Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 25. szám. AKA: 13« Ft 1986. Január 30.. csütörtök. Mai számunkból ' TOVÁBB FOLYTATÓDIK AZ ATOMERÖMÜ-EpITÉSI PROGRAM (3. old.) FELKÉSZÜLÉS AZ ANYASÁGRA (4. old.) „BIZONYÍTANI SZERETNEK SZEKSZARDON” (6. old.) (3. old.) az Életbe KAPASZKODÓK KOS T-btxottaúg Pakson Üzembiztosai! is megbízhatóak a reaktorok A kettes reaktor vezénylőjében középütt Ivan Szilajev, a szovjet küldöttség veze­tője, a minisztertanács elnö kének helyettese Válaszolunk A népfrontkongresszus állásfoglalásai mostanra helyi és konkrét tervekké formálódnak. Az új bizott­ságok nagy aktivitással fogtak hozzá a közelebbi s távolabbi terveik meg­valósításához. A bizottságok, elnöksé­gek mellett eddig is több munkaközösség működött. Hogy egy-egy területen milyent és hányat szervez­nek, ezeknek mi a tevé­kenységi körük, ebben a kérdésben eddig is önálló­an döntöttek a helyi bi­zottságok. Az idén újak is alakulnak. Nem valamiféle vadonatúj céllal, hanem azért, hogy az állampolgá­rok kérdéseire feleljenek, maguk is tegyenek fel kér­déseket az illetékeseknek, és hogy a népfront közvet­lenebb formában is részt tudjon venni a párthatáro­zatok megismertetésében. Agitációs és propaganda munkabizottságokról van szó — ami így önmagában nem sokat mond —, hiszen a népfront egészének eddig is célja volt a párt politi­kájának közvetítése, vita­fórumok biztosítása a tár­sadalmi közmegegyezés ér­dekében. Most új agitációs és vi­tafórumok alakulnak. Min­den Ilyen bizottság olyan lesz, amilyenné formálja önmagát, és amilyenné a bizottságot formálja az a környezet, amelyben mű­ködik. Az általános tartalom adott, hiszen azokat meg­fogalmazta a párt XIII. kongresszusa, hogy ebből az átfogó öt évre szóló programból melyik bizott­ságra mi tartozik, az a he­lyi tennivalóktól is függ. Az biztos, hogy csak akkor lehet eredményes a mun­kájuk, ha Ihatni tudnak. Mégpedig nem általában. Az egyik bizottság az ala­kulóban lévők közül hár­mas célt tűzött ki maga elé. Foglalkozni szeretne az ifjúsággal, mégpedig kezdetnek a középfokú tanintézetekben tanulók­kal, hogy ők is nagyobb ki­tekintést kapjanak a lakó­hely közéletére, ahol majd végezve élni fognak, hogy ne legyen mozgalmi szünet a középiskolai KISZ-élet és a további közéleti tevé­kenység között. A másik csoport nőké, hiszen a nép­front aktivistáinak nagy része eddig is nő volt. A nők hatni tudnak nemcsak a közéletben, hanem a csa­ládban is. így a bizottság reményei szerint hatni tud majd a családra is, és ma­ga is információkat szerez a családok problémáiról és örömeiről. A harmadik csoport pe­dig a nyugdíjasoké, akik ráérnek arra is, hogy ösz- szegyűlt tapasztalataikat átadják. Azokat a köz hasznosíthatja. A munká­nak a módszerei még most vannak kialakulóban, de az biztos, hogy a passzív előadások kora véget ért, ha valaki elmegy egy kö­zösségi fórumra, az nem­csak a nagy egészet szeret­né érteni, de saját kérdé­seire is választ vár. Erre is alkalmasnak kell lennie az új bizottságok­nak, és körülöttük kiala­kuló kisebb-nagyobb kö­zösségeknek, az al-aktíva- hálózatnak. Kedden kezdte meg Bu­dapesten a Kongresszusi Központban a 13. ülését a KGST Atomenergetikai Gép­gyártási Együttműködést Koordináló Kormányközi Bizottság. Tegnap, szerdán, a küldöttségék vezetői és tagjai Kapolyi László ipari miniszter vezetésével Paksra látogattak, ahol Péter Szigf­rid, a megyei pártbizottság első titkára, Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója és Pónya József, a Paksi Atom­erőmű vezérigazgatója fo­gadta őket. A tegnapi paksi látogatás alkalmával Pónya József vezérigazgató tájékoztatta a delegációk vezetőit és tagjait a Paksi Atomerőmű két blokkjának működéséről és a másik két blokk építésé­ről. Elmondta, hogy kitű­nő tapasztalatokat szerez­tek eddig: a főberendezések, melyeket a KGST-országok szállítottak, tökéletesen mű­ködnék. Elégedettek a reak­Kedden délután az ozorai művelődési házban tartotta meg küldöttgyűlését