Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

1985. december 6. rtEPÜJSÄG 3 Köszöntő Hatvanihét esztendővel ezelőtt — 1918. december 7-én — jelent meg először az első legális kommunista sajtó hazánkban, a Vörös Újság. Ez a nap hagyományos ün­nep a magyar sajtó, a magyar tömegtájé­koztatás szálmára. Alkalom arra, hogy az újságolvasóik, rádióhallgatók, televízióné­zők milliói ezen a napon köszönetét mond­janak azoknak, akik nap mint nap közel hozzák szá'munkra a nagyvilág, hazánk, szűkebib pátriánk eseményeit, akik nem kis munkával és felelősséggel igyekeznek eligazodást nyújtani a világ szokásosnál is több ellentmondásában, akik felkarolják közös és egyéni eredményeinket, gond­jainkat. Nem jelenti ez azt, hogy a mindennapok során nem foglalkozunk velük: dicsérünk egy-egy írást, riportot, beszédtémát jelen­tenek a visszásságokat feltáró cikkek. Sokszor kezdjük úgy a reggelt, hogy „ol­vastad az újságban, hallottad a rádióban, láttad a tévében? Mit szólsz hozzá? No, és nem mindig dicsérünk. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a gyermekünkkel: dicsérjük is, de szidjuk pontatlanságáért, kíméletlenségéért, vitakozunk vele, véle­ményünk van róla, mindig jobbat, többet akarunk tőle, morgunk vele, ha késik, és ha egy nap nem látjuk, nagyon hiányzik — vagyis szeretjük, életünket már nehezen tudjuk elképzelni nélküle. Azt, hogy napjaink szerves tartozéka a tájékozódás, igazolja, hogy évente közel 1,4 milliárd napilapot, folyóiratot vásáro­lunk meg, hogy csaknem 8,8 millióan va­gyunk sajtóelőfizetőik, hogy az országban majdnem mindenki hallgatja a rádiót és a tv-előfizetők száma is megközelíti a 3 milliót. S még nem is szóltam a mozik filmhíradóiról, az üzemi lapokról, iskola- Újságokról, tanácsi híradókról. Mindezt óriási munkával, a sajtó mun­kásai töltik meg tartalommal, nyomdászok, postások, újságkihordók, árusok fáradoznak azon, hogy élvezhető legyen, eljusson az emberhez. Óriási munkával — és legtöbbjük nagy felelősséggel. Tudva azt, hogy nemcsak tá­jékoztatják a közvéleményt, nemcsak ki­elégítik az emberek eredendő érdeklődését a világ és saját dolgaink iránt, hanem hí­reikkel, véleményalkotásukkal formálják gondolatvilágukat, ízlésüket, értékrendjü­ket. Vállalva a lenini elvet: a sajtó kol­lektív szervező, agitátor és propagandista. Köszönjük a sáljtó munkatársainak a hivatásszeretettel, felkészülten végzett munkát, az állandó készenlétet, a szünte­len felelősség, a nyilvánosság előtt tett mindennapos vizsga vállalását. A jövőben Sem kérünk kevesebbet: még felelősségteljesebb munkát, a hiteles, pon­tos, gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a közéleti .magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. Ahogy a költő tanította: „Az igazat mondd, ne csak a valódit.” KAMARÁS GYÖRGYNÉ a megyei pártbizottság osztályvezetője Fórum A településfejlesztési hozzájárulásról Ribling Ferencet, a me­gyei tanács általános el­nökhelyettesét megkértük, hogy válaszoljon olvasóink településfejlesztési hozzá­járulással kapcsolatban feltett kérdéseire, illetve tájékoztassa lapunkat a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének közös irányelveiről, melyet a na­pokban hoztak nyilvános­ságra. — Miért volt szükséges az irányelv meghozatala? — Azért, hogy a jogsza­bályi értelmezés egységes le­gyen, hiszen a hozzájárulás­ról szóló törvényerejű ren­delet értelmezése körül bi­zonytalanság van, amit fel­tétlenül el kell oszlatni. — Két alapkérdésben is tapasztalhattunk tétovázást, melyekkel kapcsolatban több olvasónk is tett fel kérdése­ket szerkesztőségünknek, il­letve a megyei tanács veze­tőinek. Az egyik kérdés: Ki kötelezhető fizetésre? A má­sik pedig: Kiknek érvényes a szavazatuk a településfej­lesztési hozzájárulást ille­tően? — Természetesen