Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
1985. december 11. NÉPÚJSÁG 3 Politika és közigazgatás A közigazgatásnak az a rendeltetése, hogy a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formálja és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi', ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, Hogy a társadalmi fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok. a közigazgatás munkájában is hangsúlymódosulásokat követelnek. Az előtérbe került szociálpolitikai feladatok például intenzívebb munkát igényelnek a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási szervektől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosztásának rendjét korrigálta. A munka nélküli jövedelemszerzés és a nemkívánatos jelenségekkel szembeni hathatósabb fellépés szigorúbb ár- és adó- ellenőrzést tett szükségessé. Módszer és munkastílus A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való kezdeményezés többnyire a politikából indul ki az államigazgatás elvi-politikai irányításának folyamatában. ' A közigazgatáson, elsősorban a lakossághoz közelebb álló tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a terület- és településfejlesztési célok, milyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelőszféráról van szó, nagyobbrészt a költség- vetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a rendelkezésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatásban csapódnak le még akkor is, ha ott a legjobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítséget jelent annak a helyes A karácsonyi és az újévi ünnepek közeledtével a szokásosnál jóval nagyobb forgalomra számít a posta. Ilyenkor a levél-, a levelezőlap- és a képeslapforgalom csaknem háromszorosára nő, eléri a napi 4—5 milliót, a csomagok száma pedig meghaladja az 50 ezret. Ez csaknem 50 százalékkal több, mint a szokásos naoi átlag. A külföldről érkező, illetve a határokon túlra küldött csomagok száma is alaposan me an ő ilyenkor: az év utolsó hónapjában — az átlagos havi 20 ezerrel szemben — eléri a 60 ezret. A nosta igyekszik zavartalanná tenni az ünneni küldemények továbbítását: sűríti a levélgyűitő és -kézbesítőjáratok számát, nyugdíjasokkal. szakközépiskolásokkal erősíti meg a feldolgozó-szolgálatot, s a szokásosnál több gépkocsival szállítják a küldeményeket a pályaudvarokra. illetve onnan a feldolgozó központokba. A postahivatalok nyitva tartása is igazodik a lakosság igényeihez: aranyvasárnapon például rendkívüli pénztár- szolgálatot szerveznek. Ugyanekkor a csomagokat a szokásosnál nagyobb létszámú gárda viszi házhoz. December 23-án hétköznapi munkarend szerint tartanak nyitva a hivatalok, 24-én — politikai megítélése, hogy egy-egy fejlesztésben mi múlik a közigazgatási szerveken és melyek a rajtuk kívülálló tényezők. Hasonló közvetlen összefüggés van a pártszervezetek és szervek gyakorolta politikai irányítás módszerei és a közigazgatás munkastílusa között. A lakosság széles tömegeivel párbeszédet folytató, a cselekvő támogatásra építő politika a köz- igazgatástól is ilyen szemléletű tevékenységet követel. Erre legjobb bizonyíték a tanácsigazgatásra vonatkozó közigazgatáspolitika. A tanácsi önállóságban, a testületek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének korszerűsítésében, lényegében mindenütt a párt általános politikája tükröződik. Annak a társadalomirányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megjelenése, amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdekeltséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszorítani az irányítás aprólékos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket gátló kötöttségeket. Közérzet-alakító hatás A közigazgatás legkézzelfoghatóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat intéző közigazgatási alkalmazottaknak mindig azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá: teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nemcsak róluk vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A köz- igazgatás társadalmi közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vagy olyan hatás már akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép a tanácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könnyen meg- találja-e az illetékest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények Jcözött történik. Az ügyintéző“annak tudatában hallgatja-e meg, hogy a a munkaszünet ellenére — házhoz viszik a leveleket és a csomagokat, csak a pénzküldeményeket nem. December 25-én és 26-án a vasárnapi nyitva tartási rend érvényes, de az ünnep első napján kézbesítik az expressz- és a gyorsan romló anyagokat tartalmazó csomagokat. A táviratokat természetesen az ünnep valamennyi napján megkapják a címzettek. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy nem szükséges az üdvözlő táviratot éppen karácsony vagy szilveszter napján feladni, hanem már a kívánt időpont előtt két héttel — „h” jelzéssel, és a kézbesítés napjának megjelölésével — kérni lehet az ünnepnapi kézbesítést. Ez a feladónak is előnyös, hiszen 50 százalékos szódíj-kedvezményt kap. A posta igyekszik mindent megtenni azért, hogy az ünnepi küldemények hiánytalanul és pontosan megérkezzenek a címzettekhez, ám ehhez az ügyfelek segítségére is szükség van. Sa-. ját dolgukat is megkönnyítik, ha nem hagyják az utolsó pillanatra a levelek, csomagok, üdvözlő lapok feladását, s nagyobb figyelmet fordítanak a címzésre és a megfelelő csomagolásra. Azok, akik külföldre adnak hozzá fordulónak az előadott ügy a legfontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait. Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat. Az írásbeli értesítések hangneme, a kioktató, nyers stílus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvarias, ám érthetetlen ködösítés. A személyesebb megszólítás sém jelent bizalmaskodást. Mindez nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták, ügyfélcentrikus igazgatási stílust. Természetesen azok az igazgatási szervek, amelyek a korlátozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, helyiség, segélyek — elosztását végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell engedélyeket megtagadniuk, ellenőriznek, jogsértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a köz- igazgatás részéről következetességet és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása közérthető. meggyőző tényekre alapozott és nem követhetetlen jogszabályi idézetek gyűjteménye. Nyilvánosság és ellenőrzés A közigazgatás működése többnyire szabályozott rendben zajlik, ami — valljuk be — a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntésekkor mérlegelt szempontok sem világosak. Ilyenkor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzések kiszélesítése. hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését, fejlesztését célzó politika megvalósítása. dr. Bálint tibor fel levelet, a magyar irányítószámnak fenntartott négy kockába csak egy x-et írjanak, s külön tüntessék fel a külföldi irányítószámot. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy München helyett Székesfehérvárra megy a küldemény, mert mindkét város irányítószáma 8000. December 24-én este és 31- én az éjszakai órákban általában megháromszorozódik a belföldi távbeszélő-forgalom, ezeken a napokon megerősítik a szolgálatot a kapcsolóközpontokban. Külföldre is sokan telefonálnak. A posta lehetővé tette, hogy az előfizetők már december első napjaitól bejelenthessék külföldi távbeszélési igényüket: részükre a kívánt időpontban hozzák létre az ösz- szeköttetést. Budapesten egyébként a 09-es, vidéken pedig a 01-es telefonszámon lehet kérni az előjegyzést. A posta az idén különleges képeslapválasztékkal készült fel a karácsonyi, újévi ünnepekre. Mintegy 10 millió példányban jelentek meg ünnepi képeslapok, köztük jó néhány újdonság, különlegesség. Az eddigi tapasztalatok szerint a legkapósabb az a hatféle, kiemelkedően szép kivitelű képeslap, amelyet Kubában készíttetett a Magyar Posta. Kiszámíthatatlan, szeszélyes az idei december. Langyos szelek szárnyán repíti a szürkületben a ködszínű, égbe szökő kéményfüstöket. A falu éli megszokott esti életét, kutyaugatás vegyül a városban soha nem szokott és nem tapasztalt csendbe. Idős bácsi könyököl a léckerítésen, ketten a késői buszhoz sietnek éppen, egy kissrác a szomszéd kapun araszol befelé. Ez itt Mucsfa tegnapja, mája és holnapja — mind egy karnyújtásnyi mozdulatban, elérhető közelségben, előttünk. A kikönyöklő léckerítésben, a fáradt és nyugodt pillantásban, a buszra várakozókban és a szomszédban talán sóért szalasztott kisfiú futásában. Láthatóan, mégis mérhetetlen állapotban. Csendesen szuny- nyad a falu, csak az iskolásokkal hazatérő busz veszi el a némaság élét. A boltban ég a villany, hárman be szélgetnek, miközben vevő érkezik. — Élesztő van-e kedvesem? — kérdi az idős néni, aztán még vesz egy kiló kenyeret is mellé. Szóba kerülnek az esedékes disznóvágások, meg hogy milyen bél is kellene. — Lesz abba mit tölteni, ha levágjuk a hízókat — teszi hozzá, aztán megegyeznek egy újonnan érkezett vevővel, hogy jusson is maradjon is alapon elfelezik azt a négy csomagot. — Maguknak