Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
1986. január 18. Képújság 9 Rengésbiztos lakóházak Dusanbe új, 54 lakásos, rengésbiztos lakóháza NDK Meddő házaspárok gyógyítása A tadzsik főváros, Dusanbe lakosai közül 54 család költözött be ebbe az újonnan épült lakóházba. Tekintettel a szeizmológiai körülményekre, mint minden új épület, rengésbiztos és ellenáll a nagyobb erejű földrengéseknek is. A lakások tágasak - tekintettel a rendszerint népes családokra - és mindegyikhez loggia is tartozik. Ez a nyári forróságban árnyékolja a szobák abla- kait, télen a fagyos szelektől véd. Az SZKP és a szovjet kormány egyik legfontosabb céljának tartja, hogy kielégítse a szovjet emberek alapvető igényeit. Ezek közé tartozik az is, hogy mindenkinek legyen saját otthona. Elég megemlíteni, hogy a Szovjetunióban évenként 540 millió négyzetméternyi alapterületű lakást adnak át. Említésre méltó az is, hogy a lakbér a Szovjetunióban változatlan marad, és általában nem haladja meg a család jövedelmének 3 százalékát. Az utód, a gyermek utáni vágy legérthetőbb emberi érzés, de a gyermekáldás nem mindenkinek adatik meg. Egészségügyi statisztikák szerint sz NDK-ban minden hetedik házaspár kimarad a gyermekvárás örömeiből. Rajtuk próbálnak segíteni a magde- burgi orvostudományi egyetem nőgyóSzáz védelem alá helyezett park tanúskodik Lipcsében és környékén a változó idők díszkert- és parképítéséről. Ezek a kulturális örökségnek tekinthető parkok ma is eredeti szépségükben pompáznak, és ez főként a társadalmi munkára építő körzeti parkfelügyelőségnek az érdeme. A vásárvárostól északkeletre elterülő püchaui park keletkezése 1837-re nyúlik vissza, és végleges kialakulása azután még több mint száz éven át tartott. Jellemző rá a rétnek, víznek és értékes fáknak, bokroknak hangulatos harmóniája. Ritkaságai között vannak tulipán- fák, magnóliák és mocsári ciprusok. Különleges érdeklődés kíséri régóta a macherni kastély parkját, amely az NDK központi védelmi listáján szerepel. gyászati klinikájának kutatói, akik húsz éve folytatnak meddőségvizsgálatokat. Ez idő alatt 1500 házaspár fordult meg a klinikán, s vetette alá magát a pszichikai és fizikai kezeléseknek. Közülük minden második párnak teljesült az áhított kívánsága: egészségesen megszületett a már alig remélt utód. Ez az „érzelgősség idejéből” származó park, mely Szászország egyik legnagyobb történelmi parkja, nem csupán ritka fákkal büszkélkedik, hanem sokszínű a kerti architektúrája is. A park 1783-tól 1792-ig tulajdonosának, Carl Heinrich August von Lindenaunak az elképzelése szerint létesült és a németországi kertépítésben a XVIII. század második felében végbement változást jelképezi: a művi, mesterkélt kialakítású díszkertek helyett mesterséges tájként ható parkokat kezdtek kialakítani. A macherni park alakításakor a cél az volt, hogy a séta során „hangulatot” keltsenek. Ehhez nélkülözhetetlen kellékként szobrok, síremlékek, barlangok, szentélyek szolgálnak, és mesterséges romok, mint a romantikus középkortisztelet különösen szembeszökő tanúi. Ezek az objektumok máig is nagyrészt fennmaradtak, egyiküket, Hygieia klasz- szicista templomát jelenleg restaurálják. A 20 hektár nagyságú tannenfeldi angolparkot 1795-ben létesítették. Faállománya, mely főként juharból, bükkből, tölgyből és hársból áll, legalább 200 éves. A rokokó korízlését tükrözi a Kohren- Sahlis kastély parkja, egy kis helységben Lipcsétől délkeletre. A körzet legrégibb történelmi parkjai közé tartozik a Thallwitz kastély barokk díszkertje. A kertépítészet e francia előkép alapján kialakított ékszerének a története kereken 250 éve kezdődött. Lipcse környéki díszkertek Levegőben és vízen Különleges repülőalkalmatosságot szerkesztett szabad idejében a litvániai Kaunaszban élő Juozasz Kucsjauszkasz lakatos. A különleges repülőszerkezet a vízen is haladhat. Könnyű alvázzal, igazi kétéltű. A fémből és fából készült hid- roplán súlya 155 kilogramm, repülési sebessége óránként 100 kilométer Az