Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
* KÉPÚJSÁG 1986. Január 3. A szabadidősport helyzete, fejlesztésének lehetőségei és feladatai megyénkben Az egészaé« megérzésének, a betegségek megelőzésének, a fizikai felkészültség, edzettség javításának, a szabadidő hasznos és aktív eltöltésének kiváló eszköze a rendszeres testedzés, sportolás. Ezt többek között a különböző tömegsportrendezvények, szabadidősport programok és lehetőségek hivatottak biztosítani. Egyre gyakrabban és sürgetőbben jelentkeznek e területen a fejlesztés igényel, hiszen általános tapasztalat, bogy a testedzés, a sportolás még nem vált széles körben az ifjúság és felnőttlakosság igényévé, életmódjának szerves részévé. ,A Minisztertanács (1985. évi határozata is kiemelten foglalkozik a tömeg- és A szabadidősporttal, hangsúlyozva annak társadalmi fontosságát. Vegyes kép: eredmények, gondok Ha az elmúlt évek Tolna megyei tömegsport, illetve szabadidősport eredményeit vizsgáljuk, elemezzük, (vegyes képet kapunk. Vegyes annyiban, hogy az elmúlt években tulajdonképpen fejlődésről, elismerésre méltó eredményekről lehet számot adni, de még korántsem az ifjúság és felnőttlakosság többségét érintő szabadidősportról. Néhány gondolat az elmúlt évek eredményeiről. Az állami, társadalmi, gazdasági szervek összefogásának eredményeként tovább javultak a tárgyi feltételek, különösen a nyitott sportlétesítmények területén. Az elmúlt években számos településen létesültek vagy korszerűsödtek iskolai, üzemi sportpályák, sportudvarok. Gyengébb az ellátottság a fedett létesítményeket (tornatermek, sportcsarnokok) illető, en, bár a VI. öltéves terviben is épült — szabadidősport céljait is szolgáló — tornaterem, és kedvező, hogy a VII. ötéves terviben is tervez néhány település tornaterem, sportcsarnok építését. 1980-től évente növekvő mértékű a munkahelyi olimpia különböző rendezvényein a résztvevők szánna. Kedvező, hogy a korábban kampányszerű és alkalmanként megrendezett rendezvényéket fokozatosan, felváltották a rendszeresen lebonyolításra kerülő alapfokú bajnokságok. Ilyenek töibbek között a kispályás labdarúgó-, a kézilabda-, a kosárlabda-bajnokságok, a teke-, az asztalitenisz- versenyek. Ezek kedvelt sportolási formák, egyre többen kapcsolódnak be. Közkedvelt volt az elmúlt években az ,;Edzetit ifjúságért" mozgalom, évente több ezren vettek részt. Az elmúlt időszak nagy jelentőségű eseménye volt az 1982-ben megrendezett országos sportnapok megyei és helyi rendezvényei, melyeken több mint hanmimcezren vettek részt, örvendetesen emelkedik a rendszeres természetjáróik, túrázók száma. A résztvevők száma az 1980. évi 3?00-ról közel 9000 fóré emelkedett. Évente több ezren vesznek részt a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervezetek különböző sportrendezvénye, in. Rendkívül sokain éltek a különböző tanfolyamok — mint például a karate, aerobic, tenisz, úszás — kínálta lehetőségekkel. A kedvező eredményék mellett gondként, problémaként vetődik fel, hogy kevés a szabadidősporttal foglalkozó társadalmi aktivisták száma. A sportlétesítmények egy része korszerűtlen, hiányzik a megfelelő karbantartás, állagmegóvás. A fedett létesítmények hétvégeken nincsenek kellően kihasználva, nincs megoldva ezen létesítmények hét végi felügyelete, üzemeltetési költsége. A különböző sport- rendezvényeken sokszor ugyanazon személyek vesznek részt. Nem az a gond, hogy sokan több sportversenybe kapcsolódnak be — sőt ennek örülni kell —, hanem kevésbé sikerült megfelelően szélesíteni a tömegbázist, nem sikerült újabb embereket megnyerni a rendszeres testedzés érdekében. Az 1950—60-as