Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam 26. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. január 31., péntek. AZ ELLÁTÁS FELELŐSSEGE (3. old.) PATEXES AKTIVISTÁK (4. old.) OLVASÖSZOLGALAT rr az Élethez KAPASZKODÓK (3. old.) Gazdaság és kultúra Ezt a szót: válság, évtizedeken át csak a polgári kultúrával és a tőkés gazdasággal kapcsolatban írtuk le. Varga Jenőt, minden idők legnagyobb magyar köz­gazdászainak egyikét a sztálini időkben keményen meg­bírálták, mert túlságosan kedvezően (vagy realiszti­kusan?) ítélte meg a kapitalizmus közeljövőjét. így aztán a tőkés világ permanens válságáról kötetek jelen­tek meg, közben a kapitalizmus halálos ítéletét a valóság mintha életfogytiglanra változtatta volna. Mikor az olajár-robbanás bekövetkezett, föllélegez­tünk: itt a tőkés gazdaság rég várt válsága. Csakugyan volt válság, de hallani sem akartunk ar­ról, hogy az hozzánk is „begyűrűzhetik”. A mi gaz­daságunk „válságáról” most sem szívesen szólunk, de a nehézségeket senki sem tagadja. S érdekes jelensé­get figyelhetünk meg: gazdaságunk mai korlátozott­sága mintha a nemzeti, sőt kulturális kisebbrendűség új hullámát zúdítaná ránk, mintha a cserearányok romlása olyan csapás lenne, amely minden tekintetben megbénít, és csak a közvetlen gazdasági érdekek érvé­nyesülését engedélyezi. A gazdasági problémák hullámai már-már elmossák a kultúra értékvédő gátjait. Az árak emelkedésének szökőárja lehetetlen helyzetbe hozza a kultúra hordo­zóinak előállítását: ami — csekélyke — dotációt pél­dául a könyvkiadás kap, azzal a művelődésügy a más tárcához tartozó nyomdaipart dotálja. Drágul a lap, drágul a könyv, s hogy eladható legyen, netán még hasznot is hozzon, ahhoz nemcsak színesebbé, hanem felszínesebbé, tarkábbá és alantasabbá is kell lennie. Alantas alatt értve az öncélú szenzációhajhászást, iz- galmasságot, erotikát, így képeslapban, filmben, szín­padon, szórakozóhelyeken a női test olyan mutogatását, amely a nőt, s a nézőt egyaránt lealacsonyítja. De nem ez a legsúlyosabb, hanem, hogy a sajtóban rég lejárt­nak hitt, idealisztikus, sőt, misztikus ostobaságok és filozófiai-politikai téveszmék kapnak nyilvánosságot, azon az alapon, hogy „ez kell a népnek”: az asztro­lógiától a kuruzsláson, magnetizmuson át a világte­remtési vagy világvége koncepciókig, sőt, a zsarnok­I ságok (hol fasisztöid, hol „balos”) kultuszáig —, hogy csak ábécé-rendben említsek egy-két jellemző címszót. Csillagjóslás? „Azért csak lehet benne valami” — mondhatja a megzavart kisember, akire hivatkozva megjelentetik a szemetet. Kétségtelen, hogy a problémák kiútja: a gazdasági hatékonyság, s a demokratizmus összekapcsolása. És a demokratizmusnak éppúgy érvényesülnie kell a kul­túra területén is, mint a gazdaságosságnak. Csakhogy az a jelszó, miszerint „azt kell adni, ami eladható, amit a tömeg (az olvasó, az ifjúság, a nép, stb.) kíván” — végzetes lehet, ha a szükségképpen még mindig elmaradott, és évezredek maradi hagyományát, babo­náit, tévhiteit is hordozó tudati szférára meggondolás nélkül alkalmazzuk. Nem is szólva arról, hogy ki mondja meg: mit kívánnak a „tömegek”? Azok, akik ebben gazdaságilag is érdekelve vannak, elsősorban a szórakoztatás kis- és nagypolgári „nagymenői”, haszon- élvezői, üzletelő főnökei, akik olykor szemtelenül le­becsülik a munkásosztályt, és egy nyugatimádó sznob réteg, meg a csak krimit, kalandregényt, pornót, best­sellert óhajtó „átlagember” (azaz a kispolgár) igé­nyeihez igazítanák a tömegkommunikációt, a mulatta- tást, a folyóiratkultúrát, a könyvkiadást, és nem utolsó­sorban a könyvtárak és művelődési otthonok minden szolgáltatását. A demokratizmus nem jelentheti a hangoskodó fél­műveltek kulturális rémuralmát, de a kultúra gazda­ságnak való szolgai alávetettségét sem. Az értékek vé­delméről, sőt terjesztéséről nem mondhatunk le. Egyet­len példa: ha az állami kiadók kénytelenek Is kisebb értékű (de nem ártalmas) műveket megjelentet­ni, hogy szóhoz juttassák az olvasót, sőt, eltartsák a kortársi, magyar irodalom javát (amely a jelenben mindig ráfizetéses) — ne súlyosbítsák helyzetüket az igénytelenség kiszolgálásában való fölösleges verseny­nyel olyan magán-, gmk-, testületi, sport- vagy akár tömegszervezeti kiadások, amelyek nem vállalják az érték közvetítését is, hanem csak nyereségre törnek. De nemcsak erről van szó. Arról is, hogy a haté­konyság és demokratizmus mellett a kultúra létkérdés is: az előbbi kettő sincs meg nélküle. És nemcsak a szakmai műveltségre gondolok, hanem arra az általá­nos műveltségre, humánumra, szocialista erkölcsre is, amely nélkül egyszerűen nincs korszerű magatartás, munkamorál és termelés. Vagy. hogy valami egészen más példával éljek: kellő vizuális iskolázottság nélkül egy műszaki rajzot sem lehet leolvasni, termékeink eladhatóságának pedig mind íontosab föltétele a korszerű, ízléses és célszerű ipari formatervezés, amely már nemcsak szakmai biztonságot, hanem mű­vészi készséget is kíván. Vizuális műveltség nélkül azonban még a tévéműsort sem lehet megfelelően sze­lektálni és élvezni. És így tovább, életünk minden területén. A kulturális értékek védelme és közvetítése éppoly létkérdés, mint a gazdaság. A gazdaságosság viszont megkívánja a kulturális értékek szükségszerű állami és tanácsi támogatásának felülvizsgálatát, át­rendezését, beleértve a szakmai bürokrácia leépítését is. KR1STÓ NAGY ISTVÁN Illést tartott a Minisztertanács Haderőcsökkentési tárgyalások Megnyílt a forduló A mérsékelt derűlátás je­gyében nyílt meg csütörtö­kön a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalások újabb, im­már 38. fordulója. A Szov­jetunió nagykövete hangoz­tatta a Varsói Szerződés vál­tozatlan megegyezési készsé­gét a kölcsönös engedmények alapján, míg nyugati részről továbbra is a maximalista ellenőrzési igényeket állítot­ták előtérbe. Valerijan Mihajlov pozi­tívnak nevezte, hogy a nyu­gati fél elfogadta a VSZ ta­valy februári javaslatának elvét: elsőként csökkentsék a szovjet, illetve az ameri­kai haderőket, s ezt követően bizonyos időre fagyasszák be a csapatok és fegyverze­tek színvonalát, egyidejűleg tárgyalva a további csökken­tésről. „Ez az első alkalom a bécsi tárgyalások történe­tében, hogy közös, általános keret alakult ki a további Francia küldöttség látogatása A Fnandia Nemzetgyűlés * Termelési és Áruforgalmi Bizottságának küldöttsége január 26—30. között látoga­tásit tett ÍMagyairországon Je­an Peuzitat képviselő vezeté­sével. A látogatás során meg­beszélést folytatott a parta- men.fi munkáról, a magyar— francia gazdasági kapcsola­tokról és a magyar gazdaság­politika aktuális kérdéseiről Gorjianc Ignáocal, az ipari bizottság elnökével, He liner Károllyal, a kereskedelmi bi­zottság itliítkárával és Juhász Mihály képviselővel, az ipari bizottság tagjával. vitákhoz, s kirajzolódtak egy lehetséges egyezmény bizo­nyos körvonalai” — mondot­ta. A szovjet nagykövet egy­úttal egyoldalúnak és irreá­lisnak minősítette a NATO decemberben előterjesztett javaslatait a jövendő egyez­mény ellenőrzéséről: ezek az önkényes elgondolások alá­ássák a lényeget, a haderők csökkentését — hangoztatta, hozzátéve: ellenőrzésre ter­mészetesen szükség van, de annak józannak, realistának kell lennie, s bizalmat kell teremtenie, nem pedig új gyanút, új bizalmatlanságot. A Varsói Szerződés szóvi­vője az utóbbi kérdéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a NATO most átadott, 28 oldalas javaslata lényegé­ben csak a nyugat ellenőrzé­si elgondolásaival foglalko­zik, amelyek — egyebek kö­zött — arra vonatkoznak, Frontországok A Dél-afrikai Köztársaság arra törekszik, hogy bizony­talanná tegye a helyzetet a szomszédos fekete afrikai ál­lamokban — mutatott rá Hanaréban Róbert Mugabe zimbabwei kormányfő. A po­litikus sürgette, hogy hozza­nak nemzetközi szankciókat a pretoriai fehér kisebbségi kormánnyal szemben. Muga­be a Dél-afrikai Fejlesztést Koordináló Konferencia ötö­dik konzultatív tanácskozá­sának megnyitóján beszélt. A szervezethez (SADCC) tartozó kilenc fekete afrikai ország képviselői csütörtökön kezdtek kétnapos tanácsko­zást Hararéban. A zimbabwei vezető felszó­lította az afrikai küldötteket, hogy a közép-európai térsé­gen kívül is ellenőrizhesse­nek — holott a bécsi tárgya­lások mandátuma kifejezet­ten csak erre a térségre szól. Azokra a kérdésekre, mi­kor