Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

©Képújság ISS«, január 28. (Komlón még az őszi idény­ben zsúfolásig megtelt a vá­rosi sportcsarnok az NB II. nyugati csoportjának rang­adóján. Most, a visszavágón Pakson a lakótelepi általá­nos iskola tornacsarnokában is teltház fogadta a csapato­kat. Sőt, a biztatás ökölvívó- mérkőzésen általában nem szokásos segédeszközei (dob, kereplő) sem hiányoztak. Már az ifik mérkőzéseit is nagy hangzavar kísérte. For.rai Ferenc, a paksiak má­sodedzője, alki legrégebben van a csapat melllett (jó néhány változást megért már a szakosztály háza tá­ján), miközben melegítette a •zöld szerelésiben virító öklö­zött, röviden ennyit mondott: — Nagy meccs lesz, alig van olyan mérkőzés, amelyet le­futottnak tekinthetünk. A hazai ifik immár ha­gyományosan jó boksszal megadták a rangadó alap- hangulatát. A nemrégen még a serdülök között versenyző Györgye bemutatkozása na­gyon jól sikerült. Bátran ment előre, nagy iramot dik­tált, s közben jól állta a be­kapott ütéséket is. Véletle­nül sem szeretnénk, ha már a sportág számára csaknem elveszettnek tekinthető Ká­rolyi, valamint a saját neve­lésű Nagy fejébe szállna a dicsőség, de tény, hogy any- nyirla érett, fiíikás bokszot produkálták, ami képzett felnőttversenyzőíknek is di- csére'tére válna. 8:0-ra élthü- zott a hazai együttes. Kép­letesen szólva, a következő Ökölvívó CSB Százszázalékos teljesítménnyel - csoportelsőség Paksi SE—Komlói Bányász 20:8 Karmarsi — harcmodort változtatott és ezzel nyert percekben a dombóvári mű­hely igazán beérni látszó ..gyümölcseit" élvezhették a szurkolók a . felnőttmérkő­zések nyitányán. Kalocsay — népszerű becenevén „Kacsa” — kitűnő érzékkel indított jobbegyenesei annyira „meg­viselték” a komlói fiút, hogy leléptették. A Karmacsí (Paks)—Kalányos (Komló) találkozó a nagy taktikai csata jelzőt is kiérdemelte. A paksi fiú az első menét- béli puhatolózó vívása az egykori válogatott vendég­nek kedvezett. Aétán Wág- ner edző merész taktikával küldte csatába öklöző jét: ütőtávolságon belülre ment, ezzel meglepetésszerűen le­Károlyi visszatérése reme­kfii sikerült támadta Kalányost, aki erre nem tudott reagálni. Ez döntőnek bizonyult. il4:0-ás paksi vezetés után megszületett a komlóiak el­ső győzelme: Rácz ugyan so­kat ütött, de annál többet beszedett, így vereségéhez nem fért kétség. A bokszban időnként gondolkodva egy szemvillanásnyi idő alatt el lehet dönteni a meoosét. Mindezít újfent igazolta Ledneczki, aki egy gyomor­ra bevitt kemény ütéssel oly. annyira „megfogta-’ ellenfe­lét, hogy az a következő ke­ményebb ütés után nem tud­ta folytatni a mérkőzést — kiszámolta a bíró. Ha Ma­gyar (Paks)—Urszán (Komló) találkozó — akkor ott „kő kövön” nem marad. Nem szakadt meg a hagyomány: a „gladiátorlharcra” is emlé­keztető mérkőzésen Miagyar felrepedt szemhéjjal is győz­ni tudott. 18:2. Nagyváltó- és középsúly­ban szépítési lehetőség kí­nálkozott a komlóiak előtt. Éltek is ezzel. A szorító lég­körével hosszabb kihagyás után újfból ismerkedő Frast- nák és a frissen igazolt Gál­nak csak a tisztes helytállás sikerült. 18:8. Mocsán (Paks) —Sári (Komló) mérkőzés ismét lázba hozta a közön­séget. Kiegyenlített küzde­lem után a pontozók Sárit látták jobbnak. 18:8: Csak­nem 40 kilogramm volt a testsúiykülöntoségd) az egy­kor az élvonalba tartozó Kónya (annak idején Lévait és Alvicsot is nagy csatára késztette) és a hazaiak üd­vöskéje Erős között. A summózóra emlékeztető kö- vérségű vendég öklöző jól állta az ütéseket és időnként keményen szúrkált, de a gyorsaság, lendület csak a képzettebb hazai versenyző sikerét hozhatta. Hat győzelemmel a tarso­lyában százszázalékos tel­jesítménnyel nyerte a Paksi SE együttese az MB II. nyu­gati csoportját és várja a leendő ellenfelet a keleti csoportból, az NB I-ibe jutá­sért odia-visszavágó alapon sorra kerülő osztályozom — begyé — Sportoló família A Futók Napját minden év valamelyik vasárnapján megrendezik a Szovjetunió­ban. Az idei startnál ott állt egy egész család, nevezete­sen: Vlagyimir Gulevics, a családfő, Inessza Gulevics, a mama, a 13 éves Makszim, a 11 éves Ravel és a 6 éves Oleszja. Ebben a családban mindenki futó. A Gulevics família egy Moszkva kör­nyéki kisvárosban, Zelenog- rádban él, amelynek minden harmadik lakója sportol. Nyáron elképzelhetetlen, hogy a parkerdőben ne ta­lálkozzunk futókkal, kooo- gókkal, télen meg síelő ki­csikkel, nagyokkal. Már a város tervezése is olyan, hogy gyalog tíz perc alatt •bármelyik lakóháztól el le­het jutni a parkerdőhöz, és ez meglehetősen kedvező fel­tételeket nyújt a sportolás­hoz. Egyébként Zelenográd- ban többféle más lehetőség is van a sportra: minden kerületben van kosár,labda- és röplabdapálya, hoki- és jégpálya. Csak hát üres len­ne mind, ha nem lennének olyan emberek, akik a sport szerelmesei, és akik a sze­mélyes példájukkal buzdíta­nak a testnevelésre. A zele- nográdi futók klubjának csaknem minden tagja az egészséges életmód propa­gandistája. magának a klub­nak is „Jó egészség” a neve. Ami pedig a Gulevics famí­liát illeti, az valóságos „mi­ni sportklub”. A mama A háziasszony nyit ajtót. Inessza eleven, vidám, 34 éves fiatalasszony, aki a tré­ningruhában inkább ka­maszlánynak látszik, Vlagyi­mir, a férje azt mondja ró­la, hogy mint minden csa­ládban, a sportolás is tőle, az asszonytól függ. Inessza egyébként gépészmérnök az egyik helyi üzemben. — Hogyan osztja meg az otthoni teendőket a család­dal ? — kérdezem. — Például úgy, hogy a kis­lányt a srácok viszik óvodá­ba, és haza is hozzák. Ok maguk tartják rendben a szobájukat, sőt, ki is takarít­ják. Olyasmi elő sem for­dul nálunk, hogy ne segítse­nek egymásnak. Aztán együtt készítjük például a reggelit, a vacsorát is. — Egy ilyen sportoló csa­ládban van külön étrend? — Nincs, de igyekszünk sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Persze, a futás azért olyan sport, amelyhez kell a kalória. Egy-egy ed­zés után, különösen télen, inkább eszik az ember egy tányér jó forró levest, mint teát, vajas .kenyérrel... — Régóta sportol ? — Már az iskolában röp- labdáztam, futottam. Most már tizennégy éve, az indu­lás óta tagja vagyok a futók klubjának, a munkahelye­men pedig edzősködöm, tár­sadalmi munkában. Itt a lakótelepen pedig minden reggel edzést tartok: 20 perc futás, 20 perc torna. A papa A férj, Vlagyimir 37 éves. Kitűnő szakmunkás, és ugyanakkor edző abban a gyárban, ahol dolgozik, tag­ja a műhely szakszervezeti bizottságának. Mint a fele­sége, ő is gyermekkara óta sportol. Különösen síelni szeret, erre négy-ötéves ko­rukban a gyermekeit is meg­tanította. — Gyakran hallok olyas­mit, hogy az embereknek nincs idejük sportolni... — mondja. — Ez egyszerűen nevetséges. Arra viszont, hogy a televízió előtt üldö­gélve két órán át meccset nézzenek, ráérnek. Mondják azt is, hogy nincs hol spor­tolni. Az igaz, hogy nincse­nek mindenütt olyan jó kö­rülmények, mint Zelenog- rádban. De ne felejtsük el hogy a nyitott ablak előtti helyben futás is majdnem ér annyit, mint az utcai. ... és a gyerekek A papa