Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
1986. január 23. tÍsHÉPÜJSÁG 5 Harmincezer panasz a KERMI-aéi A vásárlók védelmében Tamás/ Állami Gaxdaság Vadászparadicsom Őszre elkészült a központ — Ha ezt a KERMI tudná! Ki ne hallott volna ilyen vagy .hasonló felkiáltást valamelyik boltban, vendéglőben, ha ugyan nem saját maga sóhajtott fel így. Ami egyrészt azt mutatja, hogy vannak még kívánnivalók a kereskedelemben, másrészt viszont azt, hogy a nagyközönség is tudja: van egy olyan intézet, amely megvédj a vásárlókat, kiszűri a hibás, használhatatlan termékeket. 'Nem szolgál sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsőségére sem, hogy évente több mint harmincezer reklamáció érkezik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Pedig — amint dr. Morvay Anna, a KERMI osztályvezetője mondja — a csalódott vásárlók nem is minden esetben fordulnak az intézethez panaszukkal. Mindenesetre a minőségjavítás szükségességét js mutatja, hogy az idén még a sokéves átlagnál is több a reklamáció: az első félévben 19 677 esetben emeltek panaszt a KERMI-nél. A kifogásolt áruk zöme ruházati cikk, beleértve a cipőket. Villanyírógép és tökgyalu A KERMI a fogyasztó (vásárló, használó) szempontjából vizsgál, de korántsem csak a fogyasztó bejelentése alapján. Kap jelzést a Köjáltól, a Fogyasztók Országos Tanácsától, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatásági jogköre, de munkája közben egy-egy hibás, forgalomba hozatalra alkalmatlannak látszó termékre bukkan. Ilyen volt például a bolgár villanyírógép, vagy a lengyel főzőlap, hogy csupán idei ügyeket idézzünk. Mindkettőnél alapvető hiba volt, hogy — rázott. Az ilyen esetben már teljesen mindegy, hogy külföldi vagy hazai termékA V. B. tárgyalta Árellenőrzés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén meghallgatta Kurcz Ernő osztályvezető beszámolóját az árhatósági ellenőrzések tapasztalatairól. A városgazdálkodási osztályhoz tartozó, ipanhatósá- gi feladatokat ellátó ügyintéző a magánkisipar teljességét átfogva, a megyei tanács ipari osztálya felügyelete és szakmai irányítása mellett végezte az árellenőrzési munkáját. A kereskedelem és vendéglátás vonalán az árellenőrzések a megyei kereskedelmi osztály irányítása alatt folynak. Az ellenőrzések eredményességét, vagy eredménytelenségét nagyon .nehéz lemérni. A ma. gánkereskedők árkialakítása nem egységes, a jelenlegi árról van-e szó, éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek univerzális (amper—Volt) mérőműszere vagy az Iparművészeti Vállalat ra- fiabúrával árusított csillárja, mint az említett két importcikk. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfelelően szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hozható árucikkekről. Itt volt például nem is olyan régen a takta- szadai Új Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet melléküzemágban készített tökgyaluja. Olyan primitíven állították össze, hogy nem lehetett vele tököt gyalulni. Műszaki leírást sem mellékeltek hozzá, talán nem is készült ilyen. A KERMI nem engedte a forgalomba hozatalt. Ellenkező szélsőség a japán autórádió kazettás magnóval. Ennek mindössze annyi hibája volt, hogy nem lehetett fogni rajta a magyar URH- adást, pedig erre kellett volna áthangolni, mielőtt a boltokba kerül. Nem minden készülékre állt ez, csak a szállítmányok egy részére, azokat csak a hiba kijavítása után volt szabad átadni eladásra a bolthálózatnak. Évek múlva is ellenőrzik Megesik aztán az is, hogy valami eleinte jó, nincs kifogás ellene, aztán egyszer- csak