Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 24. szám. ARA: 1.80 Ft 1986. január 29., szerda. Mai számunkból ■ NINCS LEHETETLENSÉG, CSAK TEHETETLENSÉG <3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) GYORS ÜTEMBEN KÉSZÜLNEK A FORMA—I-RE (6. old.) TAKARÍTÓK (5. old.) Beilleszkedés Sokszor gondolkoztam már rajta, nálam okosabb emberek nyilván még több­ször, hogy miért esik szó főleg a sajtóban — az írottban és a nem írott­ban egyként — a beillesz­kedés gondjairól. Elsősorban fiatalokkal kapcsolatban vetődik fel a kérdés, nem is alaptalanul, de azt se hallgassuk el, hogy a felnőttek körében sem gondtalan az élet. Bizonyosan nem tudok okosabbat mondani, mint amire a nálam okosabbak is rájöttek, de néha az is­métlés sem felesleges, az is lehet gondolatébresztő, to­vábbgondolkodásra ser­kentő. 'Meggyőződésem, hogy a vásár kettőn áll. Egyik ol­dalon van, aki beillesz­kedni akar, a másik olda­lon, akik várják a beillesz­kedési szándékot. (Persze, akadnak, akik nem várják, de ez másik kérdés.) Még mindig maradjunk a fiataloknál. Először hadd marasztaljam el az időseb­beket, akik eleve gyanú­san tekintenek azokra, akiknek „még meg sem száradt a fenekükön a to­jáshéj”. Nagyon igaztalan vélekedés. Tudnék hirte­lenjében több vállalatot, üzemet is mondani, ahol szívesen fogadták-fogadják a fiatalokat. Elég egyet említeni, a dalmandi kom­binátot. Nem csak hiszem, tudom is, hogy nem lenné­nek ilyen eredményeik, fia nem frissítettek volna kellő időben. No, de ugyanennek a kérdésnek a másik oldala meg az, hogy a reménytel­jes fiatalemberek egy há­nyada nem azzal kezdi, hogy mi lesz a dolgom, hanem, hogy mennyi lesz a fizetésem, meg egyálta­lán az a vén kretén főnö­köm mikor megy már nyugdíjba, hogy a helyébe léphessek. (Nem általános, tudom, de ilyen is van.) Hát, szóval, így sem megy. Ami az idősebb korosz­tályt illeti, ott is akadnak még sötét foltok — meg­győződésem, ilyesmik miatt ezredforduló utáni kollé­gám is szót ejt majd. Van egy közhely, misze­rint az élet csupa kompro­misszumból áll. Amiként minden közhely, ez is sok igazságot hordoz. Miről akarok beszélni? Arról, hogy tolerancia nél­kül nem megy a dolog. /Egyik sem. Félreértés ne essék, nem opportunizmus­ra akarok bíztatni, hanem arra, hogy figyeljünk oda egymás véleményére, hall­gassuk meg egymást, s higgyük el, a másik félnek is lehetnek igazságai. Higgye el a főnök is a be­osztottjáról, de higgye el a beosztott is a főnökéről. Ugyanazt a kérdést több irányból is meg lehet köze­líteni, és ha a szándék tisz­tességes, akkor indokolt is . a különböző irányú megkö­zelítés. Egy dolog nem indokolt: elhinni magamról — le­gyek irányító, vagy beosz­tott —, tévedhetetlen va­gyok, föltétlenül nekem van igazam. Ahogy kezdtem; lehetnek nálam okosabb emberek is. ; L. Gy. ; I I Eredményeket hozott a lengyel reform Wojcieeh Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel államtanács elnöke — aki 1981-tőil 1985 novem­beréiig betöltötte a minisz­terelnöki tisztséget is — a reformbizottsági ülésen át­adta a bizottság vezetését Zbigniew Messnernek, a minisztertanács elnökének. A szabályok szerint a bi­zottság élén a mindenkori kormányfő áll. A bizottság elnökhelyettese lett Manfred Gorywoda miniszterelnök- helyettes, a tervbizottság el­nöke és WLadislaw Baka, a Lengyel Nemzeti Bank el­nöke — két olyan személyi­ség, aki kulcsszerepet ját­szott a reform kidolgozásá­ban és gyakorlati bevezeté­ségben. Wladyslaw Baka — aki 1982-től 1985-ig reformügyi kormánybiztos volt — mél­tatta azt a körülményt, hogy Lengyelországiban egyik korábbi reformkísér­letnél sem volt olyan szi­lárd az eltökéltség, mint a mostaninál. Nem igazolód­tak be azok az aggodalmak, hogy a reform fokozatosan megszűnik majd. Bár meg­nyúlt a bevezetésre szánt átmeneti időszak, a reform már visszafordíthatatlan vál­tozásokat idézett elő a gaz­daságban — mondta. Marjai József részletesen beszéli a VI. ötéves tervben elért eredményeinkről, gondjainkról, a VII. ötéves tervben előttünk álló gazdaságpolitikai feladatokról Tegnap a déli órákban munlkalátogatásra megyénk­be érkezett Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A vendéget a me­gyei pártbizottság épületé­ben Péter Szigfrid, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztat­ta Tolna megye politikai, gazdasági és társadalmi éle­téről. Marjai József délután, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságán előadást tartott a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai feladatai­ról. A Minisztertanács elnök- helyettese ezt követően Pé­ter Szigfrid, a megyei párt- bizottság első titkára és Czászár József, a megyei tanács elnöke kíséretében Paksra látogatott, ahol Pó- nya József, a Központi Bi­zottság tagja, a Paksi Atom­erőmű Vállalat vezérigazga­tója fogadta és tájékoztatta a magas rangú vendéget a már üzemelő és a még épülő paksi atomerőmű eredmé­nyeiről, a feladatokról. Marjái József az esti órákban Pákáról visszauta­zott Budapestre. Marjai József munkalátogatása megyénkben Előadás az ektalási igazgatóságon Haderőcsökkentés Új remények jegyében kezdődik a forduló Nagykónyi, téesz Műszaki bázist adtak át Holnap Becsben ismét ösz- szeülnek a Varsói Szerződés hét, és a NATO 12 tagálla­mának képviselői, hogy a kö­zép-európai csapatok és fegyverzetek csökkentéséről tárgyaljanak. Ez lesz az 1973 októbere óta folyó tárgyalá­soknak immár 38. fordulója — egyúttal olyan forduló, amely bizonyos várakozások jegyében kezdődik, némi re­ményekkel, hogy a 13 éve tartó tanácskozások végre valami eredményt hoznak. Az álláspontok, egészen 1985 februárjáig, végletesen messze estek egymástól. A VSZ legutóbb tavaly febru­árban tett újabb kísérletet arra, hogy kikerüljenek a zsákutcából: konkrét egyez­ménytervezetet tett az asz­talra. Erre a jelentős kompro­misszumkészséget is tükröző javaslatra a NATO csak de­cemberben válaszolt. A Nyu­gat az amúgy is jelképes lét­számcsökkentést még alacso­nyabbra szabná, 11 500 szov­jet és 5000 amerikai katonát vonva ki, ám fegyverzetüket érintetlenül hagyná, sőt: az erőknek az első kivonást kö­vető (a NATO szerint 3 év­re korlátozott) befagyasztá­sa a fegyverzetekre nem is vonatkozna. A röviddel a genfi szovjet —amerikai csúcstalálkozó után beterjesztett NATO- ellenjavaslat legfigyelemre­méltóbb vonása valószínűleg az volt, hogy a Nyugat elő­ször fogadta el tárgyalási alapként