mit adhatok? — kérdezi az eladó, és mikor látja a bizonytalanságunkat, és hallja a szót, hogy információt — még nevet is egy jót hozzá. Az utcán mintha éledne a forgalom, ki a kezében tartott kannával, ki az aszfalton mérgesen zörgő kézikocsi ösz- szeütődő edényeivel igyekszik a tejcsarnok felé. — Na Jóska, mit szólsz?! Aratási időnk van — szól át az utca egyik oldaláról a kocsizörgés utáni némaságban egyik szomszéd a másiknak. Megismerik itt az emberek egymást már hangról is. A csarnokban szép egyenletes a forgalom, mintha be lenne osztva, hogy ki mikor érkezzen a frissen fejt tejjel. Jut idő pár szóra is, amíg Juhász Antalné méri a tejet, csinálja a kettős könyvelést, és a falon lógó polcról előIdős Ömböli Ferenc, a jókedvű mesélő kerülnek az üvegek, amibe a (mintát teszik. — Tizenhat éve, éppen télen kezdtem itt dolgozni — meséli Juhász Antalné. Reggel hatkor jövök, másfél-két óra alatt befut mindenki. Este is hat előtt kapcsolom fel a villanyt, aztán mikor minden kész, még marad a kádmosás. Minden reggel jön a Tejipar kocsija, mikor hogyan sikerül nekik. Magas, szikár férfi érkezik, fején a kellemes és huncut téli idő ellenére is bundás kucsma. Felönti a kanna tejet, és szinte természetes megszokásból, az idegenekkel azonnal szóba elegyedik. Ez is a falusi ember sajátja, közvetlensége és jóindulatú kíváncsisága egyszerre. Kérdezés nélkül is mondja, hogy borja van a tehénnek, és frissfejőskónt bizony mindig húsz literen feliül tejel — szabadkozik csak úgy önmagának. — Én idős ömböli László vagyok — mutatkozik be, aztán szóba hozza a háborús éveket, a gyerekekről is mesél, meg arról, hogy az apja fél karral jött meg a harcmezőről és neki, mint legidősebbnek a nyolc testvér közül, bizony volt mit tennie az (asztalra. — Innen még leszaladok egy fröccsre a kocsmába, nem iszom én sört, még az orvos is ezt rendélte, mert alacsony a vérnyomásom — de a mondat végét már ugyancsak kuncogva mondja, mintha a feleségét akarná erről meggyőzni. — Szeretem ám a lányokat is fiam, de az a baj, hogy azok már engem nem szeretnek — teszi még hozzá és kifordul a csarnokból, (hóna alá veszi a korpás zsákokat és elballag, hogy aztán hirtelen visszalépve még elmondja: — A kucsma már megszokás, ilyen volt a viselet otthon Bukovinában. Ropogós csizma, bricsesznadrág meg kucsma... Dávid Fábiánná két karját ugyancsak húzta a két teli kanna tej, hamar végez, siet is, mert otthon van még tennivaló így estének idején is. — Sötéttől sötétig dolgozunk. Három tehén, két hasas üsző várja a kezünk munkáját, meg egy tartalékba is be van állítva. Megtartjuk, ez így biztos, sohase tudja az ember, mi jöhet közbe. Elsiet, nevetős jókedve marad csak itt pár percre, meg a magasra emelt tejeskannák súlytalansága így üresen. Nehezen tűrik a kutyák az idegen sétáját, vicsorogva ijesztgetnek, egy hosszú keresztépület — most óvoda — méla fekete csendbe burkolt katonái, a mászókák, szótlanul strázsálnak. Két iskolás, fiú sietve beszéli meg a kapun kívül és belül állva a nap izgalmait. Kemény tartással, határozott léptekkel ballag a járdán Szőts Ferenc. Nyugdíjas bányász, kemény kézfogás, szembenéző tekintet és jókedv, ami vele érkezett. — Nyugdíjban is van mit tenni, egész nap akad munka. Anélkül meg nem élet az élet. A gyerekeknek is segítettem építkezni, a ház körül, a kertben is akad munka mindig. A feleségem mondta, hogy írjam már meg a karácsonyi lapokat, de az egy órába is beletelik, így maradt holnapra. Egy kis beszélgetés, egy jó fröccs, az ismerősök, a hírek... ez is kell az embernek. Újabb érkező autóbusz éles fénye, hírhozó utasaival lép be a gyér utcai lámpafénybe, aztán újra csend. Itt-ott még égnek az istállókban a lámpák, itatni engedtek ki két tehenet, az udvaron eke és borona várja a holnapi barázdát, másutt a televízió kékes fénye szűrődik az utcára, a híradó szignáljának hangja is kibújik a kovácsoltvas kerítés díszei között. Idősebb ember sorolja biztonságos lépéseit a járdán, aztán csak úgy mondja: — Ez érdekel. A híradó, A hét, meg az országgyűlés, a politika. Sietek is — teszi még hozzá, és igazat szólt, mert már bele is veszett a falusi sötétbe. Mucsfa, ma 1985 decemberének elején ezt a képét mutatta az érdeklődő idegennek. Utcák, házak, emberek és fények. Csendes mindennapi történések. A völgybe bújó kis falu apró szentjánosbogarai egyre halványabbak, majd lassan eJ is tűnnek ... Szabó Sándor Fotó: Czakó Sándor Következik: Hajdina a hurkába. Juhász Antalné ltí éve dolgozik a csarnokban A posta készül az év végi csúcsforgalomra Falusi esték (I.) Mucsfa és a kucsma A t !