ókori Pantikapaion titkai Az i. e. VI. században a Krímben található Keres helyén a görögök Pantikapaion néven várost alapítottak. Alig egy évszázaddal később a település a boszporuszi királyság székhelye lett. A Moszkvai Szépművészeti Múzeum régészeti expedíciót indított a városba. Ásatásokat folytattak a Mithridatesz-he- gyen, ahol egy i. e. IV. századi templom alapjaira és háromlépcsős lábazatára bukkantak. A szakértők szerint a templomot a helyi lakosok nagy becsben tartották. Agyagréteggel fedték be a templom maradványait, ily módon konzerválták az idők és viszontagságok ellen a lehetséges rekonstrukciókig. Az ásatások helyén számos Apollót, Aphroditét, Dyonysost és Héraklészt ábrázoló égetett agyagfigurát találtak. A lakóépítkezéseket kutatva egy nagy amfóradarabra bukkantak a régészek. A töredéken talált felirat szerint a váza az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panafineinának, az attikai versenynek a győztesét illette meg. Az ősi város élete egyre inkább feltárul előttünk. Bástyák, várfalak, több mint 900 négyzetméter alapterületű középület és egy teljes utca került felszínre. Az ásatások helyén régészeti-építészeti együttest létesítenek. Páncél a gyapotcserje számára Az Üzbég Tudományos Akadémia Kísérleti Növénybiológiai Intézetének kísérleti parcelláján szokatlan gyapotcserje ért be. A gyapotcserje kemény, fás szárát szilárd vörösbarna kéreg borítja, mintha viaszrétegbe öltöztették volna. Ez a réteg a szárat sebezhetetlenné teszi a rovarok számára. A páncélos kérget a növénynemesítők az ausztráliai gyapotcserje vadon termő fajtájától „vették kölcsön”. A fokozott életképességű gyapotfajták létrehozása, amelyek képesek az aktív önvédelemre, a gyapottermesztésben a kemizálás színvonalának növelése nélkül lehetővé teszik a termelés növelését, a szál minőségének a javítását. (APN-KS) Gazdaságirányítás a szocialista országokban II. A tervalku bírálata Nagy károk származnak a gépek gyakori meghibásodásából, abból, hogy megbízhatóságuk alacsony fokú. Nagy mennyiségű fémet használ föl feleslegesen a kohászat, a termelőeszközök javítására is rendkívül sok anyagot fecsérelnek el, ami évente sokszor tízmillió rubelbe kerül. Az elavult technika már képtelen hozzájárulni a termeléshez, nem segítő, hanem nyűg, már nem biztosítja a hatékonyság javulását - a fenti idézet az SZKP lapjából, a Pravdából való, de származhatott volna más szocialista ország sajtójából is. Az új ötéves terv kezdeti évében egyetlen szocialista ország sem számíthat arra, hogy a világgazdasági környezetben radikális, kedvező irányú változás következzék be, amely mentesítheti őket az anyaggal való takarékoskodástól, a piacképes, jó minőségű gyártmányok arányának jelentős fokozása alól. Kevesebb minisztérium Érthető, hogy amikor alapvetően vállalati hatáskörbe tartozó feladatok teljesítésén múlik az előrelépés, sokasodnak a „hogyan”-nal kapcsolatos kérdések és viták a szakemberek körében, de a közvéleményben is. Hogyan vonható meg a határ - kérdezi a Csehszlovákiában megjelenő Hospodárské No- viny - a központi szervek és a vállalati döntési szféra között? A termelőerők magasabb szintjén a gazdasági döntések erőteljes és általános centralizációja inkább fékezi, mint gyorsítja a termelőerők fejlődését - írja az egyik neves csehszlovák közgazdász, és válaszában kifejti, hogy megoldást aligha kínálnak a szélsőségek. Valóban, a szocialista országok tartózkodnak attól, hogy az irányítás bármelyik oldalát abszolutizálják, a teljes centralizálást, vagy a teljes piaci decentralizálást állítsák szembe egymással, Csehszlovákiában, Bulgáriában vagy a Szovjetunióban a közgazdasági irodalomban gyakran olvasható a követelmény a tervezés és a gazdaságirányítás színvonalának javításáról, amely egyaránt magába foglalja a központi tervmutatókkal folytatott irányítás, és a pénzügyi eszközökkel folytatott ösztönzés módszereinek javítását. A Szovjetunióban ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyidejűleg fogalmazódnak meg az elképzelések a túlságosan is bonyolult, rengeteg párhuzamos papírmunkát végző felső gazdaságirányítás átszervezéséről, és a vállalati szféra felelősségének kiterjesztéséről. Gorbacsov főtitkár fejtette ki, hogy korunkban a műszaki felfedezések, egy- egy ágazat fejlődését meghatározó technikai újdonságok rendszerint az iparágak, ágazatok találkozási pontjainál jönnek létre, az adott terület szűk, a kapcsolódó iparágakat mereven elhatároló irányítása tehát nem felel meg a mai követelményeknek. A több tucat minisztérium gyakran csak szűk tárcaérdekeket követ - fogalmazták meg szovjet közgazdászok és mutattak rá azokra az óriási veszteségekre, amelyek a termelő és felhasználó, a mezőgazdaság és az ipar, a kitermelő és a szállító szektorok egymástól elkülönülő felügyeletéből fakadnak. , Fokozódó költségérzékenység A túlságosan merev tervezés másik súlyos gondját, a tervalkú jelenségét is feltárták, és előremutató szándékkal bírálják a szovjet sajtóban. A Szovjetunióban, más országokhoz hasonlóan a vállalatok elsősorban a már gyártott termékek előállításáért felelnek, mert ezekre vonatkozik a legtöbb terv- és érdekeltségi mutatók. Alacsonyabb bázis kialakulására, a tartalékok elrejtésére törekednek a vállalatok, amikor a felsőbb szervekkel a következő évi teljesítmények kitűzéséről folyik a vita, hiszen a terv túlteljesítése ilyen feltételek mellett a legegyszerűbb. Kevésbé érdekeltek abban, hogy meghonosítsák a műszaki fejlődés élvonalához tartozó új technológiát, vagy gyártmányt, ezeket az elavult árucikkek, gépek helyébe ál- lítsák, mert ezzel veszélyeztetnék a folyamatosan emelkedő terv teljesítését. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a nem kívánatos jelenségeknek a megszüntetése érdekében finomítják a legtöbb szocialista országban is az irányítás eszközeit. Ezért módosították például az NDK-ban a mezőgazdasági árrendszert, és fokozták a kollektívák, a dolgozók anyagi érdekeltségét. A gazdasági önelszámolás elvével, az érdekeltség követelményével nem fér össze az, hogy akárcsak az elmúlt évtizedben, most is azonos ütemben, a mezőgazdaságnak jutatott gépek és az energia áremelkedésével lépést tartva emeljék a termelőknek juttatott központi támogatásokat. Ugyanez a megfontolás érvényesült Csehszlovákiában is, amikor erőteljesebben akartak ösztönözni az ipari és kereskedelmi veszteségek felszámolására, a tartalékok mozgósítására. Más szocialista országhoz hasonlóan Csehszlovákiában is a külgazdasági egyensúly helyreállításának célja még több évre szóló terv központi feladata lesz - ennek a célnak megfelelően módosították a termelői és a nagykereskedelmi árakat, teremtették meg a nagyobb fokú költségérzékenységet. Az agrárgazdaságra vonatkozó tervmutatók, vagy a takarmányfelhasználási és az importtervek kidolgozásához szintén a külgazdasági egyensúly javításának szempontja volt a legfőbb meghatározó. Növekvő önállóság Értelemszerűen a Szovjetunióban is az általános alkalmazás szándékával vezették be és terjesztik ki egyre több ágazatra azt a gazdasági kísérletet, amely a megszokottól eltérő gazdasági eszközökkel vezérli a próbára kiszemelt vállalatokat. Kevesebb tervmutató, szélesebb döntési kör, a vállalati teljesítményhez szorosabban kapcsolódó anyagi érdekeltség - ezek tömören az új rendszer legfontosabb ismérvei. Legfőképpen a termelés minőségi mutatóihoz kötődnek, anyagi következmények az új rendszerben, és mindamellett a kísérletben szereplő vállalatok élvezik annak előnyét is, hogy eredményeiket a tervhatóságok nem tervesítik. Más szóval, a vállalatok normatív, hosszabb időszakra előre kalkulálható követelményekre számíthatnak, és ezekkel gazdálkodhatnak. A kísérlet eddigi eredményei annyira biztatóak, hogy az önálló vállalati elszámolást minden bizonnyal teljesebb körben is érvényre juttatják majd a szovjet vállalatoknál. Ezt a tendenciát erősíti, hogy határozott a szándék az irányítás eltérő szintjei között a döntési jogok hatékonyabb MARTON JÁNOS y
