zsúfoltságának megszüntetésével, a padozat javításával nemcsak a munkavégzés feltételei, hanem a munka hatásfoka is javult. Mindezek az üzemi demokrácia kiteljesedésének eredményei is, s ezekben a szakszervezeti tisztségviselőknek kiemelkedő szerepük volt. Tóth Béla, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára: A vállalat közel négyezer dolgozóját majdnem félezer szakszervezeti tisztségviselő képviseli különböző területeken. A bizaimitestületek, mint a vállalati demokrácia legmagasabb fórumai és egyben a legfelsőbb szakszervezeti vezető testületek — betöltötték szerepüket. Munkájukon keresztül javult az alapszervezetek tevékenysége, szorosabb kapcsolat jött létre a vezető testületek és a tagság között. A küldöttértekezleten 18 szakma küldöttei vagyunk jelen. Javaslom, hogy ismerjük meg egymást, egymás munkáját. Én a TÁÉV-szb nevében vállalom, hogy leszünk házigazdák, vendégül hívok mindenkit, aki kíváncsi a mi munkánkra, s kérem ők is ismertessenek meg minket saját tevékenységükkel. Szervezhetünk közös szakszervezeti bizottsági ülést, bizalmitalálkozót is. Dr. Szemelyácz János kocsolai körzeti orvos: A központi ügyeletek megszervezése, megalakulása nagy dolog. A hétvégeken a beteg tudja hová kell fordulnia, ahol mindig ellátják. A szabad orvos idejével szabadon rendelkezik. Látszólag mindenki jól járt. Közelről azonban nem ilyen egyszerű és nagyszerű a dolog. A mi esetünkben az egyik legfontosabb feltétel nem áll mindig rendelkezésünkre, ugyanis a rádió, amely kapocs az ügyeleti központ és a kocsi között, rendszeresen nem működik. Az ügyeleti díjazás alacsony. Az orvos 28 forintos órabért kap, a nővér 10 forintosat. A védőnő, ápolónő négy- évenként 1400 forintot kap munkaruhára. Ennyi pénzért lassan óvodásnak sem lehet kabátot kapni. Itt is módosítani kellene a helyzeten. Dongó László, a Volán 11. sz. Vállalat szb- titkára: Az elmúlt tervidőszakban, az SZMT kezdeményezésére, a vállalatok többségénél sikerült elérni, hogy a terv a fő folyamatot ragadja meg. Ezáltal érdemben javult a testületi ülések munkája, különösen ott, ahol arról is gondoskodtak, hogy a bizalmiak időben megismerhessék és csoportjukkal megvitathassák a tervelképzeléseket. A tervezőmunkában is teret hódított a szakszervezeti munka társadalmasítása. A munkabizottságok révén sikerült elérni, hogy a szak- szervezeti állásfoglalások szakmailag is megalapozottak legyenek. A gazdasági vezetés a szakszervezeti vélemények és javaslatok nagy többségét figyelembe vette és beépítette a vállalati tervbe. A beszámolási időszakban egyértelművé vált, hogy a bizalmié a kulcsszerep mozgalmunkban. Ma már egyértelmű, hogy rajtuk keresztül épülhet egymásra a közvetlen és a képviseleti demokrácia.
