Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 288. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. december 9., fi étfő PÉLDÁK A HATÁR MENTÉRŐL (2. old.) SZELLEMI MŰHELYEINK (3. old.) „FŐZŐCSKE” (L Old.) 1NTERJ0 MADARÁSZ ISTVÁN FŐTITKÁRRAL (5. old.) |TTIITlTiiiflTriopBi "Tmrm-nxtr i ■,b p - r, .. VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET AZ ATOMVÁROSBAN (3. old.) Elektronika A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az elektronika társadalmi, gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programját. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában, a kormány ülését követő szokásos értekezleten az Ipari Minisztérium .és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság illetékes vezetői ismertették az újságírókkal a program célját és feladatait. Mint elmondták, hazánkban az elektronika alkalmazása elmarad az iparilag fejlett országokétól, bár • számos területen jelentős eredményeket értünk el. Az új program legfontosabb célja az elektronika elterjesztésének gyorsítása, ami hozzájárul a népgazdaság fejlődéséhez, a gazdálkodó szervezetek teljesítőképességének növeléséhez, a műszaki színvonal emeléséhez, a költségek csökkentéséhez, a munkakultúra általános fejlődéséhez. A program újszerű, sajátos jellegű, hiszen hatással lesz valamennyi ipari, mezőgazdasági és szolgáltató szervezet, államigazgatási és kutatási intézmény munkájára. Részletes fejlesztési célokat csak egyes kiemelt területeken jelöl meg, mint például a távközlésben, az elektronikához kapcsolódó oktatásban és képzésben, a számítástechnika államigazgatási alkalmazásában. Mindehhez igazodóan országos szintű kutatásfejlesztési programot is kidolgoztak. Központi pénzeszközök csak ezekre a kiemelt területekre fordíthatók, így a program teljes megvalósításához szükség van a vállalati erőforrásokra is. A kiemelt területek mellett a népgazdaság különböző ágazataiban, például az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a hírközlésben, az építőiparban részprogramokat is kidolgoztak az elektronizáció elterjesztésére. Hasonló részprogramot alakított ki a MTESZ, a SZOT és a Magyar Kereskedelmi Kamara is. Az új program mindenekelőtt olyan központi állami ' intézkedéseket határoz meg, amelyek elősegítik az elektronizáció elterjedését, s a felhasználókat is a széles körű alkalmazásra ösztönzik. így például ár- és vámszabályozással kívánják elérni a jelenlegi túl magas árak mérséklődését, a műszaki-fejlesztési alapok tágabb felhasználási lehetőségével és adókedvezményekkel pedig a legfejlettebb technológiák beszerzését igyekeznek gyorsítani. A felhasználók számíthatnak olyan hitelpolitikai támogatásokra is, amelyek ösztönöznek a rugalmas gyártórendszerek, a robotok és egyebek mellett a számító- gépes mérnöki tervezőrendszerek vásárlására, alkalmazására. A program mielőbbi megvalósítását kutatási tervek is segítik, amelyek például új kis számítógépek, számítógépes hálózatok, szabványosított szoftver- rendszerek, elektronikus telefonközpontok, tömegesen elterjeszthető, olcsó információs rendszerek, valamint a távolabbi jövőben az ötödik generációs integrált, digitális távközlési rendszerek kialakítására irányulnak. A program része — de egyben önálló központi fejlesztési program — az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fejlesztése. Ez a program már ebben az ötéves tervidőszakban megkezdődött, s a magyar ipar 1981 és 1985 között olyan alkatrészek sorozatgyártására rendezkedett be, amelyeket nagy tömegben gyárthatnak. Eddig összesen 28 milliárd forint értékű alkatrészt termelt az iparág, s ennek nagyobb része a belföldi felhasználókhoz került. Létrejött a Mikroelektronikai Vállalat, ahol új termelési kultúrát honosítottak meg, de más vállalatoknál is megkezdték az elektronikai alkatrészek