a második kérdésre válaszolok először: kizárólag a fizetésre kötelez­hetők szavazatát fogadhatják el a tanácsok, azaz, ha vala­milyen ok miatt mentességet kapók szavazatával nem számolhatnak. Viszont igen fontos, hogy a témában az egész lakosság véleményét ki- Ikérjék. Azt hiszem, hogy a fizetésre kötelezhetők „tábo­rát” szükségtelen felsorolni, hiszen azt pontosan részle­teztük a korábbi fórumok egyikében, s az irányelv is felsorolja azokat, akik ide tartoznak. — Több településen eltér­tek attól, amit a törvény­erejű rendelet kimond: mi­szerint — egyebek között — azok az állampolgárok köte­lezhetők fizetésre, akiknél az egy főre jutó jövedelem meg­haladja a 2500 forintot. Több helyen ezt a határt 3000 fo­rintban határozták meg. — A tanácsok önállósága — mint tudjuk — nagy. Úgy­hogy ebben az esetben sin­csenek kategorikus jogsza­bályi kikötések. A törvény- erejű rendelet az alsó határt állapította meg, az irányelv pedig így fogalmaz: ........ az állampolgárok javára — el­térhet, és magasabb jövede­lemhatárt vagy a mentesség alapjául szolgáló egyéb kö­rülményt állapíthat meg ...” — A minap egy elvált férfi a következő kérdést tette fel — ismertetve körülményei­ket is. Néhány esztendeje el­váltak, s egy gyermekük van. Ennek ellenére egy lakásban élnek mindhárman, azaz megosztották a lakást, őket két családként kell-e kezel­ni, azaz az elvált házastársak mindketten fizetésre köte­lezhetők? — Amennyiben a lakás mindkettőjük nevén van, akkor egyetemlegesen köte­lezhetők fizetésre, természe­tesen csak egy ingatlan után és akkor, ha nem kapnak mentességet. Ha a lakás egyikük nevén van, akkor egyiküknek kell fizetnie a településfejlesztési hozzájá­rulást, s egyértelműen a lakás tulajdonosának. — Mi a helyzet az úgyne­vezett határesetekkel? — Szintén a tanácsok önál­lóságában, kezdeményező­készségében bízunk. Tehát, ha valakinek 2498 forint, il­letve 2502 forint a nyugdíja, nem jelenthet határt a 2500 forint. A döntés meghozata­lakor figyelembe kell venni az illető szociális helyzetét is. — Az irányelv megjelenése több helyen újabb felmérést, szavaztatást feltételez. Hiszen sok településen az egész la­kosság szavazata alapján szü­letett a döntés a település- fejlesztési hozzájárulás ügyé­ben. — Tulajdonképpen így van. Ezekben akkor kell folytatni a szervező, meggyőző munkát a további igenlő szavazatok megnyerése érdekében, ha a mentességek nélkül nincs meg a szükséges szavazati többség. Végül is mindenütt a lakosság önmagának, saját érdekének való megnyerése a cél. Egyébként a imái napig Szekszárd város és hat köz­ség kivételével mindenütt befejeződött a szervezés, és ezeken a településeken a la­kosság többsége a fizetés mellett döntött. — Ahol a jövő év elejéig nem végeznek e feladat el­végzésével? — Azokon a településeken nem 1986-ban, hanem 1987- ben vezetik be a település- fejlesztési hozzájárulást. — Hogyan értesül a tanács a lakók jövedelméről? — Énre a célra valamiféle válaszlevelezőlapot rendsze­resíthetnék, amelyeket eljut­tatnak az állampolgároknak. Csak azoknak kell kitölte­niük és visszaküldeniük ezt a tanácsnak, akik valamilyen ok miatt mentességet kér­nek. — Több olvasónk kérdez­te — még az irányelv meg­jelenése előtt —, hogy mi­ként számítódik ki az átlag- jövedelem. — Az átlagjövedelem a nyugdíjjárulékkal, jövede­lemadóval csökkentett kere­set. Tehát ide tartozik a fi­zetés, a nyugdíj, az adózta­tott jövedelem, illetve a hat hónapon túli keresetpótló jut­tatás. Az utóbbiba tartozhat a gyes, a gyed, a táppénz ... Viszont nem lehet beleszá­molni a családi pótlékot, lak­bérhozzájárulást, segélyeket és így tovább. — Mi a helyzet a tartás­díjjal? — Aki fizeti, annak jöve- delemcsökkentő, viszont aki kapja, annak nem számít bele a jövedelmébe. — Több levélírónk a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás összegéből megvalósítandó — tehát a tanács által javasolt — célok ellen ágál. írják, hogy van olyan város, ahol a célok között a kereskedel­mi hálózat fejlesztése, másutt pedig lakásépítés, pontosab­ban lakásépítésre kijelölt te­rületek közművesítése szere­pel. — Helyesebb olyan célo­kat kitűzni, melyek szélesebb értelemben szolgálnak közös­ségi érdekeket. Például a la­kásépítéshez van megyei cél- támogatás, ehhez jön a tele­pülések saját fejlesztési alap­jából is jelentős összeg, plusz az egyéni hozzájárulás. — Végezetül volt olyan kér­dés is, hogy miként ellenőriz­hető a szavazás eredménye. — A szavazás eredményét a tanácsok ügyrendi bizott­sága vizsgálja felül, de fo­lyamatosan ellenőrzi ezt a számvizsgáló bizottság is. Ezt követően születnek meg a helyi 'tanácsrendeletek. Egyébként három tanács már megalkotta a településfej­lesztési hozzájárulásról a ta­nácsrendeletet, s a,z év hát­ralévő részében erre a tele­pülések többségében sor ke­rül. A tanácsrendeletek ter­vezeteit a megyei tanács ille­tékes szakigazgatás; szervei előzetesen véleményezik. — Köszönöm a beszélge­tést. V. HORVATH MÁRIA Körkérdés a gázról (11.) Fejlesztés és biztonságtechnika Az országos helyzetkép is­meretében a gázzal kapcso­latos körkérdéseink második részére az arra területileg legilletékesebb szolgáltató vállalat szakemberét kértük meg. Gaál Ottó, a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese vá­laszolt kérdéseinkre. — Már a nevükből is könnyen kikövetkeztethető, hogy elsődleges feladatuk a szolgáltatás. — Vállalatunk profiljából és tevékenységi köréből egy­értelműen következik, hogy elsődleges feladatunk a kö­zületi és magánfogyasztók földgázzal történő ellátása Gondolom, Önöket elsősor­ban Tolna megye helyzete érdekli. Elmondható, hogy a Tolna megyei üzemegysé­günk a kiemeltek közé tar­tozik, amely gázellátással foglalkozik, akár a vezeté­kes, akár a palackos gázfor­galmazást tekintjük. Pince­hely teljes vállalati verti­kumban a töltést és a kisze­relést végzi. Nem tervezzük a gázzal ellátandó települé­sek számának bővítését a megyében, ismerve a térség gázfelvevő képességét, ami hatékonyan nem is valósít­ható meg jelenleg. A hetedik ötéves tervre vonatkoztatva — esetleg a tervidőszak má­sodik felében — Tamási és Dombóvár gázellátási igénye újból megvizsgálható, de ez csak az akkori pénzügyi források ismeretében és a szükségletekben bekövetkező változás esetén realizálódhat. A jelenleg ellátott települé­seken kívül e két Tolna me­gyei város, valamint Simon- tornya jelentette be igényét. — Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a dél-dunántúli szénkincs (Pécs, Komló, Má- zaszászvár), nem gátolja-e a gázellátás további fejlődését. — A mecseki szén a to­vábbiakban is kokszkoncent- ráturn előállítására lesz fel­használva, nem pedig lakos­sági alapellátásra, amit a minősége is indokol. A Má­za—Dél-Váralja új bánya nyitása és a bányaépítés többéves előkészítő munka után következhet csak, ami valószínűleg több mint egy tervidőszak. Sem Komló, sem Máza vagy Nagymányok gázellátását nem tervezzük. Komló igen szétszórt, „hét- dom'bos” településén a fel- használás gazdaságossága nem valósítiha'tó meg. A la­kosság vállalkozó készsége ellenére sem szabad éssze­rűtlen beruházásba kezdeni. — Mi a jelenlegi vállalati koncepció gázügyben? — A már ellátott telepü­léseken a telítettség növelése a célunk, a rendszer „ki­terhelése” a potenciális fo­gyasztók (közületi és magán- fogyasztók) számának növe­lésével. — Mennyi a rendszernek a jelenlegi terheltsége? — Nálunk a teljesítményt az egy időben igénybe vett m3+/óra gázmennyiség szál­lítása határozza meg, jelen­leg 35—40 százalékos a dél- dunántúli összkihasználtság, ennyi jelenik meg a Dunát átlépő vezetékrendszerben, de ez nem szab határt ,a ké­sőbbi fejleszitésnék. Minden induló rendszer esetében ha­sonló a helyzet. Az átadó ál­lomások esetében ez a kép kedvezőbb, például Szek­szárd, Bonyíhád térségében eléri az öbven százalékot is, ez vonatkozik Pécsre is. Ez a kettős rendszer mérvadó a kiterheltség szempontjából. — Hol veszik el a kettő közötti különbség? — Természetesen nagyobb fogyasztói körre tervezik az átadó állomásokat, nem épí­tik ki a végleges teljesít­ményre, így Székszárdra is elkészült a tanulmányterv, ami még plusz húszezer fo­Az idei első hó a bonyhádi Alpári utcában „érte utol” a gázszerelőket gyasztót érintő állomásbővi- tést jelent. Az első lépcsőben ez még nem volt indokolt, becslések szerint a kilencve­nes évek után indul a bőví­tése, és ez a lépcsőzetesség az alapellátás egyik biztosí­téka is. — Mi várható Szekszárd esetében? — A hetedik ötéves terv­időszak fejlesztésében szere­pel 3 ezer lakás bekapcsolá­sa, — ami jórészt lakossági magánerős beruházásként valósulhat meg, a Marx Ká­roly és a Mérc' utoa fölötti családi és társasházi lakások esetében. — Felkészülten fogtunk a „gázosításnak”? — A pénzügyi források rendlkezésre álltak az elosz­tóvezeték építéséhez, a be­ruházás kivitelezése alatt azonban gondot jelentett, hogy nem volt Tolna megyé­ben gyakorlott kivitelező. Meg kellett tanulni a mun­kát, és annak sajátos előírá­sait is. Kezdetben anyagel- látásái gondok is voltak, de ma már lakossági gázkészü­lékekből az ellátás kezdi utólérni az igényeket. Az építés során tanulópénzt kel­lett fizetni. — Nem volt az egy kicsit sok? — Sokba került, különö­sen Szekszárdon, de ez a dolognak csak az egyik ré­sze, mert a gázépítést sem kímélte a klasszikus magyar betegség, az időeltolás, de a megyei szervek segítségével a tervezett határidőre még­iscsak elkészült a vezeték. Az engedélyezéstől a beüze­melésig, Palotabozsoktól (in­nen indul a vezetékrendsze­rünk) Bonyhádig 18 hónap alatt eljutott a gáz. Ez vi­szonylag jó időtartamként is felfogható. A Tolna megyei vezetők jó partnereink vol­tak. — Ha az építésnél va­gyunk, beszéljünk a bizton­ságtechnikáról is. Nyugodtan lehet aludni a gázvezetékek fölött? — Kettős műszaki bizton­sági előírások vannak, amit dokumentálni is kell, tömör­ségi és szilárdsági nyomás­próbát kell végezni, igen szi­gorú elvek betartásával. A műszaki felülvizsgálaton át­esett vezetékek esetében nyugodtan lehet aludni. Ügy kellett megépíteni a rend­szert, hogy az minimum 30 évig jó is maradjon. Folya­matosak az ellenőrzések, a földgázt azért is szagosít- juk, hogy a szaghatásra js reagálni lehessen. A mű­anyagcső teljes biztonságot nyújt, a fektetés előtt talaj- mechanikai vizsgálatok készültek, és ezek az intéz­kedések mind egytől-egyig kötelező intézkedésként fog­hatók fel, éppen a nyugodt alvás érdekében. — Nyakunkon a .tél... — Mínusz 5 fokos napi középhőmérséklet alatt nem lehet gázvezetéket építeni. Ezért téli szünet következik az építésben. — Várható-e gázkorláto­zás? — Ha adódhat is gázellá­tási gond, az a lakosságot nem érinti, lakossági gáz­korlátozás nem lesz. A nagy- fogyasztóknak meg kellett tartaniuk az olajkazánjáit, hogy szükség esetén ott al­ternatív megoldásként olajat használhassanak. — Kellőképpen felkészül­tek a télre? — Az elmúlt év tapaszta­latai alapján intézkedési ter­vet dolgoztunk ki, megerő­sített javítószervezet várja a telet, az időjárás romlásával készenléti ügyeletet is tar­tunk szombaton, vasárnap és ünnepnapokon. December 15-e után biztonságtechnikai szempontok miatt gázveze­ték-bekötést nem engedélye­zünk, ennek az intézkedés­nek a megtartása is nagyon fontos. (Folytatjuk) Következik: Kivitelezés, szervizhálózat, szakember­utánpótlás. Szabó Sándor Fotó: Kapfinger András

Next

/
Thumbnails
Contents