valami történik vele: a technológiai fegyelem megsértése, egy alkatrész vagy komponens kifelejtése a gyártási eljárás során — és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrémre hosszú éveken át. Aztán mégis: két gyártási tételnél olyan minőségi kifogások merültek fel, nogy a KERMI kivonatta a forgalomból e szállítmányokat. 'Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is. Minden panaszt kivizsgálnak, s ha valamelyik terDombóváron rendszerben nem ellenőrizhető megfelelően. Az alkalmazott fogyasztói ár helyességének ellenőrzése nagyfokú szakmai ismeretet kíván az ellenőrzést végzőtől. Dombóváron az ellenőrzések nyolcvan százalékát végzik társadalmi ellenőrök. A vb megállapította, hogy a városgazdálkodási osztály, adottságainak megfelelően látta el ezt a feladatát. Az árellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében azonban több feladatot is meghatároztak. A testület ezt követően a közegészségügyi és járványügyi szolgálat tevékenységéről tárgyalt és határozatot hozott a közegészségügyi helyzet javítása érdekében. Magyarszéki Endre mék ellen sok bejelentés szól, átfogó ellenőrzéseket végeznek. Évenként négy komplex felmérésre szállnak ki a K'ERMI munkatársai, egyszerre két budapesti kerületibe iés két megyébe. Ilyenkor azon a területen minden fontosabb kiskereskedelmi egységben — például az áruházakban, ABC- kben — és a nagykereskedelmi vállalatok lerakatai- ban a teljes áruválasztékot ellenőrzik. Egy-egy nagyobb szakmai terület vizsgálata általában három napig tart a helyszínen. Előtte már felkészülnek: átnézik a beérkezett reklamációkat, az addig végzett vizsgálatok anyagát, és azzal indulnak el, hogy ellenőrzik: eleget íettek-e a korábbi határozatnak, kivonták-e a hibás termékeket vagy tételeket. Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszteri rendelkezés, hogy minden lakossági forgalomba kerülő árucikket meg kell vizsgálni. Ezen belül is különös gonddal az élelmiszereket és a ruházati cikkeket, amelyek a KERMI engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Mégis: a helyszíni ellenőrzések során a legtöbb szabálytalanságot az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátóiparban találják a KERMI ellenőrei. Találkoznak súlycsonkítással, a minőségi előírások megszegésével, a szavatossági idő lejárta után árusított termékekkel, az anyagnorma be nem tartásával. Az utóbbira gyakori példa: kevesebb kávét tesznek némely vendéglátóhelyeken a duplába. Gyorsan intézkednek Igyekeznek a lőhető leggyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy minél kevesebb fogyjon el a boltokban a fogyasztásra alkalmatlan termékből. Megtörténik azonban, hogy a szokásos néhány nap is sok lenne, azonnal kell intézkedni. Tavaly karácsony előtt ez történt azzal a fázisceruzával, amelynek árusítását a KERMI műszaki igazgatója soron kívül le- tiltatta. A részletes vizsgálat teljes mértékben igazolta az intézkedést: a fázisceruza balesetek előidézője lehetett volna. S közben végzik a KERMI- ben a mindennapi munkát, az új gyártmányok és az import előminták tervszerű vizsgálatát. Az eredmény: hatósági utasítás, amelyet pontosan és szigorúan meg kell tartani, s amelyet időről időre ellenőriznek az intézet munkatársai. S talán éppen ezért van nagy tekintélye a KERMI-nek a kereskedelem minden ágában. VÁRKONYI ENDRE Női cipők tavaszra A Minőségi Cipőgyár ta. vaszra mintegy 400 ezer pár lábbelit ad a belkereskedelemnek. Az első szállítmányok árusítását rövidesen megkezdik az üzletekben. Az üzem az idén 2 millió pár cipőt készít, mintegy 40 féle