évékben oly népszerű falusi spartaki adok rendezvényei iránt csökkent az érdeklődés, napjainkra elvesztették vonz. erejüket. Községi versenyék — érdektelenség miatt — tulajdonképpen nem vagy csak nagyon kevés helyen kerülték megrendezésre. A visszaesés okait indokolt részletesen kutatni, elemezni. A tömegsport, illetve szabadidősport rendezvényein — néhány kivételtől éltekintve — alacsony a nők részvételi aránya. A sportegyesületeik nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a minél több embert foglalkoztató sportesemények szervezésére, az egyesületek működése túlzottan Verseny- és élsport- centrikus. Nem alakult ki megfelelő összhang az iskolai testnevelés és sport, a tömegsport és a versenysport között. Hatékonyabb szabadidősport A központi állásfoglalások, határozatok arra irányítják a figyelmet, hogy a jövőben az eddiginél hatékonyabb és összehangoltabb legyen a mind szélesebb rétegeket foglalkoztató szabadidőspoilt- tevékenység. A tömegsport megfogalmazás került előtérbe. Tulajdonképpen mindkét fogalom lényege az ifjúság és a felnőttLakosság részére a megfelelő testedzési, sportolási tehetőség biztosítása, szervezése. A szabadidősport, véleményem szerint annyiban szélesebb, hogy nemcsak a versenyszerű helyi, vagy központosított rendezvényekre koncentrálódik, hanem magában foglalja mindazon testedzési, sportolási tevékenységet, amelyeket az egyes emberek, családok, csoportok — nemcsak szervezetten — szabad idejükben folytatnak. A testnevelés és sportmozgalomban nem egy teljes irányváltásra van szükség, hanem csak pályamódosításra. Mindebből következik, hogy a feladatok kétirányú- ak. A hagyományos tömegsportrendezvények eddiginél összehangoltabb szervezése szükséges. Az egyéni vagy csoportos kötetlen testedzés fejlesztése. A hagyományos tömegspontrendezvényekriéi célkitűzés: a hagyományos és közkedvelt rendezvények továbbfejlesztése, a minél szélesebb körű részvételre való mozgósítás. Üj megoldások keresése, azok élterjesztése, az igények felkeltése. Szélesebb körű lehetőségeket kell biztosítani a nők minél szélesebb körű részvételére. A tömegsportrendezvényeknél jobban figyelembe kell venni a különböző rétegek sajátos igényeit. Szorgalmazni és bővíteni kell az olyan rendezvényeket, amelyekbe a családok tudnak bekapcsolódni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a községek, kisebb települések, a társközségek lakosai részére az eddiginél nagyabb és változatosabb tömegsportrendezvények szervezésére. Olyan tömegsport- rendezvényeket kell szervezni, amelyek változatosak, vonzóak, amelyek mozgósítani tudják a fiatalok újabb tömegeit, a családokat, a felnőttiek osság mind nagyobb hányadát. 1986-ban felmenő rendszerben országos döntőig bezárólag kerülnek megrendezésre a falusi spar- takiád versenyei. A „nyári” sportágakban Tolna megye rendezi a területi döntőt. Az eddiginél hatékonyabb és szélesebb körű mozgósítás, szervezés szükséges, hogy valóban minél több embert mozgósítson a versenysorozatra. Kihasználatlan lehetőségek A szabadidősport másik fő területe az egyéni vagy csoportos, kötetlen testedzés fejlesztése. E területen a legkiaknázatlanabbak a lehetőségek. Így többek között: megyénkben a lakóterületi testedzés, sportolási tevékenység még csak kialakulóban, kezdeti stádiumban van. Pedig jó néhány lakóterületen már kialakításra kerültek — ha nem is sokrétű igényeket kielégítő — kisebb, sportolásra, testedzésre alkalmas szabadtéri — ritkábban fedett — létesítmények. A jövőben az ilyen jellegű létesítmények fejlesztését indokolt szorgalmazni. Egyrészt a meglévők korszerűsítésével, másrészt újabbak létrehozásával. Nem nagy horderejű fejlesztésekre kell gondolni, hanem olyanokra, mint például a lakótelepeken kialakítható — többféle állami bérlakások alagsoraiban kialakítható kondicionálótermekre. Ezen létesítmények kialakítása zömében társadalmi összefogással, a lakosság társadalmi munkavégzésével, a lakosság csekély anyagi hozzájárulásával megoldható. Célszerű, ha minél több társadalmi testedzőklub alakul, melyek elsősorban a lakóhelyeken fellelhető testedzési lehetőségekre alapozva, a kis közösségékre építve fejtik ki tevékenységüket. Tolna megye természeti szépségekben gazdag megye. Erről az idelátogató külföldi és más megyei kirándulók is elismerően nyilatkoznak. A tervszerű fejlesztés eredményeként Tolna megye olyan kedvező helyzetben van, hogy gyakorlatilag bármely településtől maximum 20—25 km távolságban megközelíthető megyénk valamelyik kirándulóhelye, parkerdője. Ezek részben már alkalmasak, részben kisebb arányú fejlesztéssel alkalmassá tehetők, hogy az oda kirándulók aktív sportolással, testedzéssel tölthessék el szabad idejüket. A kirándulóhelyek mellett — ha nem is nagy számban — megyénk üdülőhelyei is megfelelő testedzési lehetőségeiket tudnak biztosítani. Megyénk több vállalatának, üzemének, intézményének van más megyében — különösen a Balaton mellett — üdülője. Itt is biztosítani lehet és kell is a szabadságukat töltő családok részére a testedzési és sportolási lehetőségeket. A sportegyesületek, az oktatási intézmények sokat tehetnek, ha szabadtéri és fedett sportlétesítményeiket „nyitottá” teszik, hétvégeken is a sportolni vágyó ifjúság és felnőttlakosság rendelkezésére bocsátják. Igaz, ennök felügyeleti, térítési rendszerét is meg kell oldani. Megyénkben még viszonylag sok olyan település van, ahol nincs fedett sportlétesítmény. Itt a művelődési házak — ha erre alkalmasak — nagy termeit is fel tehet használni —különösen téli időszakban — sportolásra, akár a különböző tanfolyamok szervezésével (aerobic, torna, karate) vagy egyszerűen a tehetőségek biztosításával (pl.:asztalitenisz). Tovább tehetne még sorolni azokat a lehetőségeket, amelyek odafigyeléssel, szervezéssel, viszonylag kevés anyagi ráfordítással bővíthetik megyénk lakosságának testedzési, sportolási lehetőségeit. Hozzá kell tenni, az esetek jelentős részénél nem elsősorban az anyagi eszközök korlátozottsága vagy hiánya, hanem inkább szervezési, koordinálási hiányosságok, vagy kényelmi okok játszanak közre abban, hogy ma általában úgy fogalmazunk, nincsenek meg a megfelelő tárgyi feltétetek a testedzésre, sportolásra. Támogatni és terjeszteni kell minden olyan kezdeményezést, (helyi vagy területi sport- eseményt). amely a szabad idő hasznos eltöltését segíti. Alapfeltétel az iskolai sport A testnevelési és sport- mozgalom egyik alapfeltétele a jó színvonalú iskolai testnevelés és sport. A központi határozatok is a megjelölt feladatok között első helyen emelik ki, megállapítva. hogy a rendszeres testedzés napjainkra sem vált az ifjúság életmódjának, nevelésének szerves részévé. Pedig a jó fizikai állóképességen, edzettségen túl a gyermekikorban megszerettetett tevékenység kihat a felnőttkorra is, de az if júság is sokait tud .tenni szüleik, a felnőttlakosság sportolásra történő ösztönzéséiben, szervezésében. A tömegsport azonos ösz- szefüggésben van a verseny- sporttal. Széles tömegbázisra alapozva tud továbbfejlődni a versenysport, nagyobbak a lehetőségek a tehetségek felkutatására, akik később versenyszerűen is sportolni fognak és élsportolók, bajnokok lehetnek. Hatékonyabbá kell tenni a tömegsport, a szabadidősport propagandáját. A