az Ozo- ra—Fürgedi Egyetértés Ter­melőszövetkezet. Katona Ist­ván, a szövetkezet elnöke be­számolt az 1085-ös év gaz­dálkodásáról, és i>tt a kül­döttek elé terjesztették az 1986-os évi tervet, amelyet a munkahelyi kollektívák elő­zőleg megtárgyaltak és elfo­gadtak. Katona István beszámoló­jában elmondta, hogy a kö­zepesnél jobban sikerült tel­jesíteni az 1985-ös év felada­tait, a nehéz körülmények ellenére is. Az új szabályozó rendszerben az eligazodás módjait keresték, s nem a kritizálásra fordították ener­giájukat. A szabályozókkal igyekeztek egyeztetni a lehe­tőségeiket. Örömmel számolt ■be arról, hogy a növényter­mesztés területén meghalad­ták a tervezett árbevételt, és valamennyi növény esetében kedvezően alakult az önkölt­ség is, így ez az ágazat gaz­daságos. Az állattenyésztést kedve­zőtlenül befolyásolta a hideg tor és berendezései, a fővíz­kör és berendezései, vala­mint a turbinák üzembiz­tosságával. Megállapítható, hagy a Magyarországon mű­ködő két reaktor megbízha­tói, mert az állatok az abra­kot „fűtésre” is használták. A tejtermelés így is a terve­zettnek megfelelően alakult. Az év első felében lelassult a hízómarha-értékesítés, a ■továbbtartás költségnövelő volt, de a második félév ezt ellensúlyozta. Sertéstenyész­tési gondjaik azonban nőt­tek, mert állategészségügyi szempontok miatt fel kellett számolni a fürgedi telepet, de ez a lépés a törzstenyészet kialakítása miatt is indokolt volt. összességében az állat- tenyésztés terén is a vártnál jobban sikerült az évet zár­ni. Katona István elmondta, hogy tudtak gépeket vásárol­ni, olajtárolót építettek, ik- resítették a szárítót, hús- és kenyérboltot építettek saját kivitelezésben, és a 36 asz- szonyt foglalkoztató varroda is túlteljesítette tervét. Az elnök elmondta beszá­molójában, hogy a tavalyi eredmények tovább fokozha- tók, feszített, de teljesíthető tervet ismertetnek most, amiben továbbra is számíta­tó, és üzembiztos. Ez annak ellenére is igaz, hogy van­nak azért gyenge pontjai is a berendezéseknek. A sze­kunderkor elzárószerelvényei meghibásodnak, a csővezeté­kekben komoly gondot okoz a korrózió, ma már vitatha­tó a reHétechmika korszerű­sége is. Javasolta, hogy ve­zessék be: az üzemelő erő­műveikbe a gyártók rendsze­resen térjenek vissza, néz­zék meg, hogy milyenek a működő berendezéseik, va­lamint azt is, hogy azokat miképp alakították át az évtík során. Beszélt a vezér- igazgató az üzembiztonság­ról is. Pakson egyetlen be­rendezést sem építettek be addig, míg előtte meg nem vizsgálták. Nagyon jó együtt­működés alakult ki a cseh­szlovák Skoda céggel is, ők ■minden berendezés javítá­sakor jelen vannak, így azon­nal közös nevezőre jutnak, és a munkával hamar vé­geznek. nak a 10 szocialista brigád 23:1 tagjára. A küldöttgyűlé­sen ismertették a szocialista munkaverseny eredményeit, amelyben az Ybl Miklós bri­gád 25 tagja — az építők csapata — érte el a legjobb eredményt. Itt vehette át a téesz tíz dolgozója a Kiváló Szövetkezeti Munkáért járó kitüntetést is. A beszámolót követően Ba- ráth György termelési elnök- helyettes és Gyémánt And­rás főkönyvelő részletesen szólt a feladatokról és a pénzügyi kérdésekről, majd az ellenőrző bizottság be­számolója hangzott el. A szövetkezet a tervezett 198 millió forint árbevétellel szemben 210 milliót teljesí­tett. Jelentősen nőtt az ipari, kereskedelmi tevékenységük, a tervkészítésnél pedig fel­mérték a téesz teljesítőképes­ségét. A küldöttgyűlés a beszá­molót egyhangúan elfogadta, majd megválasztották a kö­zelgő választáshoz a szava­zatszedő bizottság elnökét és tagjait. — A magyar fél jónak tartja a 440 megawattos blokkokat, ezért is választot­ta ezt a típust a bővítéshez — mondotta Pónya József, a Paksi Atomerőmű vezér- igazgatója. Tájékoztatójában elmond­ta, hogy a hármas és a né­gyes blokk építése számító- gépes hálóterv alapján tör­ténik, amelyben egy R—55-ös magyar számítógép nyújt nagy segítséget, A harmadik reaktorblokk 1986 