Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
4 NÉPÚJSÁG 1985. december 9. ÖN KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szftkszárd, Postafiók: 71 Lehet-e mákot darálni a boltban, ha azt nem ott vásárolta? Kronf Andrásné szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „Azt szeretném megtudni, ihogy la Zöldért Széchenyi utcai üzletében lehet-e nem ott vásárolt mákot megdiarálni? Az első alkalommal mákdarálási kérésemre azt válaszolták, hogy igen, 50 fillérért. A második alkalommal 2 forintot fizettem. A harmadszori kérésemre azt válaszolták, hogy járulják hozzá a kiadásokhoz. Hogy mennyivel? Válasz rá: Amennyit gondol. A befizetésről blokkot sem kaptam, de a pénztárgépbe sem ütötték be.” A Tolna Megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat igazgatója, Kláb József válaszolt: — A belkereskedelmet szabályozó előírások arra adnák lehetőséget, hogy az üzletben vásárolt mákot, diót, kávét és húst a vásárló térítésmentesen megdarálhatja, illetve a hús esetében a íedarálását kérje. — Az álláspontot elsősorban élelmiszer-ihdgéniiai szempontból kell megerősítenünk, hiszen a boltvezető csak az ismert és garantált, 'bevizsgált forrásokból származó élelmiszerekért vállalhat felelősséget. Más forrásból származó élelmiszerek tartalmazhatnak esetleg fertőző vagy mérgező anyagokat, ami a mák esetében is T elefonszámunk: 16-211 fennállhat. A behozott idegen darálni való a daráló- gépben maradó maradványnyal ronthatja a boltban vásárolt áru minőségét, amiért már teljes egészében a boltvezető a felelős. — A másik két kérdés — a darálásért lehet-e pénzt kérni, valamiint a felszámított összeget a pénztárgépibe be ketl-e ütni — fel sem merülhetett volna, ha a nem boltban vásárolt áru darálását a boltvezető nem engedélyezi. Tekintettel arra, 'hogy a mák darálása szabálytalanul, de megtörtént, ezért darálásl díjat nem kérhetett volna, mert erre — kalkuláció alapiján — nem alakítottunk ki díjtételt. A darálása díj szabályozása felesleges, mert ilyen szolgáltatás — közegészségügyi szempontból — nem engedélyezett. Mikor hozzák rendbe a zuhanyozót? „Mikor kerül sor a guna- rasi téli fürdőben lévő férfizuhanyozó mennyezetének a javítására, ugyanis hullik az emberek fejére a vakolat zuhanyozás közben, ez baleset- veszélyes és szennyező is — kezdte levelét Hegedűs István, szekszárdi olvasónk, majd így folytatta: A 8 darab zuhanyozóból csak 3 jó, a másik 5 kiesett a falból. A fűtőtest balesetveszélyes, mert a rozsda elette. A fürdőtérben lévő négy darab ruhafogas is el van törve. Szeretnénk választ kapni arra is, hogy a medencék körül lévő padokat mikor szerelik vissza, amiket már a nyáron leszereltek. Jól esne a vízből kijövet leülni egy pár percre.” A Dombóvári Városi Kórház igazgató főorvosa, dr. Zahorcsek Alfonz küldte meg a választ: — A téli fürdő férfizuhanyzójába tervbe vettük a mennyezet műanyag lapokkal való borítását az elkövetke- zendőTdőben. A mennyezetet többször befestettük, de a nagy páratartalom miatt a festék és a vakolat lehullik. Ugyancsak a férfizuhanyzó- ban a kórház már többször felszerelte a zuhanyrózsákat; de a fürdőt igénybevevők és ismeretlenek azokat leszerelik. Legutóbb 1985. november 25-én szereltünk fel ilyen rózsákat. — A fűtőtestek kijavításáról gondoskodunk. A fürdőtérben lévő fogasok kicseréléséről ugyancsak. A medencék körüli padok elrozsdásodott vasszerkezetét újragyártattuk, horganyoztatok, a felszerelésére hamarosan sor kerül. — A gunarasi gyógyfürdő közel egy éve került a kórház kezelésébe, műszakilag nagyon elhanyagolt állapotban. “A fürdő gyógyítórészlegének helyreállítására több. millió forintra lenne szükség az elkövetkezendő időben. Jelen pillanatban — & szűkös felújítási kereteket figyelembe véve — több milliót a fürdőre költeni nem tudunk, így marad az a megoldás, hogy a karbantartási keretből állítjuk helyre a meghibásodott épületet és a berendezést. Hányszor kell egy évben kéményt seperni? Morvái Lajos majosi olvasónk azt kérdezte, hogy egy évben hány alkalommal kell a kéményseprőnek a seprést elvégezni, mivel nála csak egy alkalommal — kora tavasszal — jártak. A Tolna Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatója, dr. Dallos Tibor válaszolt : — A kéményseprőipari tevékenység gyakorlását az Épitési és Városfejlesztési Miniszter 26/1981. (XI. 14.) ÉVM. számú rendelete szabályozza. A rendelet 3. § (1) és 4. § (1) bekezdése folyamatosan kötelező tevékenységként írja elő a kéményseprést, melyet egyedi kémények ' esetén évenként két alkalommal kell elvégezni. — Olvasójuknál az I. félévben végeztünk kémény- seprést, a II. félévben december 31-ig elvégezzük a másodikat, erről külön is intézkedem. Amennyiben olvasójuk az évenkénti két seprést nem tartja elegendőnek, akkor külön megrendelésre több alkalommal is elvégezzük, természetesen külön díjfizetésért. Ml VÁLASZOLUNK i A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó „munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, felettese utasításainak, valamint a szakmai szokásoknak megfelelően köteles végezni”. Erre is figyelemmel, ez alkalommal néhány — minden bizonnyal szélesebb körű érdeklődésre számot tartó — utasításra, irányelvre, elvi állásfoglalásra hívjuk fel a figyelmét. A dolgozók általános iskolája esti tagozatán a tanulmányi eredmény értékeléséről szól a művelődési miniszter 118/1985. MIM számú utasítása, amely nemcsak abban a tekintetben ad eligazítást, hogy miként kell a dolgozók általános iskolája esti tagozatán a tanulók tanév végi osztályzatát megállapítani, de azt is előírja, hogy a 'pedagógust a különböző feladatlapok értékeléséért, az igazgatót pedig a feladatlapok értékelésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséért milyen díjazás illeti meg. Az egyes középfokú oktatási intézmények iskolai tanműhelyeiben végzett termelőtevékenységről szól a művelődési miniszter és a pénzügyminiszter 119/1985. MM- FM számú együttes utasítása, mindenekelőtt meghatározva azt, hogy annak alkalmazása szempontjából mi tekintendő termelőtevékenységnek, szabályozza az utasítás az ilyen tevékenység vállalását, pénzügyi elszámolását és nyilvántartását, melléklete pedig segítséget ad a termelőtevékenység önlkölt- ség-száimításálhoz. Kihangsú- lyozandónak tartjuk, hogy a tanműhelyben folyó termelőtevékenységért az iskola igazgatója felelős, a gazdasági vezető pedig felelős a pénzügyi gazdálkodási szabályok és az azzal összefüggő nyilvántartásokra vonatkozó előírások betartásáért. A fenti utasítások a Művelődési Közlöny idei 21. számában jelentek meg. Ugyanitt olvasható a művelődési miniszter elvi állásfoglalása az iskolán kívüli magánjellegű oktatás engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről. Az állásfoglalásból itt csupán az alábbiakat idézzük: „Minden kérelemnél külön meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező az engedélyeztetni kívánt magándkta- tálshoz rendelkezik-e megfelelő képzettséggel. Ehhez az szükséges, hogy a szakigazgatási szervnek kellő ismerete legyen arról, milyen tárgykörben, kiknek és milyen célból kívánják a magánoktatást tartani.” 'Az Egészségügyi Közlöny idei 21. számában jelent meg az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló 9/1985. (X. 23.) EüM- BkM számú együttes rendelethez. Az irányelv részletes előírásokat tartalmaz mosogatási típusra vonatkozóan, meghatározza a tojás fertőtlenítésére használható anyagokat, azok behatási idejét, külön kihangsúlyozza az étel- szállító edényekkel szemben támasztott egészségügyi követelményeket. Az irányelvre nyomatékosan hívjuk fel a közétkeztetést végzőket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 20. számában egységes szerkezetben jelent meg a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjának szabályozásáról szóló módosított rendelet, így az érdeklődők és érintettek könnyen áttekintést nyerhetnék a mezőgazdasági nagyüzemek kategórizálásáról, a fizikai és nem fizikai dolgozók díjazásáról, a vezetők prémiumáról és jutalmáról, ugyanakkor természetesen a ■munkaidőről, elrendelhető túlórákról is. A mezőgazda- sági nagyüzemben részes- munkát vállalók munkaidejére külön jogszabály előírásai az irányadók. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke „Főzőcske ” A Szekszárdi Városi Úttörőházban három éve dolgozik a vendégváró Főzőcske-klub. A húsz, háromtól nyolcadik osztályos tanuló munkáját Kovács János, a vendéglátóipari szakközépiskola gyakorlati oktatásvezetője irányítja, a munkában négy középiskolás tanuló — Heiszler András, Pach Gábor, Pető Zoltán, Szilágyi László — ifi-vezetőként segít neki. Az úttörők a kéthetente tartott foglalkozásokon terítési alapismereteket, gyorsan és változatosan készíthető ételek előállítását, félkész, bolti, mirelit termékek használatát is elsajátítják. A klub tagjai már több pályázaton nyertek értékes díjat. Legutóbb az AMFORA „Terítve nyerhet” akcióján harmadik helyezést ért el a Pék Zita, Németh Helga, Hankovszky Zita összeállítású csapatuk. A díjnyertes, gyermekzsúr-terítéküket a televízió szombati Főzőcske műsorában láthatták olvasóink. Fotó: Gottvald Károly Szakács leszek? Gálosné Ádám Katalin terítési fogásokat mutat Palacsinta-töltelék lesz Egy ízléses ünnepi teríték Kovács János a majonéz készítésénél „segít” Fábián Gyula és Németh Helga terít Készül a palacsinta