propagandamunkában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felvilágosító, meg. győző munkára, arra. hogy a rendszeres testedzésnek. a sportolásnak kiemelkedő szerepe van az egészség megőrzésében, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a rendezvények, a különböző sportolási tehetőségek népszerűsítésére. propagálására. A feladatok sikeres végrehajtása igényli, hogy az eddiginél több lelkes, sportot szerető, azért tenni akaró embert vonjunk be a szervezésbe, a mozgósításba, gondoskodni kell képzésükről, erkölcsi megbecsülésükről. A testedzés és sportolás széles körű kibontakoztatása a társadalomnak és minden állampolgárnak közös érdeke. Csak a testnevelés és sportban érdekelt állami és társadalmi szervek a gazdasági egységek összehangolt, közös munkájával liehet e fontos társadalompolitikai kérdésben érzékelhető fejlődést elérni. Természetes, hogy ebben a sportot irányító szerveknek és a sportegyesületeknek meghatározó szerepe van. Ebben a pártszervek és szervezetek fokozott figyelme szükséges. Irányító, ellenőrző és tudatformáló tevékenységük nem nélkülözhető ebben a f olyaimatban. Nem kampányfeladatról van szó. Nem várható ugrásszerű, látványos előrelépés, de tudatos, tervszerű, hosz- szabb távra is előremutató, közös munkával elérhető, hogy a szabadidősport bővülő lehetőségeit a lakosság széles köre Igénybe veszi. Mégpedig nemcsak egyszeregyszer, hanem rendszeresen. KTJHL MIHÁLY a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese Tévénapló Színház Az egymásfa torlódó ünnepek között lélegzetvételnyi szünet: ki tudná megmondani, hogy a tévétől mit várunk akkor, amikor felfordult a naptár, s az időjárás is olyan, hogy legtöbben otthon maradnak? A műsor ilyen is volt, olyan is, természetesen jobb is lehetett volna, de ezt mindig el lehet mondani. Néhány kiemelkedő műsorszámban azért volt részünk, amelyek közül a legemlékezetesebb vállalkozás Puccini Angelica nővér című egyfelvonásosa. Puccini minden dalszínházban biztos siker, ugyanakkor nem csekély 'azdknak a száma sem, akik olcsónak, hatás- vadászónak tartják, aki alig mérhető az olasz opera klasz- szikusaidal. A kérdést nem tisztünk eldönteni, a Triptichon néven ismert három egyfelvonásos azonban mindenképp az életmű csúcsa, jóllehet, ritkán szokták egy estén előadni, ahogy Puccini szerette volna, amit elsősorban a Gianni Schicchi kivételes sikere magyaráz. Operaházunk 1980-ban felújította a Triptichont, most pedig a tévé a középütt álló Angelica nővért mutatta be. Szerencsés választás volt: egy viszonylag ritkán látható mű vált közkinccsé, la nézők pedig tulajdonképpen az operaházi előadást láthatták. Békés András, aki az Opera- ház előadását is rendezte, mindössze annyi engedményt tett, amennyit a tévé eszközei megkívánnak, így tulajdonképpen igazi színházat láttunk, nagyon szép előadást, amelynek középpontjában ezúttal is kincses Veronika állt. A BBC-sorozatban egy hiteles Shakespeare-t láthattunk, bár szívesebben vettük volna A windsori vig nők operaváltozatát, a kicsit megkésett Benedék Marcell emlékezés pedig alkalmat 'adott Danteról szóló egyfelvonásosának előadására. Fassbinder Ibsen Nóráját filmesitette meg, s nagyon szép filmet akart csinálni, ami sikerült is neki, de néha mégis úgy éreztük, túl jól sikerült. A Nóra h maga idejében a nőemancipáció diadala volt, egy nőtípust teremtett meg, s ma is érezzük a biztos szerkesztést, a mesterien felépített történetet, de az is bizonyos, hogy az évtizedek során Nófa is öregedett, amin Fassbinder sejtelmekre épülő beállítása sem tudott változtatni. Elmúltak az ünnepék, de csak azért, hogy újabb két nap következzék, össznépi