fazonban. A tavaszi modellek színe igen gazdag, és az igényeknek megfelelően a cipősarok magassága 'is változatosabb a korábbinál. Újdonság, hogy a cipők díszítésében a ráncolások, húzások és a 'dísztűzések, rátétek mellett megjelent a kétszín-kombináció; főként a fekete lábbeliket teszik még divatosabbá azzal, hogy élénk színű bőrrel dolgozzák össze. A vékony talpú, bőr alapanyagú cipők, szandálok mellett az idén a gyártók színes műbőrpántokból készített szandálokat is ajánlanak. ( Megvallom, zavarba jönnék, ha valaki megkérdezné, hogy irigylem vagy sajnálom Tamás Lajost, a vadászati ágazat vezetőjét. Végül is alighanem amellett döntenék, hogy irigylésre méltó ember. Mert igaz, hogy két és fél, három millió árbevételes, önelszámoló részleg vezetőjének lenni; a napi szervezési, vezetési, objektív és szubjektív okokból fakadó gondokat cipelni ; felettesekkel vitázni, beosztottakat meggyőzni; olykor nem könnyű természetű, de fontos vendégek igényeire tekintettel lenni ; fejlesztési terveket készíteni, jóváhagyatni, majd mégis módosítani ; vadászatot szervezni, hogy kocsi is, hajtó is, vad is, meg még jó idő is legyen, ez bizony meghaladja az átlagember teherbírását. Pedig ez még csak a kisebbik része mindannak, amit várnak tőle. Mégis irigylésre méltó a mindig mosolygó, mindenkivel szót értő, természete, az a képessége, ahogy az emberekhez viszonyul. Hát nem irigylésre méltó az, aki képes arra, hogy a hajnalok hajnalán kezdődött nap immár éjszakainak számító kedélyes itáliai vadászok vacsorájánál — miközben a házigazdái kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz — még a beszédüket is úgy megfigyeli, hogy egyszeresek rádöbben: megérti őket, sőt bele is tud kapcsolódni a beszélgetésbe ? Aztán az évek során ugyanígy felépült a német szókincse is. Kevés híján húsz éve irányítja a gazdaság anyagiákban nem számottevő, de ennek ellenére csöppet sem mellékes ágazatát. Szemmel láthatóan élvezettel dolgozik. Élvezi, hogy gyarapodik a fácán, a kacsa, és újabban a vadpulykaállomány; élvezi, hogy az irányításával dolgozók fegyelmezett munkája nyomán felnő, majd pontos terv szerinti ütemezésben „visszavadul” az állomány. És élvezi, hogy a vendégeknek örömük telik a jól szervezett vadászatokban, hogy jól érzik magukat a gazdaság három — minden kényelmet biztosító — vadászházában. örül, hogy a külföldi vadászok kilencven százaléka visszatérő, hiszen akit már ismer, annak köny- nyebb az igényeit kielégíteni. örül, mert a hetvenedik születésnapját ünneplő vendégének kapitális trófeával sikerült emlékezetessé tenni a fornádi kirándulást; örül, mert az ősszel befejezték a vadászati ágazat új központjának építését, azt a tájiba simuló faházat, amely alatt a keltető és a hűtőkamra is elfér, az emeleten pedig kétszer kétágyas szoba a vendégforgalom bővítésére szolgál. Bár a felsorolás nem teljes, de aligha lehet kétséges, hogy akinek ennyi örömöt nyújt a munkája, az irigylésre méltó ember. Beszélgetésünk során előveszi ugyan az ágazat fontosabb adatait tartalmazó dossziét, de minden számot fejből is tud. — Nagyvad bár van, de nem jellemző. Az óriási kukoricatáblákból nem jön ki — mondja, majd szánté dűlőről dűlőre ismerteti a 10 ezer hektáros területet. A vadgazdálkodás első írásos adatai 1968 februárjából valók: 750 nyúl, 49 őz, 3000 vadon élő fácán és 38 kacsa volt a vadszámlá- lós szerint. Az idén ötszázzal több nyulat, 425 őzet mutat a statisztika. A fácán és a kacsa helyzete“ minőségileg változott meg, miután 1971- ben megvették az első 1300 fácáncsibét, majd kialakították a saját törzsállományt. A kacsákra 1974-ben került sor. Az akkor vásárolt 1100 tojás vetette meg a mai törzs alapjait. A huszonhat .tóegység kínálta lehetőség így vált kihasznált valósággá. Még egy adatot mond, miszerint évente 400—410 vendégnapot töltenék itt a külföldi vadászok, majd bezárja a dossziét és az „igazi” munkahelyére, a telepre invitál. A sok döccenést megért terepjáróban a gumicsizmától a távcsőig minden van, ami a vadászathoz kell. Bár igen finomra fogott iramban megyünk, mégis a plafonba verődik a fejünk, ahogy lekanyarodunk a fácánok utónevelőjéhez. Oda, ahol a sátrat alkotó hálók alatt befejeződött a fácán- csibék számára a mindenre kiterjedő emberi gondoskodás. Innét egyre több volt az önállóságuk, egyre nagyabb sétákon ismerkedtek a környezettel, tanulták a természet törvényeit. Olyannyira, hogy mire eljött a szezon, vadászélmények főszereplőivé avanzsáltak azokban az elbeszélésekben, amit a Bajor-Alpokban vagy éppen valamelyik római lokálban így kezdett egy szavahihető úr: „Amikor Tamásiban felröppentek a fácánok, azt hittem a vadászparadicsomba kerültem...” A fácánok és kacsák pedig minden bizonnyal a madarak mennyországába jutottak, hisz volt esztendő, amikor 2000 fácán, és 2800 kacsa áldozta hősiesen ifjú életét a nimródi szenvedély kielégítésének oltárán. A Tamási Állami Gazdaságban minden vadász szívesen látott vendég. És mert a vadászbarátság révén elintézhető ügyek köre állítólag korlátlan, Tolnai István igazgató mellének szegezzük a kérdést: — A vendégnapokért fizetett pénzen felül milyen haszna van a gazdaságnak a vadásztatásból? A gazdaság első embere „veszi a lapot”: — Arra mindig nagyon kényesen ügyelünk — mondja —, hogy a vadászatot ne keverjük össze semmivel. A vendég szórakozni jön és nem dolgozni, főleg nem azért, hogy nekünk dolgozzon. Az persze más kérdés, ha beszélgetés közben számunkra hasznos információhoz jutunk. Kár lenne tagadni, hogy volt olyan eset, amikor megtudtuk: mit mikor, hói lehet a legelőnyösebben megvenni, vagy eladni. És természetes, hogy a barátságok, a gazdasági életben egyre nélkülözhetetlenebbé váló tartalmas, tiszta, korrekt kapcsolatok pénzben nem mérhetők ugyan, de a haszon rovatba tartoznak. — Csak barátot hoz a vadgazdálkodás? Szomszéd- háborút nem? — Nyugodtan mondhatom, hogy a szomszédokkal is jó viszonyban vagyunk és ebben is segít a vadászat. Nem történik semmi szabálytalanság, ha olykor az ő fogatuk segít nálunk egy- egy programban, míg cserében mi nyújtunk lehetőséget az ő vendégük számára ehhez-ahhoz... — És házon belül? Mármint a gazdaság dolgozói között nem okoz feszültséget a mezőgazdasági munka és a vadgazdálkodás érdekeinek összehangolása? — Nem, egyáltalán nem, a mi dolgozóink szeretik a vadat, úgy tartják, az a határ dísze. Megtanultak vigyázni rá. A veszélyeztetett helyről kihajtják őket. Gondosan figyelnek a vegyszerezéseknél, tarlóégetésnél. Valóban szeretik, kímélik, védik a környezetet a dolgozók. — Nyilván sok vadász van közöttük... — Nem mondhatnám. Három hivatásos, és ha jól számolom három-négy amatőr vadászunk van. Ez utóbbiak a megyei bérkilövő társaság tagjai. A természet, a vad szeretetéhez nem kell vadászigazolvány ... Az ágazatvezető fővadász élénken bólogat. ö már csak tudja, hisz a nagyobbik lánya, bár még fiatal ahhoz, hogy a felvételét kérje a vadásztársaságba, de ha egyetlen mód van rá, szívesen odaszegődik az apu mellé; hisz annyi mindenben lehet gyönyörködni a tamási dombok, tavak környékén. (F. I.) Forgács Katalin egy presszóból hozott alkoholminta minőségét ellenőrzi.