szeptem­berében üzemibe áll, remé­lik, hogy olyan minőségben, mint az első blokk, amely 1982. december 28-a óta 8,5 milliárd kilowattóra áramot fejlesztett. A tájékoztató után a dele­gációk vezetői és tagjai meg­tekintették a Paksi Atom­erőművet, majd visszautaz­tak Budapestre. (A KGST-bizottság ülésé­ről részletes tájékoztatást lá­punk 3. oldalán olvasható.) A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa január 29- én Szekszárdon, a szakszer­vezeti székházban ülést tar­tott. Két napirend megtár­gyalására került sor. Először Deli Sándor SZMT-rtütkár előterljeszltésétaen értékelték a szakszervezeték 1985. évi gazdasági munkált segítő te­vékenységét és az 1986. évi feladatokat. A második napirendi pont­ban, Hobimann Józsefnek, az SZMT-titkárának előterjesz­tésében elfogadta a tanács­ülés az SZMT és az elnökség idei első félévi programjára és üléstervére tett javaslatot. • A szakszervezeti szervek az elmúlt évben is segítették a gazdálkodó szervek céljai­nak megvalósulását. Tevé­kenységükben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a ■termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését, az anyag- és energiatakarékos­ság fokozását szolgáló prog­ramok megvalósítása, a dol­gozóik mozgósítása ezeknek a céloknak a megvalósítására. Kívánatos, hogy a szak- szervezetek kezdeményező Tanácskozott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán ülést tartott; a testület a három ágazat te­rületén végzett alapkutatás­ban érdekelt Szövetkezett Kutató Intézet tevékenysé­gét elemezte. Megállapítot­ta: a tudományos intézmény vizsgálódásai jól segítik a termelőszövetkezeti mozga­lom előtt álló, részben újsze­rű feladatok megoldását. Az intézet összehasonlító elem­zései, amelyek például a 30 —40 évvel ezelőtti állapoto­kat vetik egybe a mai falusi élettel, a korszerű mezőgaz­dasági termeléssel, lehetősé­get kínálnak eredményeink átfogóbb értékeléséhez is. Az elnökség arra hívta fel a ku­tatók figyelmét, hogy lehe­tőség szerint kitartóbban ke­ressék a napjaink által fel­vetett gondok, problémák megoldásában számításba jö­vő lehetőségeket. Az újsze­rű problémák megalapozásá­ban az alapkutatásnak és a hozzá kapcsolódó gyakorla­tias kísérletező munkának ugyanis a jövőben várhatóan az eddiginél összetettebb, sokrétűbb feladatai lesznek. Az elnökség négy-öt új té­makörben kérte fel az inté­zet vezetőit átfogó kutatások elvégzésére, felkarolására. KölBgyainiszter- helyettesek találkozója Január 28—29-én Berlin­ben találkozót tartottak a Varsói Szerződés tagállamai­nak fejlődő országokkal fog­lalkozó külügyminiszter-he­lyettesei, és időszerű kérdé­sekről véleménycserét foly­tattak. A résztvevőket fo­gadta Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. Magyar részről dr. Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes vett részt a tanácskozáson. módon támogassák a gazda­ságirányítás továbbfejleszté­sével, az új vállalatvezetési formák bevezetésével össze­függő helyi feladatok kiala­kítását. A szocialista brigádok, az egyes dolgozók, megfelelő ismerétek birtokában tegyék meg vállalásaikat. Az újító- mozgalomban javítani kell az újítók anyagi és erkölcsi elismerését. « Elengedhetetlen, hogy a bé­rék, kereseték erőteljesebben ösztönözzenek a hatékony, jó minőségű munkavégzésre, a termékek versenyképessé­gének javítására. A vállalati bérpolitikai elvék kialakítása és gyakorlata segítse elő . a munka szerinti elosztás elvé­nek erősödését, de emellett fel kell lépni az indokolat­lan bérelmaradások felszá­molása érdekében. Az új kolléktív szerződé­sekben jusson kifejezésre, hogy az a munkáltató és a munkavállaló közötti kétol­dalú szerződés, amely egy­aránt tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket a mun­kavégzés során. Pónya József tájékoztatja a KGST-bizottságot Ozora-fürgedi Egyetértés Tsz Egy nehéz év után jó hangulatú küldöttgyűlés Feszített, de teljesíthető tervek Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents