Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

A NÉPÚJSÁG 1985. december 13. POLGÁRI VÉDELEM Ne érjen felkészületlen senkit! Földrengések után Egy kiállítás tapasztalatai 35 éves a polgári védelem, hirdették a plakátok, szóró­lapok, meghívók, a rádióban is elhangzott a megemléke­zés. A megyei parancsnokság nagyszabású kiállítással tisz­telgett az eltelt 35 év előtt. Az eddigi kiállításoktól élté. rően, az idei nagyon gazdag anyaggal szemléltette közel ötven év történéseit. A Hadtörténeti Múzeum jóvoltából gazdag plakátanyaggal idézhettük fel az 1930-as évek közepétől kezdődően a légoltalom megalakulását. A kiállí­tás megnyitójára meghívott személyek között szerencsére elég sokan voltak olyanok, akik a polgári védelemben már 20—25 éve tevékenykednek, és ezek az emberek szinte megfiatalodtak, mikor a múltat idéző plakátok előtt meg­álltak, de egyben a homlokok ráncai is mélyebbek lettek, és a szemek sötétebben villantak. Ezt a kettős érzelmi hatást hosszú visszaemlékező monológok követték. Egy- egy közbevetett kérdéssel sem lehetett megzavarni a múlt­idéző események felelevenítését. A fiatalabbak egy része érdeklődve hallgatta a múlt eseményeinek felidézését, egy másik részét viszont csak a csillogó-villogó műszerek érdekelték. A kiállítás egyik érdekes színfoltja volt a gyermekrajz- kiállítás. A megyei parancsnokság rajzpályázatot hirdetett az általános iskolások részére, és a sikerültebb rajzokat kiállította. A rajzok felvillantoták a gyermekek képzele­tében élő háborús rémképeket, melyeket a televízióban látott sok-sok krimi és híradóanyag táplál és formál. Es itt kanyarodnék vissza a már említett idősebb nem­zedék visszaemlékezéseire. A rajzból és a gyermekekkel történt beszélgetésekből leszűrhető az a tapasztalat, hogy a szülők és nagyszülők elbeszélései hiányoznak — részben, vagy teljesen — a mai gyermekek élményvilágából. A közös beszélgetések lehetőségeinek számát kellene növelni és akkor talán befolyásuk is nagyobb lenne a felnövő nemzedékre. A kiállítás egy másik érdekes és szemet gyönyörködtető része a kiállított élelmiszerek sokasága. A Paksi Konzerv­gyár nagy műgonddal összeállított termékkínálata von­zotta a látogatókat. Ez elmondható a Tejipar és a Gabona­forgalmi Vállalat által bemutatott élelmiszerekre és a Szekszárdi Állami Gazdaság által kiállított italokra. A kiállított élelmiszerek csomagolása — RBV-védelme — érzékeltette csomagolási technikánk fejlődését és a még meglévő gyenge pontjait. A kiállítás a múlt bemutatásával kezdődött, és a jelen technikájának egy-két darabbal jelzett bemutatásával fe­jeződött be, nevezetesen a Paksi Atomerőmű Vállalat sugárvédelmi berendezései és modern video oktató esz­közei bűvölték el a fiatalabb korosztályokat. A PAV technikai színvonalát fémjelezte az is, miszerint az ün­nepélyes megnyitóról színes videofelvételt készített és a felvétel anyagát a készülő polgári védelmi múzeumnak ajándékozta. A kiállítás hitelesen mutatta be a megtett utat, szemlé­letesen érzékeltette a fejlődést, de a szakemberek számára a teendőket is vázolta. A nagyközönség minősítését csupán egyetlen számadat is bizonyítja, miszerint több mint 6000 ember tekintette meg az egy héten át nyitva tartó kiál­lítást. BEREGNYEl MIKLÓS Kitüntetés A tudományokban eiert si­kerek kiszélesítették az em. berek ismereteit a természe­ti jelenségeikről. Megismer­tük és megtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait, de a természet elemi erőit nem tudjuk megfékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel váratla­nul, felkészületlenül érik az embert. Pillanatok alatt rom­halmazzá válhatnak a virág­zó városok és az emberi ész által létrehozott javak. A földrengések a lelki megráz­kódtatásokon túl sok ember­életet követelnek és nagy anyagi veszteségeket okoz­nak az érintett lakosságnak. A váratlanság nehezíti mind az egyes ember, mind az ál­lami szervek munkáját Majdnem atomcsapás... Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az embe­rek, akik nem ismerik a ten­nivalókat, Az ismeretlenség és a tehetetlenség a félelem fokozódásához, pánikhoz ve­zet. A földrengés hatásai, az általa okozható károk és a katasztrófát követő munkák megtervezése, végrehajtása és irányítása nagyjából azo­nos az atomcsapás esetén várható hatásokkal, károkkal és ebből eredően a feladatok­kal is. Azonos vonások: a váratlanság ,a gyors lefolyás és a mentési munkák folya­mata. Az eltérés abban je­lentkezik, hogy a mentő erők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a rádioak- tív sugárzásnak. A földren­géskor keletkező tüzeket a gázvezetékek okozzák, míg az atomcsapás elsősorban fény- és hősugárzással rombol, szedi áldozatait. A földren­géskor keletkező tüzek kis kiterjedésűek. Természetes, hogy a romtorlaszok is ki­sebbek lesznek földrengés esetén^ mivel itt nem kelet­kezik lökhullám; a leomlott anyagok nagy része hely­ben marad, ezekből torlaszok keletkeznek, amelyek terüle­tileg kisebbek, a romok vi­szont magasabbak lesznek, mint atomcsapás esetén. Mi­vel rádióaktív sugárzás nincs, a kárterületen korlát­lan ideig tartózkodhatnak a mentő erők és a kimenekí­tettek. A földrengés által okozott károk és veszteségek a lakos­ság és a vezető szervek ki­képzettségi fokától függően nőhetnek vagy csökkenhet­nek. A felkészítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet fel­számolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, illet­ve a szükséges rendszabályok foganatosítására. A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden ré­tegét, szintjét. Ugyanakkor a megelőzés érdekében szüksé­ges olyan intézkedéseket hoz­ni, amelyek betartásával, fo­ganatosításával növelhetjük a lakott települések, az üze­mek állóképességét a föld­rengés hatásaival szemben Mit kell tenni? Földrengéskor fontos, hogv az épületben tartózkodók néhány másodperc alatt el­hagyják a lakást. Ha ez nem lehetséges, rejtőzzenek el az ajtónyílásokban, a szilárdabb bútorok alatt, használják ki a főfalak által képzett sar­kokat. Amennyiben számolni kell utórezgésekkel, készít­sék elő a saját és családtag­jaik részére, a kitelepítéshez (áttelepítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg. lehet és a legszükségesebb személyi tárgyakat tartal­mazza (tisztálkodó eszközök, orvosság, takaró, igazolvá­nyok, okmányok, pénz, le­galább egynapi élelem, stb.) Legyenek kéznél a kötözés­hez, fájdalomcsillapításhoz szükséges felszerelések, esz­közök és ezek alkalmazására készüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szüksé­ges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő elemein — tartófal, födém és tetőszerkezet — rongáló­dást, repedést észlelnek, TI­LOS a lakásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelye­zés megtörténik, a lakásban áramtalanítsanak, a fűtést szüntessék meg, a gázt zár­ják el! Ha a hatóságok máskép­pen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezetékhálózat esetleges sérülése miatt. Kútvizet csak tisztálkodáshoz használja­nak! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előtte alaposan meg kell vizsgálni az épületek főbb szerkezete­it: falakat, pilléreket, osz­lopokat, ajtókat, ablakokat, áthidalókat, gerendákat, fö­démeket, tetőket és kémé­nyeket. A repedés, süllye­dés, ferdülés, ajtók és ab­lakok torzulása, tető szét­nyílása esetében az épülete­ket szakemberekkel külön is meg kell vizsgáltatni. TILOS a részben vagy nagymértékben romosodott épületbe beköltözni! Előbb el kell végeztetni az épület vizsgálatát! Állandóan fi­gyelni kell az épületek min­den részének és tartozékának állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épületeket, ha időközben hajszálrepedése­ket, repedéseket észlelnek a falakon. Ha szükséges: meg­támasztással, aládúcolással kell az épületet ideiglenesen megerősíteni Komoly helytállással A földrengés után azon­nal meg kell szervezni és kezdeni: a sérültek kimene­kítését a romok alól, illetve a romosodott házakból, épü­letekből; átjárók létesítését a mentő, polgári védelmi és más alakulatok részére; a közművek (víz, gáz, villany) kikapcsolását és a károk to­vábbterjedésének megakadá­lyozását; az életre veszélyes épületek lebontását, a meg­maradt falrészek megerősíté­sét; a sebesültgyűjtő helyek kijelölését; a lakosság víz­zel és élelmiszerrel való el­látását. A munkák és a kárfelszá­molás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi pa­rancsnoka (tanácselnök) ha­tározza meg. 