gyártását. Egy- egy tervbe vett fejlesztés — például a Kantaktánál — a következő évekre húzódik át. A VII. ötéves tervben az alkatrészgyártó ipar is új technológiákat vezet be, s a jelenleg készülő típusok több mint felét újak váltják fel. Tervbe vették új alkatrészgyártó üzem létesítését is, ahol fejlettebb technológiai generációjú alkatrészeket kívánnak előállítani. A fejlesztésekhez a vállalati forrásokat állami alapjuttatás és egyéb támogatás is kiegészíti majd. A hazai igények alkatrészekből számottevően növekednek, így a termelés is várhatóan 80 százalékkal bővül 1990-ig. A hazai alkatrészszükségletnek mintegy felét tehát kielégítheti a magyar elektronikai ipar, s fokozhatja az exportot is. Az alkatrészipar fejlesztéséhez is kiemelt kutatási célprogram kapcsolódik. Az elektronika elterjesztésének most elfogadott programja épít a széles körű nemzetközi együttműködésre is. Jelenleg mintegy 40 KGST-egyezmény van érvényben az elektronikai iparban, s a partnerek újabbak kialakítására is törekednek. Bővíteni szükséges az együttműködést a fejlett ipari országokkal, egyebek között licenc- és know-how-vásárlásokkal. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az elektronizáció hazánkban is társadalmi üggyé vált, s elterjedése, alkalmazása nemcsak a gazdaságot érinti, hanem formálja gondolkodásmódunkat, befolyásolja mindennapi életünket. Téli vásár tavaszias időben A tél —, hogy vásári kifejezéssel éljek — megvette a tavaszt, és most azzal álcázza magát. Szombaton, Szekszárdon, egy sakkversenyre menendő, láttam, hogy a Tartsay utca 33. számú ház kertjében az arany- eső bokrok vékonyka ágaira a jó idő kicsalta a növény aranyát. Itt-ott szirmot bontottak a sárga virágok. Azon most ne morfondírozzunk, hogy ez az elkövetkező hetek időjárására vonatkozóan mit jelent. A tény az, hogy az első téli szekszárdi vásárra igen nagy számmal vonultak föl a kereskedők, a mindenféle árusok, a mindenféle árukkal, hogy kicsalogassák a vevők „aranyait”. Volt vevő — vagy inkább bámészkodó? — is sok. Családok kerekedtek föl, hogy egy kicsit sétálgassanak a langyikás időben. Az egyik család, befejezvén sétáját hazafelé ballagott. Négy-öt éves fiúk kezében színes léggömb. „Apu, azt mondtad, ma elviszel a vásárba” — így a kisfiú. „Hát onnan jövünk” — válaszol az apa. „Ez volt a vásár?” — néz csodálkozva a gyermek. „Ez.” „Akkor menjünk vissza, mert nem tudtam jól odafigyelni.” Zárszónak: nehogy majd aí első tavaszi vásárt, hóban, fagyban kelljen megtartani! czakő— A városközponti vásár bejárata Szombaton délelőtt Szekszárdon, a megyei művelődési központ és a 160 lakásos bérház közötti téren megnyílt az Aranykapu-vásár. A megyei KISOSZ-szervezet kezdeményezte a vásár rendezését, beszervezve nemcsak Tolna megyei, hanem a szomszéd megyékből, sőt, a fővárosból is kereskedőket. A húsz vásári pavilont a Tolnai Lakáskarbantartó Kisvállalat készítette és állította föl. A karácsonyi ünnepekre ezzel a vásárral is bővültek az ajándékozási lehetőségek. Mint az érdekeltek elmondták, az első nap forgalma jő volt, vasárnap délelőtt már kevesebb volt a látogató-vásárló, a szokásos szekszárdi vásár „elvonta” a közönség egy részét. J, J. Az egyik pavilonsor előtt Tessék kérem, itt az igazi forrázóteknő Urban Edit (BSE) duplázott ............... . . . I ■ - - ■ ■ - - ------------------A sztalitenisz „nagyüzem” volt szombat—vasárnap a szekszárdi Zrínyi utcai tornacsarnokban. Huszonöt egyesület 342 versenyzője állt asztalhoz' a VII. Sárköz Kupa I. osztályú női nemzetközi ranglistaversenyen. A felnőtt nők mezőnyében fővárosi sikerek születtek: Urbán Edit, a BSE válogatott asztaliteniszezője egyéniben és Bá- torfi Csillával az oldalán párosban is aranyérmet nyert. (Részletes tudósítás lapunk 6. oldalán.) Az Urban—Bátorfi kettős (balról) nyerte a párosok versenyét
