Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1 a Képújság 1986. január 4. Super Aero—45 A kiállítás egyik legértékesebb darabja, a királypuccsban „szereplő” Junkers F—13-ai Farkas Bertalan visszatérő űrhajója a Szojuz—35-ös, a Szovjet Tudományos Akadémia ajándéka sével ismerkedhet meg a látogató. A kiállítás kétségtelenül leglátványosabb része az a csarnok, ahol történelmi gépek eredeti példányait tekinthetjük meg. Köztük a Róma elnevezésű .magyar tervezésű sportgépet, amely 1925-ben készült, és mindössze 18 lóerős motorja dacára három világcsúcsot is felállított. A múzeum legértékesebb darabja egy ezüstös testű Junkers F 13-as, amelyen IV. (Habsburg) Károly 1921- ben Svájcból Magyarországra repült, hogy átvegye a hatalmat. A puccskísérlet meghiúsult, a gép viszont épségben vészelte át a történelem viharait. Egész teste fémből készült. Helyet kapott a gyűjteményben négy olyan repülőgép is, amelyet idősebb Rubiik Ernő tervezett. A legnagyobb kiállított gép egy An—2-es (sóik közülük még ma is aktív), amelybe be is szállhatnak a látogatók. Gazdag választékot kínál a repülőgépmotorok gyűjteménye is. Érdekes összehasonlítani egy apró, 25 lóerős motort, az IL 18-as 4000 lóerős hajtóművével. A kiállítás egy másik része a repülőgyártás technológiáját mutatja be. A hőskor gépeinek szerkezeti elemei még fából készültek, rájuk vászonborítás került. Később elterjedt a hegesztett acélcsövekből készített váz- szerkezet, amelyet a napjainkban is használatos alumínium váltott fel. Hasonló fejlődést kísérhetünk végig a repülőgépek műszerezettsége terén is. A magyar repülés történetét elsősorban modellek szemléltetik. Itt van End- resz György és Magyar Sándor óceánrepülők világrekordét Ladkheed gépének 1:10- es méretarányú modellje, mellette láthatók a tragikus sorsú Endresz tárgyi emlékei is. Tablókról kaphatunk képet a mai magyar légiközlekedésről, a MALÉV gépparkjáról, az új Ferihegyi repülőtérről, a földi repülésirányítás fejlődéséről. Időrendben az űrkutatási részleg zárja a kiállítást. Többek közt itt vain az a Szojuz—35-ös űrkabin is, amelyen Farkas Bertalan a világűrben járt. * — Kiállításunk európai színvonalú — mondja Veress István —, amely mind a rendezés terén, mind az anyag sokrétűségében megnyilvánul. Ezt bizonyítja 26 eredeti repülőgép is. Gondoltunk a külföldi látogatókra is; a magyarázó szövegeket németül, angolul és oroszul is elolvashatják. — Világszerte ez e kiüli- tásrendezők tfirekvése, hogy a látogató ne csak passzív szemlélője legyez a kiállításnak, hanem aktív résztvevője. Mit tesznek ónók ennek érdekében? — Egyebek közt az egyik kis sportgépbe egy számító- gépes szimulátort szereltünk, amelybe be lehet ülni, s a gyerekek kipróbálhatják a le- és felszállást. A gépekhez egészen közel lehet menni, lépcsőkről az ablakukon át beléjük is lehet nézni. Videomagnóról rendszeresen vetítünk repüléssel kapcsolatos kisíilméket. A későbbiekben számítógépeket is szeretnénk bevezetni. Ennek használata során a látogató „kikérdezheti" a gépet, amelynek kijelzőjén megjelenik a válasz. A terveink ezzel kapcsolatban már megvannak. Sajnos nem tudjuk fűteni a csarnokot, ezért a leghidegebb téli hónapokra be kell zárnunk a kiállítást, amely egyéhként az országos múzeumi nyitva tartásnak megfelelően hétfő kivételével naponta 10—18 óráig látható. Németh Géz» Tavaly ősszel nyílt meg Budapesten, a városligeti Pe- tőfii-csamokban a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállítása. Veress István főigazgatót kértük meg, mutassa be a főváros eme új látványosságát. — Repülőgépeket, repülés- történeti emlékeket a múzeumban már korábban Is láthattunk. Mennyiben új a most megnyílt kiállítás? — Az egy híján száz éve alapított Közlekedési Múzeumban 1917-től kezdve az egyéb közlekedési ágazatok mellett helyet kapott a repülés is. Az épületet a második világháború folyamán lebombázták, ezután az új hélyen 1956 óta volt látható repüléstörténeti kiállítás. Itt azonban az anyagot jobbára zsúfolt körülmények között tudtuk csak elhelyezni, sőt, a gépek egy része hangárban volt. 1982-ben született meg az a határozat, hogy valamennyi értékes repüléstörténeti emlékünket egy helyen, az újjáépített Petőfi-csarnokban helyezzük el. — Ipari, közlekedési műemlékeink, sajnos, nem mindén esetben maradnak (enn épségben, gyakran éppen a gondatlanság miatt. Ezek a gépek milyen állapotban voltak, mielőtt ide kerültek? — A legkülönbözőbb repülési szervek, így a MALÉV, az MHSZ, a Néphadsereg stb. mindig nagy barátai voltak a Közlekedési Múzeumnak. Az ő összefogásuk nyomán sikerült összegyűjteni, restaurálni a most kiállított gépeket. Értékes dokumentumokat kaptunk a repülés hőskorából egykori neves repülők leszármazottaitól, illetve a még élőktől is. A sok társadalmi munka mellett így is 9 millió forintot fordítottunk a berendezésre. Most pedig nézzünk körül, mi látható a múzeum mintegy 4000 négyzetméteres területén. A kiállítás bevezető szakasza tablókon idézi fel a repülés krónikáját, Mongol- fierék léghajókísérletétől kezdve a Wright testvérek motoros repülésén át Gagarin űrutazásáig. A következőkben a repülés elméleté- nék fejlődésével, a légi járművök és motorok tervezéMagyar trópusi kutatások Magyar trópusi kutatók nemrég csatlakoztak a Nemzetközi Biológiai Unió „A trópusok évtizede” elnevezésű kutatási programjához. Eddigi kutatási eredményeiket, amelyek a trópusok természeti értékeinek, élővilágának feltárását, védelmét szolgálják, hamarosan publikálják. E kötetben a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének biológusai — miként Borhidi Attila igazgatóhelyettes, a kutatás vezetője az MTI munkatársának elmondta — ismertetik Kuba trópusi területeinek növény- takaróját, valamint a bennük rejlő, eddig ismeretlen erőforrásokat. Ezt a kötetet az Akadémiai Kiadó angol nyelven jelenteti meg, spanyol nyelvű kiadását a Kubai Tudományos Akadémia tervezi. A könyvben leírják többek között azt a 400, ez ideig nem ismert növényfajt, amelyet a magyar és kubai kutatók közös munkával fedeztek fel a szigetország területén az utóbbi években. Az újonnan feltárt növények közül 22 gyógyszeralapanyagot tartalmaz, több közülük bútor- gyártásra alkalmas, értékes fát szolgáltat, jelentős hányaduk különleges dísznövény. Országunk számára is hasznosak azok a vizsgálatok, amelyeket a következő év első felében folytatnak ugyancsak Kubában, a Za- pata-félszigeten. A Magyar Tudományos Akadémia Lim- nológiai Kutató Intézete és a Vízminőségvédelmi Tudományos Kutató Intézet szakemberei azt tanulmányozzák, hogy a 15 ezer négyzetkilométernyi láp milyen mértékben képes kiszűrni a rajta átáramló folyókból az ipari és mezőgazdasági szeny- nyező anyagokat. A cél az, hogy ne kerüljön veszélybe a batabanói tengeröböl vízminősége, az itteni halászat termeli ugyanis Kuba jelentős exportcikkének, a langusztáknak a zömét. A vizsgálatok egyes eredményeit a kis-balatoni természetvédelmi program megvalósításánál is alkalmazzák majd. Zapata a Kis-Balaton nagyméretű modelljeként is tekinthető, benne mindazok a víztisztulási folyamatok tanulmányoz, hatók, amelyek a Kis-Bala- tonra hárulnak a víz minőségének megóvása érdekében. A kelet-afrikai erdőségek védelméhez is hozzájárulnak az MTA ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársai. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia felkérésére svéd és tanzániai kutatókkal együtt folytatják azt a vizsgálatot, amelyet tavaly kezdtek a 2400 méter magas tanzániai Uzambara hegység erdőségeiben. Felmérik az erdők ökológiai állapotát, géntartalékait, növény- és állatvilágát, víz- és talajvédelmi szerepét. Javasolják majd a tanzániai hatóságoknak: melyek azok az erdők, amelyeket kíméletesen, észszerűen hasznosíthatnak, és melyeket kell szigorúan védeni, mint pótolhatatlan természeti értékeket. Az utóbbi 25 évben ugyanis meggondolatlanul kipusztították az uzambarai erdők 50 százalékát, ennek következtében a hegyvidéken fokozódott az erózió, a környező síkságon éghajlati szélsőségek és árvizek veszélyeztetik a termést. Tanzániában — akárcsak Kubában — a kutatás közben a helybeli szakemberek továbbképzésében is részt vesznek. <MTiI) Vasárnapi harcosok Kiábrándult emberek, unatkozó szépleányok és milliomosok, kalandvágyó szürke egyének küzdenek életre-ihailáJkia két napon keresztül. Hernádi Gyula „Az Erőd” című regényében találkozunk az alaphélyzettel. Az élet, mind gyakran, ezúttal is utánozta az irodalmat. A „játékháború” mára nemzetiközi divattá vált. Az ötlet a Vadnyugatról, Texasból indult ki. Ma már több tízezerre tehető az Egyesült Államokban azoknak a Jkl'Ubtagok.nak” a száma, akik hétvégén beöltöznék cowiboyszerelésbe, vagy a tengerészgyalogosok terep- színű öltözékébe, és néhány szakértő .játékvezető” irányításával nehéz terepeken, kidolgozott stratégiával háborúkat vívnak sorsadta ellenség éllen. (Mindkét fél az önként jelentkező ./vasárnapi Iharoosok’Vból tevődik ösz- sze.) Fő fegyverzetük a 17 milliméteres lövedékkel ellátott géppisztoly: e lövedékek, amelyekből piros színű folyadék lövell ki, halált nem okoznak, „csupán” fájdalmas sérüléseket. (Ilyenekkel szokták megjelölni a bölényeket a régi texasiak.) Az a csapat győz, amely kevesebb sérültet számlál, vagy amelyik el tudja foglalni a másik- állásait. A felnőtt dzsembarit a szervezők igyekeznék a lehető legkomolyabban előkészíteni. Megteremtik a „mindenhol leselkedő ellenség” képzetet, a hamisítatlan hangulatról pedig válód! kiképző őrmesterék gondoskodnak, akik ugyanolyan gorombák az izgalomra vágyó tisztes polgárokkal, mint a kopasz kiskatonákkal. A játékháborúk divatja hamar túlnőtt az Egyesült Államok haltárain. Jelentős klubok működnek már Kanadában, Japánban és Nyu- gat-Európában is. Minden országban igyekeznek a -helyi viszonyokra alkalmazni e „játékokat”: az Egyesült Államokban ma a szupeike- rnény Rarrtbo a mod éli. Franciaországban a „gloire” feltámasztása jegyében játszanak napóleoni zászlók alatt, míg Japánban a Fu- dzsijama oldalán elevenítik fél a saamurájhagyományo- kat. A szervezők szerint ezek a játékok rendkívül hasznosak: statisztikai adatokkal igyekeznek alátámasztani, hogy a „vasárnapi harcosok” így le tudják vezetni agresszivitásukat és a -hét többi napján békés, tisztelet'tudó polgárok lesznek. Mások szerint azonban ezek az összecsapások csupán a háborús hisztériát fokozzák, és a „vasárnapi harcosok*’ könnyen eljuthatnak olyan kiképző táborokba, amelyekben már nem a szomszéd fűszerest kell páros festékkel megjelölni, hanem valódi „ellenség” megsemmisítésére kell felkészülni. S ahol már nem lesz módjuk kétségbe vonni _ : rirí_______usi.il Az első iparilag előállított magyar repülőgép a Lloyd L—1 1914-ből fi repülés múzeuma