a Varsói Szerződés egy javaslatát. A legutóbbi forduló utolsó ülésén, de­cember elején adott válasz időzítése módot adott arra, hogy a most kezdődő új for­duló előtt mindkét fél tanul­mányozza a helyzetet, és to­vábbi, nem hivatalos tanács­kozások révén is felkészül­jön az újabb, ezúttal talán már érdemi tárgyalásokra. Valerian Mihajlov nagy­követ, a szovjet küldöttség vezetője egy moszkvai sajtó- értekezletén rámutatott: a NATO-javaslat megfelel a genfi csúcstalálkozó szelle­mének, s a politikai párbe­széd jeleként értékelhető. Szovjet részről ugyanakkor továbbra is bírálták a szél­sőségesnek ítélt nyugati el­lenőrzési elképzeléseket, s a tényt, hogy a NATO a fegy­verzetek mérsékléséről tár­gyalni sem akar. Az ellen­őrzés kérdésében Mihail Gorbacsov nagy világvissz­hangot keltő, legutóbbi ja­vaslataiban a bécsi tárgya­lásokra is kitért, s kijelentet­te: a Szovjetunió kész arra, hogy a nemzeti műszaki el­lenőrzés mellett folyamato­san működő ellenőrző pon­tokat lehessen felállítani. Ez újabb szovjet gesztus a NA­TO kívánságaival szemben, ezen a téren. Bécsben tehát lényegében kialakultak egy, katonai tartalmát tekintve ugyan inkább jelképes, poli­tikai szempontból viszont rendkívül nagy jelentőségű rész megái lapod ás kör vonalai. A két fél politikai döntésére van szükség ahhoz, hogy megszülethessen az első egyezménv. amely — egyéb jótékony kihatásai mellett — jelentősen hozzájárulhatna az év folyamán tervezett újabb csúcstalálkozó ered­ményességéhez. Méreteiben óriási, munka­helynek a lehétő legidéáli- saibb, tiszta, vtilágos és jól felszerelt az a szerelőcsar­nok, amelynek kulcsait teg­nap délelőtt adta át a nagy­kónyi Koppányimenti Egye­sült Szövetkezét elnöke Mol­nár János a műszáki ágazat vezetőjének, Csepregi Fe­rencnek. A szerelőcsarnok terveit 1982-iben készíttették el, s az­óta folyamatosan építették, szerelték a műhelyt, amelybe egyszerre 30 erőgépet állít­hatnak be, hisz az álaptterü- lete 1300 négyzetméter. Egye­lőre csupán a szövetkezet erő- és munkagépeit, szállí­tójárműveit javítják itt, de a köZetljöváben a környező mezőgazdasági üzemek is vé­geztethetnék itt munkát — főleg a diagnosztikai rész­legben. Az óriás csarnokiban helyezték el egyelőre a diag- nosztiiikali műszereket, ame­lyek többek között az üzem­anyag-fogyasztást mérik. Diagnosztikai műhelyt is épí­tenek, közvetlenül a szerelő­csarnok mellé, — az ötszáz négyzetméter alapterületű műhely alapozását már meg­kezdték. A most átadott sze­relőcsarnok oldalfala üveg­ből készült, aknaelszfvó, ki­pufogógáz-elszívó berende­zéssel ellátott, s megoldott a préslevegős ellátás is. A műhelybe gombnyomásra nyíló, automata „Scaan-dor” ajtókon viszik be a gépeket. A munkákat zömében a szövetkezet dolgozói végezték a saját erős beruházásnak csupán speciális munkáit bíz­ták alvállalkozókra: a fűtést, a szigetelést és a világítást készítették a dombóvári Unió Szövetkezet dolgozói. Az ün­nepélyes megnyitót követően a nagykónyí téesZben mun- kásgy ülést tartottak, majd közös ebéden vettek részt mindazok, akik az építkezés munkálataiban részt vették. Impozáns, nagyméretű és világos a nagykónyí téesz szerelőcsarnoka

Next

/
Thumbnails
Contents