Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. január 4. Képújság s Megújulva - színesebben, vnnzóbban Rég nem látott ismerősöm dicséri a Babits Mi- ----2---------------------- hály Megyei és Városi Művelődési Központ dolgozóit, mondván, hogy két év óta jelentős változások vannak az intézmény munkájában. Állítását példákkal is illusztrálja: A megváltozott működési rend lehetővé tette, hogy az eddig kihasználatlan közösségi terek funkciót kaptak, a márványteremben kialakított. Teátrum presszó és galéria a kulturális intézményhez igazodó szintű vendéglátást biztosít, a rendezett kiállítások pedig nemcsak a helyet teszik vonzóvá, de esztétikai élményt is kínálnak. Mindezekhez jólértesültként hozzáfűzi, hogy több mint kétszáz színháztermi rendezvény — ebből százhetven színházi jellegű — vonzotta a látogatókat. T udom, első olvasásra (hallásra) hihetetlennek tűnik ez a szám, de aki veszi magának a fáradságot és összeadja a műsorfüzetben megjelent rendezvényeket, akkor ezt az értéket kapja. Mindezt már az igazgatótól, Kis Pál Istvántól tudom, akivel leginkább azért ülünk le bészélgetni. hogy megtudjuk, mi valósult meg az egy évvel ezelőtti — meg is írt — terveikből. Ismert, hogy a művelődést, a kulturált szórakoztatást nyújtó intézményeknek nap mint nap meg kell újulniuk, új ötletekkel, tevékenységi formákkal kell kirukkolniuk, ahhoz, hogy kielégítsék, illetve kielégíthessék az emberek kultúraszomját. Ügy is mondhatnánk, elébe kell menni az igényeknek azért, hogy aztán az újabb magas szintű elvárásokat is kielégíthessék. Természetesen ilyenkor — mint a gazdaságban — a közművelődésben is mozgósítani kell a belső tartalékokat, csak akkor érhető el számottevő eredmény. A Babits művelődési központ igazgatója tárgyilagos, s a mérleg megvonását a meg nem valósult tervekkel kezdi. Két egymással öszekapcsolódó dolgot említ. Nem jelent meg a Szekszárdi Kalendárium és nincs előrelépés a lakó- területi klubok működésében. Ez utóbbi is, de a minden erőfeszítés ellenére is csak januárban beüzemelő házinyomda jelenti az okokat. A kis lakóterületi klubokba nehéz mozgósítani a közönséget — ezért nincs, vagy elakad az információ —, és lényeges ráfizetés nélkül nem lehet nívós műsort biztosítani azokba. így maradnak a vi- deoprogramnál. E két hiány — legyünk őszinték — nem mentegetőzés, de nem is kudarc, hiszen a megoldás lehetséges. Elöljáróban a színháztetmi rendezvényekről szóltunk, s most ahelyett, hogy akármelyik társulat bármelyik darabját is kiemelnénk, úgy összegezhetünk, a választék, a kínálat önmagáért beszél(t). A lényeg, hogy több társulatot, több repertoárdarabot láthattunk, s a bérletek prdfilirozása jól szolgálta a rétegigények kielégítését. Itt kell elmondani, sikerült megtalálni, kiválasztani a szórakoztató műfajok közül azokat, amelyeknek kulturális értéke van. Ha már a rétegigényeknél tartunk, szót kell ejteni az---------------ifjúságról. Tervezték, de sajnos, csak terv m aradt, hogy az ifjúság egy bizonyos rétegét, akik még nem éltek a művelődési központ nyújtotta lehetőségekkel, bevonják a közművelődés szervezett formáiba. Ügy tűnik, a vendéglátóipari egységekben rendezett discóval nem konkurálhatnak. Talán az új gázsirendszer majd oldja a gondot. (Tehát szó sincs arról, hogy lemondtak volna az eredeti tervről.) Maradjunk az ifjúságnál! A Bartina klub a néptáncegyüttes, a néptáncmozgalom barátait tömöritette, s alakította közösséggé. A klub az idén kísérleti jelleggel két bált rendezett, Bartina- és Katalin-bált. Az efféle rendezvényekre igény van, hiszen a huszonéveseknél hiánypótló funkciót tölt be. Ha művelődési házról beszélünk, akkor nem szabad elfeledkezni az intézmény ismeretterjesztésben betöltött helyéről, szerepéről sem. A Babitsban létrejött az ismeret- terjesztési szolgáltató csoport, munkájuk eredményeként szakmásító tanfolyamok — ív- és lánghegesztő, darukötöző, most jelentkezhetnek a méregkezelőire — „indultak be”. A szabadegyetem két népszerű sorozata mellett — bérletesek és egyedi látogatók kétszázan voltak — marketing tevékenységgel is foglalkoznak. Évente két-három sorozatban gondolkodnak. Kiszélesedett a nyelvtanfolyami rendszer, intenzív tanfolyamokat szerveznek egy-egy üzem megbízásából, működik a német nemzetiségi klub, korszerűsödött a tananyag. Kiépülőben van egy iskolarendszer, s ma már három év alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig. Eredményesen dolgoznak az intézmény kiscsoportjai. A díszítőművész-szakkör a végleges kiváló címet nyerte el. sikeresek a rejtvényfejtők, a Musica bábegyüttes Csehszlovákiában, a Big-band az NSZK-ban, a képzőművészek Lengyelországban, a néptáncosoik Lengyelországban és NDK-ban szerepeltek sikerrel. Nemrégiben ünnepelték a 20 éves pedagóguskórust. Az Auróra versmondófesztiválon a versmondóműhely tagjai dicséretesen szerepeltek és a jazz-együttessel kétszer is felvételt készített a tv. A hazai és a nemzetközi sikereknek köszönhetően két országos rendezvénynek — a Nyújts baráti jobbot!-nak és az Auróra országos színjátszófesztiválnak — Szekszárd adott otthont. Sikerült előrelépni a szakfelügyeleti munkában, és segítséget nyújtani a községi tanácsok döntéseinek előkészítéséhez. Mielőtt megvádolnának azzal, hogy szentté avattuk a------------- ház dolgozóit, kérem, gondolkodjanak el a leírtakon, hiszen azok tények, azok eredmények. Eredmény az is, hogy a nehéz anyagi helyzet mellett is megőrizték az anyagi egyensúlyt úgy, hogy a repertoárt is kiszélesítették. Ehhez partnerek, stabil „csapat” és azok bizalma kellett, akik nélkül mindez megvalósíthatatlan lenne. így találkoztak, mert találkozhattak a változások az elvárásokkal és az igényekkel, és így találkoznak majd ezután is vele. — él — Nyúlvadászat A Szekszárd melletti Csörge-tótól József pusztáig kísértük egy szép szomtfat délelőtt a Szekszárd—öcsény Tsz- közi Vadásztársaság 34 tagját, dkik összeszedték minden vadászügyességüket, hogy megritkitsák a környék nyúl- állományát. Igyekvésüket siker koronázta, mert 57 nyúl 'került terítékre. Itt mindjárt hadd jegyezzük meg, bizonyosan a jó vad- gazdálkodás eredménye a tiszteletre méltó teríték, hiszen a vadnyúl manapság ugyancsak nem gyakori zsákmány. Kellemes délelőtt volt és tanulságos is. Három dolog tűnt föl a vadászat Kapcsán. Az első — és talán a leglényegesebb — a szigorú, ám önként vállalt fegyelem. Akinek volt már a kezében puska, az tudja, mennyire fontos ez. A másik a demokratizmus, amit itt, ebben Víz esetben megint csak olyan természetesnek tapasztaltunk, hogy föltétlenül követendőnék ismerjük el más társaságok számára is. A harmadik a vadgazdálkodás. Lehet, hogy a természet is változik, de hogy ennyire rövid idő álatt nem egészen három tucat vadász több mint félszáz vadnyulat tudjon puskavégre kapni egy viszonylag kis területen, az a vadgazdálkodás m'agas színvonalát mutatja. Es akkor még nem is szóltunk a fácánokról, amelyekből csak a tavalyi évben 2500 előneveltet bocsátott szabadjára a társaság. De ez már egy másik riport témája lehet. A képriportot készítette: Czdkó Sándor. Szöveg: Letenyei György. Ha ott nyűi van, annak Jaj! Csak fegyelmezetten! A Csörge-tótól elindul a vadászok csapata Már nyomon vagyok Ötvenkét nyűt került terítékre Folyik a bekerítő hadművelet Hozzad szépen Pihenőben