várható megállapodás az immár 14. éve folyó tárgya­lásokon, a szóvivő kijelentet­te: a megállapodás kétségkí­vül kölcsönös szándék, de nem volna reális arra szá­mítani, hogy erre az év első felében, az (egyébként még ki sem tűzött), tervezett újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt sor ke­rül. A nyitó ülésen a tárgyalá­sokon részt vevő új küldött­ségvezetők között üdvözölték Nagy Jánost, hazánk auszt­riai és a bécsi ENSZ-intéz- mények mellett akkreditált nagykövetét, aki a haderő­csökkentési tárgyalásokon részt vevő magyar küldött­séget is vezeti. tanácskozása hogy fokozott mértékben tá- mogasák a dél-afrikai faji elkülönítés felszámolásáért küzdő harcosokat. Mugabe utalt arra is, hogy Pretoria javasolta: hozzanak létre konföderációt a térség országaiból, ezt azonban az összes frontállam elutasítot­ta. A SADOC-t 1979-ben Lon­donban hozták létre a front­országok, azzal a céllal, hogy lazítsák gazdasági függősé­güket a térség nyomasztó fö­lényben lévő országától, a Dél-afrikai Köztársaságtól. Angola, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szvázi- föld. Tanzánia, Zambia és Zimbabwe alkotja a szerve­zetet. A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén jelentést hall­gatott meg a Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának munkájáról. Elisme­réssel szólt az eredmények­ről, egyúttal felhívta a fi­gyelmet a népképviseleti és az önkormányzati vonások erősítésének, valamint az igazgatás és a gazdaságszer­vezés módszerei továbbfej­lesztésének fontosságára. A Minisztertanács kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a Végrehajtó Bizottságnak nyújtsanak segítséget a me­gye társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló feladatok megoldásához. Jószomszédi kapcsolatok A szomszédos országokkal fenntartott baráti kapcsola­tok elmélyítése mellett fog­lalt állást a Vajdasági Szo­ciálisa Autonóm Tartomány nemzetközi kapcsolatainak társadalmi tanácsa. Hang­súlyozta, hogy e viszonyban fontos szerepet töltenek be a nemzetiségek. Újvidéki ülésén a tanács megállapította, hogy Vajda« ságnak, a szomszédos or- szágökkal folytatott együtt­működése egészében sikeres, de még bővíteni lehet a lois- ha tárforgalmat. ,A szomszédos országok irányában megvalósított ed­digi politikánk eredményes­nek bizonyult. Éppen ezért ezt a politikát kell folytat­nunk a jövőben is” — mondotta a tanács ülésén zárszavában Major Nándor, a Vajdasági Szocialista Au­tonóm Tartomány Elnöksé­gének tagja. Dombóvár, MÁ V-Uzem főnökség Korszerű konyha a vasutasoknak A MÁV dombóvári üzem­főnökségén tíz év óta rend­kívül dinamikus termelő üze­mi korszerűsítést figyelhet­tünk meg. Történtek már in­tézkedések anniák érdekében is, hogy a dolgozók jobb kö­rülmények között készülhes­senek a munkára, de a ki­sebb beruházások nem ol­dották meg a „nagy” prob­lémát. Ugyanis a vasutasok étkeztetése nem 'terjedhet ki minden emberre, az utazó személyzet nem részesülhet ilyen kedvezményben, és nem minden munkaterületre tud­tak eljuttatni megfelelő idő­ben, jó ételt. Volt a dombó­vári állomáson egy konyha- vonat is, létezett melegítő konyha, és 1950-ben épült a vontatási főnökségen, a fű­tőházban egy — akkor kor­szerű — étkező-öltöző Objek­tum. Ma már ezt az épületet megette az idő. Üj konyhát építtet a viasút. A sportpálya mellett, a vontatási főnökség szomszéd­ságában olyan korszerű üze­mi konyhát építenek, ahol ezer vasutasnak tudnak ebé­det főzni. Az étel egy részét a közelben dolgozók, helyben fogyaszthatják el, de a me­legítő konyhákhoz is eljut­tatják minden nap az ízletes ételit. Az üzemi konyha második szintjén dolgoznak már az építők. Ügy tervezik, hogy ez év végén befejezik a mun­kát és akkor a vasutasüzeni e nagy területén korszerű kö­rülmények között tudnak az embereknek főzni — sőt, ha igény lesz rá, az átutazók, a laktanyái szálláson lévők is kaphatnak két szolgálat—pi­henés között meleg ételt. Pj—Ka Az új konyha második szintjén dolgoznak télen is az építők Ezt az épületet 1987-ben újítják lel, s akkor itt csak ét­kező lesz, és a vontatási főnökség dolgozóinak fekete-fe­hér Öltöző és fürdő

Next

/
Thumbnails
Contents