olykor együtt síel a fiaival, de már nem tudja lehagyni őket. De csak kedv­telésből síel. Makszim és Pá- vel viszont, mint a zelenográ- di gyerek- és ifjúsági sportis­kola növendékei, komoly ed­zésekre járnak. A sok edzés, a versenyek miatt — amelye­ken a fiúk nemegyszer győz­tesen szerepeltek — alig marad idő arra, hogy együtt tréningezzen az egész csa­lád. Csak a kis Oleszja megy együtt a szüleivel szomba­tonként a „Jó egészség” klub edzéseire. A vasárnap az egyetlen nap, amikor a fiúk is csatlakoznak a szüleikhez. De csak tavasszal és ősszel, mert nyáron edzőtáborban vannak, télen pedig minden •hét végén versenyeken vesz­nek részt. A Gulevics famí­liában mindenki szurkol egymásnak, hiszen a papa és a mama is gyakran szeretjei az üzemi sportegyesületek közötti síelés és könnyűatlé- titeai versenyeken, mint a saját munkahelyük váloga­tottjának tagjai. — Nálunk soha nincs vi­ta. veszekedés — mondja íness2a. — Sem Vologyával, sem a gyerekekkel. Amikor olyan panaszt hallok, hogy a szülőik nem értik meg a gyermekeiket, hogy a fiúnak csak a focin, a lánynak csak a táncon jár az esze, mindig csak egyet tanácsolnék: apu­ka, kergesse a fiával együtt a labdát, mamácska, táncol­jon együtt a leányával. Ak­kor talán jobban megérte­nék őket, ők pedig szófoga- dóbbak lennének. Nehogy azt higgye, hogy csak a sportnak élünk — folytatja Inessza. — Sok minden más is érdekel bennünket. — Reprodukciókat gyűj­tünk például, gyakran me­gyünk hangversenyekre, vagy otthon hallgatunk ze­nét. Elalvás előtt minden este felolvasunk a gyerekek­nek, ez meghittebbé teszi a hangulatot. — És hogyan töltik a va­sárnapokat? — Rendszerint kimegyünk valamilyen sporteseményre — mondja Vlagyimir. — Ze- lenográdhan egy évben több mint száz is van, és rend­szerint olyan rendezvények, amelyeken gyermekek és egész családok vesznek részt. A mi családunkból is ott van ilyenkor valamelyikünk, oly­kor együtt rajtol az egész család. Szeretünk kijárni ß környékbeli erdőkbe. Egy­szóval, nem unatkozunk va­sárnap sem. Kosárlabda NB II. Idegenben gyengén ment Sárbogárdi Videoton— Atomerőmű SE 98-74 (53-33). Sárbogárd, 50 néző. V.: Bo­tos, Tóth. ASE: Tóth (8), Nagy i(6), Semsei (6), Kovács (14) , Antoni (15). Csere: Schmidt (7), Kirr (15), Jég (—). Edző: Messer Zoltán. A nagy akarással, de sok hi­bával játszó ASE nem tudott mit kezdeni a rendkívül jó dobószázalékot (68 százaiéit) mutató Sárbogárd ellen. Ki­tűnt: Antoni. Nagykanizsai MÁV NTE— Bonyhádi SE 81-79 (37-29, 72-72). Nagykanizsa, 150 né­ző. V. : Bendly, Palotai. Bony- hád: Harsányi (35), Biszak (7), Mercz (—), Vanya (15), Kishonti (10). Csere: Egyed (—), Palkovics (12), Kozma (—), Fiád ing (—), Illés (—). Edző: Ábrahám János. A hazaiak a félidő közepéig 15 pontos előnyre tettek szert. A bonyhádi csapat fokozato­san lendült játékba, és a félidő végére Ihat pontra megközelítette a bajnokesé­lyest. A második játékrész­ben nagy iramot diktált a Bonyhád, már-már úgy tűnt, ■hogy sikerül a tízpontos hát­rányt behozni, de a 17. perc­ben a jól játszó Palkovicsnak — érthetetlen módon — a játékvezető befújta az ötö­dik hibáját. A hosszabbítás utolsó percében 79-79-es ál­lásnál a bíró elvette a lab­dát a bonyhádiaktól és az utolsó pillanatokban az ellen­akcióból a győzelmet jelentő kosarat dobtak a házigaz­dák. Kaposvári Tanítóképző— Szekszárdi Dózsa 81-69 (45-34). Kaposvár, 50 néző. V.: Radies, Horváth. Szek- szárd: Jankovics (12), Bihari (15) , Imreih B. (19), Kalász (3), Rosta (3). Csere: Fuchs (6), Huth (7), Uzner (4), Weisz (—), Zerényi (—). Ed­ző: Murvai Árpád. Nagy irammal kezdett mindkét csa­pat. A szekszárdiak korán elérték a hét személyi hibát, s ezt jól használta ki a ha­zai csapat — a félidő végéig II pontos előnyhöz jutott. A második játékrészben nagy taktikai esata és jő játék folyt a pályán, miközben a játékvezetők váltak „fősze­replővé". A hajrában kipon­tozódtak a Dózsa kulcsembe­rei, így nem fért kétség a tanítóképzősök győzelméhez. Kitűnt: Bihari, Imreh B.. Huth. Nagykanizsai MÁV NTE— Bátaszéki SZVSE 103-67 (48-37). Nagykanizsa, 50 néző. V.: Dukát. Bátaszék: Sánta (4), Iker (9), Schmidt (46), Szűcs (—), Dobos (4). Csere: Péter (—), Dér (—), Berg (4). Edző: Horváth Sán­dor. Az első félidőben mind­két csapat a támadásokat erőltette, aminek végén szo­rosabb eredmény alakult ki. A második játékrészben a hazaiak magassági fölénye pontokban is megmutatko­zott. Kitűnt: Schmidt, Iker. NB I. ifibajnokság Alföldi Olajbányász—Dom­bóvári VMSE 79-70 (31-29). Szolnak, 100 néző. V.: Kor­mos, Szabó. DVMSE: Bosz­niai (11), Nagy (13), Bőzsöny (21), Soós (16), Tóth T. (2). Csere: Péntek (4), Tóth Z. (2), Farkas (3), Vértesi (—). Edző: Kovács Attila. Szoros mérkőzésen, nagy .idegi, fi­zikai csatában vesztett a DViMSE. A dombóváriak kö­zül hárman kipontozódtak és még ketten közel kerültek ehlhez, a hazaiaknál csupán egy játékosnak volt négy személyi hibája. Sportműsor Vívás: Szekszárdon a IV- Számú Általános Iskola tor­natermében 18 órakor női és férfi tőr összevont me­gyei bajnokság. Szovjet vélemény A vasárnap befejeződött Pan­nónia Zala Kupa nemzetközi teremlabdarúgó tornán a külföl­di együttesek közül a legjobb helyezést (harmadikat) a szov­jet Dinamo Kijev harcolta ki. A kijevi szakvezetés elégedett volt ezzel a pozícióval, hiszen jórészt a tartaléksorból beve­tett fiatalokkal léptek fel a zalaegerszegi sportcsarrr.kban. Ezt hangsúlyozta Mihail Komán, a Dinamo Kijev küldöttségve- zetője — aki a labdarúgásért és a jégkorongért felelős osz- tályveztő az ukrán egyesületnél —, hiszen a válogatott Blohin és társai nélkül játszottak a tornán. Mihail Komán 1949 és 1960 kö­zött aktív játékosa volt a Di­namónak. Ezután hosszú ideig segített Valerlj Lobanovszklj ki­jevi vezető edzőnek, s részese volt a „nagycsapat” kialakítá­sának. Az 1975-ös KEK-győze- lem óta hasonló kiemelkedő sikert nem értek el Blohinék. Miért? a VB-esélyekről — A trófea megszerzése után akadtak fegyelmezési gondja­ink, és talán az utánpótlás-kép­zésben is elmaradtunk egy ki­csit — folytatta. — Ezt pótol­tuk, Így arra számítunk Kíjev- ben, hogy a mexikói Mundiá- lon Blohin mellett Baltacsa, Gyemjanyenkó, Zavarov, Kuz- nyecov, Besszonov, Mihajlov és talán Jakovenko is szerepel Eduard Malofejev szövetségi kapitány válogatottjában. Kijevben miként Ítélik meg a leoni selejtezőcsoport várha­tó eseményeit? — Azt próbáljuk elhitetni vá­logatottjelöltjeinkkel, hogy Eu- rópa-bajnoki elme miatt ne féljenek Franciaországtól. A csoportgyőzelemre ezzel együtt Is Platinlék a legesélyesebbek. Megítélésem szerint a szovjet és a magyar válogatott telje­sen azonos tudású, mindkét együttes 90 perces iramjátékra képes, ereje egységében rej­lik. JANUAR 28-TÔL FEBRUAR 11-IG AZ AKCI­ÓS TERÜLETEN NŐI KÖTÖTTARUVASART TARTUNK 30%-OS ENGEDMÉNNYEL, amíg a készlet tart. Áruajánlatunk : régi ár új ár női kardigán 333,— 233,— bakfispulóver 376,— 263,— bakfispulóver 460,— 322,— Várjuk kedves vásárlóinkat áruházunk akciós területén. (665) Sínap — verseny után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents