Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

1986. január 18. Képújság 9 Rengésbiztos lakóházak Dusanbe új, 54 lakásos, rengésbiztos lakóháza NDK Meddő házaspárok gyógyítása A tadzsik főváros, Dusanbe lakosai közül 54 család költözött be ebbe az újonnan épült lakóházba. Tekintettel a szeizmológiai körülményekre, mint min­den új épület, rengésbiztos és ellenáll a nagyobb erejű földrengéseknek is. A lakások tágasak - tekintettel a rendszerint népes családokra - és mindegyikhez loggia is tartozik. Ez a nyári forróságban árnyékolja a szobák abla- kait, télen a fagyos szelektől véd. Az SZKP és a szovjet kormány egyik legfontosabb céljának tartja, hogy ki­elégítse a szovjet emberek alapvető igényeit. Ezek közé tartozik az is, hogy mindenkinek legyen saját otthona. Elég megemlíteni, hogy a Szovjetunióban évenként 540 millió négyzetméternyi alapterületű lakást adnak át. Említésre méltó az is, hogy a lakbér a Szovjet­unióban változatlan marad, és általában nem haladja meg a család jövedelmé­nek 3 százalékát. Az utód, a gyermek utáni vágy legért­hetőbb emberi érzés, de a gyermekál­dás nem mindenkinek adatik meg. Egészségügyi statisztikák szerint sz NDK-ban minden hetedik házaspár ki­marad a gyermekvárás örömeiből. Rajtuk próbálnak segíteni a magde- burgi orvostudományi egyetem nőgyó­Száz védelem alá helyezett park ta­núskodik Lipcsében és környékén a változó idők díszkert- és parképítéséről. Ezek a kulturális örökségnek tekinthető parkok ma is eredeti szépségükben pompáznak, és ez főként a társadalmi munkára építő körzeti parkfelügyelő­ségnek az érdeme. A vásárvárostól északkeletre elterülő püchaui park keletkezése 1837-re nyú­lik vissza, és végleges kialakulása az­után még több mint száz éven át tartott. Jellemző rá a rétnek, víznek és értékes fáknak, bokroknak hangulatos harmó­niája. Ritkaságai között vannak tulipán- fák, magnóliák és mocsári ciprusok. Különleges érdeklődés kíséri régóta a macherni kastély parkját, amely az NDK központi védelmi listáján szerepel. gyászati klinikájának kutatói, akik húsz éve folytatnak meddőségvizsgálatokat. Ez idő alatt 1500 házaspár fordult meg a klinikán, s vetette alá magát a pszichi­kai és fizikai kezeléseknek. Közülük minden második párnak teljesült az áhí­tott kívánsága: egészségesen megszü­letett a már alig remélt utód. Ez az „érzelgősség idejéből” származó park, mely Szászország egyik legna­gyobb történelmi parkja, nem csupán ritka fákkal büszkélkedik, hanem sok­színű a kerti architektúrája is. A park 1783-tól 1792-ig tulajdonosának, Carl Heinrich August von Lindenaunak az el­képzelése szerint létesült és a németor­szági kertépítésben a XVIII. század má­sodik felében végbement változást jel­képezi: a művi, mesterkélt kialakítású díszkertek helyett mesterséges tájként ható parkokat kezdtek kialakítani. A macherni park alakításakor a cél az volt, hogy a séta során „hangulatot” keltsenek. Ehhez nélkülözhetetlen kel­lékként szobrok, síremlékek, barlangok, szentélyek szolgálnak, és mesterséges romok, mint a romantikus középkortisz­telet különösen szembeszökő tanúi. Ezek az objektumok máig is nagyrészt fennmaradtak, egyiküket, Hygieia klasz- szicista templomát jelenleg restaurál­ják. A 20 hektár nagyságú tannenfeldi an­golparkot 1795-ben létesítették. Faállo­mánya, mely főként juharból, bükkből, tölgyből és hársból áll, legalább 200 éves. A rokokó korízlését tükrözi a Kohren- Sahlis kastély parkja, egy kis helység­ben Lipcsétől délkeletre. A körzet legrégibb történelmi parkjai közé tartozik a Thallwitz kastély barokk díszkertje. A kertépítészet e francia elő­kép alapján kialakított ékszerének a tör­ténete kereken 250 éve kezdődött. Lipcse környéki díszkertek Levegőben és vízen Különleges repülőalkalmatosságot szerkesztett szabad idejében a litvániai Kaunaszban élő Juozasz Kucsjauszkasz lakatos. A különleges repülőszerkezet a vízen is haladhat. Könnyű alvázzal, igazi kétéltű. A fémből és fából készült hid- roplán súlya 155 kilogramm, repülési sebessége óránként 100 kilométer Az ókori Pantikapaion