'Komoly, megfeszített helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári vé­delmi oktatást ne vegyük könnyelműen. Az ember ma sokféle veszélynek van ki­téve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egy­szerű lakos — könnyebben elviselj a megpróbáltatáso­kat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta kö­vetkezmények ellen. A katasztrófa okozta anya­gi veszteségek csökkentésére, az emberek életének védésé­re csak alapos felkészüléssel vagyunk képesek. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy a Polgári Védelem Országos törzsparancsnoka A polgári védelem létre­hozásának 35. évfordulója alkalmából a Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst foko­zatát kapta Nagy Zoltán szá­zados, Bonyhád törzspa­rancsnoka. Gyakorlat Nagymányokon A „Polgári Vedelem 35 éves" címmel a Bonyhád Városi Polgári Védelmi Pa- parancsnokság, a városi tűz­oltó-parancsnokság, és a Vörösmarty művelődési köz­pont közös kiállítást rende­zett Nagymányokon, mely kezdete volt a Gábor Áron Mg. termelőszövetkezet üze­mi komplex gyakorlatának, és a városi ifjú gárda szem­lének. A közösen megrendezett kiállítás célja a lakosság, és a dolgozók polgári védelmi, tűzvédelmi és a tanulóifjú­ság honvédelmi felkészítése Az Ifjú Gárda szakalegy­ségeknek szakmai segítséget nyújtottunk a gárda szemle eredményes végrehajtásához. Ezen kívül a nagyközség, és a termelőszövetkezet szak- szolgálati, önvédelmi szerve­zetei, és az üzemi dolgozók kiképzését elősegítettük. A kiállítást Ezer Mihály, városi tanácselnök nyitotta meg. Megnyitóbeszédében részletesen elemezte a pol­gári védelem fejlődését a légoltalomtól — napjainkig. A kiállításon megjelent Kelemen István, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezető-helyettese, Kere­kes László, a városi rend­őrkapitányság vezetője, Trá- bert János, városi KISZ-bi. zottság titkára, Vida Lász­ló, a megyei KISZ-ibizottság munkatársa, Studer Péter városi tűzoltóparancsnok. Paksi András, a városi mű­velődési központ igazgatója, Halász József, a városi mun. kásőregység parancsnokhe- lyettese, a nagyközségi párt-, állami, gazdasági és tö­megszervezetek képviselői. A kiállításon szemléletesen bemutatták a tömegpusztító fegyverek fajtáit, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeit. Anyagát, a „Nyugalmunk érdekében" című tablósorozat, a sugár­zásmérő műszerek, a házilag elkészíthető szükségvédő-, az egyéni védőeszközök, a kü­lönböző típusú tűzoltó esz­közök, a polgári védelem, a tűzoltóság, és a munkásőrség életéről készült tablók adták. Bemutatták a különböző mentesítő eszközöket, gyógy­szereket, melyek az emberi szervezet védekezőképességét is növelik. A polgári védelem fejlődé­sét, életét a légoltalmi és a polgári védelmi könyvek, se­gédletek, kiadványok, folyó­iratok, a különböző gyakor­latok, továbbképzések, ver. senyek alkalmával készült képek segítségével mutatták be. A kiállítás megnyitása után a meghívott vendégek, és az Ifjú Gárda szakaszok megtekintették a Gábor Áron Mg. Termelőszövetkezet gyakorlatának egy mozzana­tát. Takács Zoltán elnök a váraljai állattartó és fcakar- mányozó majorban bemutat­ta a telep rádioaktív kiszó­ródás elleni védelmét. Rész­letesen elemezte, a szakszol­gálati alegység és az üzemi dolgozók részvételével a ta- kormányok védelmét, az is­tállók elzárását, az állat- állomány zárt rendszerű ete­tését. Az Ifjú Gárda tűzoltó ra­jok az épülettűz oltását haj­tották végre az állami tűz­oltók irányításával. A gyakorlatot a városi munkásőregység fegyver- bemutatója zárta. A kezdeményezés, úgy ér­zem, hasznos és követendő Hiszen az Ifjú Gárda szak­alegységek (munkásőr, tűz­oltó, polgári védelmi, rend­őr, honvédelmi) a kiállítás­tól a gyakorlati bemutatóig kezdve egy folyamatot lát­tak, melyben aktívan részt vállaltak. Nagy Zoltán A munkásőrség fegyverbemutatója Ifjúgárdisták tűzoltási gyakorlata Sok nézője volt a kiállításnak

Next

/
Thumbnails
Contents