mulatsággal, szilveszteri vígassággal. Szilveszter Milyen lehet egy szilveszteri tévéműsor? Soha nem olyan, mint amilyent várnak tőle, de nem i$ olyan rossz, mint amennyire szidni illik, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy megítélése — egyenes vagy fordított? — arányban van 'a közben elfogyasztott szesz mennyiségével. Hajdanában össznépi ügy volt a szilveszter; az emberek hetek múltán is beszélték, milyen rossz volt a műsor. Aztán úgy tűnt, a tévé ezt is magánügyének tékinti, a havi ötven forintért — csak az idén lesz több — felesleges hőzöngeni. Most viszont ,,szerkesztői munkaközösség" alakult, bevonva az egész országot, hogy csináljuk együtt, igaz, hogy ezzel nem lesz jobb, de legalább a felelősség megoszlik. Kell ilyen nagy feneket keríteni egy kabaré- műsorn'ak? Helyszín a Budapest Kongresszusi Központ; én is azt mondom, adjuk meg mindennek a rangját. De néha túl elegáns volt minden, a fényhatások például esetenként mindent uraltak, a Győri Balett pazar produkcióját is alig lehetett látni a szemrontó villogásban. Mérték és arány, ez a művészet egyik titka a sok egyéb között, nem ártana néha erre gondolni. Az elmés Árkus szép nőkkel teletűzdelt Szuperboiájában bemutatott, alapjában véve botlábú hölgyeket, akik ügyetlenül imbolyogtak meghatározhatatlan jelmezükben, ami ahhoz sok volt, hogy levetkőztek, ahhoz azonban kevés, hogy felöltöztek. Rögtön mellette egy párizsi mulató hölgyeit láttuk, — a különbség? Árkus 'azt mondja, a magyar kisasszonyokat nem korlátozták egyéni ambíciójuk kibontakozásában, éljenek csak a művészi szabadság jogával. De így? — kérdezhettük, s végtére erről van szó itt is, másutt is. Szóval hiányzik az ötlet, s az egész műsor egy kicsit olyan volt, mint 'a bólyi áfész idei csllagszórója: látszólag tűzveszélyes, de csak füstölög, csillagot ae ég angyalai sem csiholnak ki belőle. Pedig mennyi jó színész, s mennyi lehetséges meglepetés! Például Hofi, aki valaha nemzeti intézmény volt, s ma is 'az lehetne, de honnan veszi ezt a többnyire humor- talan szöveget? S egyébként is egy kicsit unalmas, hogy folyvást a szeszről van szó, ami van, ahol van, s van, ahol nincs, s 'a kenyérről, amit ünnepek előtt... — de úgyis tudjuk. Ez bizony instálom, szegényes. Szívesen emlegetjük, hogy tehetséges nép vagyunk, ami ebben a formában természetesen nem igaz, függetlenül attól, hogy vannak nagyon tehetséges magyarok, akik között lángelmék is aXadntik. Am a tehetség kérdése nem matematikai művelet: sok közepes tehetséget hiába adunk össze, a végeredmény soha nem lesz egy lángelme. Ezt a műsort pontosan tizennyolcán Írták, „a nézők ötletei alapján", de hát ez lett belőle. A nézőknek az óév múlásával arányosan emelkedő szeszfogyasztása természetesen sokat javított rajta, s ezt ilyen emelkedett órákban minderiképp figyelembe kell venni. S láttunk néhány nagy művészt, mint a mindent tudó Melis Györgyöt, Hüumann Pétert, Bárdy Györgyöt, Markó Ivánt. Ne legyünk igazságtalanok, voltak valóban önfeledt perceink is. Például az a telefonparódia, Gálvölgyivel. Az sem baj, hogy Illyés Gyula már megírta 1927-ben, ipaz, hogy másként és jobban, ezzel a tekintélyes címmel: „Budapest és a Budapest környékén lévő M. Kir. távbeszélő hálózatok előfiz. és nyilv. állomásainak betűrendes névsora". A sivár szöveg egyszer csak szikrázni kezdett tolla alatt, s még egy hatodfeles jambust is felfedezett benne, szól pedig imigyen: Beszélgetésünket szabjuk rövidre, Mert mások ezalatt hiába várnak... Nincs az a gyatra közlemény, amiben legalább egy-két hatodfeles jambust ne lehetne találni. Valószínűleg gondosabban kellene keresni. Cs. L.