titkai Az i. e. VI. században a Krímben talál­ható Keres helyén a görögök Pantika­paion néven várost alapítottak. Alig egy évszázaddal később a település a boszporuszi királyság székhelye lett. A Moszkvai Szépművészeti Múzeum régészeti expedíciót indított a városba. Ásatásokat folytattak a Mithridatesz-he- gyen, ahol egy i. e. IV. századi templom alapjaira és háromlépcsős lábazatára bukkantak. A szakértők szerint a templomot a he­lyi lakosok nagy becsben tartották. Agyagréteggel fedték be a templom maradványait, ily módon konzerválták az idők és viszontagságok ellen a lehet­séges rekonstrukciókig. Az ásatások helyén számos Apollót, Aphroditét, Dyonysost és Héraklészt ábrázoló égetett agyagfigurát találtak. A lakóépítkezéseket kutatva egy nagy amfóradarabra bukkantak a régészek. A töredéken talált felirat szerint a váza az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panafineinának, az attikai versenynek a győztesét illette meg. Az ősi város élete egyre inkább feltá­rul előttünk. Bástyák, várfalak, több mint 900 négyzetméter alapterületű középü­let és egy teljes utca került felszínre. Az ásatások helyén régészeti-építészeti együttest létesítenek. Páncél a gyapotcserje számára Az Üzbég Tudományos Akadémia Kí­sérleti Növénybiológiai Intézetének kí­sérleti parcelláján szokatlan gyapot­cserje ért be. A gyapotcserje kemény, fás szárát szilárd vörösbarna kéreg borítja, mintha viaszrétegbe öltöztették volna. Ez a ré­teg a szárat sebezhetetlenné teszi a ro­varok számára. A páncélos kérget a növénynemesí­tők az ausztráliai gyapotcserje vadon termő fajtájától „vették kölcsön”. A fokozott életképességű gyapotfaj­ták létrehozása, amelyek képesek az aktív önvédelemre, a gyapottermesz­tésben a kemizálás színvonalának nö­velése nélkül lehetővé teszik a termelés növelését, a szál minőségének a javítá­sát. (APN-KS) Gazdaságirányítás a szocialista országokban II. A tervalku bírálata Nagy károk származnak a gépek gyakori meghibásodásából, abból, hogy megbízhatóságuk alacsony fokú. Nagy mennyiségű fémet használ föl fe­leslegesen a kohászat, a termelőeszkö­zök javítására is rendkívül sok anyagot fecsérelnek el, ami évente sokszor tíz­millió rubelbe kerül. Az elavult technika már képtelen hozzájárulni a termelés­hez, nem segítő, hanem nyűg, már nem biztosítja a hatékonyság javulását - a fenti idézet az SZKP lapjából, a Pravdá­ból való, de származhatott volna más szocialista ország sajtójából is. Az új ötéves terv kezdeti évében egyetlen szocialista ország sem számíthat arra, hogy a világgazdasági környezetben radikális, kedvező irányú változás kö­vetkezzék be, amely mentesítheti őket az anyaggal való takarékoskodástól, a piacképes, jó minőségű gyártmányok arányának jelentős fokozása alól. Kevesebb minisztérium Érthető, hogy amikor alapvetően vál­lalati hatáskörbe tartozó feladatok telje­sítésén múlik az előrelépés, sokasod­nak a „hogyan”-nal kapcsolatos kérdé­sek és viták a szakemberek körében, de a közvéleményben is. Hogyan von­ható meg a határ - kérdezi a Csehszlo­vákiában megjelenő Hospodárské No- viny - a központi szervek és a vállalati döntési szféra között? A termelőerők magasabb szintjén a gazdasági dönté­sek erőteljes és általános centralizáció­ja inkább fékezi, mint gyorsítja a terme­lőerők fejlődését - írja az egyik neves csehszlovák közgazdász, és válaszá­ban kifejti, hogy megoldást aligha kínál­nak a szélsőségek. Valóban, a szocia­lista országok tartózkodnak attól, hogy az irányítás bármelyik oldalát abszolu­tizálják, a teljes centralizálást, vagy a teljes piaci decentralizálást állítsák szembe egymással, Csehszlovákiában, Bulgáriában vagy a Szovjetunióban a közgazdasági irodalomban gyakran ol­vasható a követelmény a tervezés és a gazdaságirányítás színvonalának javí­tásáról, amely egyaránt magába foglalja a központi tervmutatókkal folytatott irá­nyítás, és a pénzügyi eszközökkel foly­tatott ösztönzés módszereinek javítását. A Szovjetunióban ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyidejűleg fogalma­zódnak meg az elképzelések a túlságo­san is bonyolult, rengeteg párhuzamos papírmunkát végző felső gazdaságirá­nyítás átszervezéséről, és a vállalati szféra felelősségének kiterjesztéséről. Gorbacsov főtitkár fejtette ki, hogy ko­runkban a műszaki felfedezések, egy- egy ágazat fejlődését meghatározó technikai újdonságok rendszerint az iparágak, ágazatok találkozási pontjai­nál jönnek létre, az adott terület szűk, a kapcsolódó iparágakat mereven elha­tároló irányítása tehát nem felel meg a mai követelményeknek. A több tucat mi­nisztérium gyakran csak szűk tárcaér­dekeket követ - fogalmazták meg szov­jet közgazdászok és mutattak rá azokra az óriási veszteségekre, amelyek a ter­melő és felhasználó, a mezőgazdaság és az ipar, a kitermelő és a szállító szek­torok egymástól elkülönülő felügyeleté­ből fakadnak. , Fokozódó költségérzékenység A túlságosan merev tervezés másik súlyos gondját, a tervalkú jelenségét is feltárták, és előremutató szándékkal bí­rálják a szovjet sajtóban. A Szovjetunió­ban, más országokhoz hasonlóan a vál­lalatok elsősorban a már gyártott ter­mékek előállításáért felelnek, mert ezekre vonatkozik a legtöbb terv- és ér­dekeltségi mutatók. Alacsonyabb bázis kialakulására, a tartalékok elrejtésére törekednek a vállalatok, amikor a fel­sőbb szervekkel a következő évi telje­sítmények kitűzéséről folyik a vita, hi­szen a terv túlteljesítése ilyen feltételek mellett a legegyszerűbb. Kevésbé érde­keltek abban, hogy meghonosítsák a műszaki fejlődés élvonalához tartozó új technológiát, vagy gyártmányt, ezeket az elavult árucikkek, gépek helyébe ál- lítsák, mert ezzel veszélyeztetnék a fo­lyamatosan emelkedő terv teljesítését. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a nem kí­vánatos jelenségeknek a megszünteté­se érdekében finomítják a legtöbb szo­cialista országban is az irányítás eszkö­zeit. Ezért módosították például az NDK-ban a mezőgazdasági árrend­szert, és fokozták a kollektívák, a dolgo­zók anyagi érdekeltségét. A gazdasági önelszámolás elvével, az érdekeltség követelményével nem fér össze az, hogy akárcsak az elmúlt évtizedben, most is azonos ütemben, a mezőgazda­ságnak jutatott gépek és az energia áremelkedésével lépést tartva emeljék a termelőknek juttatott központi támo­gatásokat. Ugyanez a megfontolás ér­vényesült Csehszlovákiában is, amikor erőteljesebben akartak ösztönözni az ipari és kereskedelmi veszteségek fel­számolására, a tartalékok mozgósításá­ra. Más szocialista országhoz hason­lóan Csehszlovákiában is a külgazda­sági egyensúly helyreállításának célja még több évre szóló terv központi fel­adata lesz - ennek a célnak megfele­lően módosították a termelői és a nagy­kereskedelmi árakat, teremtették meg a nagyobb fokú költségérzékenységet. Az agrárgazdaságra vonatkozó tervmu­tatók, vagy a takarmányfelhasználási és az importtervek kidolgozásához szin­tén a külgazdasági egyensúly javításá­nak szempontja volt a legfőbb megha­tározó. Növekvő önállóság Értelemszerűen a Szovjetunióban is az általános alkalmazás szándékával vezették be és terjesztik ki egyre több ágazatra azt a gazdasági kísérletet, amely a megszokottól eltérő gazdasági eszközökkel vezérli a próbára kiszemelt vállalatokat. Kevesebb tervmutató, szé­lesebb döntési kör, a vállalati teljesít­ményhez szorosabban kapcsolódó anyagi érdekeltség - ezek tömören az új rendszer legfontosabb ismérvei. Leg­főképpen a termelés minőségi mutatói­hoz kötődnek, anyagi következmények az új rendszerben, és mindamellett a kí­sérletben szereplő vállalatok élvezik an­nak előnyét is, hogy eredményeiket a tervhatóságok nem tervesítik. Más szó­val, a vállalatok normatív, hosszabb idő­szakra előre kalkulálható követelmé­nyekre számíthatnak, és ezekkel gaz­dálkodhatnak. A kísérlet eddigi eredményei annyira biztatóak, hogy az önálló vállalati elszá­molást minden bizonnyal teljesebb kör­ben is érvényre juttatják majd a szovjet vállalatoknál. Ezt a tendenciát erősíti, hogy határo­zott a szándék az irányítás eltérő szintjei között a döntési jogok hatékonyabb MARTON JÁNOS y

Next

/
Thumbnails
Contents